Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-08-04 / 29. szám

ország viselése mnstyrű — fr?» a —, de igazságos. A Daily Herald és a News Chrotticle a Franco-rezsim halálos ítéletének nevezi a potsdami határozatok döntését, amely szerint a semleges országok is beléphetnek az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Franco-Spanyolországot azonban nem veszik fel a népek vildószövetségébe. A lapok pártkülönbség nélkül kiemelik, hogy a három nagyhatalom , amely döntő szerepet vitt a háborúban, ismét bebizonyította, hogy a békéért vívott nehéz küzdelemben is teljesen egységes.oltak ugyan kérdések, amelyeknek megoldását a külügyminiszterek tanácsára bízták vagy amelyekről a közlemény — a várakozás ellenére — nem emlékezett meg, azonban a legfontosabb problémáik megoldásánál mutatott egység biztató fel, a még fennálló kérdések elintézésére vonatkozólag. V A volt csatlósállamok beléphetnek az Egyesült Nemzetek Szövetségébe A potsdami határozatok újabb részleteiből kiderül, hogy Magyarországnak, Bulgáriának, Finnországnak és Romániának a három nagyhatalom békekötés után lehetővé teszi majd, hogy ezek a volt csatlós-, államok is beléphessenek az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A három nagyhatalom támogatni fogja ezeknek a nemzeteknek a világszervezetbe való felvételi kérését. Ki kell egészíteni a népbírósági rendeletet a Zsitvay elleni eljárás lefolytatása céljából Trpies István igazságügyminiszter magához kérette Zsitvay Tibor ügyének iratait. Zsitvay igazságügyminiszter volt a Sallay-Fürstiele per idején és az ő beleegyezése és együttműködése mellett hozta meg a Töreky-tanács, az egész világon nagy felháborodást keltett halálos ítéletét, a magyar munkásmozgalom két vezetője ellen. Eies igazságügyminiszter, az ügy tanulmányozása alapján úgy látta, hogy a népbírósági rendelet mai formájában nem alkalmas arra, hogy kellő súlyú vádiratot szerkesszenek Ballal és Fürst gyilkosai ellen. Ezért megbeszélést folytatott a népbírósági ügyek vezetőjével, Kovács Kálmán dr politikai államtitkárral, a népbírósági rendelet kiegészítéséről oly módon, hogy ennek alapján azután kellő eréllyel lehessen eljárni Zsitvay és bűntársai ellen. Az Újságírók Szövetségének küldöttsége Kállai Gyula államtitkárnál A papírhiány miatt szükségessé vált lapkorlátozások ügyében a Magyar Újságírók Országos Szövetségének háromtagú küldöttsége kereste fel Kállai Gyula miniszterelnökségi államtitkárt, akinek határozati javaslatot nyújtottak át. Az Újságírók Szövetsége azt kéri, hogy a kormány gondoskodjék papiros beszerzéséről és a lapokkal szemben az egyenlő elbánás elvét alkalmazza. Kéri továbbá a pártközi értekezlet határozatánakfelfüggesztését és az újabb megbeszélésre a Magyar Újságírók Országos Szövetségének a meghívását. Szombat JÄNSsäSÖ UM5 VIIL 4 Közvetlenül lehet tüzet. Jelezni. A tíz- Oltófőparancsnokság felhívja a nagyközönség figyelmét, hogy a főváros területén előforduló mindennemű káresetet (tűz, baleset, üzemi szerencsétlenség, életmentés) a mai naptól fogva ismét lehet közvetlenül jelezni a tűzoltófőparancsnokságról a külön e célra rendelkezésre álló 05 számi automata távbeszélővonalon. tritmtwrüóiKUHiiKiHiumuiiiiBiiWiiíüüiiiíiiHítíiüíisimtniMtíffiíBfwiffl Meggyilkoltak tízezreinek újabb tömegsírjait találták meg Sziléziában (Moszkva.) Mint Varsóból jelentik, a sziléziai Nemodlin község közelében nemrégiben tömegsírokat találtak, amelyekbe a nácik által meggyilkoltak tízezreit temették el. Krakkói lapjelentés szerint, 179 sírt találtak, mindegyikben 318—50) áldozat holtteste feküdt. Megállapították, hogy az áldozatok egy része éhen ha 1t, másokat agyonlőttek, vagy élve temettek el. A sírok egy részét már fű borította. Személyi iratokat nem találtak, úgyhogy a szerencsétlenek kilétét előreláthatólag sohasem tudják majd megállapítani. Kiss Roland államtitkár: A választásokon az ország sorsa a nők kezében lesz Nőnapot rendezett csütörtökön este a Szociáldemokrata Párt IV. kerületi szervezetének második csoportja. Napirenden a választójogi tervezet ismertetése szerepelt. Rajkai Vilmos a bekövetkezendő magyarországi választásokkal foglalkozott, majd dr Karczag Iván miniszteri tanácsos ismertette a választójog tervezetét, amellyel a világosság már foglalkozott. Karczag Iván magas színvonalú előadását vita követte. A felszólalók, köztük a Kommunista Párt kiküldötte, dr Atlasz Éva, komoly megjegyzéseket tettek a törvénytervezethez és több észrevételüket valószínűleg a törvény megalkotásánál figyelembe veszik. Kiss Roland belügyi államtitkár is felszólalt a vita során és rámutatott arra, hogy az ország sorsa a választásokkal kapcsolatban jóformán a nők kezébe van letéve, minthogy jelenleg a választók 60 százaléka nő és 40százaléka férfi. — Asszonyelvtársaim — mondotta emelt hangon az államtitkár —, ez az első törvény, amely a nőknek korlátlanul ad jogot és az a meggyőződésem, hogy felelősségtek teljes tudatában úgy fogtok az urnák elé járulni, hogy győzelemre vigyétek az szocialista egységet és a demokrácia ügyét. ——..................... ..........................*— Hírhedt csendőrnyomozót fogott el a politikai rendőrség A politikai rendőrség az elmúlt idők egyik legveszélyesebb csendőrnyomozóját fogta el, Boldizsár Mihály személyében. Boldizsár kihallgatása során, érdekes részletek derültek ki az úgynevezett „defenzív osztály“ működéséről. A csendőrnyomozó, aki már 1937-ben nyilas párttag volt, tevékeny részt vett baloldali emberek elfogásában, megkínzásában. Boldizsár csoportja híradós autókkal, távcsőbe épített fényképezőgépekkel, hamis igazolvánnyal ellátott beugratókkal dolgozott, a baloldali emberek leveleit fölbontották, lefényképezték és így továbbították. Ezért a munkájáért Boldizsár többízban kapott kitüntetést. A fölszabadulás után az egyik komáromkörnyéki faluban demokratikus pártot alapított, a politikai rendőrség azonban nyomára jutott és most letartóztatták. Népbíróság előtt fog felelni bűneiért. A politikai rendőrség ugyancsak letartóztatta Csonka Kálmánt, aki 11 nyilas pártban, mint „pártszemlész“ működött. 1942-től fogva Szálasi központi segédhivatalának vezetője volt. NYILAS TISZTEK eladják a magyar katonákat A BAJOR PARASZTOKNAK A napokban érkezett haza a bajorországi Eggenfeldből egy magyar honvéd, Aranyi Imre, aki megdöbbentő részleteket mesélt az eggadfeldi táborban még ma is változatlanul fennálló nyilas uralomról. Magasrangú vezérkari tisztek egyszerűen eladják a magyar katonákat bajor parasztoknak. Ezek a tisztek járőrökkel összefogdostatják a hazafelé igyekvőket, elkobozzák járműveiket, értékeiket, ruháikat, bekísérik őket az eggenfeldi táborba, ahonnan kellő ellenszolgáltatás fejében kiadják őket munkára a bajoroknak A járőrök volt tábori csendőrökből, tényleges altisztekből alakultak és titokzatos nyiltparanccsal rendelkeznek, amelyen a II. székesfehérvári hadest parancsnokságának pecsétje és két nyilas tiszt aláírása látható. A Rabea olgalkereskedő tisztek nevei következők: v. Szombathy Pál vezérőrnagy, Markóchy János altábornagy, Beck Albert vezérőrnagy, Baranyay Károly ezredes, Bodiczky Géza vezérkari alezredes, Born Gottfried ezredes, Pápay Antal százados. Ez a díszes társaság családostul és minden rablóit holmival egyetemben békésen él Eggenfeldbe is, irányítja a nagyarányú embervásárt és időnként „ellenőrzi“ a kihelyezett katonák munkáját. Panaszt tenni sehol sem lehet, mert a tisztek gondosan ügyelnek arra, hogy a tábor lakói és különösen a kihelyezettek ne tudjanak érintkezni a szövetséges hatóságokkal. Aranyi Imrének sikerült a szökés. Nagy nehézségek árán jutott el Linzbe, ahol azután megmutatta az amerikaiaknak a nyíltparancs egy példányát. Az amerikaiak meglepetéssel hallgatták a nyila® tisztek garázdálkodásáról szóló beszámolót, amelynek alapján megsztfielték a a vizsgálatok, . POTSDAM történelmi jelentőségű határozatai új fordulatot adnak a világpolitikának és az első lépést jelentik a béke megszervezése,Európa új térképének kialakítása és nemzetközi rendjének megteremtése felé. A potsdami határozatok minden tekintetben megnyugtatóak: a három nagyhatalom — elsősorban a Szovjet Unió — vezető államférfijai felelősségük és történelmi missziójuk tudatában tárgyalták a birodalmakat közvetlenül érintő nemzetközi ügyeket, rendezték a német kérdést és a volt ellenséges kisállamok ügyét. Ezek között szerepel Magyarország is, amely a potsdami értekezlet határozatai szerint igen fontos eredményeket könyvelhet el a maga javára. A győztesek a nemzetközi politikában is a demokrácia szellemében járnak el — ezt bizonyítja a kisállamokkal szemben elfoglalt álláspontjuk.A mi szempontunkból a potsdami megállapodások legfontosabb pontja az, hogy a szövetségesek elleneznek minden önkényes kitelepítést. Igen nagyjelentőségű határozat ez a csehszlovákiai magyar kisebbség szempontjából. Közvetlenül érint bennünket a közleménynek az a része, amely kimondja a Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Magyarországon lévő német kisebbségek intézményes kitelepítésének szükségességét. A magyar nép tehát megszabadul végre egyik nagy és szívós belső ellenségétől, a svábságról Döntés történt a volt csatlós- államokkal kötendő békeszerződés mielőbbi tető alá hozására és elhatározták a nagyhatalmak képviselői azt is, hogy ezekkel az államokkal, tehát Magyarországgal is, már ezt megelőzően felveszik a diplomáciai kapcsolatokat Potedamban tehát győzött az igazság és megbékélés elve és ismét bebizonyosodott, hogy az Egyesült Nemzetek nemcsak elméletben, hanem tetteikkel is a világdemokrácia megvalósítására törekednek. Saját elhatározásukból, kizárólag a nemzetközi megbékélés szellemétől vezérelve, kinyújtják segítőkezüket, volt ellenségeik felé és ezzel példát mutatnak a kiengesztelődés világépítő politikájából. A potsdami értekezlet döntő fordulatot jelent a háború után fölmerült kérdések rendezése terén. Tisztázták a szövetségesek fölfogását Sok fontos elvi és gyakorlati kérdésben, megállapították Németország jóvátételi kötelezettségét, az egész német nép felelősségét, a Szovjet Unió jóvátételi követelésének jogosultságát és Németország közeli jövőjének alakulását. Potsdam mérföldkő az emberiség történetében, a megértés és az igazság szellemében rendezték Sztálin generalisszimusz, Attlee és Truman az emberiség számos elsőrendű fontosságú ügyét, kiküszöböltek minden félreértést, tiszta légkört teremtettek a világpolitikában, meghiúsították a nemzetközi reakció minden reményét és világviszonylatban nagy horderejű problémáik mellett alkalmat találtak a kis nemzetek sorsának megállapítására is. A potsdami határozatoknak ez a része teljes mértékben megnyugtató a magyar nép és országunk jövője szempontjából. Elmarad a főváros közgyűlése Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának augusztus 8-ára összehívott rendes könyve, címmu.