Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-08-19 / 41. szám

BARÁTSÁG! Elhangzott már a munkásinduló a képviselőiház tágas kupolája alatt, ahol eddig dölyfön és gonosz urak döntöttek a nép sorsáról. Most a nép vonul be a szellőb csar­noki®, a­ nép fiai töltik meg a ne­vezetes padsorokat és foglalják el helyeit azoknak, akik sohasem tud­ták átér­ezni a nemzet iránti köte­lességüket, konokul és szívósan, a koreszméket lekicsinyelve és a kö­zépkort visszaállaodva, úrhatnám kasztok érdekeit védték a­ méltóság­­teljes falak között. A szocialista dolgozók képvise­lői komoly szóval és felelősségük tudatában tanácskoznak már a par­lament üléstermében, amikor e so­rok kiszaladnak a rotációs gép hen­gere alól. Tanácskozik a munkás­parlament, történelmi döntéseket hoz, megjelöli a mozgalom új út­jait és az új idők, a megváltozott hivatás, a történelmi fordul­at szel­lemének megfelően kiépíti a párt alkotmányát. Szédítő távlat után találkozók ismét a munkásság par­lamentje, a szociáldemokrata töme­gek képviselete, a párt mindig nagyjelentőségű kongresszusa. Akik ezt a távlatot átélték, akik részt­vettek a legutóbi és a mostani kon­gresszuson, megdöbbenve és meg­hatva, emlékektől terhes lélekkel és a veszteségeket sirató szívvel, de mégis bizakodva és optimista hit­tel tekintenek végig a szocialista tömegek képviselőivel zsúfolt pad­sorokon. Amit siratnak, az valóban fájdal­mas és kegyetlen vesztesége a ma­­gyar mozgalomnak- Fátyolos tekin­tetünk hiába keresi a harcos sereg­ben régi vezetők és kemény küzdő­­társak tragikus sorát. Pestiek és vidékiek, országos nevűek és csoportok élén állók fizettek éle­tük mártiriumával, a szenvedés, keresztjével, kínok kínjával az esz­méért­, hitükért és munkájukét­. Sorainkat szétzilálta az üldözés, szervezeteink felbomlottak, harco­saink és csapataink szétszóródtak, csak azért, hogy az első hívó szóra ismét felzárkózzanak, tömörüljenek és győzhetetlen falankszban indul­janak a jövő felé. Ez a mozgalom kiállta a legnehezebb tűzpróbát, a pokoli fantáziával kiagyalt üldözé­sek, kínzások és keservek vizsgáját, kiállta és győzött, fegyvertelenül is győzött a fegyveresek felett, védte­lenül is erősebb volt a vértezettek­­nél, büszkén és megújhodva szállt le a gyehenna tüzéről, mert oltha­­tatlan hévvel táplálta a hit, éltette a mártírok ki nem alvó lelke és százezernyi tömegek dacos akarata. Ez a mozgalom nem egyének aka­ratából született, maradt fenn és támadt új életre, hanem történelmi erők parancsoló szükségességéből, az eltiporhatatlan néposztályok kí­vánságából és lángoló szocialista meggyőződésből. Nézzünk csak végig az ünnepé­lyes terem lelkes sorain: töretlen erővel és a hézagokat kitöltve ké­szül nagy feladataira a munkáspar­­lament. A mártírok helyébe új zászlótartók léptek, hőseink szét­lőnie át­lengi a termet és serkenti magasztos munkára pártunk kép­viselőit. Soha ilyen nagy, elszánt és hittel teljes nem volt még a párt, soha ennyire nem érezte feszült ere­jét, országmentő hivatását és né­pért való küldetését. Tanácskozóik már a parlament, a város és a falu, a gyárak és az iro­dák robotosaina­k első szabad par­lamentje. Felemelt ököllel és csil­logó szemmel, lelkes kiáltással és harsány biztatással üdvözli ma minden szocialista széles e hazában az ország legnagyobb pártjának ta­nácskozó testületét. Barátság! Ill!ll'!llliiilll!llllllllllllllllllíllllllllllllilllll|||llllll!l!n!lllll|llilllll|||||||||||ll!ii 2 Világosság Izteika a magyar­­demokrácia győ­zelmének. Tildy Zoltán és külföldi küldöttek beszéde Tildy Zoltán a Kisgazdapárt ne­vében szólalt fel és üdvözölte a kon­gresszust: — Amikor végignézek a kongresz­szuson, a résztvevők sorában a ma­gyar ipari és földművesréteg kikül­dötteit látom, köztük sok isme­rőst találok. Ugyanakkor eszembe ötlik a régi parlament néhány képe, amikor az egyik szektorban a Szo­ciáldemokrata Párt maroknyi csa­pata és a Független Kisgazdapárt képviselői ültek egy tömbben, egy ország ellenséges képviselőinek közepette. A sötét magyarországi reakció rombolásai közepette min­dent elkövettünk, hogy a magyar sors veszélyes végzetét elkerüljük. Érthetőnek és indokoltnak tartom, ha a két munkáspárt szoros együtt­működésben dolgozik a magyar demokrácia jövőjéért. De döntő té­nyezőnek tartom, hogy az ipari munkásság pártja­­a a földmunkások nagy pártjával, a Független Kisgazdapárttal szorosan együttműködjenek. A jugoszláv munkásegység kikül­dötte, Somogyi Ferenc volt a követ­kező szónok. A kongresszus hallga­tósága „Éljen Tito!“­ kiáltással per­cekig tartó tapssal fogadta. Somogyi Ferenc beszédében rá­mutatott arra, hogy a jugoszláv egységes munkásmozgalomnak hat­százezer szervezett tagja van. A jugoszláv munkásmozgalom még soha nem volt olyan erős, mint ami­lyen ma. Ezt az erejét négyéves népszabadsági harcaiban érte el. A vörös Bécs küldötte Hónai bécsi városi tanácsnok az osztrák kiküldött beszélt a jugo­szláv kiküldött után. Nagy örö­mömre szobrai mondata­m, hogy ho­ssú évek után az osztrák Szo­ciáldemokrata Párt nevében ké­­ t magyar és román munkás Groza mögött Andrási Antal, a román szociál­demokrata párt kiküldötte beszélt ezután: — Rajtunk áll — mondotta —­, hogy mennyire tudjuk a tömegek jogait biztosítani. Romániában min­den dolgozónak fajra és nemzeti­ségre való tekintet nélkül egyforma joga van. Ez Groza Péternek kö­szönhető. , Ma Romániában fej-fej mellett küzdenek a magyar és a román m­unkások mert egyformán érezték a proletárfájdalmat, az elnyomatást az igazságta­lanságot, a jogtalanságot a ki­zsákmányolás fájdalmát és ma egy emberként állnak Groza miniszterelnök mögött, aki el­sőnek nyújtott baráti kezet Ma­gyarország felé Nem fogjuk engedni, hogy sovi­niszta elemek éket verjenek a két nép és a két nép dolgozói közé. Az üdvözlések után Szakasits Árpád elnöke felszólította az igazoló­bizottságot és a pártszervezet sza­bályzatmódosító bizottságot, hogy kezdje meg működését, majd Szeder Ferenc, a párt főtitkára tett jelen­tést a legutóbbi pártkongresszus óta eltelt idők eseményeiről és har­cairól. szönthetem önöket Olyan ország­ból jöttem, melyben a fasizmus szörnyű pusztítást végzett. A fasiz­mus, mely mert akarta ölni a szo­ciáldemokráciát, fordított célt ért el, életre hívta a szocializmust. Ren­ner elvtárs vezeti az osztrák állam­­ügyeket, a vörös Bécs élén ismét vörös polgármester áll, a Szociálde­mokrata Párt újra szervezke­dik, százezrek jelentkeznek tag­jai sorába, de az osztrák Szociáldemokrata Pártban a rostálás nagyon szigorú. Örömmel láttam a felvonulásban a pestiek forradalmi lendületét Kétszázezer szociáldemokrata felvonulása a pártkongresszus előtt Pénteken délután 4 óra. A Hősök te­­­rén dísértsakos rendőrszakasz gyüleke­zik, fegyvertelenül. Lov­asrendőratta­­kok, szuronyos, gépfegyveres csendőrök réme nem kísért, mint az elmúlt évek alatt hasonló alkalmakkor — Budapest és környéke dolgozói szabadon vonul­­nak fel, hogy köszöntsék a Szociáldemo­krata Párt XXXIV. kongresszusát. A délelőtti esős időt délutánra gyö­nyörű napsütés váltotta fel. Derű az égen és derű az arcokon. Negyed ötkor kezd benépesedni a hatalmas tér. Hon­védzenekar felvonulása bizonyítja, hogy egy világ változott meg körülöttünk. Jönnek egymás után a kerületi és üzemi pártszervezetek. Tíztizenkét zenekar játssza a Marseillaiset és az Internatio­­nálét, jelmondatos táblák és vörös zász­lók sűrű erdeje a fejek felett — és mindenütt a kalapácsos ember. A tér tömve, a menet eleje már a Küröndnél jár, de a Stefánia úton még mindig végeláthatatlan sorokban örm­­­lik a tömeg. Hatalmas csoportban jön­nek Csepel munkásai. Egyre tódul az áradat. Impozáns tö­megben érkezik a vasút, a posta, a fő­városi üzemek, a Ganz, a MÁVAG, Újpest, Kispest, Pestszentlőrinc, a hato­dik, hetedik, nyolcadik, kilencedik kerü­let szociáldemokrata munkássága. Az óbudai pártszervezet a Somogyi-zászló alatt, külön zenekarral, vonul. Dörgő tapsvihar közben a tatabányai bánya­munkások jönnek fekete bányászegyen­­ruh­ában, kezükben bányalámpával. Min­denütt feltűnnek a SZIM fehéringes csoportjai. Az Andrássy úton tízezrek sorfala között vonul a kocsiút egész szélességét elfoglaló tömeg az Operaház felé. A SZIM halad az élen. A kávéházak előtt parázs tüntetést rendeznek a fiata­lok. Kávéházból közmunkávat — hang­zik a kiáltás. Az Operaház előtt óriási tömeg és dísz ruhás rendőrzenekar várja a fel­vonulókat. Az erkélyen, Szakasits Ár­páddal élén, a pártvezetőség és a kon­gresszusi küldöttek nézik a felvonu­lást. Másfél órán keresztül az út egész szélességében özönlik az ünneplő menet. Az Operaházban pénteken délután díszelőadást rendeztek a kongresszusi küldöttek tiszteletére. Ünnepi beszédet Kiss Roland belügyi állam­titkár mon­dott. — Meg kell alapoznun­k a belső ren­det és fegyelmet — hangoztatta. — Ennek legfontosabb előfeltétele a két szocialista párt testvéri együttműködése. Ezért ez a kongresszus ünnepélyesen kinyilatkoz­tatja, hogy a szocialista együttműködést csak szorosabbra szabad fűzni, mert ez a legbiztosabb záloga a szebb magyar jövőnek. Indítsa ez a kongresszus végső harcra az osztály tudatos dolgozókat a reakció ellen. E küzdelemben szívesen fogadjuk a demokratikus polgárság közreműködését, de azt tartjuk, hogy a reakció végső megsemmisítése a szocia­listák történelmi feladata. — M —in Egy partizánvadásznő a Népbíróság előtt Lomonosov ValdemárnéCsuhay Klára, magyar származású asz­­szonyt — Kurszk eleste után az első had­táj­­parancsnok­ság megszálló csapatainak szolgálatába lépett és felhasználva orosz nyelvtudását, a partizán vadászatnak nevezett tömeg vérengzéseket irányította. Beszedino falut az ő besúgása alapján irtatta ki Ligeti százados. Mint beugrató ügynök fontos ada­tokat szolgáltatott a fasiszta kato­nai alakulatoknak a vezető szovjet személyiségek megszállt területen maradt hozzátartozóiról. Adatai alapján több ártatlan polgári sze­mélyt agyonlőttek. A másodrendű vádlott, Bácskai Jenő zászlós, együtt dolgozott Csu­hay Klárával. Ő nyomozta ki a partizánok névsorát és a szervezési táblázatukat. A vádlottak tagad­nak. A népbíróság tanuk kihallga­tását rendelte e. MA EGY ÉVE* 1941 augusztus 18-án örömmámor­ban úszott a francia főváros. Párizs, a fény városa, keserves és hosszú elnyomatás után végre felszabadult és a nép ujjongva ünnepelte a régen áhított szabad­ságot. A francia főváros népe azonban, amely annyiszor példát mutatott a történelemben, nem várakozott tétlenül a felszabadító hadseregekre. A nép ismét kiment az utcára, barrikádokat emelt, harcolt és áldozatot hozott sza­badságjoga­iért. Franciaország népe ismét bebizonyította, hogy érdemes a szabadságra. A felsza­badult magyar nép nevében őszinte örömmel üdvözöljük a szabad francia, német történelmé­nek ezen a büszke és magasztos évfordulóján. Minisztertanács előtt a törvényhatósági választásokról intézkedő rendelet A Világosság munkatársának értesülése szerint jövő hét szerdáján minisztertanács elé kerül a tör­vényhatósági választásokról intéz­kedő rendelet. Ennek értelmében a választói és választhatósági korha­tár egybeesik a 21-ik életévben. A rendelet hatálybalépésétől számí­tott 10 napon belül a községi válasz­tásokat meg kell tartani. Súlyos vereség érte kerékpárosainkat a város­ligeti versenyben Osztrák-Magyar mérkőzés 136:70 reggel 9 órakor többezer néző sor­fala között indult e­l az első magyar-­ osztrák válogatott kerékpáros verseny­­zők mezőnye a városligeti Weingruber előtt. 10 magyar, ugyanannyi osztrák, vala­mint 3 magyar és osztrák rendőrválo­­gatott állott a starthoz. Az első pontozó sport tiszta osztrák győzelmet hozott: 1. Vachold, 2. Schma­­deker, 3. Ciganek, 4. Papp, 5. Ecke. A hatodik körben a rendőrvál­oga­tott Knób, Lovas bukása miatt feladja a versenyt. A kilencedik körben Gulyka (magyar) szökni próbál, de szerelik A mi versenyzőinken­ látszik, hogy az idén kevés ilyen versenyben vettek ■részt, viszont az osztrákok Bécsben pálya hiányában kizárólag ezt az uccai versenyt kultiválják. A hatodik sporte­ban sem javult a helyzetünk. Ismét az osztrákok foglalták el az első két helyet a magyar Biró előtt. A 31-ik körben­­Julyka próbál szökni. Sikerül. Izgalmas hajsza kilométereken keresztül. Az utolsó előtti sport végre a magyar Gu­lyka győzelmét hozta a­z osztrák Vadenie előtt. Az utolsó sport, amely egyben a­­ verseny végét jelentette, még egy súlyos tömegbukást eredményezett. Végered­mény: 1. Vaehold (Ausztria) 50 pont, 2. Goldschmiedt (Ausztria), 3. Ciganek (Ausztria), 4. Biró (Magyarország) 24 ponttal. Idő: 1 óra 34 perc. Revolveres merénylős a vonaton Ma hajnali négy órakor a Nagy­hála felől közeledő személyvonat egyik kocsijában lelőtték Czobolya János 21 éves ceglédi fiatalembert. A merénylőnek a keleti pályaudva­ron sikerült elmenekülnie. Gyárak, üzemek, vállalatok, közintézmények és fogyasztási szövetkezetek Bu­rgonyaszü­kségletét biztosítják a Szabolcs vármegyei parasztság értékesítő Népszö­­rkeze­ten. Előjegyzéseket elfogad Népi Szövetkezet (Burgonyacsoport) Budapest, V. Gróf Teleik­ Pál uova 7. III. ev. Napoata 8—12 óráig. K­ KI­­A 11 W­A Y L. MELODY L, Fred ASTAIRE Eleanor­­ P­OWELL D

Next