Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-07-03 / 1. szám

ribs angol vMasztdsi "kít&tét&nt se­l tán sokszor említi a rádió és emlí-\ tik újsághírek is a nagy * kam­pány vezető harcosainak sorában I fy jy y ir¡ jr& ,£? nevét. Hónapo­­s Lym&, M­ár a JS kon át egyik leg­többet emlegetett embere volt nem­­tssak hazája politikájának, hanem a. ■világpolitikának is. Valóban: az újabbkori történet egyik legérdeke­sebb embere, aki részese az angol munkáspárt politikájának immár évtizedek óta. Már a harmincas esztendők elején az alsóház úgy­nevezett vezérei sorában tevékeny­kedett és emlékezetes egy 1034-ből való nyilatkozata, amely Eutler ura­­lomrajutásának külpolitikai nagy­­nagy bonyodalmaira utalt, nem utolsósorban a magyarság külpoli­tikája nézőpontjából is. A politikai hírek területéről sokszor a lapok belsejébe is elkerült Cripps neve: hatalmas, úgynevezett szenzációs párok középpontjában állott mint valamelyik fél ügyvédje, és ilyen­kor írták meg a lapok róla mindig, hogy milyen gazdag ember, egy­­egy perrel mennyit keres. Aztán írtak a lapok arról, hogy konflik­tusa volt a munkáspárttal, nem is dolgozott azután a munkáspárt út­ján. 1940 nyarától kezdve hónapo­kon, éveken át a külpolitikai ér­deklődés középpontjában volt: ha­zája küldte Moszkvába. Fontos volt a megbízatása, nehéz volt a tiszte, odaadással dolgozott, hatalmasat végzett, a fasizmuson aratott óriási gy­őzelem­­ne­k egyik legnagyobb őse volt. Most ismét a munkás­párt hatalmas küzdelmének első soraiban áll, úgy beszélnek róla angol földön is, a brit impérium területén is mindenütt, a nagyvilá­gon is mindenfelé, hogy amaz em­berek egyike, akiről fellengzés nél­kül így lehet szólni: a jövő embere. Miniszterllutács elé tűni­n uRdUfesi® Mint a Népszava már megírta, Budapest sok vihart látott utcáin most páratlan esemény történt. Az új rendszer rendőrsége tüntetett a miniszterelnökség előtt, majd kül­­döttségben vonult Miklós Béla miniszterelnök elé, hogy súlyos anyagi és megélhetési helyzetét fel­tárja. A miniszterelnök megígérte többek között, hogy a rendőrök is­mét a honvédkórházak szolgáltatá­sait vehetik igénybe, azonkívül uta­sította a polgármestert, hogy június 16-ig visszamenőleg a rendőrség minden egyes tagjának, tehát őrsze­mélyzetnek, detektíveknek és tiszti karnak egyaránt napi 40 dekagram kenyérpótlékot utaljanak ki és a kerületi kapitányságok máris intéz­kedtek, hogy ezeket a pótjegyeket lehetőleg még a piai nap folyamán az igényjogosultak kezeihez jutta. Ami a fizetésrendezést illeti, erre nézve a miniszterelnök határozott ígéretet nem tudott tenni, miután az ügy rendezése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Megígérte azonban a miniszterelnök, hogy ha­ladéktalanul minisztertanács elé viszi a kérdést. A rendőrök nyu­godtan folytathatják felelősségtel­jes munkájukat, abban a tudatban, hogy ügyük legrövidebb időn belül kedvező elintézést nyer. HALB›5r,.P›5RR£L8É­ /*}/}/) J LHh/.qfvMtziNBEN /Oygj adóval együtt WQg ( * K Ó .*11 T&, 4 Elkészült a választójog tervezete Széleskörű jogkiterjesztés, kerületi beosztás, lajstromos rendszer.­­ Az év végén választás lesz Szigorú intézkedések a reakció ellen A közvélemény lázas érdeklődés­sel várja a választójogi törvényt, az utóbbi időben egymásnak ellent­mondó hírek láttak napvilágot. A törvényjavaslat nagy vonalakban most már elkészült és rövidesen pártközi bizottság elé kerülhet. A befejezés előtt álló választójogi tör­vénytervezet munkáját Kiss Ro­land elvtárs, belügyi államtitkár vezeti. Az ő irányítása és elgondolásai alapján a belügyminisztérium ille­tékes osztályai részben már kidol­gozták a demokratikus választójog terveztét. A következőket mon­dotta a Világosság munkatársának: — A tervezet valóban készül a belügyminisztérium közjogi oszt.­— Milyen, lesz az új választójog? — Az új választójog a legszéle­sebb körű lesz. Megszerzése és gya­korlása a lehetőségig le lesz egy­szerűsítve. A szavazás titkossága, teljes tesz. Tudjuk, hogy a reak­ció erre spekulál. De hiába. A demokratikus jogokkal és első­sorban a szavazati joggal nem fogjuk fölfegyverezni a demo­krácia lesben álló ellenségeit. A hazaárulókat, akár a svábokat, akár a magyarokat, kizárjuk a választójogból. Volksbundisták, SS-önkéntesek, név-visszanéme­­tesítők, az ország politikai és gazdasági függetlenségének tönkretevői, az összeomlást elő­készítő és támogató jobboldali pártok és fasiszta szervezetek vezető tagjai, a nem igazoltak nem juthatnak az urnákhoz, hogy elbuktathassák a demo­kráciát. .. A szavazók száma ennek elle­nére nem fog csökkenni, mert olyan alacsonyra tervezzük a kor­határt, ami megfelel a demokra­tikus követelményeknek és nem teszünk különbséget a férfi és nő joga között. A korhatár kérdésében a legalsóbb követelést a somogyi értekezlet 18 évben vetette fel. A politikai pártok vezető köreiben 20—21 év körül látszik kialakulni­ az egyetértő döntés. A választható­ságra nézve csaknem egyöntetűen a 24 év körül forognak az elgondo­lások. — Milyen lesz a választási rend­szer: egyéni, lajstromos vagy ve­gyes? Országos vagy kerületi lajstrom — Mindenki egyetért a lajstromos választási rendszerben. De ez is kétféle lehet: országos vagy kerü­leti. A kerületi rendszernél általá­ban egy-egy megye alkotna egy kerületet a lakosság arányszámá­nak megfelelő számú mandátum­mal. Pest megye és Budapest 3—3 kerületet tenne, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged önálló kerületek lennének. Mindkét rendszernek vannak hívei — elő­nyei és hátrányai. Az országos lajstromos választás egyszerűbb és lebonyolítása gyorsabb lenne. A kerületi viszont kifejezőbb képvise­letet biztosítana az egyes vidékek sajátos viszonyainak. — Hány képviselő lesz? — Lajstromos rendszer esetén 37 kerületi lajstromon 400 kép­viselőt választanának az én ter­vem szerint. Körülbelül ez a szám elégíthetné ki a pártok igényeit. Országos lajstrom esetén könnyebb kisebb létszámot megállapítani. Itt két felfogás ütközik. Kis létszámú par­lament könnyebben dolgozik, nagy létszámú viszont demokratikusabb. Szerintem a nagy létszám sem tenné nehézkessé a­­parlament lyán és már átkerült a törvényelő­készítő osztályra. Ebbe a munkába természetesen bekapcsolódik az igazságügyminisztérium­ is. — Miképpen készül a törvény? — A pártok a maguk körében a lényeges kérdésekre nézve már jó­részt kiérlelték elgondolásaikat és szintén készítik a maguk tervezetét. Ezeket a pártok egymás között — valószínűleg pártközi konferencián — összeegyeztetik és az így kiala­kult anyag kerül a minisztérium iletékes tényezőjéhez. Ily módon valóban olyan törvény születik, amely a nép akaratát fejezi ki. Ha­ az így készülő tervezet törvénnyé válik, ez lesz az 1848. évi V. t. c. megalkotása óta a legnagyobb jog­kiterjesztés­ munkáját, mert a mostanában rendszeresített pártközi konferen­ciák szinte teljesen előkészítik a javaslatokat határozatra. A választás tisztasága — Milyen lesz a szavazás? — A törvénytervezetben igyek­szünk biztosítani a szavazati jog gyakorlásának tisztaságát. Ezt egyébként elősegítené az az alap­vető rendelkezés is, hogy csak az öt demokratikus párt vehet részt a választásban — tehát nem lesznek úgynevezett „vad-pártok“. Eddigi tervezetünk szerint két urna lenne Az egyikbe dobnák a borítékba zárt listákat, a másikba a szavazóiga­zolványokat. — Hogy intézkedik a javaslat a képviselővé választott közalkalma­zottakról? — Az az álláspontom, hogy köztisztviselő a mandátumának tartama alatt álljon szolgálaton kívül, mert csak így lehet füg­getlen törvényhozó. Képviselősége alatt és azt követően még öt évig ne léphessen elő soron kívül. Ezt az elgondolást sze­retném az új törvényben is meg­valósítani. De hangsúlyozom, hogy ez egyéni véleményem, amivel szemben mindjobban tért nyer az a felfogás, hogy a képviselőség nem összeférhetetlen a közalkalma­zotti szolgálattal. Ha ez utóbbi ál­láspont győz, akkor a közeli gya­korlat fogja eldönteni, melyik fel­fogás a helyes. Itt helyt állhat az az érrv, a­hely szerint igazságtalan, hogy a köztisztviselő mandátuma miatt elüttessék rendes kenyér­­kereseti foglalkozásától, ha a sza­bad pályán dolgozók ugyanakkor zavartalanul folytathatják élet­hivatásukat. — Mikorra tűzhető ki a válasz­tás? — A választójogi törvény írja elő a névjegyzékek készítésének módját. Ha tehát a nemzetgyűlés megalkotja a törvényt, csak azután lehet elkészíteni országszerte a névjegyzékeket és csak azok el­készülte után és azok alapján lehet választani. A névjegyzékek elkészí­tése eddig — a különböző előkészí­tési határidők betartásával — ja­nuártól decemberig tartott. Az így elkészült névjegyzék volt érvényes a következő naptári év folyamán. Eltűntek a névjegyzékek — Ha az előkészítési fokozatokat a legkevesebbre csökkentjük is, tehát egy felszólamlásra — még akkor is nagy munka a névjegyzék elkészü­lése az egész országra kiterjedően. Az elmúlt években oly példn­­élküli volt a honi népmozga­­lm, hogy a régi névjegyzék még csak kiegészítési alapul sem használható fel. De sok helyen el is pusztult. Az új államrend biztosítása végett most különösen fontos jelentősége van a kizáró okok tökéletes érvé­nyesítésének. Tehát elkerülhetetlenül új névjegyzéket kell készítenünk. Nem beszélve a névjegyzékterveze­tekről, — öt hivatalos példányban kell kiállítani a végleges névjegy­zékeket. Ezenfelül az öt párt is igé­nyel átlag 3—3 másolati példányt. Végeredményben legalább 20—25 példányban kell kiállítani a név­jegyzéket. Ez csak azokkal a lajstro­­mozgóképekel lehetséges rövid idő alatt, amelyeket éppen én vezettem be még 1926-ban országszerte a tör­vényhatóságoknál. Már elrendeltem ezeknek a számbavételét és üzembe­helyezését. Ha ezek hiányosak, ez is nehezíti a munkát. Márpedig ezek azonnali pótlására ma gondolni sem lehet Ilyen nagy tömegű nyom­tatványhoz szükséges papíranyag gyors előteremtése is időt igényel. A nyomtatványok szétosztása 3293 köz­ségbe és városba közlekedési kérdé­sekkel is kapcsolódik. Nem a törvény előkészítőjén és a törvényhozáson múlik tehát, ha a választás 5 hónapnál előbb aligha lesz kiírható. — Nem lehet ezt a határidőt meg-­ rövidíteni? — Erre nézve felmerült az a gon­dolat, hogy még a törvény parla­menti tárgyalása előtt külön rende­let alapján készülne a névjegyzék. Ennek az az akadálya, hogy a vá­lasztójog kritériumait éppen a tör­vény állapítja meg. Ezek hiányában nincs alapja névjegyzéknek. — Mi lesz a visszatérő hadifog­­lyok és deportáltak szavazati jogá­val? — Az ő részükre személyes jelent­kezésük alapján pótjegyzék készül, amelybe senki más címen fel nem vehető. A pótjegyzék az ő részükre nyitva marad a választás kiírásáig A reakció hiába spekulál­ t le Ausztráliai csapatok partraszálltak Borneo legnagyobb olajkikötőjében Hivatalosan jelentik, hogy ausztráliai csapatok partraszál­­lottak Balik-Papannál, Borneo északkeleti részén. Balik-Papan a sziget legnagyobb olajkikötője. A partraszállás, amely az eddig legnagyobb méretű ausztráliai vállalkozást jelenti, amerikai, ausztráliai és hollandiai hajó­egységek védelme alatt folyt le. A partraszálló csapatokat Mac­­Arthur tábornok személyesen vezette. A kínai főhadiszállás közli, hogy kínai csapatok több ponton átlépték az indokínai határt. Egy amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy rövidesen na­ponta tízmillió kiló bombát zúdí­tanak Japánra. 2­0 levesbe tésztára búsra E R T AMIN iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­in45vn. 3 'VilágMtlá#' 3

Next