Világosság, 2003. január-június (44. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 5-6. szám - KIJELENTÉS, NORMA, CSELEKVÉS / NYELVFILOZÓFIA - Gervain Judit - Zemplén Gábor: Az elefántcsonttorony átépítése
Gervain Judit - Zemplén Gábor ■ Az elefántcsonttorony átépítése A fent említett operátoremelés jelenségének elemzésekor Gervain az irodalomban publikált empirikus adatok eltérésének problémáját a következőképpen oldotta meg. Az adatok megfelelő kontrollokat tartalmazó kísérleti eljárás keretében lettek felvéve. Ennek segítségével az adatokból kiszűrhető az empirikus zaj, azaz a nem a nyelvi kompetenciából eredő variancia. Az a változatosság, amely az adatokban így is megmarad, megfelelő statisztikai módszerek (klaszterelemzés és varianciaanalízis) segítségével nyelvtanilag értelmezhetővé tehető, hiszen a generatív nyelvtan „elvek és paraméterek" modelljének megfelelően a paraméterek különböző beállításai mentén egy nyelven belül is létrejöhetnek szintaktikai változatok, úgynevezett „mikrovariációk” (Gervain 2002). A fenti megoldás nemcsak egy újabb elemzést ad az adott jelenségre, hanem a minden eddiginél robosztusabb empirikus bázisra építve, olyan tesztelhető modellt hoz létre, amely megmagyarázza a korábban egységes keretben nem tárgyalható, egymásnak ellentmondó adatokat, és túllép az egyes beszélő megkérdőjelezhetetlen ítéletének dogmáján, kizárva ezzel a normativitást a szintaxis módszertanából. Amennyiben a jövőben mégis eltérő adatokra építkező rivális elmélet próbálja a jelenséget megmagyarázni, megvan a lehetőség megvitatni az elméletben felhasznált adatok megszerzésének módszerét és lehetőség nyílik a konstruktív vitára egy új és korántsem lényegtelen területen. Mindezzel nem a konkrét megoldás előtérbe helyezése a célunk, hanem rávilágítani arra, hogy a létező metodológiai problémára adható megfelelő válasz, mégpedig olyan, amelynek fényében bizonyos jelenleg is folyó nyelvészeti viták megfelelő empirikus bázis kialakításával értelmüket veszítik. IRODALOM Arnauld, Antoine - Lancelot, Claude 1997 (1660). Grammaire générale etraisonnée. Paris. Allia. Chomsky, Noam 1957. Syntactic Structures. The Hague. Mouton. Chomsky, Noam 1972. Language and Mind. New York. Harcourt. Chomsky, Noam 2000. New Horizons in the Study of Language and Mind. Cambridge. Cambridge University Press. Cowart, Wayne 1997. Experimental Syntax: Applying Objective Methods to Sentence Judgments. Thousand Oaks, Sage. Darling, Karen M. 2002. The Complete Duhemian Underdetermination Argument: Scientific Language and Practice. Studies in History and Philosophy of Science, 33. 511-533. den Dikken, Marcel 1999. On the Structural Representation of Possession and Agreement. In Kenesei István (ed.): Crossing Boundaries: Advances in the Theory of Central and Eastern European Languages. Amsterdam. John Benjamins. Duhem, Pierre 1991. The Aim and Structure of Physical Theory. Princeton. NJ, Princeton University Press É. Kiss Katalin 1987. Configurationality in Hungarian. Budapest. Akadémiai. É. Kiss Katalin 1998. Mondattan. In Kiefer Ferenc et al. (szerk.): Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. 156-168. Gervain Judit 2002. Linguistic Methodology and Microvariation in Language: the Case of Operator-Raising in Hungarian. Szakdolgozat. Szeged. JATE. Horvath, Julia 1995. Partial Wh-Movement and Wh 'Scope-Markers’. In Kenesei István (szerk.): Levels and Structures. (Approaches to Hungarian 5.) Szeged, JATE. 89-124. Levine, Robert 2001. The Extraction Riddle: „Just What are We Missing?" Journal of Linguistics, 37.145-174. Lipták Anikó 1998. A magyar fókuszemelések egy minimalista elemzése. In Büky László-Maleczki Márta (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei II. Szeged: JATE. 93-115. Pléh Csaba 2000. A lélektan története. Budapest: Osiris. Quine, Willard V. 0.1963, From a Logical Point of View. New York. Harper and Row. Schütze, Carson 1996. The Empirical Base of Linguistics. Grammaticality Judgments and Linguistic Methodology. Chicago: Chicago University Press. Shlonsky, Ur 1992. Resumptive Pronouns as a Last Resort. Linguistic Inquiry, 23.443-468. 224