Világosság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-02-23 / 45. szám

VINCENT A­URI­Ol francia köztársasági elnök érdekes börtönnaplója Francia­­ország történelmi napjairól A „Szivárvány“ izgalmas fejezetet közöl Vincent Auriolnak, a francia köz­társaság szocialista elnökének börtönnaplójából. A szocialista politikust annak­idején börtönbe vetette a vichyi rezsim . Vincent Auriol fogságának izgalmas napjait naplószerűen örökítette meg. A börtönnapló egyik legizgalmasabb részében arról számol be, hogy 1316 augusztus vége felé Vincent Auriol figyelmeztette Léon Blumot: a hazaáru­l francia fasiszták elfogatását tervezik. Blum ennek ellenére kitartott helyén és kijelentette: — Itt maradok, bármi történjék is velem, föl kell lépnem a köztársaság és a szocializmus védelmére. Léon Blumot — mint ismeretes — 1918 szeptember elején internálták, majd egy náci koncentrációs táborba került, ahonnan csak csodával határos módon mértéketi meg. • A francia köztársasági emlök bőr,­önnaplója még számos izgalmas részletet tartalmaz Pé­rin ingadozásáról és a háború kritikus napjainak francia vonatko­zású kulisszatitkairól. Fasiszta könyveket és iratokat rejtegettek a Központi Egyetemi Szociális Irodában A politikai rendőrség előtt a KÉSZ­ vezetőinek ügye A Világosság gyakran foglalko­zott a Központi Egyetemi Szociális Irodában uralkodó állapotokkal. Most, az egyetemi közélet megtisztí­tása során, döntő fejlemények tör­téntek. A Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Egyesületek Szövetségének újonnan megválasztott demokrati­kus vezetősége felhívta Németh Lászlót, az egyetemi szociális iroda lemondott vezetőjét, hogy az általa és a társai által közölt pénzekkel, iratokkal és ingóságokkal számoljon el. Mivel Németh László a felszó­lításra nem válaszolt, öttagú bi­­zottság kereste fel elszámol­ás céljá­ból. Németh azonban különböző ki­fogásokkal élve nem volt hajlandó az elszámolásra. Ezek után a MEFESZ vezetősége a rendőrségen feljelentést tett hivatali iratok és pénzek jogtalan visszatartása miatt. Egyúttal különböző gazdasági bűncselekményekért is feljelen­tették Németh Lászlót és a KESZI régi vezetőségének több tagját. A haladó egyetemisták szerdán elfoglalták a KESZI szerbuccai irodáját és az üllői úti menzát. Az irodában nyomban elkezdték a régi iratok leltározását és különböző homályos ügyek felülvizsgálását. Ugyanakkor Dersi Gyula, az új szociáldemokrata elnök vezetésével példás rendben átvették az ügyfor­galom elintézését is. A menza kosztkiadásában semmi fennakadás nem történt. Leltározás közben máris meglepő felfedezésekre jutot­tak: Németh L­ászló, a szociális iroda volt elnökének szobájában rej­tegetett fasiszta könyvekre bukkantak. Egymásután kerültek elő a követ­kező nyilas „remekek“: Miskolczy Gyula: A győzelmes fasizmus. He­gedűs István: Őrségváltás. Junges Europa (megjelent Berlinben, 1942- ben), Új magyar gazdaság az új Európában, Révai Jánosné, 1918— 1919, valamint egy olasznyelvű fasiszta ifjúsági könyv. A talált fasiszta könyvekről azonnal jegy­zőkönyvet vettek fel. Megtalálták ezeken kívül az egyik feloszlatott fasiszta diák­egyesület körpecsétjét, számos iratát és tagnévsorát, holott rendelet szerint a feloszlatott egyesületek iratait és pecsétjeit be kell szolgáltatni. A MEFESZ ú­i vezetősége ezek után Németh László ellen a politikai rendőrségen is feljelentést tett. Szerdán az esti órákban mozgal­mas jelenetekre került sor a Szerb utcában. Amikor az új vezetőség­­a leltározást abbahagyva elhagyta és lezárta a helyiséget, Németh László és társai behatoltak az irodába és különböző kompromittáló iratokat vettek magukhoz. Németh az egyik, még atv­izsgálatlan szekrényből több dolgot kivett, s eltávozott. Rövid idő múlva mintegy 30 demokratikus egyetemista és kollégista érkezett a helyszínre, akik nem engedték meg Németh hátramaradt elvbarátainak tá­vozását, hanem csak előzetes motozás után bocsátották el őket. Motozás közben a KESZI volt iro­daigazgatójának, Borostyay Pálnak aktatáskájában egyéb iratok kö­zött további fasiszta könyveket találtak. A felszabadulás óta a most lezaj­­lott események voltak a demokra­tikus egyetemi ifjúság első szerve­zett és öntudatos megmozdulásai a reakció ellen. A haladó gondolko­zóim egyetemisták a Dálnoki Ve­­ress-féle összeesküvés kiterjedt ifjúsági vonalán okulva elhatároz­ták, hogy erélyes lépéseket fogana­tosítanak az egyetemi reakció kép­viselői ellen és maguk veszik ke­zükbe az egyetemi diákélet irányí­tását. Első ízben a Világosság cikkei foglalkoztak a KESZI körüli visz­­szásságokkal. Értesülésünk szerint az ügyben már erélyes kétoldali rendőri nyomozás folyik, melynek befejeztével még meglepő fejlemé­nek várhatók, melyek pontot tesz­nek a felszabadulás óta húzódó reakciós mesterkedések végére. Sándor István Tamás A válság pontosan egy esztendő­vel ezelőtt kezdődött, amikor a bal­oldal államférfiai észrevették, hogy a demokrácia jelszavai mást ta­karnak a jobboldalon, mint nálunk. Gyakran megtörténik, hogy azonos jelszavak mögött a legellentétesebb társadalmi erők sorakoznak fel, s néha későn jönnek rá az érdekel­tek, hogy saját jelszavaikat esz­méik árulói, vagy hűtlen sáfárjai ellenük fordították. Amikor a nagy francia forradalom csúfos epilógu­saként halálra ítélték Babeuföt, a szociális reformok romantikus hir­detőjét, a vád és a védelem egyaránt a forradalom jelszavait vonultatta fel érvei között. Keve­sen értették meg a kortársak kö­zül, hogy ami eszmei tartalmat je­lentett a vádlottak padján, az lé­lektelen szólammá kopott a köz­­vádló és a bíróság emelvényén. Mi már megtanultuk kihámozni a jelszavak selyempapirosából a való­ságot. A Kisgazdapárt sok politiku­sának ajkán hamisan csengtek már egy évvel­ ezelőtt a demokrácia igéi. Az események azóta bebizonygot­ták, hogy a baloldal helyes politikai érzékkel­ rendelkezett, amikor nyílt színvallást követelt e párttól, amely­nek jószándékú vezetői csak tüneti kezeléssel tudták gyógyítani a sú­lyos kórt, a demokratikus és az ál­­demokratikus világnézet kettéhasa­­dását. A Kisgazdapárt a demokrácia baloldali polgári szárnyaként jelent­kezett a Függetlenségi Front égisze alatt a politikai porondon, de tvik­­tikusai, akik sokszor hivatloz nyugati mintára, nem tudták­­ érteni a nyugodt és szilárd ujg-gáti demokráciák titkát: azt tudni­illik, hogy a demokrácia a polgár számára éppúgy biztosítja élete ki­­teljesülését, mint a proletár részére az igazságos jövő ig vetet. A múlt csábereje állította őket szembe a népi érdekekkel, amelyek ellen szí­vós munkába kezdtek a párton be­lül és a márciusi liszto­vatás után is elég sokan maradtak ahhoz, hogy a koalíció munkatempóját elgáncsol­ják és a politikai válságból a társa­dalom mérgező anyagát kovászol­­ják. Az összeesküvés bűncselekményé­vel kapcsolatos jelenségek betetőz­ték a demokrácia polgári pártjá­nak antidemokratikus gesztióit. A leleplezések arányában elmélyült a politikai válság, amelyet túlolda­lon már bizalmi válságnak akar­nak beállítani a demokrácia köz­­igazgatási és igazságszolgáltatási rendszerével szemben. A politikai kibontakozás talán még sohasem látszott annyira reménytelennek, mint ezekben az órákban, de ennél sokkal­ súlyosabb­n­ak tartjuk azt a pszichózist, amelyet az állam ellen szövetkezett­ klikkek bűntársai és bűnpalástolói a köztársaság rendje ’■m kívánnak elterjeszteni. ^'ink világos: a politikai hort­-.stáj„bolt: ____ akarják „a k i-.-n­ ® gazdasági és lelki újjá­építés munkáját, a bizalmatlanság, bizonytalanság és a gyűlölködés mérgét akarják elhinteni az egész társadalomban, hogy a válságból ne találhasson többé kiutat a köztár­saság. Ezért csinálnak­ politikai presztízskérdést a politikától immár visszavonult képviselő felelősségre­­vonásának megakadályozásából, s igyekeznek még jobban megzavarni a politikai légkört, mert azt re­mélik, hogy a válság a demokrácia döntő krízisévé fajulhat. • A válság elmélyítésében és bo­nyolításában nem nehéz felfedezni a tervszerűséget, hiszen maga a Kisgazdapárt új főtitkára állapí­totta meg, hogy a politikai krízis már eddig is rendkívül károsan be­folyásolta gazdasági tevékenysé­günket és elsősorban ezért kell sür­gősen kivezető utat találni. Ez nem rajtunk múlik, mert a mi politikusaink megmutatták a túloldalnak a megoldás aranyhíd­­ját. Nem tudjuk, mikor tér rá a magyar politika erre az egyedül járható útra, a demokratákkal való kor­mányzás útjára, de addig is gondoskodnunk kell az élet folya­matosságát biztosító termelőmunka zavartalan menetéről. A politikai fejlődés már egy éve amúgy is kö­vetkezetesen elmaradt gazdasági fejlődésünk mögött, aminek magya­rázata az, hogy a munka ütemét a dolgozó osztályok és politikai párt­jaik diktálták, míg a politikai fej­lődés útjába társadalomellenes té­nyezők kerültek a fejlődés jelsza­vainak kalózlobogója alatt. Minden demokratikus erőnek arra kell most összpontosulnia, hogy a demokrácia elleni, egyre nagyobb arányokban kibontakozó politikai akció ne vi­t­at­hassa meg a munka arcvonalát e­gyetlen nagy nemzetgazdasági erőnk, amire gyakorlatilag támasz­kodhatunk, a nép munkakedve és termelésünk sok nagy eredménye. A válságot lokalizálnunk kell a politikai porondra és viharát távol kell tartani a munkatermektől. Bár­milyen súlyosra fordult is a politi­kai bonyodalom, egészségesen kerü­lünk ki forgatagából, ha a termelő munka folyamatát biztosítani tud­juk. A túloldalt nyilván idegesíti, hogy hároméves terveket alkotunk a nemzet fel­emelésér­e,­ mert e ter­­vek sikere politikai és gazdasági aknamunkájuk kudarcát jelentené. A hároméves terv már azért sem nyeri meg tetszésüket, mert lelkük mélyén összesen nem szántak há­rom esztendőt a köztársaságnak, amelyet már az első évben az egye­netlenség örvényébe akartak taszí­tani. A válság legizgalmasabb napjai­ban is meg kell őriznünk hidegvé­rünket, hogy folytassuk a munkát, amely kiemelt a mélyből és nagy távlatokat nyitott. Ma ez a köteles­ségünk, s ha a holnap mást paran­csol, azt is komolyan és bátran tel­jesítjük, mert a válság ára semmi­képpen sem lehet a demokrácia léte. A VÁLSÁG ÁRA Írta: Gergely István ÍGY GONDOLKOZIK MA A NÉMET NÉP! Baden-Badenből jelentik: A Szociálpszichológiai Intézet a Gallup­­rendszer alapján közvéleménykutatást rendezett. Az egységes német állam mellett 41, a szövetségi Németország mel­lett pedig 58 százalék foglalt állást. Egy százalék nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy Németország tartozik-e hadikárpótlást fizetni a szövetségeseknek, csak 48 százalék szavazott „igennel, míg 50 százalék, nem“-mel. (Két százalék nem kívánt véleményt nyilvánítani.) 83 százalék szerint Németország szempontjából az a helyes, hogyha jó viszony lesz a szövetségesek és a német nép között. Ernst Wiechert, akit ma a második legnagyobb élő német költőnek tartanak, egy nyilatkozatában — mint mondotta — őszinte, nyers vé­leményt nyilvánított a német népről. — Szembe kell nézni a tényekkel. — hangsúlyozta. — Kár mellé­beszélni. A való helyzet ismeretében meg kell állapítani azt a szomorú tényt, hogyha Hitler holnap visszatérne, úgy a német népnek legalább 80 százaléka tárt karokkal fogadná. Nincs remény e nemzet számára, mert csak az irigységet és a bosszút ismeri. Én nem is akarok többet a német néphez szólni... ! Ma délelőtt statáriális bíróság elé állítják a Podmanitzky utcai vetkőztetőket A rögtönítélő bíróság dr Dán Andor elnöklésével ma délelőtt tár­gyalja Ohát Pál és Tóth Béla vet­­kőztetők bűnügyét A vádlottak február 15-én éjjel a Podmaniczky utcában megtámadták Rodenbucher Kálmánt, elszedték aktatáskáját és kabátját, majd­­ elmenekültek. Ro­den­bucher segélykiáltására rend­őrök érkeztek a helyszínre és izgal­mas üldözés u­tán elfogták a két­ vetkőztetőt. ..Szeressük nevelőinket!“ A Gyermek­barát-úttörő mozgalom ünnepélyes külső­ségek között március 2-án a Magyar Színházban nagyszabású ifjúsági akciót indít annak bizonyítására, hogy a ma­gyar serdülő ifjúság megérti és méltá­nyolja a nevelőik hatalmas erőfeszítésit az ifjúságért és a demokráciáért. A dél­előtt 11 órakor kezdődő megnyitó elő­adásra több mint kétszáz úttörő szere­pel énekkel, népi tánccal és jelenetekkel.

Next