Világosság, 1945. október-december (1. évfolyam, 76-148. szám)
1945-10-21 / 93. szám
MIND MIND B30ifmKmiiwanm«inm!)wa^rsQwniuiinffiimmHiimiiiit»!r>iitswiamainmviyiffinwiminm(n)ai)nss N EM M 8 MONDJUK Baky mondja Endréről... Endre mondja Bakyról... És Jaross mind a kettőről... Gyűrött rubban, felfelé pödört kaekiás csendőrbajusszal áll a nyomozótisztek előtt Baky László én «léttárt karokkal hangosan beszélt . Mindenki tudja, hogy a zsidó üldözéseknek Endre László volt a kiagyalója, én csak alantasaként hajtottam végre csendőreimmel azokat a rendelkezéseket, amelyeket ő adott. Émn nem csináltam még semmit, amikor ő már régen kitiltotta a zsidókat a strandokról, nem adott nekik élelmiszer jegyeket és midőn beszámoltam neki, hogyan folyik a zsidók összeszedése, többször mosolyogva mondta: „Csak markoljátok meg azokat a szakállasokat, jó magyarosén.“ Én mindig helytelenítettem az ő embertelen terveit. — Meg is mondta ezt neki? — Kérem, nekem annyi dolgom volt... — válaszolja Baky. — Endre megérdemli a sorsát, de én csak egy nyomorult hivatalnok-gép voltam. Politikai meggyőzéseim sohasem a szívemből jöttek. Endre az oka mindennek — Borostás arccal, vizenyős, ijedt szemmel, tétova mozdulatokkal lép a szobába Endre László. — Én nem javasoltam a gettók felállítását. A parancsot a németektől kaptak és ha én nem csináltam volna meg, megcsinálta volna más. Nem akartam rosszat senkinek, még a zsidóknak sem. — A gettókban, amelyeket meglátogatott, láthatta hogyan élnek ezek az összezárt szerencsétlenek! — Kérem, én köztudomásúan részeges voltam, engem mindenről csak Baky informált, ő azt mondta, ha nem kerítjük el a gettót, a lakosság megrohanja és legyilkolja a férfiakat, asszonyokat és gyerekeket — Tudta, hány embert raktak egy vagonba? — Baky azt mondta, hogy még a dupláját is bele lehetne gyömöszölni. A csendőrök nagyon ügyesek. Baky pribék volt, én egyszerű köztisztviselő ... Jaross Andor, a magyar rémuralom egyik leghetykébb, legcinikusabb, legszemtelenebb alakja — mint társai mind —, össze-vissza hazudozik. Mindenért államtitkárait, Bakyt és Endrét okolja, így fecsegi hazugságait: — Endre és Baky német parancsokra hivatkoztak, de ezeket a német utasításokat mi sohasem láttuk Saját szakállokra csináltak mindent. Én amikor megtudtam, hogy az emebereket ütik-verik, szólni akartam nekik, hogy ezért egyszer majd fizetni kell. — Beszélt ezekről a dolgokról Endrével és Bakyval? — Nem. Mi nagyon ritkán találkoztunk és én nem is szívesen álltam szóba ezzel a két hóhérral. Nekem tiszta a kezem, legfeljebb az a bűnöm, hogy hittem a németek katonai fölényében. Két válla közé húzza nyakát. Most sunyi ez a hitvány hazaáruló. * Szálasiék papucsban... így élnek börtönükben Magyarország katasztrófájának okozói Szálasi jda! Mégpedig három lépést keresztbe, öt lépést hosszába. S kezét a mellén összefonva kinéz a kémlelőnyíláson. Ha meglátja az időnként betekintő rendőrt, megkérdezi: — Soká lesz még ebéd? Rosszabban csóválja a fejét, ha babfőzeléket adnak délre. Egy vezérnek babfőzeléket . . . Antal István örökké sír. A szemüvege állandóan könnyes. — A nyilasok is letartóztattak, itt is letartóztatnak, hát engem mindenki letartóztat. Beszélgetni próbál a® őrrel. A géppisztolyos őr azonban, utasításainak megfelelően, nem áll szóba vele. Ő az első rendőr, aki nem áll szóba egy miniszterrel. Valamelyik nap Antal István papirost és ceruzát kért, hogy elkészítse védekező iratát. — Be fogom bizonyítani a főtárgyaláson, hogy én voltam tíz, aki végigszabotáltam az összes zsidótörvényeket. Sőt, részt akartam venni az ellenállási mozgalomban is. — Antal István, a magyar Göbbels, hol sír, hol ír. Hazudik, amikor sír, hazudik, amikor ír... t -afc De mit csinál a „trónörökös“''? Hubay volt a „trónörökös“ addig, amíg Szálasival egymást le nem hülyézték. Utánamegint kibékültek és Hubay, ha nem is trónörökös, de mindenesetre a Bager, a Kiss Ferenc, a Szeleczky Zita és a Fedők Zsuzsa által felkarolt nyilas kultúrszövetség elnöke lett. Hubay, a lakkcsizmás bértollnok, mint egy megkergült birka, szaladgál föl és le a cellájában. Lépései csak úgy döngenek a cella kövezetén. A folyosó őre sokszor hallja, amikor a „trónörökös“ monologizál magában. Készül a beszédjére, amit majd a főtárgyaláson akar elmondani. . . * Imrédy még az Andrása utcában van. Mint a pók, összehúzódva fekszik priposén. Egy miniszterelnök a cellában! Ezt panaszolta az őt kihallgató rendőrtisztviselőnek. Egyébként nem ismeri el a magyar kormányt és nagyon rossznéven veszi az amerikaiaktól. Hogy őt kiszolgáltatták, aki pedig — mint mondja — mindig angol- és amerikaibarát volt. Ezt azonban csak Pesten hitték el róla néhányan. Hogy közben a németer fizetett kémje és hű kiszolgálója volt, az ma már köztudomású... Beregffy-Berger vezérezredes most már a katonapolitikai börtönben gondolkodik azon, hogy érdemes volt-e kiadni vészes fiad parancsát Szálasi híres hadparancsa után. Érdemes volt-e annyi embert a vágóhídra vinni, Budapestet fölrobbantatni, a hidakat a Dunába süly- t ,vesztetni és emberek százezreit ártatlanul legyilkoltatok Ez a rosszképű, sunyi tekintetű Beregffy-Berger még most is ragaszkodik ahhoz, hogy vezérezredesnek titulálják. Tiltakozott az ellen, hogy rangjelzését levegyék és az arany sapkarózsájától megfosszák. — Áruig engem az államfő le nem fokoz — mondotta —, én vezérezrede vagyok... Bárdossy Magyarország tönkretevője és háborúbadöirtője, simulékony modorává igyekezett a szigorú őrség szimpátiáját megnyerni. Folyton érdeklődött, hogy megvan-e a csomagja. Főleg egy kis papírdoboz érdekelte, amelyben nyakkendőjét, zsilettpengéit és borotvakészletét tartogatta. Elegánsan akar a főtárgyaláson megjelenni ez a főbűnös. Zsolnai László*■ iii!i!.!!!/[,'ii!i!)iniiiiii!iiitniitminiuaiiiiimii»imi»iiinifiifii«iU Hi wsitHu» 41 Ná«ai ss ti „ Fiala testvér vallomása csúszkálásairól ■— Szerencsétlen vagyok — mondta kihallgatásakor Fiala Ferenc, a nyilas sajtó vezéralakja. — Ha hű maradtam volna meggyőződésemhez, akkor ma nem tartanék itt. Én először a baloldalon kezdtem, de nem tudtam érvényesülni, ideoda csúszkáltam, míg azután egészen elcsúsztam jobb felé. Ha lehetne újra kezdeni... / Nem lehet újra kezdeni, Fiúk tetővére FELADÓ: Szálasi Ferenc nemzetvezető FELADÓ: Szálasi Ferenc nemzetvezető Az egyik budapesti biztosítótársaságnak különös pénzesutalványt kézbesített a napokban a posta. A befizetés 1945 márciusáén történt az egyik dunántúli postahivatalnál. A befizető — Szálasi Ferenc — a feladó magánközleményében jelzi, hogy életbiztosításának esedékes összegét küldi. A befizetőlap az értékpostaforgalom szünetelése következtében érkezett meg csak mostanában. Megtudtuk, hogy a nemzetvezető a hatalom átvétele után kötötte a nagyösszegű biztosítást, bölcsen átérezve, hogy lelkiismeretlen politikai kalandja bizony „nem egy életbiztosítás“. Az életbiztosítás kedvezményezettel, a nemzetvezető anyja és Lutz Gizi azonban nem fogják kézhez kapni a biztosítás összegét, mert kivégzés esetén a biztosítótársaságok csak az addig befizetett összeget folyósítják. Azonban még ez az öszszeg sem kerülhet kifizetésre, mert Szálasi és társai vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el. . Két gyorsfénykép KÉT VÁROSHÁZI FŐNYILASRÓL MOHAI-MOHAUPT DOROGI FARKAS jöttek, láttak, vesztettek Múlt év október 16-án a hatalomátvétel napján egy ember állított be a főpolgármesteri hivatalba éskijelentette, hogy mától kezdve pedig ő a főpolgármester. Ez volt Mohai Mohaupt Gyula, aki semmiféle írást nem hozott magával és kinevezéséig, amely csak november elején történt meg, saját rendeletére töltötte be a főpolgármester tisztét. Mohai 1935-ben került a törvényhatóságba mint a Wolff-párt tagja és már 1938-ban belépett a nyilaspártba. Ettől kezdve állandóan zöld ingben járt az ülésekre. Közismerten tehetségtelen, jelentéktelen emberke volt, aki ha felszólalt a közgyűlésen, mindenki elhagyta a termet, mert előre tudták, hogy unalmas, értéktelen lesz a felszólalása. Mint „főpolgármesternek“ legfőbb gondja Budapest kiürítése és a főváros vagyontárgyainak nyugatra való „elköltöztetése“. Gyermekded módon hitt az új német fegyverekben, a felmentő seregekben és még december 22-én is azt a hírt terjesztette el, hogy újévre már egyáltalán nem lesz orosz katona Magyarország területén.. Egészen addig hitt benne, amíg el nem fogták ... Dorogi Farkas Ákost, a XII. ügyosztály volt tanácsnokát, a Sztójay-kormány alatt választották meg június közepén polgármesternek. Gyámoltalan, akaratnélküli, pipogya ember volt, aki október 35-én, amikor még bizonytalan volt, várjon , sikerül-e az országrablás, egyszerűen eltűnt a fővárosból és csak másnap merészkedett vissza, amikor nyilas elvbarátai már a nyeregben ültek. A nyilasokat tökéletesen kiszolgálta, a főváros kiürítését célzó rendelkezéseket ellenvetés nélkül hajtotta végre. November elején a tanácsnoki kar felterjesztést készített a honvédelmi miniszterhez, amelyben kérték, hogy a közműveket és a hidakat semmi körülmények között se robbantsák fel. Dorogi magára vállalta, hogy a felterjesztést személyesen juttatja el Beregffy- Bergerhez, ehelyett azonban egy altiszttel a minisztérium iktatójába küldte azt, ahol természetesen elsikkadt. Himler Márton, az amerikai hadsereg magyar osztályának főnöke bejelentette Bechtler Péter alpolgármesternek, hogy Mohait és Dorogit a legközelebbi háborús bűnösöket szállító repülőgépen Budapestre hozzák. Hozta Himler őket! Vándor Pj? A törzsszállás A Vörös Hadsereg közeledtére a nyilas patkányhad elmenekült a sülylyedő hajóról. Itthagyták Pesten a géppisztolyokkal bőven ellátott „kisnyilasokat“, ők pedig a „törzsszállás“ról keltezett felhívásokkal és rendelkezésekkel buzdítottak a végsőkig való ellenállásra. Ez a törzsszállás Hédervár mellett volt egy négyszobás tanyásházban, egészen add - cai.úg a szovjet csapatok tavaszi offenzívája és a „miniszterek“ nem a tanyásházvissza nem vetette a fasiszk dunántúli arcvonalát. Szálasi Woogemrayerban laktak, hanem a közelben, lévő Khuen-Héderváry-féle kastélyból költöztek és a helyzet komolyságához illően dorbézolni kezdtek. Két nőnapon keresztül éjjel-nappal lakomáztak, táncoltak, ittak a fasiszta nagyságok. A kastélyt éjjel-nappa kivilágították. Hédervárt az égés, háború alatt nem érte légitámadás. A kastélyból kiáradó éjszakai fény azonban vonzotta az éjszakai bombázókat: amíg Weesenmayerék ott voltak, három súlyos bombázást ■■*(. a fáim A támadásoknak, sajos, . italian hédervárnak estek áldozatai. Sebaj! A nyilasvezérek a támadás után előbújtak a pincéből dirran-