Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-09-04 / 53. szám

4­ 1. év, 53. szám Ára 4 pengő Budapest, 1945 szeptember 4. kedd Ma: Deportált­ üzenetek m 1­945 szeptember 2. VILAGBEKE! Világraszóló Ünnepélyességgel és történelmi jelentőségű megnyilatkozások kíséretében vasárnap hajnalban a Missouri fedélzetén aláírták a japán fegyverletételi okmányt A második világháború formális kezdete és vége között pontosan hat esztendő telt el. 1939 szeptember 2-án üzent ha­dat náci-Németországnak Nagy- Britannia és Franciaország és 1845 szeptember 2-án írták alá a japán fegyverletételi ok­mányt. Az aláírási aktusra vasárnap dél­előtt­ 10 óra 30 perckor került sor az Egyesült Államoknak a tokiói öbölben horgonyzó Missouri nevű csatahajóján. A tizenegy tagból álló japán küldöttséget Sigemicu külügyminiszter vezette. A küldöttség tagjai zsakettben és cilinderben várták hogy Mac Arthur tábornok felszólítsa őket a kapitulációs okmány aláírá­sára. A történelmi nevezetességű ok­mányt egy hat láb hosszú, zöld posz­tóval borított asztalra helyezték, majd MacArthur tábornok belépett a csatahajó dísztermébe. MacArthur : Ma a szabadság van offen­­zívában és a demokrácia nyomul előre A teremben feszült némaság ural­kodott, a hullámok zaját is tisztán lehetett hallani. Ekkor MacArthur tábornok elő­lépett és rövid beszédet intézett az egybegyűltekhez. A tábornok hangoztatta, hogy fele­lőssége tudatában igazságosan és türelemmel kíván eljárni, de min­den intézkedést megtesz, hogy a fegyverletételi okmány feltételeit a legpontosabban betartsák. Komo­lyan remélem — mondotta Mac Arthur —, hogy jobb világ fog ki­emelkedni a múlt vérontásából. Ma a szabadság van offenzívá­­ban és a demokrácia nyomai előre — tette hozzá MacArthur­t, majd felszólította a japán kiküldötteket, írták alá a fegyverletételi okmányt. Japán részről Sigemicu külügy­miniszter és a hadügyminiszter ír­ták alá a kapitulációs okiratot. Utá­nuk Mac Arthur tábornok, majd pedig Kína, Nagy-Britannia, a Szov­­jet-Unió, Ausztrália, Kanada, Fran­ciaország, Hollandia és Újzéland kormányai képviselőinek aláírásai következtek. Az aláírás szertartásán 51 szövet­séges táborok és 238 hírlapíró volt jelen. Mindenki arcán visszatükröző­dött a mély megilletődés, amikor a japán kiküldötték rávezették névaláírásukat az okmányra és ezzel eleget tettek a császár kiált­ványának, amely Japán világuralmi álmának tökéletes szétfoszlását je­lentette. MacArthur ezután így szólt: — Imádkozzunk, hogy most már adassék vissza a béke a világnak és Isten óvja meg azt mindörökre a háborútól. Eljárásunk ezzel lezárult. Nimitz : Japánt vissza akarjuk vezetni a civilizált nemzetek családjába MacArthur után Nimiitz tengernagy mondott rövid beszédet. A tengernagy rámutatott arra, hogy az Egyesült Nemzeteknek szi­gorúan érvényesíteni kell a Japán részére előírt békefeltételeket. A szövetségesek Japánt vissza kívánják vezetni a civilizált nemzetek családjába. A világ népei rádión követték a fegyverletételi szertartás egész fo­lyamatát. Az aktus mindössze 18 percig tartott. MacArthur és Ni­­mitz beszédei után a rádió a wa­shingtoni Fehér házból Truman elnöknek az Egyesült Államok népéhez intézett rádió­­szózatát közvetítette. Truman szeptember 2-át „hivata­los győzelmi nap"­- nak nyilvání­totta. Truman : A szabadság győzelmet aratott a zsarnokság felett — Hosszú és véres út vezetett Tokióig — móri flotta Truman. Az elnök ezután a még megol­dásra váró nehéz feladatokról be­szélt, majd elismeréssel adózott Roosevelt elnök emlékének és az Egyesült Államok szövetségesei­nek. — Ez a győzelem több, mint a fegyverek győzelme — folytatta. Ez a szabadságnak a zsarnok­ság fölött aratott győzelme! Most már tudjuk, hogy a szabad­ság szelleme a világ legkitartóbb haderőinek legerősebb és legmaka­csabb fegyvere. Ezek birtokában megoldhatjuk a béke súlyos kér­déseit is. Az elnök vasárnap még két rádió­üzenetet intézett az amerikai kato­nákhoz és az Egyesült Álamok mun­kásaihoz. — Ma új világ küszö­bén állunk — mondotta — és min­den tőlünk telhetőt meg kell ten­nünk, hogy ez olyan világ legyen, amely­ben semmiféle faji, osztály­beli, vagy hitbeli vak elfogult­ság többé ne ronthassa meg az emberek lelkét. Sigemicu : Határtalan a bánatunk A kapitulációs okirat aláírása után Sigemicu külügyminiszter je­lentéstételre a japán császárhoz ment. A japán miniszterelnök kiált­ványt­­ intézett a japán néphez, felszólította a fegyverletételi oko­­­mány valamennyi rendelkezésének és a császári parancsok utasítá­sainak pontos végrehajtására. — Határtalan a bánatunk — mondja a kiáltvány —, különö­sen amikor arra gondolunk, hogy haderőnkre most lefegy­verzés és feloszlatás vár. Ennek ellenére szembe kell néznünk vereségünk tényével és még az el­viselhetetlent is el kell viselnünk. A fegyverletételi szerződés rendel­kezései értelmében a japán császári főhadiszállás, továbbá minden japán vezetés alatt álló fegyveres erő fel­tétel nélkül megadja magát a Szö­vetséges Hatalmaknak. A japán fe­g-yveres erők felszerelésüket érin­tetlen állapotban tartoznak a Szö­vetséges Hatalmaknak kiszolgál­tatni. Minden alakulatot lefegyverez­nek, kivételt csupán a japán rendőrség képez, amely egyelőre a helyén marad és felelős a rend fenntartásáért. Az okmány két példányban ké­szült.­­ A szövetségesek példányát díszes zöld-ar­any kötés borítja, a japánok példánya fekete bőrbe van kötve. Az aláírás után MacArthur tábornok, az aláírásra használt­ két töltőtoll közül az egyiket Wain­­swright tábornoknak, Corregidor vé­dőjének, a másikat Persival tábor­noknak, Szingapúr volt parancsno­kának ajándékozta, akik szintén je­len voltak a fegyverletételi aláírás­nál. A nagy esemény mellett, mint ér­dekes epizódot fel kell jegyezni, hogy Szingapúr egykori japán meg­hódítója, Yamashita tábornagy vasárnap Luzon szigetén megadta magát az amerikaiaknak és a megadást Wainwright tábornok előtt írta alá. A Columbia rádiótársaság munka­társa megkérdezte az amerikai fog­ságba került „maláji tigristől“: — Tábornok, nem lesz harakiri? — Yamashita nevetve válaszolta: — Nincs harakiri. Japánt, négy tagból álló tanács fogja kormányozni, a tanács a Szovjet­ Unió, Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és Kína egy-egy megbízottjából fog állani. MacArthur tábornok ma To­kióba utazott, hogy a japán hatósá­gokkal megbeszélést folytasson To­­kió teljes megszállásáról. A szövetséges csapatok győzel­mi felvonulására a japán fővá­rosban előreláthatólag két nap múlva kerül sor. A Japán császár közölte ősei szellemével Japán vereségét A japán császár és császárné ma istentiszteleten vesznek részt, hogy közöljék őseik szellemével Japán vereségét. A New York Herald Tribune lon­doni tudósítójának értesülése sze­rint a japán kormány és nagyvezér­kar azon tagjait, akik a Pearl Har­bour ellen intézett japán orvtáma­dás terveit kidolgozták, vagy a tá­madás végrehajtásában résztvettek rövidesen háborús bűnösként bíróság elé állítják. A moszkvai rádióban Sztálin ge­neralisszimust intézett vasárnap 14 óra 30 perckor rádiószózatot a Szov­jet­ Unió népeihez a japán kapitulá­­ciós okmány aláírása alkalmából. Sztálin : 40 éve várunk érte Sztálin bejelentette, hogy Japán teljes vereséget szenvedett és letette a fegyvert, majd rámutatott arra hogy a világfasizmusnak két meleg­ágya volt: nyugaton Német­­ország, keleten Japán. Ezek robbantották ki a második világháborút, ezek taszították a civilizációt a pusztulás szélére. — Nekünk külön leszámolniva­­lónk van Japánnal, — mondotta Sztálin. — Japán már 1904-ben, ki­használva a cári kormány gyenge­ségét, áruló módon — hadüzenet nélkül — rajtaütött Port Arthur orosz helyőrségén. Harminchét esz­tendővel később Japán jellemző módon pontosan ugyanezt az áruló fogást ismételte meg az Egyesült Államokkal szemben. — Japán a Szovjet­ Unió távolke­leti tartományait el akarta szakí­tani — folytatta Sztálin, majd emlé­keztetett az 1918-as, 1938 as és 1939-es japán tárusadó kísérletekre, e a napra amelyeket azonban a Vörös Hadse­reg minden esetben vérbefojtott. — Az orosz csapatoknak az 1904-es orosz—japán háborúban el­szenvedett veresége mély nyomo­kat hagyott népünk öntudatában. Sötét folt ez országunk történel­mében. Népünk hitt és várt arra a napra, amikor Japánt megver­jük és lemossuk a foltot. A régi nemzedék emberei 40 esztendeig vártak erre a napra, amely most felvirradt. — Japán aláírta, a feltételnélküli megadást. Ez azt jelenti, hogy Dél-Szah­alin és a Kurib­i szi­getek a Szovjet­ Unióhoz kerül­nek. Ezek nem lesznek többé eszközök arra, hogy elszigeteljék velük a Szovjet­ Uniót az óceántól, ehelyett Szovjet­ Unió közvetlen kijárást kapjon az óceánra és hogy ér.

Next