Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-07 / 79. szám
Eredeti náci gyógymód : halálos injekció és mérgezett pálinka Dr. Niedermoser és ápolónőjének szörnyű bűne, A KLAGENFURTI IDEGBETEGEK DRÁMÁJA A BÍRÓSÁG ELŐTT A portásné Lumínállal Mérgezett Az ápolónő Halálos tragédiája főzött leves pálinka fenyítése injekció A Világosságbécsi Szerbesatír cége jelenti: felentette a Világosság, hogy Klrtenfurtban mecske dvelőtt az első osztrák háborús bűnper, amely a tlyegfújthatatlan idegbetegek ellen elkövetett sorozatos gyilnosisolyok miatt indult dr Niedermoser főorvos és az ápolószemélyzet több tagja ezen, beteg meggyilkolását ismer ték be a tettesek. HITLER SZELLEME A tárgyalás napok óta feszült izgalmak bánt folyik és a nácirendszer szádistakegy ítlenség én kívül m. berlini vezetése személyes bűnösségét is leleplezi. A töömeggyilkló vádlottak padján ott St Hitler szelleme is. Kiderült, hogy Hitler szeeszélyes utasítására végezték ki a betegeket és azokat, akik egészségesek voltak ugyan, de hasznos munkára valamilyen okból nem voltak, igénybe vehetők. 3. az is megkapta a halálos méregadagot, aki valamiért útjában volt A kórház vezetőségének. „EL KELL TENNI" Az egyik fipolónő, aki maga húsz gyilkosság elkövetését vonatta be, kihallgatása során a következő megdöbbentő részletekről rántotta le a lerdet: — A kórház portásának felesége egy levelezőlapot írt egyik rokonának. A lap hibás címzés miatt visszaérkezett. Az irodában Niedermoser főorvos elolvasta a visszaérkezett lapot, amelyben burkolt formábam szó volt a kórházban elkövetett tömegirtásról. A főorvos erre kiadta a parancsot, hogy a portásiét két héten belül „el kell tenni“. Ez két héten belül meg is történt. A portásné ételébe laminált kevertek. Nyomban elaludt és álmában megkapta a halálos injekciót. LAMINÁLIS INJEKCIÓ A tárgyaláson kiderült hogy a kórház betegei már ismerték a 11, 11 % halálos injekciók titkát és egyik sem volt hajlandó semmiféle injekciót elfogadni. Erre a halálraítélt beteg esti levesébe belekeverték a főorvos által előírt tűrmnél -adagot. A beteg elaludt és éjjel megjelent ágyánál a f ápolófővér és befecskendezte a halálos mérget. Messner ápolónő súlyos vallomást tett a főápolónővérről, aki hihetetlen ezachaumssal végezi, a betegirtást. Az egyik beteg egy alkalommal engedély nélkül kiment a városba sétáink Visszaérkezése után a főápolónővér házi fényi térrül saját elhatározásából megmérgezte. Senki sem vonta ezért felelősségre. Egy másik beteg pálinkát kért. A főápolónő nevetve válaszolta: szívesen. Pár perc múlva már hozta is a finom itókát. A beteg gyanútlanul lehajtotta és aztán holtan elterült. Elsősorban azokat a betegeket irtották ki, akiknek nem volt „fizető hozzátartozójuk.“ A főbűnös főorvos, dr Niedermoser kihallgatása során azzal védekezett, hogy nem érzi magát bűnösnek. A bíró megállapította, hogy 1933 óta illegális náci tag volt, sőt utólag hamisíttatta a nácitagsági igazolványát, hogy régebbi tagnak adhassa ki magát„ HITLER UTASÍTÁSÁRA Az okmányhamisító tömeggyilkos főorvos arra hivatkozott, hogy Berlinben a birodalmi egészségügyi minisztériumban „egy bizonyos dr Franke nevű tisztviselő“ azt mondta neki, hogy a Führer személyes utasítására a gyógyíthatatlan betegek kiirtásáról szóló törvény titokban jogerőre emelkedett és azt végre is kell hajtani. Ő tehát, mint ha náci, mindent elkövetett, hogy a Führer utasítását alaposan végrehajtsa. A drámai feszültségű tárgyalásnak _ Volt egy bizarr jelenete is. Az egyik főápolónővér kihallgatása során azt vallotta, hogy tárgyalás előtt cellájában azt olvasta az újságban, hogy nem ő a főbűnös, hanem a másik főápolónővér. A főtárgyalási elnök megrökönyödve megkérdezte: — Hogyan került magához a mai újság a cellába? — Kérem, én előfizetek rá — válaszolni indignálódva a vádlott főápolónővér. Az elnök nyomban maga elé rendelte a többi vádlottat. Kiderült, hogy mindegyik járat magának a lapokat a fogházba. A kedély és fogházigazgatóság ellen eljárás indult. Az izgalmas tárgyalás még napokig eltart. Turcsányi Gyula NEM CSALÁS, NEM ÁMÍTÁS: M mmdaMiei éMdmáMák 41% MuáoJzé&fo játékvödrök, poharak, harisnyák és alkudozó vevők szomszédságában, ahol a festőművészek „női szakasza" kétszáz képpel a művészet csarnokává avatta az elárusító osztályt A Magyar Divatcsarnok földszinti helyiségeiben, kötöttáruval megrakott asztalok, a játékosztály polcai, edények, üvegek, élelmiszerek között hatalmas táblák hirdetik. Képkiállítás, feljárat az első emeletre. Nem egy műpártoló lepődik meg alsó pillanatban a tábla láttán. Műcsarnok. Nemzeti Szalon, múzeum helyett kiállítási áruházban, néhány lépésre csak hétköznapi tucatárut tömegétől, félemeletnyi távolságban háztartási eszközök, poharak, harisnyát és piros játékvödrök felett, dolguk után siető, kenyérgondoktól gyötört emberektől, szivájgó útvonalon. És csupa nő állít ki. A több mint kétszáz kép mindegytőlegyig női kéz munkája. Vájjon miért egy nagyáruházban állítottak ki ezek a művészek — kérdezné a műalkotás felsőbbrendűségére kényes méértő és miért csupa nő jelentkezett itt a Divatcsarnok első emeletén művészetével? — vetődik fel önkéntelenül a kérdéses újságíró előtt. — Az, hogy a Magyar Képzőművésznők Egyesülete a Divattwamekban rindente meg huszonnyolcadik kiállítását, nem véletlen — adja ma le az első kérdésre a Tálalat a Divatosaméi vezetője, Ruttkay Antal. A művészetet, amely a mai nehéz időiben komoly válságban van, közelebb akarják hozni az „ucea emberéhez“, a dolgozóhoz, mert ez a réteg képes arra egyedül, hogy a válságba jutott művészetet új útján elindítsa. A kiállítás látogatói, éppen a hely, a Rákóczi út és az áruház miatt, nagyrészt olyanokból kerülnek ki, akikeddig soha, vagy csak nagyritkán jutottak hozzá, hogy egy-egy tárlattól végignézzenek. Tizenöt-húsz percre jönnek túl, egy kicsit kikapcsolódni a gondokból, ismerkedni a széppel. Megnézzük a kulátást. Ass eb», «mi szemünkbe ötlik, szinte kivétel nőitől csupa világos szín, csupa nyugalma«, derűs téma. Érdeke«, a látogatók« síniate kivétel nélkül — «ők, békányan csomagokkal, kosárral, úgy, ahogy az áruosztályokról jöttek fel. — Miért crupa he dilit kit -*• kérdezzük Pólya Edit festőművészt — A Festőművésznők Egyesülete még 1988-ban alakult. (Cálja az volt, hogy helyet osztosítson a nőknek is a festészetben, kiharcolja a női alkotás egyenrangúságát. Azóta, számtalan külföldi kiállítás után, most értünk el a hussonnyolcadikba, amellyel új tervet valósítsunk meg: a hihetetlen nehézségekkel küzdő művész és a dolgozók találkozását. A vásárlókedv? Még nem nagyon biztató. A képek ára adópengőben van megjelölve és így egy-egy vászonért bizony elkérnek MQ-U0 milliót is. De nem a jelenről, hanem a jövőről vast szó. Az „Utca embere“ — mondják bizakodva a művészek —, aki ma a kenyér utáni bajsza egy-egy ötperces szünetében már ismerkedik az elérhető közelségbe hozott képekkel, ha a gazdasági helyzet rendeződik és a módja lesz rá, vásárolni fog! V«*áa látvá« r „SÍM“ PUSZTA óvja a cipőt Gyártja: Saabé és Társa Budapest VIII, Rákóczi út 73 A Magyar Nemzeti Bank tiattjelentése A bankjegyforgalom a március 31-i kimutatás szerint a március 23-i forgalommal szemben 110 milliárd pengővel 34.601.6 milliárd pengőre emelkedett A leszámított értékek összege 17.048 milliárd pengővel 43.450.9 milliárd pengőre növekedet (ebből adpengőre szóló érték 140.1 milliárd, adópengő). Az állami zsírószámlák egyenlege 7.773.9 milliárd pengővel 11.724.5 milliárd pengőre, az egyéb számlák egyenlege 707.9 pengővel 1.725.1 milliárd pengőre, a zsirókövetelések együttes állománya tehát összesen 9.490,7 milliárd pengővel 13.450 milliárd pengőre emelkedett (ebből a clépengőben vezetett számlákon 197 milliárd adópengő). A polgármester orvosota a Világosság panaszát A Világosság március 14-i számában a Beszkárthoz múló panaszt, közöltünk. A panaszban a Ferenc József rakpart és Buda látói kérték, hogy a Budával való propeller-közlekedés megindításával a 49-es vilamosjáratok ismét az Eskü térig közlekedjenek. A cikk megjelenését követő napon megindult a villamoss ffirka térig. Ebben az ügyben fuval a következő levelet kapjuk Kővágó József polgármestertől. „Igen fizetett szerkesztőség A Világosság márcus hó-i azttmában .Kérelem a Beszkerthosz címzett panaszt kivizsgáltattam és ennek eredményeképpen kétlem, hogy a 11-es járatot folyó hóló én meghoszszabbíttattam a régi végállomásáig, az Eskü térig, őszinte nagyrabecsüléstel. Kővágó József. Elvi jelentőségű döntés a nem igazolt gyógyszertárengedélyesek ügyében Az igazsábügy a minisztérium egy kemteréi kérdéssel kapcsolatban a kavetkead elvi jelentőségű döntési, hortar, gyógy, ezertárengedélyesek igazolási ügyeiben. Amennyiben az elsőfokú igazolóbizottság az engedélyestül a jogosítványt megvonja, vágyáséig ennek gyakorlásától meghatározott időre, eltiltja, az igazolás alá vontnak a határozat ellen bejelentett« fellebbezés« hoki halasztó hatályú. Vagyis függetlenül attól, hogy az ügy másodfokon a népbíróság igazolóbizottsága elé kérőit, az illetékes törvényhatóság felsőbb tisztviselőjének az igazolási határozat meghozatala után hokidéktalanul felelős vezetőt kell kirendelnie a gyógyszertár további irányítására. IM5 március 81-én Baifoa a. nArie- Sefc által kegy stlénaiggel laeggyilkolt avérSaket, Gallé (Grőszi Karoly 40 éves Josieeimikusmesten halé Ideigletteo siihetyfcet kiheotottuk éa hasonlé szőrnyit sorsra futott biitAresiv»l egyitt 194* április 1-én i. '. l1 órakor helyeetisk örőls nyagivóketyóra a rákoskeresztúri tollo töboi.. A mélyen Imi Bitóit gyászoló nulláá. Beér StMsricse, Folwkinian Oiseil*, Beér Jánee, Beér Rt»ér, Nyéki Mihály«* Cájdeloimé; megtörve közlik, hogy a Legdriffább férj, apa, teetewr, Beér Sándor éves ktxábejx, ha»»zát EsiirodAis után iprilia 8-ik elhunyt. Temetése y«sárti»p, április 1-én lesz sákoskeresztfei. isz. temetőben. Gyáemiják még menye. eógoicsi, »5 gomai éa jóbaráta. Bámrrétát*tá* me««!«'! fcirjik. Kan létét, nie éthetit, meg Arinsik! W!HtimHMIimi!Ht*MRIf 41ltHlH4W*M4!iltli«HtibmHllMHt!ll Ul Milllí«il!l!ldl ViUtymte 7