Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-09-15 / 208. szám

2. év, *208. szám Budapest, 1946 szeptember 15, vasárnap Ára 40 fillér Erős éjjeli lehűlés Nagyarányú valutaeltitkolással gyanusítják a Leszámítoló Bankot Megdöbbentő állapotok a kistarcsai nyilas internálótáborban T­ELJES MEGEGYEZÉS J­ugoszlávia és Magyarország között a kitelepítés Közöljük a megállapodás részleteit A felekezetek védelméről szóló szakaszt iktattak a magyar békeszerződésbe (Párizs, szeptember 13. — A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítója, jelenti: A párizsi magyar és jugoszláv békedelegáció között hosszabb ideje baráti tárgyalások folytak, amelyek egy Jugoszlávia által javasolt lakosságcsere- és vízügyi egyezményre vonatkoztak. A magyar béke­delegáció a jugoszláv javaslatokra megtette a maga észrevételeit. A­ jugoszláv delegáció most értesítette a magyar békeküldöttséget, hogy áthatva attól a vágytól, hogy kimélyyítse a két ország közötti baráti kapcsolatokat, elfogadja a magyar javaslatokat a lakosság­csere- és vízügyi egyezmény tárgyában. A lakosságcsere-egyezmény lényegében azt tartalmazza, hogy a két ország között kicserélendő lakosság száma kölcsönösen nem halad­hatja túl a 40.600 főt. Az áttelepülésre jelentkezetteket az érdekeltek szabad véleménynyilvánítás alapján jelölik ki. Az áttelepítés csak a szerződés aláírásától számított egy éven belül kezdődik és időtartama 3 évre terjed. Az áttelepülők magukkal vihetik ingóságaikat, ingatla­naik értékét pedig az az állam, amelyet elhagynak, megtéríti. A magyar és jugoszláv békedelegáció közötti tárgyalás eredmé­­­­nyeit ismertető hivatalos közlemény kiadása a legrövidebb időn belül várható. Ez indította a brit delegtációt arra, hogy előbb a román, utána pedig VETKŐZTETŐ BANDITÁKAT FOGTAK EL AZ ÉJSZAKAI RAZZIÁN­­ a magyar bizottsásban heter­­­­jessze a vótindítványt. Heves vita a zsidók védelméről szól brit indítvány korül a magyar bizottságban Az MTI a magyar ügyek péntek­­esti tárgyalásáról a következőket jelenti: A magyar területi és politikai bi­zottság péntek esti ülésén folytatták a magyar békeszerződés-tervezet második cikkelyének tárgyalását, amelyhez — mint ismeretes — két pótindítványt nyújtottak be. Az ausztráliai pótindítványon kívül, amelyet már a múlt ülésen elvetet­tek, Nagy-Britannia nyújtott be pótindítványt, amelyben annak a cikkelyezését kéri a magyar béke­­szerződéstervezetbe, hogy­­Magyarország nem tesz diszkri- t minációt állampolgárai között azok faja, vallása vagy szár­mazása miatt. A bizottság nyolc szavazattal öt ellenében úgy döntött, hogy Nagy- Britannia pótindítványát vita alá bocsátja. Hood (Nagy-Britannia) emelke­dett szólásra és kijelentette, hogy a zsidó szervezetek képviselői érintkezést kerestek a brit delegá­cióval, hogy biztosítékot kérjenek magyarországi hitsorsosaik szá­mára. Tekintettel a magyarországi zsidókat éri szenvedésekre és üldözésekre, indokoltnak látja ezt a kérést ­ A Szovjet­ Unió szerint a magyar demokráciában felesleges a zsidók külön védelme B­elorusszia képviselője szólalt fel ezután és a brit felszólalással szembeszállva kifejtette, hogy a jelenlegi magyarországi ré­zsűimét, semmi köze sincs a rossz emlékezetű Horthy-rend­­szerhez, amelyben a magyar zsi­dóságot olyan szégyenteljes ül­dözések érték. Feleslegesnek tartja a brit pótindítványt, mi­vel a kékszerződéstervezet cik­kelyei a kérdés megfelelő meg­oldására mindenképpen alkalma­sak. A brit pótindítványt nem teszi magáévá. Slavik (Csehszlovákia) ismertette a múlt rendszerben Magyarorszá­gon folyt zsidóü­ldözéseket és meg­állapította, hogy a magyar demo­kráciának dicséretes erőfeszítései ellenére a­z antiszemitizmus és a fasizmus nem halt meg Magyaror­szágon A magyar kormányra tartozik, hogy megtegye a szükséges intéz­kedéseket. Csatlakozik a bielo­­rissz delegátus véleményéhez és visszautasítja a brit indít­ványt. Nyolc szavazattal három ellenében elfogadták az angol indítványt Franciaország delegátusának rö­vid felszólalása után a bizottság szavazott a brit pótindítvny felett és azt nyolc szavazattal három ellené­ben elfogadta. Csehszlovákia és Jugoszlávia tar­tózkodott a szavazástól. A bizottság ezután áttért a har­madik cikkelyre, amelyben Magyarország kötelezettséget vállal, hogy szabadlábra helyezi mindazokat, akiket az Egyesült Nemzeteknek tett szolgálataikért vagy ilyen irányú rokonszen­vükért, vagy pedig fajuk miatt fosztottak meg szabadságuktól Miután a jugoszláv delegátus az­nnak idején benyújtott pótindít­ványt visszavonta, a bizottság a

Next