Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-07-03 / 1. szám

i. év, L zzam, 'WITiy' |II| WMM—M—i Ä2 Orc2á!;gyíííí5l Könyvtár • - áiioinanyúűói toruive: Budapest, 1945 július 3, kedd. k hAra pengő A választójog tervezete a 8. oldalon Gabona és cukor Budapesten Á francia munkás­pártok választási összefogása A MI UTUNK A sötétség rideg és kegyetlen tárnáiból jöttünk. Mögöttünk si­vár es fesujtó képek, szolgaság és nyomor. fizikai és szellemi hi- ’»nes, minder nehéz teher, ami eddig visszahúzott fájdalmas sor- í-cnk mélységébe. Nem saját erőnkből kapaszkodtunk fel n fár- í -daliái igazság napsütötte part­jába. Porkolábjaink gőgösen és elbizakodottan csörgették f< g> ve­geiket a páriák millió fölött. De üiába volt. minden butáin ni k, vé rés kezükben hiába suhogott az elnyomás le! kei ion korbácsa.. A történelmi erőket nem tudták el- hóssegeiai birodalmuk pereméről, fejlődés törvényei künyörtolc- rtűl jsled tkftztek a magyar élei gubabßWftöti szolom! raLeághaú tartott dolgozó' nép nem tudta le­rázni magáról dölyfös és elvakult arait, de a történelmi fejlődés útját nem lehetett elreteszelni előtte, mert ez a törvény maga az élet, megingathatatlan és diadal­mas, mint a természet. Vereségük a történelmi igaz­ságszolgáltatás diadala; ahová sa ját erejéből nem tudott felemel­kedni a rabláncra fűzött nép, fel­segítette oda urai bűnös merény­lete a hatalmas és békés népi állam ellen és a napfényre emelte a dolgozók országának, a világ minden proletárjának büszkesége: a Vörös Hadsereg. Ez a hadsereg nem egy győztes állam bosszúvágyát hozta, hanem a humánus koreszmék magasra lobbant fáklyáját. A szabadság fáklyája nem ragyogó képek szi­várványszíneit vetíti elénk. Túl az anyagi romokon bevilágít a társadalom roskadozó épületének zugaiba is es őszinte, józan fé­nyét ráböcsutja minden rétegre es csoportra, amely a porondra került és a porondon maradt fel- lobbanása óta. Szükség van erre a tárgyilagos világosságra, a nyíltan hirdetett tervek és a be nem vallott szándékok megvizs­gálására, az őszinteségre és egye­nes beszédre, mert ez a záloga és feltétele berendezkedésünk sikeré­nek. Szükség van a kijózanító vilá­gosságra a közélet minden terü­letén, mert nem egyedül vá­gjunk mi, dolgozó nép a romba- dőlt, otthon megviselt falai kö­rött. Itt vannak azok is, akik ed­dig napfényes virányokon élvez­ték a mi munkánk gyümölcsét, akiknek soraiból ám oki utók és gyújtogatok rajzoltak ki és a dol­gozók iránti gyűlöletük őrjöngő extázisábau máglyára taszították a nemzetet. A dolgozó nép ezúttal is nagy­vonalúbbnak bizonyult, mint megbukott urai. Nem a jo­gos bosszú, hanem az ország jö­vője lebegett szeme előtt, s a nem- zetmentő munkába be akarta von­ni azokat a széles csoportokat is, amelyek közvetve, vagy közvetle­nül az új Mohácshoz vitték az or­szágot. Nem rajtunk múlott, hogy ez eddig nem sikerült. Azok az osz­tályok, amelyek csúnyán lé viza gáztak a nemzetrontásból, gyön geségre és bizonytalanságra ma gyarázták a nagylelkűséget, .írnely az általános felelősségre vonós he­lyett megelégedett az egyéni lúí­Í nök üldözésével. Nem ragadták meg a kivételes és meglepő alkal­mat, hogy elvegyülhessenek az al- s’.-j-ainair,- «ltmzodtäft a mun­kahelyekről, rémhíreket lesnek, a bűnös múlt konok kísértetei gyanánt járkálnak közöttünk és csöndesen, de szívósan igyekeznek gátolni az új életet építő roham­munkát. Kiközösítve magukat a nemzőt hatalmas erőfeszítéseibe, fennmaradásáért Vívott hallatlan küzdelméből, kárörömmel figyelik n eb ózséftéin két és dühödt csaló dússal látják, hogy a nemzet élet- ereje diadalmaskodik a példátlan bűnök szörnyű következményei felett is. Ezök^ az osztályok nyilván tör­ténelmi példák megismétlődésére számítanak. Az utóbbi két évszá- ;?ao alatt eíőiordull már nem egy­szer Európaszerte, hogy 'nagy nemzeti katasztrófák a negyedik rend mezítlábas seregénpk kezébe tették le az országmentes felada­tát. A negyedik rend áldozatos harcokat vívott a szabadságjogo­kért, véres forradalmiakban szer­zett érvényt a haladás törvény ei- hek, azután visszavonult a mun­na pad ok mellé és megelégedett sikerei szerény morzsáival, míg áldozatai gazdag gyümölcsét mo­hón aratta le a polgárság. Mai helyzetünk -azonban néni hasonlítható össze a múlt század forradalmi fellángolásaival. Ez a forradalom csak most kerül meg­vívásra a műhelyekben és a föl­deken, az esztergapadok és az eke szarva mellett. Ez a forradalom a munka izzó kohójában for­málja az új magyar élet arcát. A kalapács, az írótoll, az ásó és a csákány forradalma ez, amelyből új és emberibb, igazságos és dol­gos Magyarország születik. Ennek a mélyreható forradalomnak az élcsapata a munkásság és a pa­rasztság, amely az új rendszer megszilárdítása után megtartja politikai és gazdasági érvényesü­lése eszközeit, de helyet ad a jo­gok asztalánál minden társa­dalmi osztálynak, amely részt vállal a nemzeímentésböl, a meg­Internálják a magyar­országi nemeteket A Világosság munkatársiuak értesülése szerint a napokba!) belügyminiszteri rendelet jeleni meg, amely a fegyversziinc*! szer- ztMés megállapodásai értei inédéh úgy intézkedik, begy »7. ü-,-*rra ma­gyarországi német állompei&irokat internálni kell, tekintet nélkül hogy núóva tartózkötbuik úl.agyar- nrsüásr területén. 11 rendi ík-izós siói kivételt csak a zsidó vallás« ní-,«et állampolgárok és azok kéjie^nek. akiket baloldali, nácit Jh-nv:- tartásn). minit Németé«• szs ubói el­üldöztek és őket állampolgár), áj tik tói megfc ztván: bdaTálanoknali' •. <■ A fegyverszüneti szerződés Id­mooilja ugyanis, hogy a hontalanom kai- befogadó állam legalább olyan in,', védelemben köteles részesíteni, mini saját állampolgárait. Ennek következtében tehát gyakorlatikig ez az új internálást rendelkezés elsősorban ai' állandóan és hosszabb idő ói i itt. lakó németeket érinti, mert hiszen azok, akik akár miét a német véderő tagjai, akár mint a líáeidiplonníeia fctékiih’ötí. ügynökei és kérre i éltek az országban, mipd •••• -i J- íj vihüKívoauIó nemei: csapatokkal Á7 Itt é;6’-? oe.nei kolóniát tehet ioh-iiiáini keU «* ezek részére új •táboi't'' 5* k. í-tíátiöyá'g ,t t-jUif* uceai volt tanoneotthonbaft: Szocialista jelölt kibuktatta a kanadai miniszterelnököt régi kerületéből Az angol lapok, mint érdekes je­lenséget közük, hogy Kanadában — a választások második menetében — Mackenzie King miniszterelnök alul­maradt Cover man szocialista je­lölttel szemben régi kerületében, a mélyet már 182# óta kép viseli. -A feszített munkából és a hazafias ál do zat h o z at a 1 b ól. Ehhez azonban becsületes kiállásra, nyílt beszéd­re, őszinteségre van szükség. A munkáspártok a dolgozó osz­tályok nevében kifejtették min­den kertelés nélkül elgondolásu­kat, amelyek alapján oroszlán- részt vállalnak az újjáépítésben. A munkásság népi demokráciát akar, társadalmi berendezkedé­sünk jelenlegi alapjául elfogadja a magántulajdont és legközelebbi céljául az ország megmentését tűzi ki. Halálos ellenségeitől, a kizsákmányolok és lakájaik kaszt­jától kapta örökül a szétdúlt haza felépítésének gondját, amelynek áldozatos és hálátlan terhét vál­lalja, mert felelősséget érez a ma­gyar jövővel, az utánunk követ­kező generációkkal szemben. A munkásság nem folytat malom­alatti politikát, őszintén feltárta terveit és céljait, amelyek jegé­ben erejét megfeszítve dolgozik a Vasúti műhelyekben, a mezőkön, a gyárakban és a bányák mélyén, örömmel fogadva a társadalom távolabbi régióiból jelentkező gyér segítséget és jogos kíváncsisággal várja, mikor ébrednek kötelessé­gük tudatára azok & rétegek, amelyek jelenleg ellenségesen szemlélik - a fennmaradó síinkért kifejtett heroikus munkát. A dolgozó nép hozza a legtöbb lapok ebből következtetéseket igye­keznek levonni az angol választá­sokkal kapcsolatban. Igen sok lap­nak az a véleménye, hogy a válasz­tásokból a munkáspárt fog győzte­sen kikerülni. áldozatot a nemzetfenntartó erő­feszítések során, joga van tehát a fogalmak tisztázását és világos­ságot követelni a közélet minden területén. Ennek a célkitűzésnek n jegyében indul meg ez a lap. pártunk második hivatalos napi­lapja Budapesten. A szocialista kritika tárgyilagos és elfogulat­lan fényszóróját ráirányítjuk minden jelenségre, amely kapcso­latban áll a munkásosztály sorsá­val, ezen keresztül a nemzet élet­érdekeivel. Ennek a lapnak a programja s szocializmus. A szellemi világos­ság, az őszinte bírálat és a lelkes alkotásvágy szellemében harco­lunk a munkásosztály céljaiért A' távolabbi célok szolgálata mellett nem feledkezünk meg a dolgozók mindennapi gondjairól, a hétköz­napok kötelességeiről és felada­tairól, a nemzetmentés lépésről lépésre haladó munkájáról. Lángra lobbant juk ebben a lap­ban a szocialista munkásmozga­lom új fáklyáját és bevilágítjuk a keserves utat, amelyen munká­tól görnyedtem de ellenségeit félretolva, a hatalmas szovjet nép segítő készségétől megerősödött lélekkel halad a nemzet minden dolgos fia. a munka népe a reak­ció sötétségét elűző világosság, a demokrácia és a szocializmus fel A íg. i-)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék