Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-06-04 / 124. szám
2. év, 124. számára 500 nálpengő Nagy Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy az angolszász hatalmakat is közvetlenül kívánjuk tájékoztatni problémáinkról A közellátási miniszter nyilatkozata négymillió ember hatósági ellátásáról A kunmadarasi gyilkosok a statáriális bíróság előtt Az ítéletvégrehajtó Szolnokra érkezett Szolnok, június 3. (A Vágosság Szolnokra kiküldött munkatársának telefonjelentése.) Szolnok városa, amelyben a tiszazugi arzénos bűnper és a Fisch-féle kalapácsos gyilkosság óta nem tárgyaltak hasonló méretű pert, óriási érdeklődéssel várja a kunmadarasi gyilkosok statáriális tárgyalását, amelyet a büntető törvényszék Füzessy-tanácsa a vármegyeház nagytermében tárgyal. A vármegyeház nagytermében Szolnok megye kékfehér zászlaja és Tildy Zoltán köztársasági elnök arcképe alatt állították fel a bírói emelvényt. A vádlottak padja mögött és két oldalt sűrű sorokban felállított iskolapadok várják a tárgyalás hallgatóságát A Világosság munkatársának értesülése szerint a ma kezdődő tárgyaláson felelősségre vonandó nyolc kunmadarasi gyilkoson kívül a többi gyanúsított üdvében még nem zárult le a rendőrségi nyomozás és amint a rendőrség befejezte munkáját, a kunmadarasi pogrom többi résztvevőjét és előkészítőjét is átadják a budapesti népügyészségnek, mert a budapesti néptörvényszék mellett felállított BtK*ténées illetékes ügyükben ítéletet hozni. A szolnoki igazságügyi hatóságok körében elterjedt hírév szerint, a pogrom fő értelmi szerzője, a megszökött Tóth Zsigmond körül szorul a hurok. Az igazságügy minisztérium intézkedésére ma a kora reggeli órákban érkezik Szolnokra ifjabb Bogár Imre ítéletvégrehajtó, aki a tárgyalás ideje alatt Szolnokon tartózkodik, hogy halálos ítélet esetén a statáriális rendelkezéseknek megfelelően, az ítéletet azonnal végre lehessen hajtani. A tárgyalás fő érdekessége, hogy Nagy János leventeoktató és Takács Gergely, a Kisgazdapárt titkára a sajnálatos kunmadarasi események két fontos szereplője mint tanú kerül a statáriális bíróság elé, mert a gyilkosságokban tevőlegesen nem vettek részt, tehát a köztársaság és a demokrácia védelméről szóló törvény alapján kerülnek majd az ötöstanács elé. Értesülésünk szerint a Kisgazdapárt kizárta tagjai sorából Luppay Jánost, aki a pogrom után összehívot népgyűlésen a kunmadarasi zsidók kitelepítését követelte. Munkatársunk a tárgyalás előtt beszélt a bűnper nyolc vádlottjával és e beszélgetés során kibontakozott a statáriális tárgyalás teljes anyaga. Kádai Tóth Eszter elmondotta munkatársunknak, hogy egy Kóta Ilona nevű falubeli leány mondta neki, hogy „testvérét a zsidók elrabolták“. Amikor anyja megérkezett a piacra és tudomására adta, hogy az öccse háborútlanul és teljes egészségben otthon tartózkodik, a verekedések már megkezdődtek. Arra nem tud felelni, hogy miért nem hagyta abba a verekedést, amikor pedig már tudta, hogy a pogromot kiváltó rémhírek valótlanok. Kálmán Balázs elsőrendű vádlott, aki Kuti Ferenc kereskedőt egy vasdoronggal agyonverte, kijelentette előttünk, hogy előző nap este ismerkedett meg — az időközben megszökött — Tóth Zsigmonddal, aki arra buzdította őt, hogy menjenek Nagy János leventeoktató háza elé és akadályozzák meg, hogy a hatóság elvigye. A gyilkosságról kijelenti, hogy utólag azt nagyon sajnálja és ha gondolkozott volna, akkor nem történt volna meg a szerencsétlenség. Vona József másodrendű vádlott elmondotta, hogy a földreform életbeléptetésekor 3 holdat kapott, írniolvasni nem tud. Rosinger József agyonverésébe úgy keveredett bele, hogy álmából felzavarta őt Zug Erzsébet azzal, hogy „zavarják vissza Rosingert“. Anélkül, hogy megkérdezte volna, hogy miről van szó, csatlakozott az üldözőkhöz és részt vett a szerencsétlen ember meggyilkolásában. Vincze Sándor 34 éves kőműves, aki 5 holdat kapott a demokráciától, kijelentette, hogy ,,tudomása szerint Neuländer kettő, Klein ,Csolt négy gyermeket dolgozott fel virsztínek". Budapesti lapokat nem olvas, nem tudott arról, hogy a lapok cáfolják a gyermekelhurcolások rémhíreit. Azért jött annyira indulatba, mert neki is öt gyermeke van. Kóta Imre 23 éves földműves, a hold földet kapott és most már maga sem érti, hogy „miképpen dőlhetett be ezeknek a meséknek.“ Három fiatalkorú: Nagy Bálint, Szarka Imre, Ujj Ferenc kijelentik, hogy ők éppen téglarakodásnál dolgoztak, amikor Bosingert verni kezdték, kéznél voltak a téglák és hirtelenben nem is gondoltak arra, hogy miről van szó. Ujj Ferenc olvas ugyan lapokat, de a gyermekrablás-rémhírek cáfolatát nem olvasta. Nagy Bálint viszont kijelenti, hogy a felszabadulás előtt olvasott pesti újságokat, de azóta nem olvas semmit. Megkezdődik a tárgyalás A szolnoki vármegyeház előtt és a nagyterembe vezető folyosókon reggel 9 órakor állott föl a karhatalom. A szolnoki rendőri tájékoztató tanfolyam 38 hallgatója vigyáz a tárgyalás rendjére. A tárgyalóteremben felállított ülőhelyekre csak a belépőjeggyel rendelkező hallgatóságot bocsátják be. A tárgyalóteremben a hallgatóság soraiban helyet foglal Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő és résztvesz a tárgyaláson dr Auer György főállamügyész is. Dr Füzessy István, a statáriális bíróság elnöke féltíz óra után 5 perccel nyitja meg a tárgyalást. A tárgyalás megnyitása után Szintay államügyész beterjesztette vádindítványát. A hét elsőrendű vádlottat gyilkossággal, Kádai Tóth Esztert pedig gyilkosságra való felhajtással vádolja. A vádindítvány szerint a számos letartóztatott közül azért kerül csupán 8 személy a statáriális bíróság elé, mert az államügyészség csak azokat állította ide, akikről teljes bizonyossággal megállapítható, hogy tevőleges részük volt Kuti és Rosinger meggyilkolásában. Az államügyész felszólalása után került sor az elsőrendű vádlott, Kálmán Balázs kihallgatására. Tanácselnök: Megértette a vádat? A vádlott hallgat. Tanácselnök: Tudja, hogy miért került ide? Vádlott: Hogy elítéljenek! Tanácselnök: És mért fogják elítélni? Vádlott: Mert „megvertem Kutit. („A megverés“ vasbottal történt és Kuti belehalt.) Tanácselnök: Bűnösnek érzi magát! Vádlott: Abból a szempontból, hogy megvertem. A tárgyalás tart. A tárgyalásokat naponta délelőtt 9—2, délután 4—8-ig tartják. Csomna Béla Megkezdődik az iparengedély-revízió A kerületi elöljáróságokon a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által előírt iparengedély revízió megkezdődött és a hatalmas munka, gyors lebonyolítására minden előkészület megtörtént. Tekintettel arra, hogy az 1939 után kiadott iparjogosítványok revíziójának határideje június 15-e, már most figyelmeztetik a jelentkezőket, nehogy ügyeiket az utolsó napokra hagyják, mert a torlódás így elkerülhetetlen lesz. A polgármesteri XV. ügyosztály figyelmezteti az érdekelteket, hogy az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozó iparjogosítványok nem tartoznak revízió alá, de ugyanakkor figyelmeztet minden érdekeltet, hogy aki június 15-ig nem kéri iparjogosítványa felülvizsgálatát, iparűzési jogát elveszíti. A házmegbízottak vásárolják meg a lakásadójegyeket A pénzügyminisztérium a ház- és tömbmegbízottak központi vezetőségével megállapodott abban, hogy a házmegbízottak a lakásadójegyek megszerzésében segítséget nyújtanak a lakóknak oly módon, hogy összegyűjtik a lakóktól a lakásaiéhoz szükséges összeget és egy tételben vásárolják meg az adójegyeket. Ma bocsátják ki a százezer milpengős bankjegyeket A hivatalos lap mai száma közli a százezermilpengős címletű bankjegyek kibocsátásáról szóló rendelkezést. A bankjegyek 1946. évi április hó 29-iki kelettel kerülnek forgalomba.