Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-04 / 77. szám
2. év, 77. szám Budapest, 1 s 4, csütörtök ArabiKOCMI pengő NEMZETI UHHET Március 15 egy évszázada, április 1-e egy éve nemzeti ünnepe a magyarságnak. Ezen a napon jelentette Sztálin generalisszimusz rendkívüli hadparancsa, hogy a Vörös Hadsereg fölszabadította Magyarország egész területét. Ezzel a ragyogó fegyverténnyel az igazi nemzet, a dolgozó nép visszanyerte szabadságát, amelyet 1841-ban erőszakkal ragadott el tőle az osztrák szoljateszka és a magyar feudalizmus. Április 4-6 méltán vonul be a történelmi ünnepeink díszes kalendáriumába és örök időkre szólóan hirdeti, hogy a Vörös Hadsereg a győzelem véres és dicsőséges útján kitűzte a szabadság zászlaját Magyarország gránáttépte földjén és híven történelmi küldetéséhez, visszaadta a magyar népnek önrendelkezési jogát, letette kezébe sorsának intézését. Ezért nemzeti ünnep április 4-e, amelynek jelentősége, tanítása és mementója végigkísér bennünket jövendőnk dolgos és szürke hétköznapjai során is. Ezt a napot a magyar nép szíve, hálatest lelkesedése festette pirosra történelmünk naptárában. Mert a Vörös Hadsereg nemcsak idegen fegyveres erő terrorjától és magyar zsoldosok garázdálkodásától mentett meg, hanem megajándékozott az évszázadok óta sóvárgott szabadsággal is. A győzelmet a Vörös Hadsereg vívta ki, de a győzelem gyümölcseit nekünk kell megérlelnünk és biztosítanunk a nép részére. Ha a felszabadulás napján körülnézünk az egy éve szabad magyar tájakon, meg kell állapítanunk, hogy a felszabadulás történelmi jelentőségét és kötelességét elsősorban a munkásosztály és a haladó értelmiség értette meg és érezte át. Mi tudtuk, hogy a fasizmus fegyveres erejének eltiltásával nem szűnt meg a belső, múltba sóvárgó erők jelentkezésének veszélye, az ország demokratikus tényezőinek sorában mi láttuk meg elsősorban és hirdettük fennhangon, hogy a magyar szabadság páratlan ajándékát csak akkor érdemeljük ki és csak akkor tudjuk megtartani, ha bátran és őszintén, személyi szempontokra való tekintet nélkül leszámolunk a csatatéren megbukott, de a társadalomban ismét kísérletező osztályuralom fekete lovagjaival. A dolgozó nemzet sötét évszázadokon át sorvadt az idegen elnyomás és belső kizsákmányolás járma alatt és széles tömegeinek minden rétege ma világosan látja, hogy a Vörös Hadsereg által kivívott magyar szabadságra csak úgy és akkor lehetünk méltók, ha leszámolunk a nép ellenségeivel, szilárdan meg-s Tildy Zoltán, a magyar köztársa. •Hág elnöke ma reggel fogadta a Világosság munkatársát, hogy nyilatkozzék az ország legfontosabb problémáiról. Az első kérdés természetesen Magyarország nagy ünnepére, április 4-re, a teljes felszabadulás napjára vonatkozik. Tildy Zoltán így kezdi nagyjelentőségű nyilatkozatát: " Magyarország teljes felszabadulásának első évfordulóján őszinte és mély hálává fordulunk hatalmas keleti szomszédunk, a Szovjet-Unió felé. Kifosztott, elvérzett, sokszorosan elárult Magyarországnak hozta meg a győzelmes Vörös Hadsereg a felszabadulást. Ezzel az országgal volt történelmien nagylelkű a Szovjet-Unió és annak nagy vezére, Sztálin, akiről 25 esztendeig jót nem mondtak, jót leírni nem engedtek ennek az országnak az urai. Ha az ország kormányzásában a nép szabadon megnyilvánuló akarata érvényesül, ha törvénytelenségektől, hazugságtól és félelemtől mentessé tettük a magyar életet, akkor megszerezzük, tartóssá tesszük nagy felszabadítónk bizalmát, további nagylelkű jóindulatát és szabadságban, békében élhetünk a demokratikus népek között ezen a sok vihart látott földön. Hogyan látja Elnök úr Magyarország belpolitikai helyzetét a válságból való kibontakozás után? Tildy Zoltán így felel: — Azt látom, hogy azok a kérdések, amelyek a válságban felmerültek jelentékeny részben megoldás előtt állanak. A munkáspártok kívánságai között volt a földbirtokreform befejezése. Erre vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter beterjeszti a törvényjavaslatot az április 9-én összeülő nemzetgyűlés elé. Az igazságügyminiszter feladata, hogy meggyorsítsa a telekkönyvezést. Az igazságügyminiszter úr úgy tájékoztatott, hogy az erre vonatkozó rendelet hetek óta készen áll és a minisztérium most már a Földbirtokrendező Tanács intézkedéseit várja. Az 1ista bizottságok tervezetét a pártok átadták a miniszterelnöknek. Ez a tervezet a jövő héten a minisztertanács elé kerül. A három nagyüzem állami kezelésbe vételének tervezete elkészült az iparügyi minisztériumban, a felépítjük az új történelmi korszakot jelző magyar szabadság alapjait és kíméletlenül folytatják a harcot mindazok ellen, akik bármilyen ürüggyel el akarják torlaszolni a magyar sors egyetlen járható útját, vezetőt szombaton tárgyalja — értesülésem szerint — a Gazdasági Főtanács. A bányák államosításáról szóló törvényjavaslat elkészült és a nemzetgyűlés elé kerül. A bauxitbányák, az olajforrások és az energiatelepek államosítására vonatkozó törvényjavaslatot az iparügyi minisztérium most készíti elő. 1 . — Abankok államosításáról szóló rendelet készen van és már a Gazdasági Főtanács elé is kerül. —Ezek a kérdések tehát vagy már elintézést nyertek vagy közvetlenül elintézés előtt állanak. — Tudomásom szerint, azok az intézkedések, amelyek a Független Kisgazdapárt belső életére vonatkoznak, Budapest után vidéken is végrehajtásra kerülnek. Értesülésem szerint, a párt központja kiadta a szükséges utasításokat és azokat sokhelyütt már végre lehajtották. — Eddig a falság tárgyi részéről. Amit szükségesnek látok még, az a pártok és politikai tényezők között a bizalomnak és együttműködésnek a megteremtése. Erre vonatkozólag is vannak tervek. — Hogyan látja elnök úr ezek után a gazdasági demokrácia megvalósítására irányuló törekvéseket? — A gazdasági demokrácia intézményes megvalósítását — mondja emelt hangon Tildy Zoltán — a magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, mert a politikai demokráciának ez ad szilárd bázist és megdönthetetlen alapot és a dolgozóknak az anyafii élet területén, munkahelyükön és munkaközben is tudniok és látniok kell, hogy szabad emberekként élnek, akiknek nem csak politikai jogaik vannak, de gazdasági kiszolgáltatottságuk is véget ért. — Elnök úrnak bizonyára tudomása van azokról a jelenségekről, amelyek felekezetelleni izgatásokkal igyekeznek megbontani az ország belső békéjét — A felekezeti ellentéteknek — feleli határozottan a köztársasági elnök — semmi helyük nem lehet a demokráciában. A demokratikus rend maradéktalan és teljes szabadságot biztosított minden egyháznak. Azok a jelenségek, amelyek atött éledő antiszemitizmusra mutatnak, a legsúlyosabban elítélendők. Népünk túlnyomó többsége, az emberséges gondolkodású dolgozók, a demokratikus fejlődés ívelését A magyar munkásosztály ebben a tudatban avatja a magyar nép igazi, bensőséges ünnepévé április 4-ét, a teljes felszabadulás felejthetetlen dátumát az új magyar térsoha nem adta át magát a nácizmus legsötétebb eszközének, az antiszemitizmusnak. Minden valóban demokratikus párt és minden őszintén demokrata elsőrendű kötelessége, hogy már a jelentkezése pillanatában állja útját az antiszemitizmus kísérletezéseinek. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a kísérletezések főként a reakció manőverei, de ha más is volna itt-ott a forrás, határozottan és félreérthetetlenül meg kell bélyegeznünk az ilyen próbálkozásokat és észre kell téríteni azokat, akik a közelmúlt sötét korszakába nyúlnak viszsza taktikai eszközökért. Nyugodtan mondhatom, hogy a csekély kiviteltől eltekintve az antiszemita hajtogatással az egész magyar nép áll szemben. — Hogyan látja Elnök úr Magyarország külpolitikai helyzetét? — Magyarország minden tényezője azon van, hogy a Szovjet Unióval való bizalmi viszonyunk méginkább megszilárduljon és ugyanilyen viszonyt akarunk teremteni az összes szomszéd népekkel. Jólesett olvasnom, hogy Tito tábornagy rokonszenvvel fogadta a magyar kormány ilyen irányú törekvéseit Meg vagyok győződve, hogy sikerülni fog a jó viszonyt megteremtenünk, mert a Szovjet Unió és a szomszéd népek sorozatosan győződhettek meg Magyarország tiszta szándékairól. . Külpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban természetszerűleg felvetődik a közelgő béketárgyalások problémája is. — Olyan békében reménykedünk — mondja a köztársasági elnök — amely után az összes népek nyugodtan, őszintén minden fenntartás nélkül jelenthetik, hogy befejezték vitájukat egymás között és ezután a termékeny és gyümölcsöző együttműködésre kerül a sor. — Kérem Elnök urat, mondja meg a Világosság útján az egész magyar népnek, mit tart a demokrácia és a köztársaság legfontosabb feladatának? — A munkát! — feleli habozás nélkül a köztársasági elnök. — A demokratikus rend végső megszilárdítását és a megfeszített munkát kint a földeken, lent a bányákban, bent a gyárakban egyaránt HÁRS LÁSZLÓ ténelmi határkövet és hálával üdvözli a magyar szabadság bajnokait a Vörös Hadsereg nagyszerű katonáit s áldozatos lélekkel hódol az ország felszabadításáért elesett szovjet hősök drága emléke előtt is . Tildy Zoltán köztársasági elnök nyilatkozik a Világosságnak Magyarország sorsdöntő kérdéseiről