Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-06-04 / 124. szám

2. év, 124. szám­ára 500 nálpengő Nagy Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy az angolszász hatalmakat is közvetlenül kívánjuk tájékoztatni problémáinkról A közellátási miniszter nyilatkozata négymillió ember hatósági ellátásáról A kunmadarasi gyilkosok a statáriális bíróság előtt Az ítéletvégrehajtó Szolnokra érkezett Szolnok, június 3. (A V­ág­os­ság Szolnokra kiküldött munkatár­sának telefonjelentése.) Szolnok városa, amelyben a tisza­zugi arzénos bűnper és a Fisch-féle kalapácsos gyilkosság óta nem tár­gyaltak hasonló méretű pert, óriási érdeklődéssel várja a kunmadarasi gyilkosok statáriális tárgyalását, amelyet a büntető törvényszék Fü­­zessy-tanácsa a vármegyeház nagy­termében tárgyal. A vármegyeház nagytermében Szolnok megye kék­fehér zászlaja és Tildy Zoltán köz­­társasági elnök arcképe alatt állí­tották fel a bírói emelvényt. A vád­lottak padja mögött és két oldalt sűrű sorokban felállított iskolapa­dok várják a tárgyalás hallgatósá­gát A Világosság munkatársának ér­tesülése szerint a ma kezdődő tár­gyaláson felelősségre vonandó nyolc kunmadarasi gyilkoson kívül a többi gyanúsított üdvében még nem zárult le a rendőrségi nyomozás és amint a rendőrség befejezte mun­káját, a kunmadarasi pogrom többi résztvevőjét és előkészítőjét is át­adják a budapesti népügyészségnek, mert a budapesti néptörvényszék mellett felállított BtK*ténées illeté­kes ügyükben ítéletet hozni. A szol­noki igazságügyi hatóságok körében elterjedt híré­v szerint, a pogrom fő értelmi szerzője, a megszökött Tóth Zsigmond körül szorul a hu­rok. Az igazságügy minisztérium in­tézkedésére ma a kora reggeli órákban érke­zik Szolnokra ifjabb Bogár Imre ítéletvégrehajtó, aki a tárgyalás ideje alatt Szolnokon tartózko­dik, hogy halálos ítélet esetén a statáriális rendelkezéseknek meg­felelően, az ítéletet azonnal végre lehessen hajtani. A tárgyalás fő érdekessége, hogy Nagy János leventeoktató és Takács Gergely, a Kisgazdapárt titkára a sajnálatos kunmadarasi események két fontos szereplője mint tanú ke­rül a statáriális bíróság elé, mert a gyilkosságokban tevőlegesen nem vettek részt, tehát a köztársaság és a demokrácia védelméről szóló tör­vény alapján kerülnek majd az ötös­tanács elé. Értesülésünk szerint a Kisgazda­­párt kizárta tagjai sorából Luppay Jánost, aki a pogrom után össze­hívot népgyűlésen a kunmadarasi zsidók kitelepítését követelte. Munkatársunk a tárgyalás előtt beszélt a bűnper nyolc vádlottjával és e beszélgetés során kibontako­zott a statáriális tárgyalás teljes anyaga. Kádai Tóth Eszter elmon­dotta munkatársunknak, hogy egy Kóta Ilona nevű falubeli leány mondta neki, hogy „testvérét a zsi­dók elrabolták“. Amikor anyja meg­érkezett a piacra és tudomására adta, hogy az öccse háborútlanul és teljes egészségben otthon tartózko­dik, a verekedések már megkezdőd­tek. Arra nem tud felelni, hogy miért nem hagyta abba a vereke­dést, amikor pedig már tudta, hogy a pogromot kiváltó rémhírek valót­lanok. Kálmán Balázs elsőrendű vádlott, aki Kuti Ferenc kereskedőt egy vasdoronggal agyonverte, kijelen­tette előttünk, hogy előző nap este ismerkedett meg — az időközben megszökött — Tóth Zsigmonddal, aki arra buzdította őt, hogy men­jenek Nagy János leventeoktató háza elé és akadályozzák meg, hogy a hatóság elvigye. A gyilkosságról kijelenti, hogy utólag azt nagyon sajnálja és ha gondolkozott volna, akkor nem történt volna meg a sze­rencsétlenség. Vona József másodrendű vádlott elmondotta, hogy a földreform élet­­beléptetésekor 3 holdat kapott, írni­­olvasni nem tud. Rosinger József agyonverésébe úgy keveredett bele, hogy álmából felzavarta őt Zug Erzsébet azzal, hogy „zavarják vissza Rosingert“. Anélkül, hogy megkérdezte volna, hogy miről van szó, csatlakozott az üldözőkhöz és részt vett a szerencsétlen ember meg­gyilkolásában. Vincze Sándor 34 éves kőműves, aki 5 holdat kapott a demokráciától, kijelentette, hogy ,,tudomása szerint Neuländer kettő, Klein ,Csolt négy gyermeket dolgozott fel virsztínek". Budapesti lapokat nem olvas, nem tudott arról, hogy a lapok cáfolják a gyermekelhurcolások rémhíreit. Azért jött annyira indulatba, mert neki is öt gyermeke van. Kóta Imre 23 éves földműves, a hold földet kapott és most már maga sem érti, hogy „miképpen dől­hetett be ezeknek a meséknek.“ Három fiatalkorú: Nagy Bálint, Szarka Imre, Ujj Ferenc kijelentik, hogy ők éppen téglarakodásnál dol­goztak, amikor Bosingert verni kezdték, kéznél voltak a téglák és hirtelen­­ben nem is gondoltak arra, hogy miről van szó. Ujj Ferenc ol­vas ugyan lapokat, de a gyermek­­rablás-rémhírek cáfolatát nem ol­vasta. Nagy Bálint viszont kijelenti, hogy a felszabadulás előtt olvasott pesti újságokat, de azóta nem olvas semmit. Megkezdődik a tárgyalás A szolnoki vármegyeház előtt és a nagyterembe vezető folyosókon reggel 9 órakor állott föl a karha­talom. A szolnoki rendőri tájékoz­tató tanfolyam 38 hallgatója vigyáz a tárgyalás rendjére. A tárgyaló­teremben felállított ülőhelyekre csak a belépőjeggyel rendelkező hallgatóságot bocsátják be. A tárgyalóteremben a hallgató­ság soraiban helyet foglal Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő és résztvesz a tárgyaláson dr Auer György főállamügyész is. Dr Füzessy István, a statáriális bíróság elnöke féltíz óra után 5 perccel nyitja meg a tárgyalást. A tárgyalás­­ megnyitása után Szintay államügyész beterjesztette vádin­dítványát. A hét elsőrendű vádlot­tat gyilkossággal, Kádai Tóth Esz­tert pedig gyilkosságra való fel­hajtással vádolja. A vádindítvány szerint a számos letartóztatott közül azért kerül csupán 8 személy a statáriális bíróság elé, mert az állam­ügyészség csak azokat állította ide, akikről teljes bizonyosság­gal megállapítható, hogy tevő­leges részük volt Kuti és Rosin­­ger meggyilkolásában. Az államügyész felszólalása után került­ sor az elsőrendű vádlott, Kálmán Balázs kihallgatására. Tanácselnök: Megértette a vádat? A vádlott hallgat. Tanácselnök: Tudja, hogy miért került ide? Vádlott: Hogy elítéljenek! Tanácselnök: És mért fogják el­ítélni? Vádlott: Mert „megvertem Kutit. („A megverés“ vasbottal történt és Kuti belehalt.) Tanácselnök: Bűnösnek érzi ma­gát! Vádlott: Abból a szempontból, hogy megvertem. A tárgyalás tart. A tárgyalásokat naponta délelőtt 9—2, délután 4—8-ig tartják. Csomna Béla Meg­kezdődik az iparengedély-revízió A kerületi elöljáróságokon a kereske­delem- és szövetkezetügyi miniszter ál­tal előírt iparengedély revízió megkezdő­dött és a hatalmas munka, gyors lebonyo­lítására minden előkészület megtörtént. Tekintettel arra, hogy az 1939 után ki­adott iparjogosítványok revíziójának ha­tárideje június 15-e, már most figyel­meztetik a jelentkezőket, nehogy ügyei­ket az utolsó napokra hagyják, mert a torlódás így elkerülhetetlen lesz. A pol­gármesteri XV. ügyosztály figyelmezteti az érdekelteket, hogy az iparügyi mi­­niszter hatáskörébe tartozó ipar­jogosít­ványok nem tartoznak revízió alá, de ugyanakkor figyelmeztet minden érde­­keltet, hogy aki június 15-ig nem kéri iparjogosítványa felülvizsgálatát, ipar­űzési jogát elveszíti. A házmegbízottak vásárolják meg a lakásadójegyeket A pénzügyminisztérium a ház- és tömbmegbízottak központi vezető­ségével megállapodott abban, hogy a házmegbízottak a lakásadójegyek megszerzésében segítséget nyújta­nak a lakóknak oly módon, hogy összegyűjtik a lakóktól a lakásaié­hoz szükséges összeget és egy tétel­ben vásárolják meg az adójegyeket. Ma bocsátják ki a százezer milpengős bankjegyeket A hivatalos lap mai száma közli a százezermilpengős címletű bank­jegyek kibocsátásáról szóló rendel­kezést. A bankjegyek 1946. évi ápri­lis hó 29-iki kelettel kerülnek for­galomba.

Next