Világosság, 2001. január-június (42. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - TÖRTÉNELEM - Schein Gábor: A politkai emlékezet retorikája: Két nézőpont: Jászi és Garami

Történelem hogy már kora délután, már három órakor a szociáldemokrata párt vezető­sége a kommunisták­kal írásbeli megegyezést kötött, mely szerint a két párt fuzionál, s a minisztertanács határozatával szemben nem egy szociáldemokrata, hanem egy szovjet kormány alakul.” Jászi Oszkár: MF-MK, 106. 15. Jászi Oszkár: MF-MK, 115. 16. Jászi Oszkár: Széljegyzetek Garami Ernő emlékirataihoz I., Bécsi Magyar Újság, 1922.07. 22.1. 17. Jászi Oszkár: Széljegyzetek Garami Ernő emlékirataihoz II., Bécsi Magyar Újság, 1922.07. 23.3. 18. Uo. 19. Uo. 20. Garami Ernő: Válasz Jászi Oszkárnak, Jövő, 1922.08.10.3. 21. Kunfi Zsigmond 1919 februárjában Bernben járt a szocialisták nemzetközi kongresszusán, és ott a francia és az angol testvérpártok vezetőinek segítségét kérte, hogy az antant engedélyezze Magyarországon a nemzetgyűlési választások kiírását, majd március elején Edgar Milhaud, genfi egyetemi tanár útján igyekezett elérni a francia többségi párt vezetőjét, Renandelt, hogy járjon közbe ugyanezért. 22. Kunfi Zsigmond: Jegyzetek a diktatúra keletkezéséről, Az Ember, 1919.11.13. 3. 23. Kunfi Zsigmond: Garami a forradalomban, Az Ember, 1922.08. 06. 3. 24. A minisztertanács akkori döntését becsületes­nek és hazafiasnak, ugyanakkor célját tévesztőnek és „politikailag katasztrofálisan hibásnak” tartotta. Garami Ernő: Válasz Jászi Oszkárnak, Jövő, 1922. 08.10. 3. 25. Garami Ernő: uo. 26. Jászi Oszkár: MK­MF, 33. 27. „Most először gyújtogat a démoni marxi szikra a rá nézve lehető legkedvezőbb föltételek között. Mégpedig, mint minden igazi tömeg­­mozgalom, elsősorban vallási jellegű erőkkel gyújtogat. [...] Fia a vallás lényege az egyén önmagát alárendelése egy akaratától független mindenható hatalomnak és a törekvés lelki egységben lenni ezzel a hatalommal, azt támogatni és szolgálni, azért áldozatokat is hozni, [...] lényegtelennek tartani a múltat és a jelent azzal a végcéllal szemben, mely felé ez a teremtő akarat ellen­állhatatlanul visz, akkor mindenki, aki figyelemmel élte át a proletárdiktatúrához vezető hónapokat, láthatta, hogy az ország tele van ilyen vallási fanatizmussal áthatott emberekkel.” Jászi Oszkár: MK-MF, 80. 28. Garami Ernő: FM, VIIHX. 29. Ehhez vö. Heinz-Dieter Kittsteiner: Emlékezet - felejtés - tájékozódás, Pannonhalmi Szemle, 2000.1. Világosság 2001/1 Schein Gábor: A politikai emlékezet retorikája 81

Next