Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-04-02 / 75. szám

«wsp­­few’SAwSS mavMm xmK, «r9W* a jóvátételi teljesítés terén nem haj­landók kötelességüket maradékta­lanul teljesíteni. Nemzeti becsüle­tünk van rajta, politikai kapcsola­tok alakulása függ’ tőle. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is, kötelezett­ségének ezután is eleget tegyen.­­ Örülünk annak, hogy a gazda­sági kapcsolatok kimélyítésének út­­ján tovább haladhatunk a Szovjet­ Unióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repü­lésügy és hajózásügy fellendítése ügyé­ben kötött orosz-magyar repü­lésügyi és hajózásügyi szerző­dést. (Éljenzés.) — Természetesen mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé. (Éljenzés.) Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia­­ felé, is. A világ­fasizmus legyőzésében a mindkét ha­talomnak oroszlánrésze van. — Őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntést, amellyel a németek és sf nyitáséi: Sftaf e'Tfwreo'v wa^yer Jtt-f az dT?r.T»h8rtartlWb‘sn­ép a iaegjSu-? /- yak égj r-szor. agunn égj áré at .>■ :■ rlá .-.. ' Ennek a szenvedő, de felemelkedés­re váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt értékek­ben nagyobb javainkat, így ara­nyainkat is. Ez a kérésünk a többi meg­szálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. — A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt. A máso­dik világháború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte me­legséggel,­ mint a Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződést . Tisztában vagyunk azzal, hogy a reakciós magyar politika súlyo­san vétkezett a megtámadott Jugo­szlávia ellen. A magyar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudo­másul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabad­ságát a jugoszláv demokrácia biz­tosította. Mi az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a legmesszebbmenő mér­tékben biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat. Mag­yarországra érdeke a Jugoszláv igények kielégítése­ ­ A magyar nép még a múlt há­borúban is mély megbecsüléssel te­kintett a szerbek hősiességére, most pedig csodálattal szemlélte Tito tá­bornagy seregének felszabadító har­­cnait, amelyek még Magyarországot is megmentették attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk földjére érkezzék és itt harcoljon. — Gazdaságilag is vannak kö­zös érdekeink. Magyarország­nak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. — Romániával eddig sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt fenn­tartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással fel­venni. Túl a két ország közötti kö­zös érdekből fakadó kapcsolaton, ez a viszony Erdély magyar népe szempontjából is közelről érint ben­nünket. Helyesnek tartanám, hogyha a nemzetközi politika illetékes fórumai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek el­intézése sem zavarná meg a további jóviszonyt a két ország között . A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gon­dolatára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország ke­resni fogja a lehetőségét minél szo­rosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja ép­pen a Groza miniszterelnök úr által felvetett vámkapcsolat lesz.­­ Amíg a magyar kormánynak és a magyar népnek módjában van fenntartás nélkül minden vitát le­zárni déli szomszédjával Jugoszlá­viával és ünnepélyesen kijelenteni, hogy a két ország között nincs, és a jövőben sem lehet vitás kérdés, Csehszlovákiával kapcsolatban van­nak megoldandó kérdéseink. A szlovákiai magyarság sorsa — Szeretnénk, ha népünk minden szomszéd néppel őszintén és hátsó gondolatok fenntartása nélkül te­remthetné meg a tartós béke alap­jait. Ennek egyik feltétele, hogy a magyar demokrácia se kényszerül­jön elviselhetetlen terhek felvéte­lére.­­• Ilyen elviselhetetlen teher lenne, ha a Csehszlovákia terü­letén élő körülbelül hatszáz­­ötvenezer magyar sorsa telje­sen bizonytalanná válnék. Legutóbb lakosságcsere-egyezményt kötöttünk. Ezt az egyezményt rész­leteiben is, végrehajtásaiban is il. legteljesebb, lojalitással' lantja meg a. .m­agyar 'kormány. "Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, hely­zetének alakulása természetes, fok­mérője lesz a két ország közötti viszony alakulásának. — Ausztriával, _ nyugati szomszé­dunkkal is a leg­jobb viszony meg­teremtésére törekszünk. Egyelőre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy a kapcsolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jó viszonyt. . . Mi levontuk múlt­­tanulsá­gait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Nemcsak egy igazságos és­ ész­szerű magyar békére, de igazsá­gos és észszerű európai békére, közelebbről dunai békére törek­szünk, melynek­ alapelveit az Atlanti Karín és a Kelet két nagy államférfi®, Lenin és Satá­­‘­íin foglalták rendszerbe. — Meg kell köszönnöm az UNRRA-nak a négymillió dolláros segítséget (taps) s a svédek,a dánok svájciak és amerikaiak segítségét, külön az Egyesült­­ Államoknak a tízmillió dolláros hitelt­ ösztönöz és lehetetlenné teszi a­ szigorú takarékoskodást. . .A magyar kormány nyilvánoss­­ágra­ hozza gazdasági és pénzügyi elgondolásait.­­ A termelés terén a pártok megegyezése szerint államosít­juk a szénbányavállalatokon kí­vül a bauxit- és az alumínium­­vállalatokat, a kőolaj-termelő és feldolgozó vállalatokat, államo­sítjuk, vagy községesítjük a vil­lamos erőmzűtelepeket, ez év kö­zepéig állami kezelésbe vesszük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés szempontjából döntő jelentőségű Weiss Man­fred, Ganz, és Rima-Murány­i­­vállalatokat, a jóvátétel­­szállí­tások időtartamára. Ezzel azonban a kormány államo­sítási programját le is zártuk. A magángazdaság nyugodtan végez­heti, de végezze is építő tevékeny­ségét, hogy ne kelljen további rend­szabályokhoz nyúlni. — Ez év végéig befejezzük a föld­reformot, azaz végrehajtjuk az új gazdák tulajdonjogának telekköny­­vezését. A földreform befejezéséhez tartozik az is, hogy igazságot te­gyünk a földreform során elköve­tett igazságtalanságok vagy jogta­lanságok­­tekintetében.­­ A földosztásnak véget kell vetni, mert a földreformtörvény minden lehetőségét már kimerítet­tük. Egyenesen törvénytelenséget követ el az a földigénylő bizottság, vagy földbirtokrendező tanács, amely a jövőben is hozzájárul to­vábbi földek elvételéhez.­­ Erre vo­natkozóan a földművelésügyi mi­niszter úr már a napokban tör­vényjavaslatot nyújt be a nemzet­­gyűlésben.­­ Megalkottuk a nagy mezőgaz­­daságú és fogyasztói , szövetkezeti központokat. Még május 3­1-ig a nemzetgyűlés elé terjesztjük az­­ új szövetkezeti törvényt. (Élénk he­lyeslés.)­­ A magyar ipar fejlesztése, fel­­a­data­inak teljesítése érdekében pro­gramba vettük, hogy lehetőleg még ebben az esztendőben üzembe fog­juk­­helyezni az ország valamennyi nagy olvasztókemencéjét, kohóját és Martin-kemencéjét. Vas- és acél­­terraértésü­nk, valamint széntermelé­sünk­­helyreállítása az egész ország­­gazdasági talpraállásának, jóváté­­teli kötelezettségeink teljesítésének feltétele. A kormányzat és a szak­­szervezetek karöltve gondoskodnak majd arról, hogy a vas- és kohó­iparban, valamint a­ szénbányászat­ban rendelkezésre álljon a megfe­lelő munkaerő. Ezenkívül az egész ipari termelésben a munkafegyelem megszilárdításáról és a munkabér­­rendszer olyan átszervezéséről kell gondoskodni, amely az egyéni telje­sítmény növelését, a munkásnak az fokozásával szemben való érdekelt­­elvégzett munkával és a termelés végét mozdítja elő.­­ Mindent el kell követnünk, hogy fejlődjék az az újra fellen­dülő iparág, amelynek nyersanyaga az országban megtalálható: a me­­zőgzdasági ipar. Mezőgazdasági termelésünket tel­jesen át kell állítani. — Az anyaggazdálkodás és elosz­tás racionalizálása érdekében köz­ponti anyag- és árhivatalt állítunk­ föl.— A kü­like­res­ed­el­e­m állami irá­nyításának és ellenőrzésének elve alapján az 1946—47. gazdasági évre külkereskedelmi tervet dolgozunk ki. —­ A­ terménybeszolgáltatási­­ ren­deletet szigorúan fogjuk végre­hajtani, hogy az állam biztosí­tani tudja az aratás után az élelmiszer fejadagok felemelését. Ugyanakkor azonban biztosítjuk azt is hogy a termelő a beszolgáltatás teljesítése után fennmaradó termé­nyei felett teljesen szabadon ren­delkezzék. (Élénk helyeslés.) A ki­rótt beszolgáltatási kötelezettség mértéke viszonylag nem súlyos. Az, amit a mezőgazdaságtól ké­rünk — 8 és félmillió kát, hold szántóterülettől —, 2 és félmillió hold kát, holdon megtermelhető. — A kötelezttség tehát, amelyet kiróttunk, egyénenként sok esetben lehet nehéz, de azt összeségében sú­lyosnak mondani nem lehet. Ott, ahol indokoltnak látszik — mint például a nagyon homokos, gyenge Itthon* — if IWW Wemyth *t­riVó -végrehajtási rende­tteben gon­doskodni fogunk bizonyos könnyí­tésekről.­­ Gondoskodni ma meg a kor­mány arról is, hogy a beszél­óre i­ta­tott készletekért megfelelő­­ árakat, esetleg ipari cikkeket kapjanak a gazdák. Ki fogjuk terjeszteni a jegy­rendszert a közszükségleti cik­kekre, ruházatra, lábbelire és elsősorban a dolgozók ellátását fogjuk biztosítani. A pénzügyi intéz­kedések Pénzügyi téren, a rendes évi ál­lami költségvetés előkészítése 1946 II. negyedétől kezdve a kormány negyedévenként adópengőben költ­­ségvetést állít, össze s ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hite­, leket az egyes tárcák rendelkezé­sére. A kormány meg fogja szorí­tani a­­hiteleket és szigorú sorrendi­séget fog megállapítani azok folyó­sítására. A kormány kötelezni fogja az önkormányzatokat, vármegyéket, városokat, községeket és azok veze­tőit, hogy kiadásaikat saját bevéte­leikből fedezzék. Elhatározta a kor­mány, hogy még ez év végéig min­denütt, ahol a saját bevétellel való fedezet lehetséges, megszünteti­­az állami támogatást. A legszigorúbb intézkedéseket lépteti majd életbe arra nézve, hogy az önkormányza­tokhoz befolyó állami adók haladék­talanul tovább jussanak az állam­pénztárba.­­ A kormány szigorúan végre­hajtja azt az elhatározását, hogy egyes táraiknál bár-­­­milyen címen befolyó jövedel­meket csakis a rendes állami költségvetés keretében lehessen felhasznál­ni. Az álamh háztartás kiadásainak csökkentése célj­á­ból a kormány a köztisztviselők és a közületi alkal­mazottak létszámát az 1938-as lét­szám alá fogja apasztani. A lét­szám akasztására 3—3 tagból álló bizottságokat szervezünk, amelyek a­ miniszterelnök, az illető szak­­miniszter és a szakszervezetek kép­viselőiből állanak.­­ Ugyancsak 1946. jú­nisis­ig a kormány felül fogja vizsgálni­­ az állami és közszolgálati nyu­gdíjazó­­kat és csökkenteni fogja vagy átkell­­vonja a nyugdíjat azoktól, akiknek egészben vagy részben biztosított megélhetésük van. De kénytelenek leszünk revízió­ alá­ venni a kény­szern­yugdíjazásra ítéltek és a de­mokrácia ellenségeinek nyugdíjkér-ő­dését is. A kormány a legmesszebbmenő takarékosságot lépteti életbe a külképviseleteknél. A legkisebb létszámot állapítja meg és azt az elvet valósítja majd meg, hogy a szegény Magyarországot a külföldön képviselő követeknek és tisztviselőknek a legszerényebb élet­módot kell folytatniuk. A közalkal­mazottak létsz­ámának csökkentésé­vel egyidejűleg igyekszik a kor­mány összevonni vagy megszűn­teni a felesleges hivatalokat, álláso­ A gazdasági szanálás programja — De a kormánynak­­ feladatai vannak gazdasági téren is. A kor­mány programot készít, amelynek alapján véget vet a gazdasági élet­ itj sorsjáték Húzás április 16-tól 36-ig. Elérhető legnagyobb nyeremény 3 milliárd pengő Sorsjegyárak: egész 688.006, fél 380.900, negyed 158 000 P. Áss összeg előre beküldendő. Török A. és Tsa bankház r.­­, Budapest, Szervita tér 3. Postatakarékpénztár­ számla 8361. ben uralkodó zűrzavarnak, de a ma­gyar nép boldogulásának biztosí­tása érdekeiben rátér a gazdasági és pénzügyi szanálás útjára. A dolgozó nép hősies erőfeszíté­seinek eredményeit azonban veszé­lyezteti, hogy egységes­­terv,és bi­zonyos állami irányítás híján az elszegényedett ország szűkös tarta­lékainak és készleteinek felhaszná­lása nem mindig gazdaságosan és n­ea mindig a közösség javára tör­tént­. Mindinkább súlyosbítja a helyzetet az egyre fokozódó pénz­romlás, amely a gazdagok javára és a dolgozók rovására csoporto­sítja át a vagyonokat és­ a jövedel­meket, katasztrofálisan alacsonyra süllyeszti a dolgozók életszínvonalát, legfőbb akadálya gazdasági talpra­­állásunknak, valamint a demokrá­cia megszilárdulásának is. A pénz rohamos és állandó értékcsökkenése ­GYTAÍUm ÍGY KOCKA** cukor (pikkelő) édes­ségének felel meg, ha KULTUR sza­­h­a­r­i­n­t vásárol! PHARMACIA GYÓGYSZERVE­GYÉSZETI GYÁR, Izabella-tér 6. ihidrtliHOtúílliHSilöűiHIÜlüilHílíllillSffiiSIKiTfiKlíiilfriilíTniffiííWfWIW# Kedd 1946 rv. •­ Világosság 3

Next