Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-08-01 / 171. szám
2. év, 171. szám Budapest, 1. csütörtök Ara 40 fillér Nagy Ferenc miniszterelnök nyilatkozik a Világosságnak a magyar békeszerződésről Itt a magyar békeszerződés tervezetének részletes és hiteles szövege Szakasits Árpád bejelentette: Elindult a magyar arany hazafelé Közöljük a zsír, a hús, a szén, a fodrászipar forintárait A Magyar Távirati Iroda a következő részletes jelentést közli Párizsból a magyar békeszerződés tervezetéről: A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjet Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1914 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjet Unióval és az Egyesült Államokkal. A szövetkezeti hatalmak támogatták Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassék minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak a szövetkezeti hatalmak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megbüntetését és megkötik a jelen békeszerződést. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak megfelelően. A hazaállítás költségeit a magyar kormány viseli. A IV. rész a szövetséges haderők kivonultáról intézkedik. Ezerint a jelen szerződés életbelépésétől számított 91 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjet Uniónak jogában, áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az austriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az V. rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A gazdasági feltételek A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941 április 10-i állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukért, amelyet háború alatt elveszett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak, vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehozták. Magyarország elismeri, hogy a Szovjet Uniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjet Unióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1939 szeptember 1-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezményben részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság elé tartozik. A VII. rész a Duna-problémára vonatkozik. A VIII. rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és angol. A szerződés azövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. Magyarország határai Az I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláv határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1944 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilvánítlatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjet Unió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938. január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és megnem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ a két országnak Ausztriával való közös határpontjától kiindulólag a magyarcseh határnak a Szovjet Unióval alkotott közös hatápontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza. Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A II. rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell. Intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyességeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. A lehető leghamarabb hazaszállítják a magyar hadifoglyokat A vI. rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adaton túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem része Magyarország kötelezi magát a szabadságjogok biztosítására és minden fasiszta jellegű szervezet feloszlatására Valamennyi békeszerződéstervezet, így a magyar is, tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az illető országoknak biztosítaniok kell a területükön élő valamennyi személy számára fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadság, a vallásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás szabadságának és a gyűlésszabadságnak jogát. Magyarország — a békeszerződéstervezet egy további pontji szerint — kötelezi magát, hogy eltöri: . rden fájl-