Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-09-02 / 52. szám

4 Almaládákat, esarüüVl kétkerekű * kocáikat, bárómQszállitó ketreceket vesz a Községi • ÉleknifízerüzöTű, ■Budapest, IX. tórúM, Sorfl&sáfrr út á8. síéin »liiiiiiimiiTfitiiiifiiiiiiimiiiiiimmiiiiiiinmiimiitiitftiiiitöiittwniiiiniiin« 2 Világosság a®? Mindszentek napján választ Budapest Megjelent a községi választójogi rendelet végrehajtási utasítása Szeptember 18-ig elkészül a választói névjegyzék A t©snapi a minisztertanács el­fogadta a választójogi rendeletet, egyben azonnal megalkotta a végrehajtási­ utasítást, melyet m­ kiadtak. A végrehajtási utasítás kimondja, hogy Budapest polgár­­mestere és Pest vármegye alis­pánja kötelesek gondoskodni arról, ,hogy a választáshoz szükséges nyomtatványok előállítása céljára, október hó 15-ig megfelelő srandai személyzet álljon rendelkezésre. A 2. paragrafus kötelezi a pol­gármestert, hogy 1QsS szeptember 3-ig­­állapítsaa meg a szavazókörök határait, úgyhogy egy szavazó­körre legfeljebb 900 szavazó essék. A 2. paragrafus szeptember 3-ig kö­telezi a polgármestert, hogy­­ a körzetek határairól értesítse a Függetlenségi Front pártjait és az Országos Szakszervezeti Tanácsot, és hívják f­el őket arra, hogy alapít­sák meg az összeíró bizottságot, egyben jelöljék meg a kiküldendő egy-egy tagjukat. Ezek szeptember 3-én déli 12 óra és 14 óra között esküt tesznek, utána pedig alakuló gyűlésen elnököt és helyettes elnököt lá­tának. A polgármester szeptember 6-án tizenegy óráig a választási hirdet­ményt közhírré teszi és elrendeli, hogy a házmegbízottak az össze­írást teljesítsék, és a számláló lapokért hetedikén a bizottságnál megjelenjenek. A házmegbízottak kötelesek a lapokat az épület 20. életévét betöltött vagy ez évben be­töltő lakói között kiosztani és ugyanakkor a választói jogosult­ságról, illetve kizáró okokról tájé­kozódni. Szeptember 9-én a lapokat össze kell szedni és tizenegyedikén déli tizenkét óráig az Összeíró bi­zottsághoz személyesen e­lvinni. Az összeíróbizottság szeptember 18-ig köteles elkészíteni a választói névjegyzéket tizenkét, példányban és szeptember 19-én tizenegy óráig a kerületi elöljáróságnak el kell küldeni. Szeptember 29, 21 és 22-én a név­jegyzéket Budapesten a kerületi elöljáróságok közszemlére köte­lesek tenni és ugyanakkor a házmegbízottak a házban kifüg­geszteni. A felszólamlások szeptember 26, 27, 28, 29 és 30-án adhatók be. A fel­szólamlásokat­­a kerületi elöljáróik október 2, 3 és 4-én közszemlére teszik ki, ugyanekkor a házmeg­bízottak a házakban kifüggesztik. Munkatársunk értesülése szerint a választásokat a választójogi törvény utasításainak értelmé­ben valószínűleg november 1-én, Mindenszentek napján tartják meg. Hivatalosan megállapították, hová vitték az elhurcolt gyárakat A fasizmus végleges leveretése óta állandóan foglalkoztatja a de­mokratikus magyar közvéleményt az a kérdés, hol tartózkodnak azok a­­magyar háborús bűnösök, akik az ország pusztulásáért felelősek és hová hurcolták ezek a lelkiisme­­retlen bitangok a magyar nemzeti vagyon pótolhatatlan értékeit. A Világosság a magyar kormányhoz érkezett hivatalos listák alapján elsőnek közli több háborús bűnös, kiharcolt gyár és alakulatok tartózkodási helyét. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a lista alapján m­egállapítható: tö­bb súlyosan kompromittált alakja a fasiszta múltnak még mindig sza­badon jár Ném­etországban,­ így például még mindig nincs lakat alatt Csánky Dénes, aki a Nem­zeti Múzeum kincseit igye­kezett a németek kezére játszani. Az érdekesebb nevek és alakula­tok tartózkodási helye következő: Hunyadi hadosztály: Braunau, Gmunden, Hungarista hadosztály, Unterdorf, Görgey hadosztály, Klagenfurt, 88-as gyalogezred, fogságban At­­tichyben, Párizs mellett, a kormányzó katonai irodája: Hämmern, Böhmenwald, Eisentrau, berlini követség: Trautstein, külügyminisztérium: Kitzbühel, Szépművészeti Mű eum és Csánky Dénes,­­Salzburg mellett. Képviselők és felsőházi tagok: Wollaberg, Altreich­efrau, Altsdorf, Aueserixbrüst, Jandesbrunn, Neu­­reichenau, Lackeithor­sen. Tábori csendőrosztag: Heiligenbe­rg. Buda­pesti rendőrség: I­­igenhofen. Le­venték: Bürge és Tauskirchen. Ma­jor vezérezredes csoportja: Verden. Testőrség: Bad-Gastein. Vitézi szék: Wohl­ing. Az elhurcolt üzemek tartózkodási helye: Malert: Gassenbach. Beszkárt: Kietzbüchel; Danuvia, Philips Mű­­vek: Marx és Mérei: Obermühl; Dunai repülőgépgyár: Kaltenhau­­sen, Steinbach, Neumarkt; Ford­ító fi­vek: Vilsburg; Gamma: Gmun­den; Magyar Leszerművek és Vesz­prémi Danuvia: Posen m­ellett; Vadásztöltény- és Gyutacsgyár: Vöcklaburg; a fűzfői Nitrogénba: Saalfelden mellett egy vonaton; Diószegi cukorgyár: Kalenberg; Kecskeméti konzervgyár: Bad Rei­chenhall : AntetaxK­. t.: Pfarrkir­chen mellett; Vacuum: Nürnberg és Regensburg között; Weiss Man­­fréd Művek: Hernhei­o; Stádium rt: Innsbruck. 1 A VI. kerületi pártszervezet összfunk­­tronariusai, csoport-, körzet- és raj­veze­tők. Valam­int a háznmegbízottak és üzem­i Tv f­ilmi­­k vasárnap délelőtt 10 órakor a Zeneakadémián összvezetőségi ülést tar­­totok. Megjelenés kötelező. 10 000 pengo jutalom A Dolgozók Világlapjának egyik élelmes riportere összegyűjtötte isme­retlen nyilasok fényképeit. A lap ezeket a képeket hétről-hétre közli a „Segítsen nyomozni“ rovatban. A napokban megjelent a szerkesztő­ségben a lap egyik olvasója, aki a leg­utóbbi számban közzétett képen család­jának kiirtóját ismerte fel. Megnevezte Gergely­­Gyulát, aki az erdélyi nyilas­­pártnak vezetőtagja volt. A nagybányai gettót Gergely Gyula állította fel és gaz­tettei következt­ében Nagybányán rövid hat­­hét alatt több mint ezer szerencsét­len zsidó­­ vesztette életét. A Dolgozók Világlapja olvasója felajánlott 10.000 pengőt annak, aki a nyilas hóhér nyo­mára vezet. Szakasits Árpád megindokolja a munkáspártok közös listáját Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt főtitkára pénteken délután a Szociál­demokrata Párt XIV. kerületi szerveze­tében beszédet mondott. — Holnap lesz 15 esztendeje — mondotta — annak, hogy Budapest szervezett munkássága, élén a Szo­ciáldemokrata Párttal és a Szak­­szervezeti Tanáccsal, kivonult az uccára, hogy jogot és kenyeret kö­veteljen attól a kormánytól, amely az országot az urak vadászterüle­tévé tette. Halottak és súlyos sebe­sültek terültek el azokon a­ budapesti utcaköveken, amelyeken annyiszor dübörögtek végig a harcos munkás­ság tömegei azért, hogy ebből az országból demokratikus szabad or­szágot teremtsenek. Szeptember 1. a magyar munkásmozgalom legra­­gyogóbb, de egyszersmind legtragi­kusabb fejezete.­­ Legkiemelkedőbb eseménye az utolsó heteknek országos pártgyű­­lésünk.­­ Szenvedélyes és mélyreható vi­ták során kikristályosodott ezen a kongresszuson a párt tiszta, maku­látlan szellemisége, az a politikai vonal, amelyet ezekben a történelmi időkben követnünk kell. Az orszá­gos pártgyűlés kinyilvánította, hogy szilárdan ragaszkodunk régi szép hagyományainkhoz: független, önálló pártként ál­lunk az ország szolgálatában s nem adjuk fel programunknak egyetlen pontját sem­ ■ De amilyen határozottan leszögezte magát országos pártgyűlésünk pár­tunk önállósága és függetlensége mellett, éppen olyan határozottság­gal tett hitet a másik nagy munkás­párttal való együttműködésünk mel­lett is. A kongresszusnak módjában volt megállapítani, hogy ez az együttműködés megfelel nemcsak a magyar proletariátus, hanem az egész ország nagy érdekeinek is. De megfelel ez az együt­működés a ve­­lünk rokonszenvező haladó polgár­ság, a kisiparosok és a kiskereske­dők széles rétegei érdekeinek is. — Természetesen­ kínálkozott a­­két munkáspárt együttműködése a közös célért: a dolgozók szabadsá­gáért, kenyeréért, biztonságáért. És természetesnek mutatkozott előttünk, hogy ha ez a két párt együttműkö­dik, akkor ez olyan hatalmas erőt jelent, amely mellett a ha­ladó gondolkodású középosztály­beliek zavartalanul tudják foly­tatni egyrészt a maguk mun­káját, másrészt bízhatnak abban, hogy a jövő ebben az országban az ő szá­mukra is az élet jobb lehetőségeit biztosítja. De az együttműködés mellett szólott az is, hogy ha a két munkáspárt megint, mint törté­nelme folyamán már egyszer, egy­mással szembekerül, akkor az ön­­marcangolás egy olyan állapota következik be, amelyből senki más hasznot nem húzhat, mint az a­­sötét, magyar reakció, amely itt Európa leghosszabb ellenforradal­mát tartotta fenn. Ismertette Szakasits Árpád a reakció rémhírterjesztésének és suttogópropagandájának hátterét, majd így folytatta: — Mondjuk csak meg, hogy a reakció fűtötte Budapesten is hete­ken át a fel-fellobbanó szenvedélye­ket abban a vitában, amely a mun­ké­s pártok között folyt a közös és külön lista körül és ha semmi más oka nem lett volna annak, hogy pártunk a közös lista mellett dönt­sön, akkor a magyar reakció maga­tartása, suttogó propagandája, les­­benállása és kaján vigyorgása e vita fölött, arra ösztönzött volna bennünket, hogy igenis, megteremt­sük a két munkáspárt közös listád­­at­ ? — Hajlandó vagyok akár foga­dásokat is kötni, hogy a közös lista esetén sem veszít­jük el azokat a polgári szava­zókat, kik’ igazán demokratiku­san gondolkoznak. Azok az emberek pedig, akik csak azért sündörögnek felérik,­­ mert bennünk esetleg olyan­­pártot- lát­nak, amely megvédelmezi nem a munkás­jogokat, hanem az ő szegé­nyes, ostoba* , álmaikat,, vegyék­ tu­domásul, hogy a Szociáldemokrata Párt­ nem arra való ebben az or­szágban, hogy ilyen álmoknak tá­pot adjon. Újabb lista érkezett a Németországban tartózkodó magyarokról A Magyar Vöröskereszthez a teg­napi nap folyamán új lista érke­zett a Németországban tartózkodó magyarokról. Ez az új lista több mint százezer nevet tartalmaz. A listát a Magyar Vöröskereszt köz­szemlére tette ki és azt bárki meg­tekintheti. ARAJVY esőst, ékszer, vétel, eladás Dr BAJMÓCZINÉ WINTERMANTEL TERÉZ Rákóczi út 16. L 2. Hirdetmény Budapest székes­főváros bőr- és ne­mi beteg­­gond­ozó intézetei a® alábbi helyeken nyúj­tanak teljesen ingyenes nemibeteggondozást II. Tölgyfa uees 16. délelőtt 9—9/12-ig. III. Szentendrei út M, dékilelet 9—12-ig. VI, Dévai utca 15/a, délután 146—7-ig. VII, Hózsák tere ?, délután 6—1?S iff. VIII. ,tezees utca 19, délelőtt VI 9—12-re. IX, Gr. Haller utca 38288. bisz. (Szent István-kórház területén), d. é. 11—9—12-ig. X, Mázsa tér 9, délelőtt 9—'/­12-ig. XI, Kökörcsin neca 3 (tüdőgondozó-épület), délután 6—HS-ig. XII. Olasz fasor 29, délelőtt 9—12-ig. XIV. Újvidék ueca 3, délután 4—6-ig. Budapest székessé várna célgázstatetá. Dr Törey, a fasiszta „filmcézár" tagad a népbíróság előtt A népbíróság dr Pálpsy-tanácsa ma kezdte tárgyalni dr Törey (Ta­u­­binger) Zoltán, a Magyar Film­iroda vezérigazgatójának és Kalló Vilmosnak, a Híradó filmszínház felelős üzemvezetőjének népellenes bűnügyét. A vádirat szerint Törey Zoltán 1926 őszétől 1944 október közepéig a Magyar Filmiroda vezérigazgatója volt. 1941—1944 évek között a ma­gyar filmhíradók egyik szellemi ve­­zetőjeként közreműködött abban, hogy olyan propagandafilmek je­lentek meg hétről-hétre a filmszín­házakban, amelyek alkalmasak vol­tak arra, hogy a magyar tömegeket nácibarát és fasiszta szellemben tájékoztassák az eseményekről. Törey részese volt annak a cse­lekmény­nek is, hogy Szálasi ura­lomra jutása után a nyilas kor­mány propagandahíradóit is bemu­tatták a pesti mozikban. Törey kihallgatása során csak az ,,előválogató“ szerepét vállalja. Vallomása szerint az általa kivá­logatott anyagot először az ügy­vezető bizottság, majd később az igazgatóság ellenőrizte. Szerinte az Országos Filmbizott­ság felelős azért, hogy a Filmiroda az uszító filmeket elkészítette. Azt elismerte, hogy a Híradó-mozi mű­sorának összeállításában döntő sze­repe volt.

Next