Világosság, 1998. január-június (39. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 5-6. szám - HOMMAGE À ISAIAH BERLIN - Dénes Iván Zoltán: A köz java és az egyén boldogsága: a politikai és az egyéni szabadság viszonya

Világosság 1998/5-6 Hommage ä Isaiah Berlin Dénes Iván Zoltán A KÖZ JAVA ÉS AZ EGYÉN BOLDOGSÁGA: A POLITIKAI ÉS AZ EGYÉNI SZABADSÁG VISZONYA Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy Isaiah Berlin pozitív és negatív szabadságfo­galmát összehasonlítsam Benjámin Constant-пак a régiek és a modernek szabadságá­ra vonatkozó megkülönböztetésével, majd mindkettó't szembesítsem Bibó István sza­badságértelmezésével.1 Benjamin Constant megkülönböztetése Isaiah Berlin szabadságértelmezésének for­rása volt. Bibó István életművében ugyan sem Constant, sem Berlin kétféle szabadság­fogalmának nem volt meghatározó jelentősége, mégis, ahogy a szabadság ügyét az egyénre és a közösségre vonatkoztatta, s ahogy a szabadságok kis köreivel összekap­csolta a modern szabadságot, azzal a politikai és az egyéni szabadság kérdéséhez egyaránt viszonyult. Összevetésem eredményeként azt állítom, hogy egyikük sem zár­ta ki értékvilágából a politikai közösség önkormányzatát s így a demokráciát megala­pozó politikai szabadság, illetve az egyén életébe (egyebek között) a politikai közös­ség beavatkozását kizáró (vagy legalábbis korlátozó) egyéni szabadság fogalmát. Mindegyikük a kettő elvi egymásra vonatkoztatásának híve volt. Ezt viszont különböző mértékben tették. A SZABADSÁG KÉT FOGALMA - HARMINC ÉV UTÁN (1988) Isaiah Berlin A szabadság két fogalma (1958) gondolatmenetét tíz esztendeje egy in­terjúban ismét összefoglalta.2 Ez összehasonlításunk kiindulópontja. „Két kérdést kell elkülönítenünk egymástól. Az egyik úgy szól: »Hány ajtón tudok bemenni, mennyi lehetőséggel rendelkezem?« A másikat úgy fogalmazhatnánk meg: »Ki van szolgálatban itt, ki gyakorolja az ellenőrzés jogát?« A két kérdés összekapcso­lódik ugyan, de korántsem azonos, és mindkettő külön-külön választ igényel. A »Hány ajtón tudok bemenni?« a negatív szabadság kiterjedésére vonatkozó kér­dés. Azzal kapcsolatos, hogy mit tegyek azokkal az akadályokkal, amelyek cselekede­temben korlátoznak. Mi véd meg mások (szándékos vagy közvetett, öntudatlan vagy intézményes) beavatkozásától? A másik kérdés viszont így hangzik: »Ki kormányoz engem?« Ez a kérdés az alábbia­kat is maga után vonja: »Magam kormányozom magamat, avagy mások kormányoz­nak engem? Abban az esetben, ha mások kormányoznak engem, milyen jogon, milyen tekintély alapján teszik ezt? Amennyiben jogom van arra, hogy magamat kormányoz­zam, elveszíthetem-e ezt a jogomat? Átadhatom-e azt, lemondhatok-e róla más javára, visszaszerezhetem-e, és milyen módon szerezhetem vissza? Ki hozza a törvényeket, és HA

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék