Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-03 / 2. szám

j 4 dolgozóié vállalták mindmostanáig az áldo­zatokat az ország gazdasági újjáépí­tési­ért — állapította meg a Szociál­demokrata Párt szombati értekezlete, amely a Szociáldemokrata Párt terv­­■ szerű harcának kezdetét jelenti az árak és bérek ollójának mind széle­­se­bre nyitása ellen. Itt az ideje, a­oiy a tőkések is vállalják az újjá­építés te­heit és ne csupán a kollek­tív szerződésben megszabott — és igen alacsonyra szabott — pengőket fiz­essék, hanem gondoskodjanak végre azoknak az ellátásáról, akik úgyszólván éhezve építették újjá üze­meiket és indították meg a terme­lő­t. A tőkések kötelessége gondos­kodni azoknak az ellátásáról, akik a javakat termelik­­­ akik nem érhetik be a papírpénzzel, amikor mérhetet­len értékű javakat termelnek az or­szág és óriási profitot biztosítanak a tőkések részére. 2. év, 2. szám Budapest, 1946 január 3. csütörtök Ára 500 pengő Hétfőtől 500 pengő a villamosjegy ára­­**m*mm Négy fontos kormányrendelet A hivatalos lap keddi száma négy fontos kormányrendeletet közölt 1. Landsalle 1. A lakásadórendeletet, amelyet részletesen már megjelenése előtt ismertettünk. A rendelet intézkedé­sei szerint a lakásadót minden hónap 5. napjáig a háztulajdonos­nak (haszonélvezőnek) kell albérlők­nek megfizetni. Az albérleti helyi­ségek lakásadója az albérlőt terheik 2. Betétpengő 2. Rendelet egyes pénzkövetelések­nek adópengőben való meghatáro­zása tárgyában. A rendelet értelmé­ben a pénzintézeteknél 1946 január­­1- étől elhelyezett betéteket adópen­gőben meghatározottaknak kell te­kinteni, ha a betételhelyezésnek ezt a módját választják. 1946 január 10-e előtt elhelyezett pengőre szóló takarékbetétek 10­ éve­ adópengőben meghatározott takarékbetétekké ala­­kulnak át, kivéve ha a betevő írás­ban az ellenkezőjét kívánja. 3. Kötelező üzleti leltározás 3. 1946 jan. 1-én készítendő üzleti leltárról szóló rendelet intézkedései szerint a társulati adó, illetőleg ál­talános kereseti adó fizetésére köte­lezett minden adóalany 1946. évi január hó 1-én köteles egész vagyo­náról és tartozásairól leltárt készí­teni és azt az illetékes adóhivatal­hoz február hó 28-ig benyújtani. A leltárt kétféle értékeléssel kell el­készíteni: 1946. évi január hó 1-1 pengőértékkel és a tiszta vagyon, vagy fedezetlen tartozás 1939 decem­ber hó 31-1 pengőértékre átszámított értékére is. é. Szénbányák állami ügyvitele 4. Az állami kezelésbe vett szén­bányák ügyviteléről megjelent ren­delet az iparügyi miniszter idevonat­kozó intézkedéseit tartalmazza. ­ Megtalálták a Dunaparton kivégzett üldözöttek milliárdos értékű ékszereit 833 pár jegygyűrű a nyilasok zsákmánya között A Nemzeti Bank Ausztriába ki­küldött vizsgálóbizottsága pengőben szinte kifejezhetetlen értékű arany­­kincs nyomára bukkant. Az ausztriai Spital am Pri­emi­ben megtalálták a budapesti dunaparti kivégzettektől elrabolt ékszerek nagy részét. A nyilaskeresztes párt pestmegyei „számonkérő szervezete“ 1914 no­vemberében egy hatalmas útibőrön­döt adott át letétként a Nemzeti Banknak. Ugyanekkor a pártmoz­galmi szervezet egy faládát helye­zett letétbe. A leletek hatalmas mennyiségű jegygyűrűt, nyaklán­cot, órát, cigarettatárcát, brilián­sokkal kirakott bvosokat és függő­ket tartalmaztak. A vizsgálóbizott­ság már nem az eredeti csomago­lásban találta meg a kincset, úgy­hogy azt időközben valószínűleg alaposan megdézsmélták. • A bizottság a vesétekről kétségte­lenül megállapította, hogy ezek az ékszerek rablógyilkosságok útján kerültek a nyilaskeresztes párt bir­tokába. Legjobb bizonyíték erre az ékszerek között található 833 pár névvel és dátummal ellátott jegy­gyűrű. A Nemzeti Bank a Spital am Priymben talált kincsek leltárát el­juttatta a nép­ügyészséghez, amely Temesvári László kihallgatása után megállapította a két kincsesláda kalandos útját Ausztriáig. Temes­vári László vallomása szerint az érté­keket először Veszprémbe vitték és azok a dunántúli írom megingása után kerültek Ausztriába. Március elején Szálasi Ferenc, a nyilasok „tisztatozó“ és „idea­lista" vezére piffancsot adott Temesvárinak, hogy a két kin­csesládát szállítsa Mattseebe, a magyar „Führer“ ausztriai tar­tózkodási helyére. Szálasi Lutz Gizivel kötött házassá­gának fényét akarta emelni a rab­lótt ékszerekkel. Tervük azonban nem sikerült, mert Temesvári a közbejött útzár miatt nem tudott az ékszerekkel Mattseeba jutni, ő sem volt azonban becsületesebb vezéré­nél és az úriböröndöt meg a ládát felbontotta és minden valószínűség szerint alaposan megdézsmálta.­­ Erre vall az a körülmény, hogy a Nemzeti Bank nem volt hajlandó az eredeti letét helyett az átcsomagolt ékszereket átvenni, úgyhogy a kin­cseknek azt a részét, amit Temesvári meghagyott, ezentúl maga a letar­tóztatásban levő bankelnök, majd fogságbajutása után a felesége ltőrizte Az eset kivizsgálása után dr Re­­sovszky Sándor népügyészségi al­­elnök pótvádiratot adott ki Temes­vári László ellen. 4-a Sk­itációs fordulat a fasiszta Siilicskü­vés ügyében A népügyészség szabadon bocsátotta, a rendőrség ma ismét letartóztatta a terroristákat A múlt év őszén az egyik budai luxusvillában terrorszervezet ala­kult ismert jobboldali politikusok, orvosok és egyetemi hallgatók rész­vételével a demokrácia megdönté­sére. , A terrorista jobboldali banditák fel akarták robbantani a kép­viselőházat, meg akarták gyil­kolni a munkáspártok vezéreit, merényleteket terveztek a poli­­tiai rendőrség ellen, röpcédulá­kat nyomattak a demokrá­cia megrágalmazására, robbanó­anyagokat szereztek és titkos nyomdákat rendeztek be. A politikai rendőrség annak idején letartóztatta az­­ összeesküvőket és az egész fasiszta szervezkedést tel­jes egészében felszámolta. A Világosság jelentette elsőnek, hogy az ügyészség a szervezet négy nőtagját szabadlábra helyezte, „mert csak a technikai kivitelben vettek részt a röpcédulagyártásban.“ A népügyészség azóta szabad­­lábra helyezte az összeesküvés több résztvevőjét is, sőt legtöbbjük ellen meg is szün­tette az eljárást. A demokratikus közvélemény megdöbbenéssel vette tudomásul a népügyészség eljárását Az ügyben ma újabb fordulat tör­tént. A délelőtt folyamán a terrorszer­vezet szabadon engedett tagjait a politikai rendőrség ismét őri­zetbe vette és internálás céljából átadta a közigazgatási hatósá­goknak. Így újra a politikai rendőrségre került dr Marx József egyetemi ma­gántanár, dr Pozdora Pál orvos, dr Babó Tivadar székesfővárosi tiszti­orvos, dr Köllő Zoltán orvos, Szentirmay Sándor egyetemi hall­gató, Lócsi Géza, a terrorszerve­zet fegyver- és robbantási szakér­tője, Várhelyi György egyetemi hall­gató, Bilkei-Papp Ilona tisztviselőnő, Asbóth Bibiana gyári munkásnő, Kovács Edit tisztviselőnő, Vladász Magda tisztviselőnő és Karloss Já­nos internált hentesmester. Megelégedéssel vesszük tudomásul a politikai rendőrség legújabb gyors és erélyes intézkedését a terroristák ügyében, már csak azért is, mert ez a szabad és demokratikus Magyar­­ország ellen irányuló első fasiszta összeesküvést számolja fel, noha a népügyészség ellenkező álláspontot képviselt a demokrácia védelmében. Kivégezték a versenyuccai betörés egyik tettesét A rögtönítélő bíróság dr Dán An­dor elnöklése mellett tárgyalta Honti László szabósegéd és ifj. Malcsiner Gyula bőrdíszműves bűnperét. A vádlottak november 6-án éjszaka kifosztották Kosár János szabómes­ternek Verseny uccában lévő mű­helyét. A rögtönítélő bíróság mind­két betörőt kötél általi halálra ítélte. Az elítéltek kegyelemért folyamod­tak. A Nemzeti Főtanács Malcsiner kegyelmi kérését elutasította. En­nek értelmében a halálos ítéletet végre is hajtották.

Next