Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-02 / 75. szám
uMSsS «ss m 4tmeki^ém§e m jsbvttim békés st&k fotffer«, áttért iag m 49$ egésze* «ferbod út*& mind-*.*, ékát^ 9*«*eié* 9éfaa*é»y^ilváMfidedunk. fe, mién vem?mi& ki a sméSst emM?%la*ól * m*sms oivter - téeánok véáekieábSt, miért hirdeti ánz#éóm a karcot s *e~fdt5ió tálé», miárt akarja mozmmm-itmni a deacfcífeáál » »%* feessájába»'* Mara®« é«eaduneiát 2 — A meansr# wSaé**. dolfrwe tód* Siae.«»?» ftotáh&a a mai selfozsA fék Ifta® e&f*i£ A szabadon «rajaié Mafeeie «Susy«#» hitelre találott«tt, «zabad tartóssal elérhetné, So*»' s.éMskj-fiu membefordiúaát.ák ésae is Tsq&nweelek, amelytől eégedet -ágfeatják jövendő bo!áog’öláímlést A régi világ, iájén éppen * studemus útját egyengetnék némelgék, ha hohénian szabadsággal szájalkotiminad a demokrácia — A másik, kérdésre sssal felelhetek, rajjott a realwk-de bárutitis- Kosnak milyen effajzuláa^val talál- feosaánk. h* erőszakos fellépésével szemben nesn A’hia óit * •Icsa&kráeia fegyvarét Ha az elnyomás siralma mellett ott állóié a csendőr, akkor a a«í»«ratöks »mellett in rsii Szeil állama a áesaakistika* haék. sefe. ^hmet assoafeaa -»-»lóba» demokrattának kel lenni. (Ügy.- v«a, taps.) A demokrácia igazivártevőt seH áldósát e. ifiolveste.) — A barosadik kérdés«« az a vátaaons, hogy ezekben az időkben hárotm demokrértára van szükség. Legalább olyan easisiával kell harcolni nekünk a reakció ellen, takart, «hogy a asacri vásér vezet át h*reeH«k * demokrá^a ellsju — & t%g1 az utolsó kérdésre, hogy ntiért akarjuk a demokráciát mai formájában negmerevíteni, sasi azt fejelhetett! erről szó sincs. A demokráciának fejlődni szabadon kell k (Úgy vánt) Fej* fedni és formálódni kell úgy, «hogyan a nép kívánja és akarja, ahogyan * magyar nép ’•sild •MijstesiSJr,KB.*k trtCiffclei. Csak agrifácfntnovi a temhmi « ha fahr* és soha ne adja A keséből 1T«epo?cí kell !*M› a demokrácia. biztosításáért és Őrködni kail a fesztottsága főlöts. , ~ A második n«gy feladat & nép. bo Mégaláateak a jegteremtése a deatofeáci^bao.. A demokrácia fijetfownácét nem a •könnyű élei ^A-patalaasisáva’ kesátf tisi a stac^ar fi ép. Legtúkósíbbak a gáeémdffi b&rok. A makmo keresi az alkalmat arra, hogy minden nehézégén a daraokráciát agy* felé áő eső. A tu-neokratikus társadalom első feladata tehát hogy^a demokrácia siker« érdekébe» cnettóságteljes türelemmel visetje agazdasági nehézséget Ttgjje 'i a magyar nép, hogy nincs olyan pólt- Hktd rmdtsere r vUdgan, amely a t«sf nefSeeeimb **■■■*** Ar-.*»?*V-lehetne a áólgnpolí. Htpi^taslá eredmén««k — 4 társadelfítE másik köteleesége, hogy ismerje el & demokrácia eddigi, eredményeit Gondoljon nmt~ donkt orr®, áp^jf oslfa salak« M&~ mararszégmík olyan semmélye, mint most, a demoxidefa idejént 4 smissar ».ép ISIdbós. pMítíku ssahad&ághos, bekwáletee népkor íaásyaásbot, tokinfélyk«is jóléti «seski-sili pedä« demo* krácia s reményteli gasdsségi «s«swäi«k közt*.JE bhdojltja « M» £-srék f,nerény m^álhetésát ^ demnkratikw magyar ember Maate ánlvdattin ti Miniket ® dcsmohsrétda eredményeire. ~ Áss első világháború at&». asért pakott meg a demokrácia, mert a res&dő éket tudott verni a két nagy. dolgozd réteg. « pamsstság és a mutjkápség közé, . gyilkos tarcot kezdett egymás ellen a kénes «da* párti, parasztság és a szocialista, kommunista ipari munkásság. — egymás elnyomásától féltek .ée szufda .eií a reakciós elnyomás, amely minden dolgozó rétegre egyforjaa súllyal che^cdloU. A tanai- Sé^r világos: Ne egymást akarja elnyomni, konkttrrálni a két nagy nemzeti dolgozó réteg, hanem hízzék egymásban, egymás jószándéká* ban és magyarságában, dolgoz* sék együtt a demokrácia sikeréért, harcoljon együtt a reakció ellen. (Ügy van!) Vi-gye -JJiaga mellé harmadiknak * faaisdó értelmiségét. A as eg^etl^n lehetne#» korraányz&ti terma a kesdíció — :Egy másik nagy feladat, mely a népre hárul, a politikai együttműködés minedéig, amíg az ország gondjai el nem médnak. Meg kell teremteni az őszinte hangnlsttot az együttznűködésben és félre _ kell tér'« ; minden párfean » más pár.ofc rovására való hataton birtoklásnak a. mér. dei fi, ÍUgy van., taps!) As pfffettttg tekokmtm kor* B9á»y zafi for.ro?- % mai riszt* niyok kőiéit * koaliefo. St», az egyik párt, sem s méták nem tudna egyedül kormányozni ebben az országban. Mindegyik párt tömegeinek kezében megvan az az eerkot, amellyel. « másik párt kormányzását meg a k o dályozhatja. (Úgy van, úgy verni) D« vájjon, ha a pártkormányzás minden feltétele raecrvolna is, szabad lehet-e kihagyni a nagy dolgozózótagokat a kormányzásból? Míg a demokrácia meg sem erősödik, míg a világfbdlcálnaes elpetiaolve, addig rasraszkollni kell ! Koalíciós kormámyzásből, hogy az ország vezetése, illetve az “Ziel ."záró felelősség ex-vformián vezoUók jaeg uamten párt és mittdea #folgoaóróú»r váuáffl «m é&héOsrm. mm sv&aM». :c ’-Jüijtnt 93K;c% (éétZBOBK i&vzi c törvény (téaMtém nMküt He, e. förreztyek »He» » poiszár vét, •faawá tev'©tkemgé».y«%ateöf tesaá ki Kiagái D» még aizwáMi isöntésésm ijerrm magái motzrvá aa, ok? olyas lafenyésrb&a követ &i tfpréay' toIesEA&rei «ww% tnAe&edghgis & Wrzénsrtsaégel védeni* én a tör-’ vénynek ér&énstte teremnie hsUene. (Mjmzshk Immml) .IPkaat avteje bistosftaat * vmmtz. .feasrmAsymt a jjea^yur táiweAtfow aaesáS»* % fiAé' "Se« ér*? -rí. Eliwkietfé« »'«te»l^sBéfesas»k -- Ba&’ «madaers «fi «» Aadate" «iSeamré» sumvsival, EOgv ,a magyar ddteoxéh » k@bl6*s®»ri*ijc«té« £#afeféobl hainéa.i&mak a muafa* végítésébe». A magyar paraszt szinte legendás hősiességgel idézd a nehézségekkel. Soha rom függött úgy * ssmset jövendőj« a pl.r#etember k.3telen«é«étől, saint, most.' Sajnos, vannak olya» parasztok,’ akik. késs gazsaajságba ültek bele, akiknek a tulajdonságait eddig nom ism&rt'íik, sífik abelyst, hogy ,^0- keznőnek mm gyer&Wfetni, préddlják e készet, megművelés helyen egyenesen megcsúföljék a földet. Eseknek a köri nőre fognak péssi, ha nem rSéSBÜk aaindenkirs fedte* letű áldozatos munkát. Constrififeoduck helyükben olyan új kisgaz dákról, akik nem iékocollisJi kgem szeretettel ölelik át az életadó földet— A parasztságnak megvan a joga hozzá, hogy irányítását maga határozza meg és nagyon rosszul teszik csak, akik a parasztság szérveskedésébe kívülről szólnak bele, ha ifjabb és újabb szervezeteket akarnak adni s parasztságnak, anelyek létrehozását a parasztság sohasem kívánta. — jfa&rw? ^»iwwfjek « roan Aás-Esgy réget, a nluzskassagolitikai Sssaetogíaál csak az ST van ezekben vak» gazdas^gi cgf-$agra is, ae Meámmmk M «■ parassá egyiéiisjt tív mert & dmuokrácia sgycasurys fsrde lenn®, ha a magyer parasztság nem ératta egys Mesaa ki a »aga jogának érvéntyetótás» #sdeselses&— A msgym stwe'kássság saásaiabs asetbe» auta tacajelit a®i»ak. hogy teljes mkrtékben étásés sdmmkxéAutoM tsciár -fijM IsUdatok&i A ■ siF**ba-i#ifdk termelésétek állandó cmeikenis*. — ca fel Azd-i mondjak köszönetet a péntvidéki bányási‘.óknak fékjemá»' — elérte d termeté* békebeli ssíníronák és mért Miéi. A* egye* iteamok ás mahelyek békebeli eredményei, a Koasuth-híd SM^építées ared-arasd' s magyak murkáeág h.-ssafias áldc:-»tstii mní»08. — - itt is. mee kell moodaoom. sgpaftiau. amit a paras:as«sgnal megjeszy**,-«», hogy »agy- szükség van még mkhelyül m munkafegyelem erősödésére és az áldozatok növelésére. — Meggységült asgáómaról, most, amikor n-r-bg . n- r,-gy «zülség lenne *s állami bevételek fokozására. Azt kérem a magyar társadalomtól, oe várja-n»g az adók let«zedése a rül &g utánjárást, a költséges eljárást, hanem künnyitse ^meg az állami igazgatás évtyr.-ítöt, *. pmitei szófizetésssL Azoktól, akik jövedelmük után adóznak, kérem ne titkoljanak el semmit, mert. -basa* fíatlasság lenne a szegény onraág©' megcsalni és nemsokára elérkezi az idő, amikor súlyos megbélyegzé vár az országgal szemben dnsek, viszont nagy elismerés a köteleségüket kiverő teljesítő őrs. K&lo isse nr. a 2 Wmsafr. Éles állásfoglalás as antisaeemftsziias elláss A fearmdailui békérSS. basalt ez . 'Etá» a miaisestereá a 3';k. — Két iái® vonatkozásban kiv átok erről «zósik. As egyik a. yal'i;. és a politike e«ymás hos való «.!«•«maya. A tomokráciában nmos-mick rondí^gek,st a politíka kha-áiet'! ?eJ#»eb»áuiá.» a. rendiség nyomaivá aló] való felvsabadiUáet !«• jelenti. SajgtUaies«tt hetrtelen lenne, ha a* egyház kíreje belül e.vyt«éknek a hsztaiéeára hélyteh« váUméey »lákul»« ki a magyar demokrácia vaegítéléséreL Vinson* igaz örömmel látjuk- a .-c- UtikábáH az egyház demokratikus képviselőit (éljenzés) é* a atanakráj «I® erősödésének tartjtvkt ha, abban a «aHáuerkölcs w kifejetá»»« jut, GKjoEnós, tan*.) - A t£á?ik ««»alkozát * faji, vagy (elüstezeri gyűlölködés. Az elgmi hetekben egyet, helyéken olyan oÖTöéSrWtaSfft tartfo: tírdvóno, hogy abba* a lt5.af fasiszta, világ áeatböfit láttuk még a julsss 9 magyar tsnsadalmaé semigedjen utat a* nati*rt.®itií®8i indolatainak, mert eryresm»* a titák ‘-MS- iuitídeffiokratikus xbb tümegh»ög illatának .-tincs helye a magyar demokráciában, mmrrszi * érbetenett ienuti, ue suigegyswar megprób-Unátiak tdect nyajtani »sei, akik most a«m találkáit' módot peeaeoyájhV megítiléléi*,' Appenerári « kormány el van határozva arra, hogy a nemzet békéjét befelé és tekintélyét kifelé mtindenképpm 'meg fog.in t 'neni az .m - balm. dén hú és a gyűlölködéssel rgemben. Ehhez azonban a tá.«adalom türelre és a demokrácia béjco^seretete, egyaránt ürökségét.. riapa.) — \ t&tYiiöröorü kötél értséfkel *'íráb& ta.-t.owk t köiponti hatalora éa törvény »ekintélyének nfivobvo !•. A-. !»■■• .-..or«ak n mindenkire e«st’orntón kötelező hátasotars soha -..eső vőlt pftgyehbssak«-'-!«. xwiai mo-tu. a bá+ioró és » válféjsae követ:».. -• sfh. le jén. — "t-v,-» .», .'•=■ e .aifeva*a formóröjo a ^««»orftíiatt^ rend«rereek erejónek is a /t-eus hó*-& a i'u-ihatározóiraóban k: ■ en őrködöd a törvények isméit ásztasítemi m*eénja, ls,gy akorpár bulesidö Magy kérésé a Kisgazdajp&tlstaitt lesajlott válságrol Nagy Vereng ezután a kormány feladaterről besélt. — Véleményata szerint, töket-tág olyan tömegért olyan súlyos felelni kalmat nem tornyosult a magyar kormány elé, mnilpoti: nel a mai kormánymfnak sneff kell küzdenie. — Az első feladat a pólitiksi vezetés biztosiitá*e— A politikai élet az elmélt hónapokban eljutó! a maga mm. herpróbájáig. Feltűntek lisstamt, kin németek e tekte szétesett politikai éleletnek nagyon megerősödött a reakció reménysége. Ar mikor rádöröb,mtünk ezekre i jlenségekre, akkor már nem lehetett másként segíteni, csak radikális módszerré*. — A kormányzati elfoglaltságok folytán szinte vezető nélkül ma- ■ radt Ffigyetlén Sósgazdapiri a válságban hirtelen megtalált* önmagát. Elindult azon az éton, amelyről sohasem tért le, csak megállt egy pilanatig Mert egyszerre végrehajtotta régei elhatározott szándékait és‘demokmiikus felfogásába* és egységébe) meeere04p»t fekazettebham tvQe UH i8této«*égés & srnma* *#P bői dósuk!*a érdekébe*, amint valaha .Ma már nem lehet, ami nagy é tiszta sztártunkról td mondani kom a reakció titkos mecsrágya, mer szolgáljak & magyar d--vokráciá ur mist bárki nA*. (Ty.lkos tops* — De nagy teherprózát felfűtéitek a* elmúl! hetek a fiatal desne krád® vezető politikusai számára is. Vabtmennyien karcos ellenvelek voltunk xvén nemraskijeg A Legyet* hála e Gondviselésnél hogy nem a harci láz, hanem a A zen mértéktartásnak és felelősségnek érzése győzőit mívdngájunl bem. ’Falán a pelgárhihovat, a smlboltot akadályoztsise meg vele. Illetővé tettükas atórté, békés fejlődést. LaBovJet-magyar repülésügyi és hajózási suer*Hetés -r- Be stem mil a viágpoísfikáji&r. k. Mi már a »cn?,a«Vosil Politik«, v* * legjobb dtón nalaa a esii-ci ete, év * bölea«««« zolme fal. Ebben a helyzetben könnyebben fogalmashatjuk meg a magyar k&lliptika irányát is. — A felazabaduléssát nmnosak a belső reakciónak,jf* ennek az agyoldaló realpolitikénak « ‘hatnia ■ álól is fe! szabadul funk. Módunk ífl# »?« «^r hálavei ér bízaloátiUíl f óra nini a fasizmust legyőző, hazánkat fék sxhtMVtyk ét nem teli függeU-cmé- enket vinsaaddóh felé. ■ Aprilis 4-éi? tós e®y éve, bog'f' s V5?Ai Hadsereg végkéht felverte bárjaik földjéről 3... ellenség«! ( Hosszantartó lelkek taps.) Canepi éseeeklyel várjuk ennek az évfordulónak a» eljövetelét, hogy örömünknek kifejezést adjunk én * mege»- i éfeezés *•t rí clival dtós*«8k hitokoiik d j orc^í kfttattööift» é. sírját, akik életüket adták » szabadsrjtért. * mfe »*W** toahudsáfunkert is. (Ldb» tó*.) *• A magyar felipolitSks termég«tezertllídr elsősorban fordult » seovjetettóé felé. Sasomsaédjává lettünk a hatalható Szovjet Btroda|o® na*. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele- való jóv?mény, de kevés lepés a -ö ta.to burátstíl is. Arra van sinisu? Hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi hu.toteág iránt.*«?e csö/í a magyar kortuán, de. a magyar nép is legyen büszke nagy ikoi-szétíunk barátságára, kangvitdával , tragaratídsával szolgálja a társadalom is az ő-zi-itr jóvisamig kimélyülését. A reakciós Magyarorr-ui- Aki ' !ftB háborút kezdett a Szoviet-vilorat, A. diókisörst .Ciforntó saját jövője érdekéten is kötelességének ismeri, ficry jóvátenye ess a történelmi hinát, hüségvel ttófítja a rán vn miss me*feié szttóc-. - - A.háborús körökért jávátdtellel tartósunk. ír amidőn » magyar tevaán? mindent ciküvo- adneie fokozott feljésitteére láncú hívom fel mind.izokat a tánvezAkt-;. amelyeken s .jóvátétel: száilások múlnak, höny *ő" kérvényneki is* a törekvését bandó-- erősei támogassák, mert a kormány, hatalmával és sógorá-