Világosság, 1961. július-december (2. évfolyam, 7-12. szám)

1961 / 10. szám - DOKUMENTUMOK - Pamlényi Ervin: A biblia nekem nem argumentum: Gárdonyi Géza antiklerikalizmusához (Dokumentumok) - Gárdonyi Géza: Kedves Miskám!: [Levél 1894-ből] (Dokumentumok)

„A biblia nekem nem argumentum” Gárdonyi Géza antiklerikalizmusához Gárdonyi Gézának a Világosság egyik legutóbbi számában közre­adott, 1894-ben megjelent röpirata („Hallgassanak a papok ! Miért prédikálnak a r. kath. papok a polgári házasság ellen.­ Bp. Rozs­nyói Károly könyvkereskedő bizo­­mánya, 1894. 16­­.) az író világ­nézetének olyan oldaláról lebbentette fel a fátylat, amelyet a régebbi irodalomtörténet elhallgatott, vagy ,,fiatalkori botlásnak” tartott, mély szégyenkezéssel beszélt róla. Pedig ez a bátor írás, amit S­a­l­a­c­z Gábor ismert klerikális szellemű munkája (A magyar kultúrharc története. Pécs, 1938.) is Gárdonyié­nak ismer (291. o.), igen jól bele­illik a képbe, melyet A lámpás (1894.) és a Szabolcska Mihállyal folytatott — sajnos csak töredékei­ben ismert — levelezés alapján alkothatunk magunknak a fiatal Gárdonyinak ebben az időszakban az egyház tanításai ellen vívott küz­delméről. Sík Sándor, aki tudhatott a röpiratról — hiszen könyvében (Gárdonyi, Ady, Pro­­hászka, Budapest, Pallas, é. n.) arról ír, hogy Gárdonyi ifjúkori ballépésének tekintette az egyház el­len támadó írásait (36. o.) — egyál­talán nem tagadja Gárdonyi e kor­szakának „dacos atheizmusát". (22. o.) A stiláris és gondolati elemek összehasonlítása végett, de Gárdonyi ateizmusának további bemutatása céljából is hadd iktassak ide egyik, 1894. október 15-én Szabolcska Mihályhoz intézett levelét, amelyet fia, Gárdonyi József adott ki (G. J. r. : Az élő Gárdonyi, Bp., 1934. I. O. köt. 231—34. o.) Budapest, 1894. október 15. Kedves Miskolrn ! Igazad van, h­ogy nem szabad leszólni azt, akit csak egy ember is tisztel, főképpen, ha azzal az eggyel beszélünk. De pajtikám, szeretném én azt látni, hogyan disputálnád belém azt, hogy : 1. Ő van. 2. Ő jó és igazságos. 3. 0 gondot visel ránk. Ha ő volna, akkor volna igazság a földön. Igazság a földön nincs. Magát a földet se találom okosságnak. Minek csinálta? Minek rajta 3 000 millió ember ma s ugyanaz száz év múlva egy ölnyivel lejjebb, a föld kérge alatt, s újabb 3 000 millió élő fölötte? És mind a boldogságot keresi, de meghal szenvedésében. Mire jó mindez? Mire jó az, hogy a gyermek nyolc hónapos korában pokoli kínok között fetrengve kapja az első fogakat? Mire jó az őrültség? Mire jó, hogy milliók gyomra bőg kenyér után ? Míg egyes gazdag disznók Karlsbadba mennek túltömött gyomrukat visszaerősíteni. Mire jó, hogy én vagyok, meg hogy mások is vannak ? Mire jó, hogy a harcsa eszi az apró halat, Slézinger Mór meg a harcsát? Mire jó, hogy az ember minél fejlettebb velejű, annál kényelme­sebben élhet, de viszont kénytelen megtudni, hogy a sír örök megsemmisülés. Feltámadunk? A kéthetes embrió feltámad? Minek? A 30 éves nem támad fel? Miért nem? — Aki ezelőtt 10 000 évvel halt meg, miért él hosszabb időt, mint aki 10 000 év múlva születik. Miért. .. De nem kérdezek többet. Ne felelj, kérlek. A biblia nekem nem argumentum. Azt Krisztus után sok száz év múlva csinálták.

Next