Világosság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-295. szám)

1946-11-13 / 257. szám

Budapest, 2. év, 257. szám 1948 november 13. szerda Ára 40 fillér Nincs még megegyezés a magyar, román és bolgár békeszerződések vitás pontjaiban Kik kaptatok szállítási engedélyt zsírra is kilbiszámn? ! llEpzÉpíti lepár József lesz az éj tállszlalísifi miniszter Byrnes az éjszaka Amerika visszaadja a lefoglalt magyar hajókat New Yorkból jelenti az AFP hírszolgálati iroda. A magyar békeszerződés tárgyalása során a külügyminiszterek hétfőn megvitatták a megszálló hatóságok által lefoglalt javak Magyarországnak való visszaszolgáltatása kérdését. Byrnes bejelentette Amerikának azt az elhatározását, hogy a lefoglalt hajókat visszaszolgáltatja Magyarországnak. A francia álláspont ebben a kérdésben a következő: annak idején a Három Nagy megegyezett egymással, hogy minden ilyen természetű rendszabály általános egyezménybe foglalandó. A külügyminiszterek tanácsának berlini ülésén Franciaország vétót emelt az ellen, hogy a lefoglalt javakat visszaszolgáltassák mindaddig, amíg Magyarország nem adta vissza Franciaországnak azokat a francia javakat, amelyeket a németek lefoglaltak és amelyek jelenleg Magyarországon vannak. A franciák álláspontja tehát ez időszerint ellentétben áll az amerikai állásponttal. Meg kell azonban jegyezni hogy a helyzet a közeli napokban megváltozik. A javak visszaszolgáltatásáról tárgyaló francia bizottság ugyanis, amelynek utazásához egy évvel ezelőtt kérték az engedélyt, mort megkapta az útlevelet és haladéktalanul Magyarországra utazik. Ilyen körülmények között Franciaország — remélhetően — rövidesen visszavonja vétójogát. A londoni rádió a fenti hírhez még a következő részleteket közli: a román, bolgár és magyar békeszerződés vitás pontjaiban nem jutottak végleges döntésre. A vita során Byrnes bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszajuttatják Csehszlovákiának, Magyarországnak, Romániának és Jugoszláviának azt a mintegy 408 vízi járművet, amelyet Németországban és Ausztriában lefoglaltak. A Külügyminiszterek Tanácsa egyébként hétfőn a bolgár-román és finn békeszerződés több pontjával foglalkozott, de megegyezésre csupán a finn jóvátétel ügyében jutottak, amelyet változatlanul 300 millió dollár értékben állapítottak meg. A bolgár jóvátétel problémája körül nézeteltérések merültek fel a fizetendő jóvátételi összeg elosztása körül. A bolgár--görög határ kérdésében szintén nem történt megegyezés. Molotov erélyesen szembeszállt az újonnan előterjesztett görög követelésekkel. Byrnes és Couge de Murville a kérdésnek a külügyminiszterhelyettesek elé való utalását javasolta, de miután Molotov ezt ellenezte, a görög emlékirat tárgyalását végül is elnapolták. A londoni rádió jelentése szerint — közli az „MTI“ — Bevitt újból felvetette a kérdést, vonják vissza a balkáni országokból megszálló csapatokat, Molotov azt válaszolta, hogy egyelőre nem mehet bele a kérdés megvitatásába. . a munkáspárti győzelem hatása a francia belpolitikában A francia választások teljes hivatalos végeredménye még nem érkezett meg. A tengerentúli francia területekről néhány mandátum sorsa még ma régel is bizonytalan, de ezek már nem változtatnak az általános képen, amely szerint a pártok sorrendje a nemzetgyűlésben az elnyert mandátumok száma szerint a következő lesz: kommunisták, katolikus népiért, szocialisták, radikálisok, köztársasági szabadságpárt, de Gaulle ista, unió és jobboldali töredékek. Minthogy a két munkáspárt nem szerezte meg az abszolút többséget a három nagy párt koalíciója a jelek szerint továbbra is fennmarad. December 12-én kerül sor a második kamara 100 tagjának megválasztására és ezután lehet szó a Bidault-kormány lemondásáról. Bidault helyébe lépő miniszterelnök személye még teljesen bizonytalan. A kommunisták már bejelentették, hogy mint a nemzetgyűlés legnagyobb pártja igényt tartanak a miniszterelnökségre. Az új kormány összetétele tekintetében három verzió lehetséges: „ A kommunisták, a szocialisták és a baloldali köztársaságiak népfront-kormánya. 2. Valamennyi pártnak a munkáspártok elleni összefogásán alapuló 53 százalékos többséggel rendelkező jobb-jobbközép színezetű kormánya. 3. A hárompárt-rendszer koalíciós kormányának fenntartása. Francia diplomáciai körök azt óhajtják, hogy a belpolitikai helyzet tisztázását halasszák január utánra, amikor a nemzetgyűlés két háza már megválasztotta a köztársasági elnököt A Franciaországot érintő nemzetközi kérdések — így elsősorban a németkudés —, eldöntését is január utánra szeretnék elhalasztani. Életfogytiglani fegyházra ítélték Dr Jury György, volt igazságügyminisztériumi osztályfőnököt Ügyének tárgyalásán újabb terhelő adatok merültek fel Antal István ellen A népbíróság dr Kassovitz-tanácsa tegnap hirdetett ítéletet dr Thury György volt igazságügyminisztériumi osztályfőnök ügyében, aki a fasiszta időkben a börtönügyeket és a fiatalkorúak ügyeit intézte. A vádirat szerint megakadályozta, hogy dr Doktor Sándor volt egyetemi tanár, aki az egyik szemére megvakult, a másik szemét szabadlábon megoperáltathassa, a szociáldemokrata foglyok érdekében közbenjáró Kéthly Annát elutasította, saját hatáskörében súlyosbította a zsidó és szabadkőműves elítéltek helyzetét, tudomással bírt, hogy a Csillagbörtönben éheztetik a kommunista foglyokat, de az élelem feljavítását megtagadta, végül pedig kiadott a nyilasoknak 43 politikai foglyot, akik ennek következtében elpusztultak. Thury Györgyöt a népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Egyben elrendelte, hogy az iratoknak azt a részét, amely a fasiszta idők több igazságügyi funkcionáriuséra, közöttük Antal István volt igazságügyminiszterre súlyosan terhelő adatokat tartalmaz, új eljárás indítása céljából a népügyészségre kell áttenni.