Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-09-15 / 208. szám
2. év, *208. szám Budapest, 1946 szeptember 15, vasárnap Ára 40 fillér Erős éjjeli lehűlés Nagyarányú valutaeltitkolással gyanusítják a Leszámítoló Bankot Megdöbbentő állapotok a kistarcsai nyilas internálótáborban TELJES MEGEGYEZÉS Jugoszlávia és Magyarország között a kitelepítés Közöljük a megállapodás részleteit A felekezetek védelméről szóló szakaszt iktattak a magyar békeszerződésbe (Párizs, szeptember 13. — A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósítója, jelenti: A párizsi magyar és jugoszláv békedelegáció között hosszabb ideje baráti tárgyalások folytak, amelyek egy Jugoszlávia által javasolt lakosságcsere- és vízügyi egyezményre vonatkoztak. A magyar békedelegáció a jugoszláv javaslatokra megtette a maga észrevételeit. A jugoszláv delegáció most értesítette a magyar békeküldöttséget, hogy áthatva attól a vágytól, hogy kimélyyítse a két ország közötti baráti kapcsolatokat, elfogadja a magyar javaslatokat a lakosságcsere- és vízügyi egyezmény tárgyában. A lakosságcsere-egyezmény lényegében azt tartalmazza, hogy a két ország között kicserélendő lakosság száma kölcsönösen nem haladhatja túl a 40.600 főt. Az áttelepülésre jelentkezetteket az érdekeltek szabad véleménynyilvánítás alapján jelölik ki. Az áttelepítés csak a szerződés aláírásától számított egy éven belül kezdődik és időtartama 3 évre terjed. Az áttelepülők magukkal vihetik ingóságaikat, ingatlanaik értékét pedig az az állam, amelyet elhagynak, megtéríti. A magyar és jugoszláv békedelegáció közötti tárgyalás eredményeit ismertető hivatalos közlemény kiadása a legrövidebb időn belül várható. Ez indította a brit delegtációt arra, hogy előbb a román, utána pedig VETKŐZTETŐ BANDITÁKAT FOGTAK EL AZ ÉJSZAKAI RAZZIÁN a magyar bizottsásban heterjessze a vótindítványt. Heves vita a zsidók védelméről szól brit indítvány korül a magyar bizottságban Az MTI a magyar ügyek péntekesti tárgyalásáról a következőket jelenti: A magyar területi és politikai bizottság péntek esti ülésén folytatták a magyar békeszerződés-tervezet második cikkelyének tárgyalását, amelyhez — mint ismeretes — két pótindítványt nyújtottak be. Az ausztráliai pótindítványon kívül, amelyet már a múlt ülésen elvetettek, Nagy-Britannia nyújtott be pótindítványt, amelyben annak a cikkelyezését kéri a magyar békeszerződéstervezetbe, hogyMagyarország nem tesz diszkri- t minációt állampolgárai között azok faja, vallása vagy származása miatt. A bizottság nyolc szavazattal öt ellenében úgy döntött, hogy Nagy- Britannia pótindítványát vita alá bocsátja. Hood (Nagy-Britannia) emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a zsidó szervezetek képviselői érintkezést kerestek a brit delegációval, hogy biztosítékot kérjenek magyarországi hitsorsosaik számára. Tekintettel a magyarországi zsidókat éri szenvedésekre és üldözésekre, indokoltnak látja ezt a kérést A Szovjet Unió szerint a magyar demokráciában felesleges a zsidók külön védelme Belorusszia képviselője szólalt fel ezután és a brit felszólalással szembeszállva kifejtette, hogy a jelenlegi magyarországi rézsűimét, semmi köze sincs a rossz emlékezetű Horthy-rendszerhez, amelyben a magyar zsidóságot olyan szégyenteljes üldözések érték. Feleslegesnek tartja a brit pótindítványt, mivel a kékszerződéstervezet cikkelyei a kérdés megfelelő megoldására mindenképpen alkalmasak. A brit pótindítványt nem teszi magáévá. Slavik (Csehszlovákia) ismertette a múlt rendszerben Magyarországon folyt zsidóüldözéseket és megállapította, hogy a magyar demokráciának dicséretes erőfeszítései ellenére az antiszemitizmus és a fasizmus nem halt meg Magyarországon A magyar kormányra tartozik, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Csatlakozik a bielorissz delegátus véleményéhez és visszautasítja a brit indítványt. Nyolc szavazattal három ellenében elfogadták az angol indítványt Franciaország delegátusának rövid felszólalása után a bizottság szavazott a brit pótindítvny felett és azt nyolc szavazattal három ellenében elfogadta. Csehszlovákia és Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól. A bizottság ezután áttért a harmadik cikkelyre, amelyben Magyarország kötelezettséget vállal, hogy szabadlábra helyezi mindazokat, akiket az Egyesült Nemzeteknek tett szolgálataikért vagy ilyen irányú rokonszenvükért, vagy pedig fajuk miatt fosztottak meg szabadságuktól Miután a jugoszláv delegátus aznnak idején benyújtott pótindítványt visszavonta, a bizottság a