Világosság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-19 / 15. szám

RÉGI TÉMA, DE MINDIG ÉRDEKES 14 éves leányszöktető, az első forinthamisító, éttees jegy tolvaj, és különös ártatlanok az igazság­szolgáltatás előszobájában. A HÍRES 200-ASBAN A rendőri riporter kitűnő összekötte­téseit felhasználva és top rongyait ma­gára öltve, bevonult a főkapitányság bűnügyi osztályára és „őrizetbe véteti magát“. Biztonságba helyezik nyakken­dőjét, nadrág­szíját és cipőfűzőjét, hogy kárt ne tehessen a fegáiban és elindul karrierjére, a 200-as cella felé. A ripor­ternek történetesen hosszú, vékony ujjai vannak, ezért zsebtolvajnak adja ki magát és két marcona „hekus“ között megindul az első állomás, a daktilosz­kópiai laboratórium irányában. Hosszú, keskeny, vastag festékréteg­gel bevont fémlapon hengergetik meg ujjait, aztán fehér papírlapra nyomják őket egyenként, de olyan erővel, hogy ez már maga nem ér meg az egész tol­­vajl­ást, aztán be a szomszéd szobába, ahol háromféleképpen lefényképezik. Mindenütt lelkiismeretesen megkérdezik a nevét és megnyugtatják, hogy ha ne­tán hamis nevet mondott be, akkor se izgassa magát túlságosan, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben, a ren­dőri nyilvántartó anyaga nem veszett el az ősi­ont alatt és féló­­n belül szívesen közük vele valamennyi eddig használt álnevét. A 200-asban Sorozatos Izgalmak után végre­­in­dül a menet a várva várt cél, a 200-as cella irányába. Vigyázó Ferenc u. 3. Közvetlenül a mennyország és a padlás szomszédságé­ban az épület tetején adják át a ripor­tert a cella parancsnokának, aki meg­ható kedvességgel mond valami go­rombaságot azokról az „aránylag értel­­mesképű csirkefogókról“, akik ahelyett, hogy dolgoznának, lopni mennek. — Vigyék a kétszázasba! — hangzik a parancs és ekkor éri a riportert élete legnagyobb csalódása. A kétszázas cellá­ról ugyanis kiderül, hogy a néphiede­lemmel ellentétben nem hatalmas var­­rácsos börtön, hanem egy 12 szobából álló hosszú folyosó. A riporternek azon­ban a tél segítségére siet. Csak egy „céla-részlegben“ fűtenek és így ide zsúfolják össze az egész díszeg társasá­got. Aki hidegben akar aludni, az eset­leg „különszobát“ is kaphat, de úgy­látszik, senki sem akar elkülönülni. A hangulat vidám és az újak állandóan hozzák a „szakma“ legfrissebb híreit. Délelőtt 10 óra van és még ismerke­désre sincs idő, amikor a reggeli meg­jelenik. Az izgalom óriási.. A reggeli forró zupa. Mint a riporter értesül, a zupa minden reggel egyforma, az izga­lom ugyancsak. Azt remélik, hátha a belügyminiszter egy szép napon fel­emeli a kétszázas büdzséjét és füstölt karmonádlit osztanak. Reggeli után újra bezárják az ajtót és komoly nagy vita­ kezdődik. A ripor­ter elmeséli, hogy Kassáról jött Pestre és már első héten „lebukott“. Azt­ hiszi, így nem lesz gyanús, hogy nem rendel­kezik kellő ismeretekkel a pesti alvi­lágban. Arra azonban nem gondolt, hogy a 200-as lakóknak kitűnő nemzet­közi összeköttetéseik vannak. Csak úgy röpködnek a levegőben a kérdések: — Mi van a kis O ar­ccel, aki kira­bolta 41-ben a Bankó-szállót! — ül-e még Krovánszky, aki 67 betö­rés után akkor bukott le, amikor a fele­ségét agyonverte. Szerencsére a kassai információk nem túlságosan frissek, így a riporter ki tud mászni a kérdések hínárjából. A lakók mindegyike külön regény­téma. Öreg bácsi ül egy sarokban és sír. Záporoznak a könnyei. Állandóan azt hajtogatja, hogy nem követett el semmit. Többrendbeli betöréssel és sik­kasztással vádolják. Egyik nagy buda­pesti színház hütfése. Meglepő, hogy a cella lakói milyen jó véleménnyel van­nak a rendőrségről, mert az öreg bá­csinak nem hisz senki. — Ha strenker, hát stenker! Mit kell azon annyit bőgni!!­­— mondja egy 30 év körüli fiatalember. A 14 éves leányszöktető A másik fal mellett magába roskadt 14 éves fiú. Szerelmi história. A gyerek megszöktetett egy 13 éves pestkörnyéki kislányt. El akarta venni feleségül, de a lány szülei nem egyeztek bele a há­zasságba. A fiú ellopta nevelőanyja né­hány bútordarabját, eladta a Teleki téren, megszöktette a lányt és a pénzből elmentek Kecskemétre nászútra. A lány öccsét azonban bizalmukba fogadták, de a tízesztendős fiatalember úgy látszik nem volt méltó erre, mert elárulta a szülőknek az ifjú pár tartózkodási he­lyét. A háromnapos nászút végállomása a 200-as cella. Két fiatalember éktelenül veszekszik az ágyon. Forgó Sándor és Vajda Ernő. Mint kiderül, ők az első „komoly“ forint­­hamisítók. Többszáz forintot rajzoltak. Esténként „sütötték el" a hamis pénzt. Uccai árusoknak és rendőrileg nyilván­tartott nőknek fizettek vie a sötét uccán. A „lebukásért“ Vajda a felelős. Részeg fejjel „elköpte“ a dolgot. Majd­nem összeverekednek. A filozófus újra megszólal: — Csak cigányok ütik egymást az Oberben! A nagyapám megfordulna a sírjában! A fi­al pénzhamisítók valóban elszé­­gyenlik magukat és most az általános érdeklődés a péksegéd felé fordul, aki gazdája kenyérjegyeit lopta el és a lo­pott jegyeket ugyancsak gazdájának adta el borsos áron. öreg vagányok könnye csorog a nevetéstől, hogy „eny­nyire“ ,,átejt**tte“ az öreget. Zsebes vagy» A kétségkívül szórakoztató palávert az ebéd szakítja félbe. Sűrű babfőze­lék.. Úgy látszik, mégsem emelték föl a kétszázas büdzséjét. Ebéd után kikérik a foglyokat az egyes nyomozócsopor­tok, hogy kihallgassák őket. Ezen a ré­ven a riporter is néhány óra szabad­sághoz jut. Csak késő este viszik vissza a 200-asba. Hat órakor kezdődik a ta­karítás. Hétpróbás vagányoknak, tisz­tességben megőszült falbontóknak, nem­zetközileg elismert kasszafúrótekin­té­­lyeknek nyomnak seprőt, lapátot és vödröt a kezébe és becsületükre legyen mondva, félóra múlva enni lehetne a 200-as padlójáról. Nyolc órakor szilén­ói­um. Egyetlen szónak sem szabad el­hangzania, mindja ki magát a betörő, hogy má­snap frissen jelentkezhessen a raportra. A riporter is kényelmeseit alszik egyik piccesen, csak éjféltájban ébred fel, amikor új vendéget hoznak a cel­lába, aki éppen őt választja ki háló­­társnak. A hálótáns nyugodtan alszik, csak reggel hat óra körül költi föl a riportert. A vendég a kezét fogja és nagy érdeklődéssel fordul hozzá: — Ugye zsebes vagy! — Íg­y, miből gondolod? — A kezedre van­­­va, még azt is meg tudom mondani, hogy középső és mu­tatóujjal dolgozol. Diadalmas mosollyal néz a riporterre, aki helybenhagyja a diagnózist a to­vábbi alvás érdekeiben. De pár perc múlva ébresztő. A jéghideg vízben meg kell mosdani. Többen megpróbálják a ke­lem­étlén procedúrát elbliccelni — köztük természetesen a riporter is —, sajnos, nem sikerült. Székely János főhadnagy, minden ra­­portok korlátlan ura és parancsolója, vezeti a kihallgatást. „Akkor még Kovács Mihály voltam... A síró emberkéről kiderül, hogy ő is abban szott, hogy az ostrom alatt el­vesztek a nyilvántartó­ lapok, mert hát betörés és négy rendbeli sikkasztás nyom­ja a lelkiismeretét. Hosszú, vékony embert vezetnek be a raportra. — Hogy bivnaki — Tóth Lajos. — Biztosi — Biztos. — Xm­i voltál büntet­vei — S­ ha. — Na, várj egy percig! Könyvek kerülnek elő, fényképek és ujjlenyomatívek, és a főhadnagy az ál- Utólagos Tóth Lajos háromszoros fény­képével ellátott ívet tart a delikvens szeme elé. — Hát ez a tizenkétszeresen kifite­­tett gazember kicsodát — Az tényleg én vagyok, —­ de akkor meg Kovács Mihály voltam. Előbb-utóbb mindenkiről kiderül Va­lami, a riporterről is megállapítják, hogy valóban először került a 200-asba és kihallgatása után kiadják e nyo­mozócsoportnak, amely eredetileg őri­zetbe vette. Visszakapja nyakkendőjét, cipőzsinór­­ját, nadrágszíját és hatalmas kő esik le a sz­rvéről. Mert végeredményben bár­milyen kitűnő is a rendőrség, róla mégsem derített ki semmit. Bárdi János 6 világosság vftt. r RADIO S 10 TB hat. 12.15: Jazz. — 13.1­­: Munka utcán .. Helyszíni közvetítés a dolgozó munkájáról, pihenés­éről Vezeti Horváti Győző. — 13.30: Böhm Mónika zongorázik — 14: Hírek. — 14.10: Kapi-KrAlik Jenő or­gonián játszik. — 14.40: Balázs János elő­adj­ja. — 15: Szalonzenekar. — 15.40: Hely­színi közvetítés Feleki Kamill táncakadé­m­­iájából. — 15.55: Műsorismer­tetés. — 16: Cigány zenekar. — 16.30: Gyermekrádió. — 17: Híreik. — 17.10­: Vöröskereszt közlemé­nyek. — 17.20: Kállay Gyuul­a előadássa. . — 17.30: A Munkás Ku­ltúrszövetsg mű­sor­a. — 18: Debussy d.a tarlból éneked B­lakás Ki­lián. — 18.30: Újjáépítési híradó.­­ 18.45: Darvas József előadása. — 19: Rádiózene kana. — 20: Hírek, sixerthírek. 20.20: Bár­sarok. — 21: Hangos heti híradó. — 21.50: Hírek oroszul. — 34: Hírek. — 22.20: Mit hallatok holnap! — 22.25: Hanglemezek. — 24: Hírek. — 0.10: Hírek franciául. — 0.20: Hírek angolul. Vasárnap. 7: Hanglemezek. Közben: .Vaj­tár. — 8: Hírek. — 0.20: HA&flBertteo. — 0.30: Orgonazene. — 0: Görögkeleti szen­tkiszelet. — 9.30: Református vallásos fél­óra. — 10: Római katolikus egyházi ének­es szentbeszéd. — 11: Helyszíni közvetítés egy fővárosi madárteny­észtő­től. — 11.30: Biró József vonósnégyese játszik. — 12: Írári harangozó, hírek. — 12.15: Anyák öt nevee. — 12.20: A Rádió zene fear tagjaiból alakad­t kamarazenekar játszik. — 13: Köl­tői naptár. — 13.37: Jazz-együttes. — 14: Hírek. — 14.20: Mű­vészi­emezek. — 15: Az elbeszélés magyar mesterei. — 15.20: Cser­falvi Eliz hegedül. Hajdú István zongorá­zik. — 15.45: Goda Gábor Vasárnapi króni­kája. — 16: Solti Károly magyar nótákat énekel. — 17: Hírek. — 17.10: Magyar Par­ana­sz.3. A Magyar Rádió irodalmi folyó­irata. •*­ 181 Hanglemez. — 19.10: Török Sán­dor vasárnapi beszélgetése a lámpalázról. — 19.30: Előadás a stúdióban. ..Bumbury­­ Léha komédia komoly emberek számára. — 20: Hírek, sporthírek. — 20.20: A Rádió­zenekar játszik. Közben 21: A Rádió hangja. — 21.30: Dolgozó nete és az összeesküvők. Rádióankét. 21.10: Hírek ofvettul. — 22? Hí­rek, sporthírek. — 22215? Mit hallunk hól­­nap! — 22.35: Hangremékek. — 23: Hang­­lemezek. — 21: Hírek. — 0.10: Hírek fran­cián­. — 0.20: Hírek angolul. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Operaház: Ateruamdrovmi üvószegy fittes fll. 7). — Nemzeti Színház: Antonius or Cloup&m­a C67). Nemzeti Kamaraszínház: A banda (7). — Vígszínház: Nemizetá dreg’&rtta (7). — Belvárosi Színház: Jakobovszki én az ezre­des (7). — Pesti Színház: Tőzsdelovag (7). — Művész Színház: Tizen­hété­vas vagyok (71. — Magyar Színház:­­Janika (7).­­Madách Színház: Egerek és emberek (7). — Főváros! Operettszínház: Fekete liliom (71. Medgyaszay Színház: Uraim, csak egymás­után (7). Pódium Kabaré: Túl a konferencián (VIII). Józef­városi Színház: Dackó Pista nóta fája (7). Kamara Varieté: Amiről beszélnek (7). — Royal Revü Varieté: A Royal Szín­ház fan­tom­ja (7).

Next