Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-04-07 / 79. szám

Eredeti náci­ gyógymód : halálos injekció és mérgezett pálinka Dr. Niedermoser és ápolónőjének szörnyű bűne, A KLAGENFURTI IDEGBETEGEK DRÁMÁJA A BÍRÓSÁG ELŐTT A portásné Lumínállal Mérgezett Az ápolónő Halálos tragédiája főzött leves pálinka fenyítése injekció A Világosságbécsi Szerbesatír cége jelenti: felentette a Világosság,­ hogy Kl­­rtenfurtban mecske­ dvelőtt az első osztrák háborús bűnper, amely a tlyegfújthatatlan idegbetegek ellen elkövetett sorozatos gyiln­osisolyok miatt indult dr Nieder­moser főor­vos és az ápolószemélyzet több tagja ezen, beteg m­eggyilkolás­át ism­er­ ték be a tettesek. HITLER SZELLEME A tárgyalás na­pok óta feszült iz­galmak bánt fo­lyik és a nác­i­­rendszer szádista­­kegy­ ítlenség­ én kívül m. berlini ve­­­zetése személyes bűnösségét is lelep­lezi. A­ töömeggyilkló vádlottak pad­ján ott St Hitler szelleme is. Ki­derült, hogy Hitler szeeszélyes utasítására végezték ki a bete­geket és azokat, akik egészsége­sek voltak ugyan, de hasznos munkára valamilyen okból nem­ voltak, igény­be vehetők. 3­. az is megkapta a halálos méreg­­adagot, aki­ valamiért útjában volt A kórház vezetőségének. „EL KELL TENNI" Az egyik fipoló­­nő, aki maga húsz gyilkosság elköve­tését vonatta be, kihallgatása során a következő megdöbbentő részletek­ről rántotta le a lerdet: — A kórház portásának felesége egy levelezőlapot írt egyik rokoná­nak. A lap hibás címzés miatt visszaérkezett. Az irodában Nieder­­moser főorvos elolvasta a visszaér­kezett lapot, amelyben burkolt for­­máb­am szó volt a kórházban elköve­tett tömegirtásról. A főorvos erre kiadta a parancsot, hogy a portás­iét két héten belül „el kell tenni“. Ez két héten belül meg is történt. A portásné ételébe laminált kever­tek. Nyomban elaludt és álmában megkapta a halálos injekciót. LAMINÁL­IS INJEKCIÓ A tárgyaláson kiderült hogy a kórház betegei már ismerték a 11,­ 11 % halálos injekciók titkát és egyik sem volt hajlandó semmiféle injekciót elfogadni. Erre a halálraítélt beteg esti levesébe be­lekeverték a főorvos által előírt tű­rmnél -adagot. A beteg elaludt és éjjel megjelent ágyánál a f ápoló­fővér és befecskendezte a halálos mérget. Messner ápolónő súlyos vallomást tett a főápolónővérről, aki hihetet­len ezachaumssal végezi,­ a beteg­­irtást. Az egyik beteg egy alkalom­­mal engedély nélkül kiment a vá­rosba sétáink Visszaérkezése után a főápolónővér házi fényi térrül saját elhatározásából megmérgezte. Senki sem vonta ezért felelősségre. Egy másik be­teg pálinkát kért. A főápolónő ne­vetve válaszolta:­­ szívesen. Pár perc múlva már hozta is a finom itó­kát. A beteg gyanútlanul lehaj­totta és aztán holtan elterült. Elsősorban azokat a betegeket ir­tották ki, akiknek nem volt „fizető hozzátartozójuk.“ A főbűnös főorvos, dr Nieder­­moser kihallgatása során azzal vé­dekezett, hogy nem érzi magát bű­nösnek. A bíró megállapította, hogy 1933 óta illegális náci­ tag volt, sőt utólag hamisíttatta a nácitagsági igazolványát, hogy régebbi tagnak adhassa ki magát„ HITLER UTASÍTÁSÁRA Az okmányha­­misító tömeggyil­­kos főorvos arra hivatkozott, hogy Berlinben a biro­dalmi egészségügyi minisztérium­ban „egy bizonyos dr Franke nevű tisztviselő“ azt mondta neki, hogy a Führer személyes utasítására a gyógyíthatatlan betegek kiirtásáról szóló törvény titokban jogerőre emelkedett és azt végre is kell haj­tani. Ő tehát, mint ha náci, min­dent elkövetett, hogy a Führer utasítását alaposan végrehajtsa. A drámai fe­szültségű tárgya­lásnak _ Volt egy bizarr jelenete is. Az egyik főápoló­­nővér kihallgatása során azt val­lotta, hogy tárgyalás előtt cellájá­ban azt olvasta az újságban, hogy nem ő a főbűnös, hanem a másik fő­­ápolónővér. A főtárgyalási elnök megrökö­nyödve megkérdezte: — Hogyan került magához a mai újság a cellába? — Kérem, én előfizetek rá — vá­laszolni indignálódva a vádlott fő­ápolónővér. Az elnök nyomban maga elé ren­delte a többi vádlottat. Kiderült, hogy mindegyik járat magának a lapokat a fogházba. A kedély és fogházigazgatóság el­len eljárás indult. Az izgalmas tárgyalás még na­pokig eltart. Turcsányi­ Gyula NEM CSALÁS, NEM ÁMÍTÁS: M mmdaMiei éMdmá­Mák 41% MuáoJzé&fo játékvödrök, poharak, harisnyák és alkudozó vevők szomszédságában, ahol a festőművészek „női szaka­sza" kétszáz képpel a művé­szet csarnokává avatta az el­árusító osztályt A Magyar Divatcsarnok földszinti helyiségeiben, kötöttáruval megrakott asztalok, a játékosztály polcai, edények, üvegek, élelmiszerek között hatalmas táblák hirdetik. Képkiállítás, feljárat az első emeletre. Nem egy műpártoló lepődik meg alsó pillanatban a tábla láttán. Műcsar­nok. Nemzeti Szalon, múzeum helyett kiállítás­i áruházban, néhány lépésre csak hétköznapi tucatárut tömegétől, f­élemeletnyi távolságban háztartási eszközök, poharak­, harisnyát és piros játékvödrök felett, dolguk után siető, kenyérgondoktól gyötört emberektől, szivájgó útvonalon. És csupa nő állít ki. A több mint kétszáz kép mindegy­től­­egyig női kéz munkája. Vájjon miért egy nagyáruházban állítottak ki ezek a művészek — kérdezné a műalko­tás felsőbbrendűségére kényes méértő és miért csupa nő jelentkezett itt a Divatcsarnok első emeletén művészeté­vel? — vetődik fel önkéntelenül a kér­dés­es újságíró előtt. — Az, hogy a Magyar Képzőművész­nők Egyesülete a Divattwam­ekban rin­­dente meg huszonnyolcadik kiállítását, nem véletlen — adja ma le az első kér­désre a Tálalat a Divatosaméi­ vezetője, Ruttkay Antal. A művészetet, amely a mai nehéz időiben komoly válságban van, közelebb akarják hozni az „ucea emberéhez“, a dolgozóhoz, mert ez a ré­teg­ képes arra egyedül, hogy a vál­ságba jutott művészetet új útján el­indítsa. A kiállítás látogatói, éppen a hely, a Rákóczi út és az áruház miatt, nagyrészt olyanokból kerülnek ki, akik­­eddig soha, vagy csak nagyritkán jutot­tak hozzá, hogy egy-egy tárlattól végig­nézzenek. Tizenöt-húsz percre jönnek túl, egy kicsit kikapcsolódni a­ gondokból, ismerkedni a széppel. Megnézzük a ku­látást. Ass eb», «mi szemünkbe ötlik, szinte kivétel nőitől csupa világos szín, csupa n­yugalma«, derűs téma. Érdeke«, a látogatók­­« síniate kivétel nélkül — «ők, békányan csomagokkal, kosárral, úgy, ahogy az áruosztályokról jöttek fel. — Miért crupa he dilit kit -*• kérdez­zük Pólya Edit festőművészt — A Festőm­űvésznők Egyesülete még 1988-ban alakult. (Cálja az volt, hogy he­lyet osztosítson a nőknek is a festészet­­ben, kiharcolja a női alkotás egyenran­gúságát. Azóta, számtalan külföldi ki­állítás után, most értünk el a husson­­nyolcadikb­a, amellyel új tervet valósí­­tsunk meg: a hihetetlen nehézségekkel küzdő művész és a dolgozók találkozását. A vásárlókedv? Még nem nagyon biz­tató. A képek ára adópengőben van megjel­ölve és így egy-egy vászonért bizony elkérnek MQ-U0 milliót is. De nem a jelenről, hanem a jövőről vast szó. Az „Utca embere“ — mondják biza­kodva a művészek —, aki ma a kenyér utáni bajsza egy-egy ötperces szüneté­ben már ismerkedik az elérhető közel­ségbe hozott képekkel, ha a gazdasági helyzet rendeződik és a módja lesz rá, vásárolni fog! V«*áa látvá« r „SÍM­“ PUSZTA óvja a cipőt Gyártja: Saabé és Társa Budapest VIII, Rákóczi út 73 A Magyar Nemzeti Bank tiattjelentése A bankjegyforgalom a március 31-i kimutatás szerint a március 23-i forga­lommal szemben 110­ milliárd pengő­vel 34.601.6 milliárd pengőre emelkedett A leszámított értékek összege 17.048 milliárd pengővel 43.450.9 milliárd pen­gőre növek­edet (ebből ad­­pengőre szóló érték 140.1 milliárd, adópengő). Az ál­lami zsírószámlák egyenlege 7.773.9 mil­liárd pengővel 11.724.5 milliárd pengőre, az egyéb számlák egyenlege 707.9 pen­­gővel 1.725.1 milliárd pengőre, a zsiró­­követelések együ­ttes állománya tehát összesen 9.490,7 milliárd pengővel 13.450 milliárd pengőre emelkedett (ebből a clé­­pengőben vezetett számlákon 197 mil­liárd adópengő). A polgármester orvosota a Világosság panaszát A Világosság március 14-i számá­ban a Beszkárt­hoz múló panaszt, kö­zöltünk. A panaszban a Ferenc József rakpart és Buda látói kérték, hogy a Budával való propeller-közlekedés megindításával a 49-es vilam­osjára­­tok ismét az Eskü térig közlekedje­­nek. A cikk megjelenését követő na­pon megindult a villamo­­ss ffirka térig. Ebben az ügyben fu­val a követ­­kező levelet kapjuk Kővágó József polgármestertől. „Igen fizetett szerkesztőség­ A Világosság márcus hó­­-i aztt­­mában .Kérelem a Beszkerthosz cím­zett panaszt kivizsgáltattam és ennek eredményeképpen kétlem­, hogy a 11-es járatot folyó hó­ló­ én m­eghosz­­szabbíttattam a régi végállomásáig, az Eskü térig, őszinte nagyrabecsülés­­tel. Kővágó József­. Elvi jelentőségű döntés a nem igazolt gyógyszertár­­engedélyesek ügyében Az igazsáb­ügy a minisztérium egy kem­­teréi kérdéssel kapcsolatban a kavetkead elvi jelentőségű döntési, horta­r, gyógy, ezertárengedélyesek igazolási ügyeiben. Amennyiben az elsőfokú igazolóbizott­­ság az engedélyestül a jogosítványt megvonja, vágyáséig ennek gyakorlá­sától meghatározott időre, eltiltja, az igazolás alá vontnak a határozat ellen be­jelentett« fellebbezés« hoki halasztó hatályú. Vagyis függetlenül attól, hogy az ügy másodfokon a népbíróság iga­­zolóbizottsága elé kérői­t, az illetékes törvényhatóság felsőbb tisztviselőjének az igazolási határozat meghozatala után hokidéktalanul felelős vezetőt kell ki­rendelnie a gyógyszertár további irá­nyítására. IM5 március 81-én Baifoa a. nArie- Sefc által kegy stlénaiggel laeggyil­­kolt avérSaket, Gallé (Grőszi Karoly 40 éves Josieeimikusmesten halé Ideigletteo siihetyfcet kiheotottuk éa hasonlé szőrnyit sorsra futott biitAr­­esiv»l egyitt 194* ápril­is 1-én i. '. l1 órakor helyeetisk­ örőls nyagivó­­ketyóra a rákoskeresztúri tollo töboi­.. A mélyen Imi Bitóit gyászoló nulláá. Beér StMsric­se, Folwkinian­ Oi­­seil*, Beér Jánee, Beér Rt»­ér, Nyéki Mihály«* Cájdeloimé; megtörve köz­­lik, hogy a Legdriffább férj, apa, teetewr, Beér Sándor éves ktxábejx, ha»»zá­t EsiirodAis után iprilia 8-ik elhunyt. Temetése y«sárti»p, április 1-én lesz s­­ákoskeresztfei. isz. temetőben. Gyáem­iják még menye. eógoicsi, »5­ gomai éa jóbaráta. Bámrrét­á­t*tá* me««!«'! fcirjik. Kan lét­ét, nie éthetit, meg Arinsik! W!HtimHMIimi!Ht*MRIf 41ltHlH4W*M4!iltli«HtibmHllMHt!ll Ul Milllí«il!l!ldl ViUtymte 7

Next