Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-09-17 / 209. szám
Trösztvezérek bajkeverő tevékenysége a világpolitika kulisszái mögött A világsajtó az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentel a kartellek és trösztök öt világrészt behálózó titkos kapcsolatainak. Az orosz, amerikai, angol, francia és svájci lapok egymásután szellőztetik a trösztvezérek és iparmágnások dolgozószobáinak párnázott intői mögül kiszivárgó értesüléseket, amelyek nyomán épületes dolgokkal ismerkedik meg a közvélemény. Az atombomba-konszern és az I. G. Farben nemzetközi aknamunkájának leleplezése után most az egyik leghatalmasabb pénzcsoport, az úgynevezett „Arany-internacionálé" titokzatos működéséről lebbentették föl a fátylat. A A® svájci Die Nation feltűnéstkeltő cikkben foglalkozik a Wall Street egyes iparvezéreinek viselt dolgaival. A háború folyamán a világ aranykészletének nagy része tengerentúlra, elsősorban Amerikába vándorolt — írja a lap — és ennek következtében New York lett a világ finánctőkéjének fellegvára. Kari Willmans 60 évvel ezelőtt megjelent „Arany-internacionále“ című brosúrájában már akkor felállította a tételt: Vagy behódolnak a világ népei az „Arany-internacionálé“ urainak, vagy kiharcolják az arany nemzetközi ellenőrzését. Ez a tétel ma időszerűbb, mint valaha. DOIlftrK&SGSdn . és Vilägpofifsain A* "Amny-internacionále" vezetői ma mindenképpen befolyást igyekeznek gyakorolni az USA külpolitikájára, amelynek egyik célja — a lap szerint — az, hogy az Azori szigetektől a S'Sidköei tengerig, a Clandes óceán délnyugati ragétól Izlandiig a világ minden részén támaszpontokat létesítsen. A „Die Nation“ szerint a Franciaország éak Nagy-Britannia részére tieiürügyben megszavazott nagyeasa egy dollárt kölcsönök tanulságos története bizonyítja, hogy a kölcsönökkel bizonyos közvetett vagy közvetlen politikai feltételek teljesítése is együttjárt. A Franciaországnak nyújtott kölcsön bizonyos mértékben befolyásolta a francia választásokat, az Angliának adott kölcsön pedig hosszas vita után csak akkor került tető alá, amikor az amerikai nagytőke meggyőződött róla, hogy a munkáskormány által tervezett államokzéti intézkedések egyelőre nem érintik, az amerikai finamokapitalizmus érdekeit. E kölcsönök következtében úgy Anglia, mint Franciaország az „Arany-internációnál*“ érdekkörébe került, — úgymond a „"Die Nation“. — A terjeszkedő nagytőke azonban nem elégszik meg ennyivel. A konzervatív francia „Be Monde“ svájci levelezője nyíltan megírta, hogy az amerikai kapitalizmus Svájcot európai gazdasági támaszpontjává akarja kiépíteni és ezzel a szándékkal a két vezető svájci nagybank — természetesen mindkettőnek fontos fiókjai vannak New Yorkban — a legteljesebb mértékben egyetért. A Prefira ten Máz Francét segíti Az „Arany-internációnál ez különösen Franco Spanyolországában fejt ki rendkívüli tevékenységet. A spanyolországi német vállalatok — amelyeket a változott viszonyok következtében most persze spanyol fedőnévvel álcáztak — ma már formálisan is amerikai bankok és trösztök, elsősorban pedig a Morgan-bankház tulajdonában vannak. Egy kis tranzakció és a részvénytöbbség máris az amerikai tőke kezébe került. A Morgan-bankháznak ez egyébként nem az első épületes cselekedete, hiszen még emlékezetes, hogy 1930-ban a bukás előtt álló spanyol monarchiának 300illió dol A nagytőke intrikái Spanyolországban, Lengyelországban Iránban és Mandzsúriában sáros kölcsönt folyósított. A nagytőke azonban gondosan lefedezi magát. Nem Franco ingadozó rezsimjét akarja csak támogtni, hanem úgy mellékesen egy kis üzletet is köt. A spanyol wolfram, pálmaolaj és higany nem megvetendő árucikk a világpiacon. A háború után különösen a higanypiacon mutatkoztak nehézségek, mire az északamerikai, mexikói és kanadai trösztök sürgősen megegyeztek az olasz—spanyol „Mercurio-Europeo““ kartellel és a fogyasztók kárára felosztották egymás közt a piacot. A jelszó a régi: „Az árakat tartani kell!“ — és ugyanígy, mint nemrégiben a teakartell tette, nemzetközi megegyezéssel szabályozták a kínálatot, aminek következtében a fölöslegek nem kerültek piacra és nem került sor árlemorzsolódásra, miért emelkedik az I. G. Farben árfolyama Hamsburgban? Az olaszországi gazdasági befolyásról egyelőre nincsenek pontos értesülések, de Németország angol és amerikai zónájában furcsa jelenségek észlelhetők. Az I. G. Farben-t ugyan hivatalosan feloszlatták, néhány gyártelepét lerombolták, de a mammutvállalat Höchst városában (Németország amerikai zónája) lévő legnagyobb gyártelepe ma már az amerikai tőke kezében van. Különösen érdekes és mondhatjuk jellemző, hogy az I. G. Farben-t feloszlató szövetséges ellenőrző bizottsági rendelet nyivánosságra hosnala után és azóta is az I. G. Farben-részvények árfolyama a hamburgi tőzsdén egyre emelkedik. Ugyanez a helyzet, a rosszemlékű Rheinmetall Borsig acéltrösztnél és a Chemise Werke Schering-nél, amelyek ma már 75%-ig a hírhedt atombomba monopólérdekeltség, a Dupont-konszern érdekkörébe tartozó amerikai bankok tulajdonában vannak. Lengyelországban az „Arany internációnak" a hagyományos francia lengyel barátságot ki csinálva, francia kalózlobogó alatt jelentkezik. A Lengyelországban invesztált francia tőkék ösz- kik és hogyan irányítják a nemzetközi pénzpiacot és a nyersanyagárakat ? szege mintegy 30 miliárd háború előtti frank értékénél felel meg és elsősorban az ország petróleum-, vasút-, mén-és textiliparába fészkelte be magét Az elektromonpar viszont a zürichi és beseli banktőkétől függ. Petróleum Mella Iránba Az „Arany-internacionále“ hatalmasságai azonban nem válogatósak. Hajlandóak magánérdekeket is támogatni, ha az jó üzletnek bizonyul. Az emlékezetes iráni vitáról nem kisebb személyiség, mint maga Laski professzor, az angol munkáspárt volt elnöke jelentette ki, hogy „az ügy petróleumtól erősen bűzlik“. A newyorki pénzmágnások Iránban az Anglo-Iranian Oil Co. segítségére siettek, aminek elenértékéül bizonyos angol körök a mandzsúriai amerikai érdekek támogatását helyezték kilátásba. Időközben a hatalmas japán nagyipar is csendesen és feltűnés nélkül, de annál határozottabban az amerikai tőkecsoportok tulajdonába megy át és az „Arany-internacionále“ megszerezte a világpiacot irányító fülöpszigeti lenültetvényeket, valamint a távolkeleti nagykiterjedésű cukor- és kókusztermelés ellenőrzését is. A vörösréz-világpiacon is éberen őrködik a nemzetközi kartell. Árleszállításról szó sem lehet. „Kéz kezet mos“, a newyorki gyémántpiac irányítói Cserébe támogatják a londoni gyémántközpont kíőzusait. A vesztes persze mindenütt a fogyasztó. Az „Arany-internacionale* messzeágazó érdekesseégenfik legfémjesabb össszekötő faajlssa as egymilliárd hoBasdl forint alaptőkéről rendelkező raammntkonraern, a Royal Dutch, amelynek elhalt elnöke, Deterding annak idején hatalmas összegekkel pénzelte Hitlert és a náci mozgalmat. A nemzetközi hitelfelet irányítói: a már említett Jordan-bankház, a hazard Brother* d Go. és a Kuhn, Loeb ft Co. Valamennyi székhelye N mayor. Nem érdektelen megemlíteni, hogy e svájci „Nation értesülése szerint a Kühn, Loeb ft Co. bankház ezen pofrfőnökét, Bernard Barucht, akit az Egyesült Nemzetek atomerőbizottságához az Egyesült Államok fődelegátusává neveztek ki. Ha az értesülés helytálló, akkor ez újabb adalékot jelent az atombomba és a nagytőke kapcsolatainak érdekes történetéhez. — írja a lap. A kisnemzetek védekeznek Az „Arany-internacionálé“ erőteljes tevékenysége ellen védekező lépések is történtek, persze elsősorban a közvetlenül érdekeltek részéről. A világsajtóban sok találgatás látott annak idején napvilágot, hogy miért értékelték fel hirtelen tíz százalékkal a kanadai dollárt. Az ok: Kanada így akar védekezni az amerikai trösztök elnyeléssel fenyegető gazdaságpolitiája ellen, hogy megakadályozza a dollár egyeduralmát. Ugyanez a helyzet Svédországban is, ahol a svéd koronát 17 százalékkal felértékeltél. Az ilyen felértékelés azonban kétélű fegyvert jelent, mert ugyanakkor csökkenti a szóbanforgó országok nyersanyagexportjának versenyépességét az amerikai exporttal szemben. Az „Arany-internacionálé“ serényen dolgozik és a világ népeinek, elsősorban pedig a szervezett munkásságnak hatékony összefogására van szükség, hogy homályos és bajkeverő céljainak kivitelében megakadályozzák. Gedeon Pál :újabb leleplezés a nagytőke nemzetközi boszorkánykonyháidból: A Z „ARAWY-1WTERWACI0WÁLE“ TITKA Eltűnt Békéscsabáról a magyarországi szlávok antifasiszta frontjának elnöke Békéscsabai jelentés szerint Francises Mihály volt békéscsabai evangélikus lelkész, a magyarországi szlávok antifasiszta frontjának elnöke, két héttel ezelőtt családjával együtt nyomtalanul eltűnt Békéscsabáról. Franciáés Mihály fasiszta múltját nemrégiben népgyűlés keretében leplezték le. Nyilvánosságra hozták cikkeit, amelyekben Hitlert új megváltóként ünnepelte és ugyancsak nyilvánosságra hozták kapcsolatait Kolosváry-Borcsa Mihálylal a fasiszta sajtófőnökkel Francisek Mihály, amitóta elhagyta egyházi állását és politikai pályára tért, állandóan a magyarság ellen izgatott. Legjellegzetesebb cselekedete az volt, hogy a július 28-i antifasiszta szláv nagygyűlés nevében olyan táviratot küldött a párizsi béketárgyalásokra, amelyet a nagygyűlés nem is ismert. Francia Mihály meglepetésszerűi távozása nyilvánvalóan szoros összefüggésben áll fasiszta múltjának és mételyező tevékenységének nyilvánosságrahozatalával Minden valószínűség szerint csehszlovák útlevéllel hagyta el az országot, mivel legutóbb Kassán a Matica-kongresszusán és a dévényi szláv napokon is részt vett, anélkül, hogy a magyar kormánytól útlevelet kért volna. uummuiuiminnn Hifliiiiiiini Himnuim Rmnmi RimiiUimiimmmmm Kedd I 1546 IX. M