Világirodalmi lexikon 15. Taa–tz (1993)
T - tibia - tibizik - Tibrízi, Abú Zakaríjá Jahjá ibn Alí ibn Muhammad ibn al-Haszan ibn Bisztám as-Sajbání al-Khatív at-
1935—1955); J. Bacot: La vie de Marpa le „traducteur" (1937); M. Lalou: Inventaire des manuscripts tibétains de Touen-houang conservés á la Bibliotheque Nationale (3 köt., 1939—1961); G. Tucci: Tibetan Painted Scrolls (3 köt., 1949); H. Hoffman: Mila ras-pa. Sieben Legenden (1950); T. Schmid: The Cotton-clad Mila. The Tibetan Poet-Saint's Life in Picture (1952); Vekerdi J.: Somé Remarks on Tibetan Prosody (AOr, 1952); M. H. Duncan: Harvest Festival Dramas of Tibet (1955); R. A. Stein: L'épopée tibetaine de Gesar dans sa version de Ling (1956); F. W. Thomas: Ancient Folk-literature from North-Eastern Tibet (1957); A. Ferrari: Mk'yen Brtse's Guide to the Holy Places of Central Tibet (1958); J. W. de Jong: Mi la ras pa'i rnam thar (1959); R. A. Stein: Recherches sur l'épopée et le barde au Tibet (1959); uő: Une source ancienne pour l'histoire de l'épopée tibetaine. Le Rlans Po-ti bse-ru (Journal Asiatique, 1962); A. J. Vosztrikov: Tyibetszkaja isztoricseszkaja lityeratura (1962); Lokesh Chandra: Materials for a H istory of Tibetan Literature (1963): H. V. Guenther: The Life and Teaching of Náropa (1963); G. Tucci: Tibetan Folk-songs (1966); A. Chattopadhyaya: Atisa and Tibet (1967); A. W. Macdonald: Matériaux pour l'étude de la littérature populaire tibetaine (1967); F. Lessing—A. Wayman: Mkhas grub rje's Fundamentals of Buddhist Tantras (1968); D. Snellgrove—H. Richardson: A Cultural History of Tibet (1968); G. Tucci—W. Heissig: Die Religionen Tibets und der Mongoléi (1970); Etudes tibétaines dédiées á la mémoire de Marcelle Lalou (1971); S. G. Karmay: The Treasury of Good Sayings. A Tibetan History of Bon (1972); G."C. C. Chang: The Hundred Thousand Songs of Milarepa (2 köt., 1977); S. Bira: Dandin's „Kavyadarsa" in Tibet and Mongolia (1978); J. Kolmas: The Aphorisms (legsbshad) of Sa-skya pandita (1978); Ju. M. Parfionovics: Szutra o mudrosztyi i gluposztyi (1978); Choix de documents tibétaines conservés á la Bibliothéque Nationale (2 köt., 1979); K. Dowman—S. Paljor: The Divine Madman. The Sublime Life and Songs of Drukpa Kunley (1980); Y. Tmaeda: Histoire du cycle de la naissance et de la mort (Etude d'un texte tibétain de Touenhouang, 1981); L. Sz. Szavickij: Canjan Dzsamco: Pesznyi, prijatyije dija szluha (1983); Ts. Allione: Women of Wisdom (1984); K. Dowman: Sky Dancer. The Secret Life and Songs of the Lady Yeshe Tsogyel (1984); Sári L.: Tudást Őrző Tiszta Tenger. Tibeti dalok (1984): Ligeti L.: Szaszkja pandita Kun-dga' rgyal-mchan: A bölcsesség kincsestára (1984); V. Sz. Dilikova: Tyibetszkaja lityeratura (1985); The Life of Marpa the Translator (ford.: Nálandá Translation Committee, 1986); D. P. Jackson: The Entrance Gate for the Wise (Section III.) (2 köt., 1987); R. A. Stein: La civilisation tibétaine (ed. definitive, 1987); K. Dowman: Masters of Enchantment. The Lives and Legends of the Mahasiddhas (1988); Szerb J.: Bu ston's History of Buddhism in Tibet (1990). Horváth Z. Zoltán tibia: ->aulódosz tibizik: -+bilmece Tibrízí, Abú Zakarijá Jahjá ibn Ali ibn Muhammad ibn al-Haszan ibn Bisztám as-Sajbání al-Khatíb at-; Abö Zakariyyá' Yahyá ibn CA1T ibn Muhammad ibn al-Hasan ibn Bistám al-Saybánl al-Hatlb al-Tibrizt (tudományos átírás); (Tebriz, Irán, 1030—Bagdad, 1109. febr. 2.): arab filológus, irodalmár. Tanára Abú '1-Alá al-Maarrí, az egyik legnagyobb arab költő és gondolkodó volt. A hagyomány szerint tanárra volt szüksége Abú Manszúr (ú-Azharí Tahdzíb al-lugha ('A szókészlet korrekciója') c. nagy értelmező szótárának a megmagyarázására, ezért a 16 kötetes művet egy zsákba téve Tebrizből Maarrába (Szíria) gyalogolt, ahol al-v4zharí élt. Még mindig fiatal volt, amikor Kairóba ment tanulni, később Bagdadban kádi, majd haláláig a Nizámijja Mecsetegyetem adab-1udornány professzora, valamint főkönyvtárosa volt. Tanítványai közül kiemelkedett al-Khatíb al-Baghdádí, Bagdad város monumentális történetének írója. O Művei elsősorban tudományos jellegűek, jóllehet — mint minden más muszlim szerző — ő is írt verseket. Filológiai munkái közül máig sem csökkent a jelentősége annak a nagyszámú kommentárnak, amit a régi költészet leghíresebb antológiáihoz írt: Abú-Tammám Hamásza c. gyűjteményéhez, a ~>Muallaqát és a Mufaddalijját c. antológiához, Mutanabbí dívánjához, valamint Kaab inb Zuhair híres Bánat Szuád ('Szuád eltávozott') c. hosszú qaszídájához, Ibn Duraid Maqszúra c. gyűjteményéhez stb. Újra közreadta Ibn asz-Szikkít Iszláh al-Mantiq ('A beszéd megreformálása') c. lexikográfiái művét átdolgozott formában (at-Tahdzíb, 'A korrekció'), számos kisebb nyelvészeti és költészettani értekezést is írt. O írod.: Ibn Khallikán: Vafaját al-aján (1835—1850); Jáqút: Mudzsam al-buldán (1866—1873); uő: Mudzsáni al-udaba (1907—1931); H.