Világosság, 1992. július-december (33. évfolyam, 7-12. szám)
1992 / 12. szám - ESZMETÖRTÉNET - Ludassy Mária: Benjamin Constant a terrorról és a politikai reakcióról
ESZMETÖRTÉNET Ludassy Mária Benjamin Constant a terrorról és a politikai reakcióról Benjamin Constant „thermidonista” műveinekúj rajfelfedezése része annak a „revizionista” történetírói tevékenységnek, melynek megindítása François Furet nevéhez fűződik a jakobino-bolsevista szemlélet „leninista vulgátájának” kritikájaként (Penser la Révolution française). A forradalom 200. évfordulóján megjelent kötetek közül a Condorcet-konferencia anyagának összefoglalása, valamint Constant 1796-os politikai-filozófiai alapművének (De la force du gouvernement actuel de la France et de la nécessité de s’y rallier) és az általa kiváltott vita válasziratainak (Des reactions politiques, 1976, illetve Des effets de la terreur, 1797) publikálása jelentette a liberálisok legjelentősebb filológiai fegyvertényét. Condorcet, a terror áldozata, és Constant, a leendő restauráció fő ideológiai ellenőre képviselik a szabadelvű-republikánus gondolat ama napjainkban sem aktualitását vesztett intranzigenciáját, mely a „forradalmi” terror kérlelhetetlen kritikusaként sem téved egyetlen pillanatra sem a nosztalgiázó politikai reakciók, az ancien régime minden marhaságát kritikátlanul visszaállítani vágyók thermidor 10. után oly népes táborába. E tábor utánpótlását nemcsak a köztudottan „semmit sem tanuló és semmit sem felejtő” régi királypártiak biztosították, hanem az önnön múltjukat végképp elfelejteni vágyó exterroristák és a terroristák ellen az általuk hozott terrortörvényekkel ítélkezni vágyó - minden rendszert (és rendszerváltozást) kiszolgáló - vérbírák is. Róluk szól Benjamin Constant-nak, a jogállamiság , a jogbiztonság és az individuális szabadság hívének 1796-1797-es politikai polémiája, és talán nekünk is szól e kétszáz éves história kézenfekvő tanulsága: a terrort nem ellenterrorral lehet a legbiztosabban felszámolni, hanem a terrorítéleteket kizáró jogi formák rendíthetetlen tiszteletben tartásával (még egy-két valóban véreskezű terrorista túlélésének árán is). TERRORT TERRORRAL? Az 1989-es esztendő - még a kelet-európai változásoktól függetlenül - több történeti tanulmánya központi kérdéssé tette „a terrorból való kilábalás” problémáját. Bronislaw Baczko, a 18. század legkiválóbb lengyel kutatója (akit 1968-ban üldöztek el hazájából) Comment sortir de la terreur című művében remek elemzések sorával mutatja be, hogy thermidor kudarca az éhséglázadásokhoz vezető „laissez faire” gazdasági liberalizmusa mellett a terroristák elleni terrorperekkel magyarázható. Thermidor 9. után sem sikerült leszámolni a terror logikájával, a „rendkívüli intézkedések”, a jogi formaságokon magukat „forradalmi” pátosszal túltevő igazságszolgáltatás mt 889