Világosság, 1945. október-december (1. évfolyam, 76-148. szám)

1945-10-21 / 93. szám

MIND MIND B30ifmKmiiwanm«inm!)wa^rsQwniuiinffiimmHiimiiiit»!r>iitswiamainmviyiffinwiminm(n)ai)nss NEM M 8 MONDJUK * Baky mondja Endréről... Endre mondja Bakyról... És Jaross mind a kettőről... FELADÓ: Szálast Ferenc nemzetvezető Gyűrött ruMbaa, felfelé pödört kae- kiás csendőrbajusszal áll a nyomozótiss- tek előtt Baky László én «wéttárt karok- hal hangosan beszéli — Mindenki tadja, hogy a zsídó üldözéseknek Endre László volt a kiagyalója, én csak alantasa­ként hajtottam végre csendőreimmel azokat a rendelkezéseket, amelyeket ő adott. fin nem csináltam még semmit, amikor ő már régen kitiltotta a zsidókat a stran­dokról, nem adott nekik élelmiszer jegye­ket és midőn heszámoltam neki, hogyan folyik a zsidók összeszedóse, többször mosolyogva mondta: „Csak markoljátok meg azokat a szakállasokat, jó magyaro­sén.“ Én mindig helytelenítettem a* ö embertelen terveit. — Meg Is mondta ezt neki? — Kérem, nekem annyi dolgom volt... — válaszolja Baky. — Endre megérdemli a sorsát, de én csak egy nyomorult hiva­talnok-gép voltam. Politikai meggyőzé­seim sohasem a szívemből jöttek. Endre az oka mindennek — Borostás arccal, vizenyős, ijedt szem­mel, tétova mozdulatokkal lép a szo­bába Endre László. — Én nem javasoltam a gettók felállí­tását. A parancsot a németektől kaptok és ha én nem csináltam volna meg, meg­csinálta volna más. Nem akartam rosszat senkinek, még a zsidóknak sem. — A gettókban, amelyeket meglátoga­tott, láthatta hogyan élnek ezek az összezárt szerencsétlenek! — Kérem, én köztudomásúan részeges voltam, engem mindenről esak Baky in­formált, 6 azt mondta, ha nem kerítjük el a gettót, a lakosság megrohanja és legyilkolja a férfiakat, asszonyokat és gyerekeket — Tudta, hány embert raktak egy vagonba? — Baky azt mondta, hogy még a dup­láját is bele lehetne gyömöszölni. A csendőrök nagyon ügyesek. Baky pribék volt, én egyszerű köz- tisztviselő ... Jaross Andor, a magyar rémuralom egyik leghetykébb, legcinikusabb, ieg- szemteienebb alakja — mint társai mind —, össze-viesza hazudozik. Mindenért államtitkárait, Bakyt és Endrét okolja. így fecsegi hazugságait: — Endre és Baky német parancsokra hivatkoztak, de ezeket a német utasítá­sokat mi sohasem láttuk Saját szakáitokra csináltak mindent. Én amikor megtudtam, hogy az cmebe- reket ütik-verik, szólni akartam nekik, hogy ezért egyszer majd fizetni kell. — Beszélt ezekről a dolgokról Endré­vel és Bakyval? — Nem. Mi nagyon ritkán találkoz­tunk és én nem is szívesen álltam szóba ez­zel a két hóhérral. Nekem tiszta a kezem, legfeljebb az a bűnöm, hogy hittem a németek katonai fölényében. Két válla közé húzza nyakát. Most sunyi ez a hitvány hazaáruió. FELADÓ: Szálast Ferenc nemzetvezető Az egyik budapesti biztosítótársa­ságnak különös pénzesutalványt kéz­besített a napokban a posta. A be­fizetés 1945 márciusáén történt az egyik dunántúli postahivatalnál. A befizető — Szálasi Ferenc — a feladó magánközleményében jelzi, hogy életbiztosításának esedékes összegét küldi. A befizetőlap az értékposta- íorgalom szünetelése következtében érkezett meg csak mostanában. Megtudtuk, hogy a nemzetvezető a hatalom átvétele után kötötte a nagyösszegü biztosítást, bölcsen át­érezve, hogy lelkiismeretlen politikai kalandja bizony „nem egy életbizto­sítás“. Az életbiztosítás kedvezmé­nyezettel, a nemzetvezető anyja ég Lutz Gizi azonban nem fogják kéz­hez kapni a biztosítás összegét, mert kivégzés «setén a biztosítótársaságok csak az addig befizetett összeget folyósítják. Azonban még ez az ösz- szeg sem kerülhet kifizetésre, mert Szálasi és társai vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el. , Szálasiék papucsban... így élnek börtönükben Magyarország katasztrófájának okozói Két gyorsfénykép KÉT VÁROSHÁZI FŐNYILASRÓL MOHAI-MOHAUPT DOROGI FARKAS jöttek, láttak, vesztettek Szálasi jdn! Mégpedig három lépést keresztbe, öt lépést hosszába. S kezét a mellén összefonva kinéz a kémlelőnyíláson. Ha meglátja az időnként betekintő rendőrt, meg­kérdezi: — Soká lesz még ebéd? Rosszaiban csóválja a fejót, ha babfőzeléket adnak délre. Egy ve­zérnek babfőzeléket . . ★ Antal István őrökké sír. A szemüvege állandóan könnyes. — A nyilasak is letartóztattak, itt is letartóztatnak, hát engem mindenki le­tartóztatf Beszélgetni próbál a® őrrel. A gép- pisztolyos őr azonban, utasításainak megfelelően, nem áll szóba vele. Ő az első rendőr, aki nem áll szóba egy mi­niszterrel. Valamelyik nap Antal István papirost és ceruzát kért, hogy elkészítse védekező iratát. — Be fogom bizonyítani a főtárgyalá­son, hogy én voltam tíz, aki végigszaba- táltani az összes zsidótörvényeket. Sőt, részt akartam venni az ellenállási moz­galomban is. — Antal István, a magyar Göbbels, hol sír, hol ír. Hazudik, amikor sír, hazu­dik, amikor ír... t -äfc Do mit csinál a „trónörökös“''? Hubay volt a „trónörökös“ addig, n>íg Száíasival egymást le nem bülyézték. Utána .megint kibékültek és Hubay, ha nem is trónörökös, de mindenesetre a Eager, a Kiss Ferenc, a Szeleczky Zita és a Fedők Zsazsa által felkarolt myilas kul túr- szövetség elnöke lett. Hubay, a lakk­csizmás bértolinok, mint egy rntg- kergült birka, szaladgál föl és le a cellájában. Lépései csak úgy dön- genek a cella kövezetén. A folyosó őre sokszor hallja, amikor a „trón­örökös“ monologizál magában. Ké­szül a beszédjére, amit majd a fő­tárgyaláson akar elmondani. . . * Imiédy még az Andrása ut üú-baa Van. Mint a pők, összehúzodva fekszik íit!i!.!!!/[,'ii!i!)fniiiiii!iiitniitminiuaiiiiímii»imi»iiinffiifi}í«iUHiwsitHu> 41 IIá«áf ss ti prioosén. Egy miniszterelnök a cellában! Ezt panaszolta az őt kihallgató rendőr- tisztviselőnek. Egyébként nem ismeri el a magyar kormányt és nagyon rossz­néven veszi az amerikaiaktól, Hogy őt kiszolgáltatták, aki pedig — mint mondja — mindig angol- és amerikaibarát volt. Ezt azonban csak Pesten hitték el róla néhányan. Hogy közben a Démetek fize­tett kémje és hű kiszolgálója volt, az ma már köztudomású...-*■ Beregffy-Berger vezérezredes most már a katonapolitikai börtönben gondolkodik azon, hogy érdemes voilt-e kiadni vészes fiad parancsát Szálasi híres hadparancsa után. Érdemes volt-e annyi embert a vá­góhídra vinni, Budapestet fölrob- bantatni, a hidakat a Dunába siily- 1 .vesztetni és emberek százezreit ár­tatlanul legyilkoltatok Ez a rossz- képű, sunyitekintetű Beregffy-Ber­ger még most is ragaszkodik ah­hoz, hogy vezérezredesnek titulál­ják. Tiltakozott az ellen, hogy rang­jelzését levegyék és az arany sapka­rózsájától megfosszák. — Áruig engem az államfő le nem fokoz — mondotta —, én veaérezre- de vagyok... Bárdossy Magyarország tönkretevője és h álborúbadxirtője, símulékony modorá­vá! igyekezett a szigorú őrség szimpátiá­ját megnyerni. Folyton érdeklődött, hogy megvan-e a csomagja. Főleg egy kis papírdoboz érdekelte, amelyben nyak­kendőjét, zsilettpengéit ős borotvakész­letét tartogatta. Elegánsan akar a fő- tárgyaláson megjelenni ez a főbűnös, Zsolnai László Fiala testvér vallomása csúszkálásairól ■— Szerencsétlen vagyok — mondta kihallgatásakor Fiala Ferenc, a nyilas sajtó vezéralakja. — Ha hű maradtam volna meggyőződésem­hez, akkor ma nem tartanék itt. Én először a baloldalon kezdtem, de nem tudtam érvényesülni, ide- oda csúszkáltam, míg azután egészen elcsúsztam jobb felé. Ha lehetne újra kezdeni... / Nem lehet újra kezdeni, Fiák tetovérf Múlt év október 16-án a hatalom- átvétel napján egy ember állított be a főpolgármesteri hivatalba és 'kijelentette, hogy mától kezdvfe pedig ő a főpolgármester. Ez volt Mohai Mohaupt Gyula, aki semmiféle írást nem hozott ma­gával és kinevezéséig, amely csak november elején történt meg, saját rendeletére töltötte be a főpolgár­mester tisztét. Mohai 1935-ben ke­rült a törvényhatóságba mint a Wolff-párt tagja és már 1938-ban belépett a nyilaspártba. Ettől kezdve állandóan zöld ingben járt az ülésekre. Közismerten tehetség­telen. jelentéktelen emberke volt, aki ha felszólalt a közgyűlésen, mindenki elhagyta a termet, mert előre tudták, hogy unalmas, érték­telen lesz a felszólalása. Mint „fő­polgármesternek“ legfőbb gondja Budapest kiürítése és a főváros va­gyontárgyainak nyugatra való „el- költöztetése“. Gyermekded módon hitt az új német fegyverekben, a felmentő seregekben és még decem­ber 22-én is azt a hírt terjesztette el, hogy újévre már egyáltalán nem lesz orosz katona Magyarország te­rületén.. Egészen addig hitt benne, amíg el nem fogták ... Dorogi Farkas Ákost, a XII. ügyosztály volt tanácsnokát, a Sztojay-kormány alatt választot­ták meg június közepén polgármes­ternek. Gyámoltalan, akaratnélküli, pipogya ember volt, aki október 35-én, amikor még bizonytalan volt, vájjon ^ sikerül-e az országrablás, egyszerűen eltűnt a fővárosból és caak másnap merészkedett vissza, amikor nyila« elvbarátai már a nyeregben ültek. A nyilasokat tö­kéletesen kiszolgálta, a főváros ki­ürítését célzó rendelkezéseket ellen­vetés nélkül hajtotta végre. Novem­ber elején a tanácsnoki kar felter­jesztést készített a honvédelmi mi­niszterhez, amelyben kérték, hogy a közműveket és a hidakat semmi körülmények között se robbantsák fel. Dorogi magára vállalta, hogy a felterjesztést személyesei} juttatja el Beregffy- Bergerhez, ehelyett azonban egy altiszttel a miniszté­rium iktatójába küldte azt, ahoi természetesen elsikkadt. Himler Márton, az amerikai had sereg magyar osztályának főnöke be. jelentette Bechtler Péter alpolgár­mesternek. hogy Mohait és Dorogit a legközelebbi háborús bűnösöké\ szállító repülőgépen Budapestrt hozzák. Hozta Himler őket! Vándor Pj? A törzsszállás A Vörös Hadsereg közeledtére a nyi­las patkányhad elmenekült a süly- lyedő hajóról. Itthagyták Pesten a. géppisztolyokkal bőven ellátott „kis- nyilasokat“, ők pedig a „törzsszállás“- ról keltezett felhívásokkal és rendel­kezésekkel buzdítottak a végsőkig való ellenállásra. Ez a törzsszállás Hédervár mellett volt egy uégyszobás taDyásházban, egészen add - c. ai.úg a szovjet csapatok tavaszi oJíonzivája és a „miniszterek“ nem a lanyásház- vissza nem vetette a fasisz k dunán­túli arcvonalát. Szálasi Wcogemr.ayer ban laktak, hanem a közelben, lévő Khuen-Hóderváry-féle kasiélybti köl­töztek és a helyzet komolyságához illően dorbézolni kezdtek. Kél nőna­pon keresztül éjjel-nappal lakomáz- tak, táncoltak, ittak a fasiszta nagy­ságok. A kastélyt éjjel-napp . kivik, gítolták. Hédervárt az égé--, háború alatt nem érte légitámadás. A kas télyból kiáradó éjszakai fény azon­ban vonzotta az. éjszakai bombázó­kat: amíg Weesenmayerék ott voltak, három súlyos bombázást ■■*(. a fáim A támadásoknak, saj o-s, . i tal­ian hóderváriak estek áldozatni. Sebaj! A nyilasvezérek a támadás után előbnjtak a pincéből dir ran­V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék