Világosság, 1998. január-június (39. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 5-6. szám - HOMMAGE À ISAIAH BERLIN - Berger, Marilyn: Isaiah Berlin, 1909-1997
Világosság 1998/5-6 132 Hommage à Isaiah Berlin Marilyn Berger ISAIAH BERLIN, 1909-1997 November 5-én az angliai Oxfordban szívroham következtében elhunyt Isaiah Berlin, a filozófus és eszmetörténész, akit sokan tiszteltek intellektusáért, és sokan kedveltek szellemességéért, barátságos magatartásáért. 88 éves volt. Sir Isaiah a pluralizmus híve volt egy olyan évszázadban, amelyben a totalitáriusok és utópisták az egyetlen igazság birtokosainak tekintették önmagukat. Veszélyes illúziónak tartotta azt a véleményt, amely szerint végső válasz adható arra kérdésre, hogyan kell az emberi társadalmat megszervezni. Az ilyen nézet csak vérfürdőhöz, kényszerhez, a szabadság korlátozásához vezethet. Nem lehet Sir Isaiahot valamilyen egyszerű kategóriába sorolni. Nemcsak a XX. század egyik vezető tudósa volt, hanem életművész is, keresett társalgó, nagy operabarát és buzgó cionista. Lerombolta a poros könyvekkel körülvett és unalmas órákat tartó oxfordi professzorról alkotott képet. Túláradó életét különféle élvezetek töltötték meg: a gondolkodás, a zene és a jó barátok élvezete. Mintha mindenkit ismert volna, akit a XX. században érdemes volt ismerni, köztük Winston Churchillt, Sigmund Freudot, T. S. Eliotot, W. H. Audent, Chaim Weizmannt, Virginia Woolfot, Edmund Wilsont, Aldous Huxleyt, Bertrand Russellt és Felix Frankfurtért. Gyakran mondta, hogy hírneve képességeinek túlértékelésén alapult. Valójában hírnevét előadásainak és esszéinek köszönhette, melyek a Nyugat filozófiai és politikai gondolkodásának bőségszaruját tárják elénk. Olyan kutatási témákat foglalnak magukban, mint a szabadság természete, az utópia keresése, a felvilágosodás félreértelmezései, az eredendő emberi vágy a haza iránt, a nacionalizmus gyökerei, a fasizmus támasztékai. Amerikában „A sündisznó és a róka” című esszéjét ismerik legjobban. Az 1953-ban írt tanulmányt, mely Tolsztoj Háború és becéjében kifejtett történelemszemléletét elemezte, a politikai vizsgálódás és az irodalomkritika klasszikus művének szokták tekinteni. A címet Arkhilokhusz görög költőtől kölcsönözte: „A róka sok mindent tud, a sündisznó viszont egyetlen nagy dolgot tud.” Sir Isaiah esszéje a szellemről és Tolsztoj művéről szólt, de mögéjük tekintett, és az saját központi témáinak kutatásává alakult, olyan témáké, mint az egyén szerepe a történelmi folyamatban vagy a monizmus és pluralizmus harca. Ebben az esszében, mely Sir Isaiah XIX. századi orosz gondolkodókról írt számos munkájának egyike, különbséget tett két embertípus között: az egyik a rókához hasonlóan sok célt követ, a másik, a sündisznóhoz hasonlóan, mindent egyetlen univerzális szervezőelvvel kapcsol össze. Tolsztojt rókának tartotta, aki sündisznó akart lenni. Arisztotelészt, Goethét, Puskint, Balzacot, Joyce-t és Turgenyevet rókának, Platónt, Dantét, Pascalt, Proustot és Dosztojevszkijt sündisznónak. „A szabadság két fogalma” című 1959-ben írt esszéjét a politikai elmélet nagy teljesítményének tekintik. Megkülönböztette a negatív szabadságot, mely szerint az egyénnek