Világosság, 1997. január-június (38. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 1. szám - ISMERETELMÉLET - Farkas Katalin: Feminista ismeretelmélet - lehetséges-e egyáltalán?

98 Ft Politika és nevelés közös gyökerű tényei az emberi világnak. A politika a magán­életet adó háztartáson kívüli közösség ügyeinek az intézését jelentette, a pedagógia pedig a közösségi élethez kapcsolódó ismeretek, készségek és normák elsajátítását. Lánczi András: Politika és nevelés Az a kérdés, hogy Rorty pragmatistaként való önjellemzése a történeti pragmatiz­mussal szemben jogosult-e, Amerikában heves viták tárgya, de Németországban fel sem merült. A magyarázat a félreértések, a szándékos ferdítések és a jóakaratú értetlenségek egész történetében rejlik. Hans Joas: Az amerikai pragma­tizmus és a német gondolkodás Elvileg nem elképzelhetetlen, hogy a körülmények valamilyen sajátos együtt­­járása folytán a nőknek inkább rálátásuk van bizonyos dolgokra, amelyekre a férfiaknak nincs; olyan elméletek szülőanyjai lehetnek tehát, amelyeket a férfiak is haszonnal alkalmazhatnak. Ha történetesen születne ilyen elmélet, akkor a „feminista episztemológiát” esetleg a „brit empirizmus” kifejezéshez lehetne hasonlítani. Farkas Katalin: Lehetséges-e feminista ismeretelmélet?

Next