Világosság, 1998. január-június (39. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 5-6. szám - HOMMAGE À ISAIAH BERLIN - Berger, Marilyn: Isaiah Berlin, 1909-1997

Hommage ä Isaiah Berlin Marilyn Berger ISAIAH BERLIN, 1909-1997 Világosság 1998/5-6 November 5-én az angliai Oxfordban szívroham következtében elhunyt Isaiah Berlin, a filozófus és eszmetörténész, akit sokan tiszteltek intellektusáért, és sokan kedveltek szellemességéért, barátságos magatartásáért. 88 éves volt. Sir Isaiah a pluralizmus híve volt egy olyan évszázadban, amelyben a totalitáriusok és utópisták az egyetlen igazság birtokosainak tekintették önmagukat. Veszélyes illúziónak tartotta azt a véle­ményt, amely szerint végsó' válasz adható arra kérdésre, hogyan kell az emberi társa­dalmat megszervezni. Az ilyen nézet csak vérfürdőhöz, kényszerhez, a szabadság kor­látozásához vezethet. Nem lehet Sir Isaiahot valamilyen egyszerű kategóriába sorolni. Nemcsak a XX. szá­zad egyik vezető tudósa volt, hanem életművész is, keresett társalgó, nagy operabarát és buzgó cionista. Lerombolta a poros könyvekkel körülvett és unalmas órákat tartó oxfordi professzorról alkotott képet. Túláradó életét különféle élvezetek töltötték meg: a gondolkodás, a zene és a jó barátok élvezete. Mintha mindenkit ismert volna, akit a XX. században érdemes volt ismerni, köztük Winston Churchillt, Sigmund Freu- dot, T. S. Eliotot, W. H. Audent, Chaim Weizmannt, Virginia Woolfot, Edmund Wilsont, Aldous Huxleyt, Bertrand Russellt és Felix Frankfurtért. Gyakran mondta, hogy hírneve képességeinek túlértékelésén alapult. Valójában hírnevét előadásainak és esszéinek köszönhette, melyek a Nyugat filozófiai és politi­kai gondolkodásának bőségszaruját tárják elénk. Olyan kutatási témákat foglalnak magukban, mint a szabadság természete, az utópia keresése, a felvilágosodás félreér­telmezései, az eredendő emberi vágy a haza iránt, a nacionalizmus gyökerei, a fasiz­mus támasztékai. Amerikában „A sündisznó és a róka” című esszéjét ismerik legjobban. Az 1953-ban írt tanulmányt, mely Tolsztoj Háború és be'/céjében kifejtett történelemszemléletét ele­mezte, a politikai vizsgálódás és az irodalomkritika klasszikus művének szokták tekin­teni. A címet Arkhilokhusz görög költőtől kölcsönözte: „A róka sok mindent tud, a sün­disznó viszont egyetlen nagy dolgot tud.” Sir Isaiah esszéje a szellemről és Tolsztoj művéről szólt, de mögéjük tekintett, és az saját központi témáinak kutatásává alakult, olyan témáké, mint az egyén szerepe a történelmi folyamatban vagy a monizmus és pluralizmus harca. Ebben az esszében, mely Sir Isaiah XIX. századi orosz gondolkodókról írt számos munkájának egyike, különbséget tett két embertípus között: az egyik a rókához ha­sonlóan sok célt követ, a másik, a sündisznóhoz hasonlóan, mindent egyetlen univer­zális szervezőelvvel kapcsol össze. Tolsztojt rókának tartotta, aki sündisznó akart len­ni. Arisztotelészt, Goethét, Puskint, Balzacot, Joyce-t és Turgenyevet rókának, Platónt, Dantét, Pascalt, Proustot és Dosztojevszkijt sündisznónak. „A szabadság két fogalma” című 1959-ben írt esszéjét a politikai elmélet nagy teljesít­ményének tekintik. Megkülönböztette a negatív szabadságot, mely szerint az egyénnek 132

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék