Világosság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-03-12 / 59. szám

Riaszts* ram .... && $géiy ! Bécsből jelenti a MTI. 1 Karmin­­ter dandártábornok, az osztrák UNRRA-bizottság vezetője Tini kancellárhoz intézett levelében ki­jelentette, hogy az UNRTIA tovább­ra is segíteni fogja Ausztriát. Egye­lőre további 700 millió schilling ér­tékű segélyt irányoznak elő Auszt­ria támogatására. 11 millió forint hitelt kérnek a kiske­­reskedők. A KOKSZ kéri a kormányt, szavazzon meg 10 millió forintos hitelt a kiskereskedők támogatására. Mójnáb­an Debrecenben a debreceni iparosság 250 éves jubileuma alkalmából kétnapos or­szágos kereskedőnapot rendeznek, össze­ Miskolcon tartják a kereskedőnapokat. A KOKSZ elnökéig­ így határozott, hogy Balkáni­i Kálmán lemondása foly­tán Bródy Sándort, a KOKSZ ügyvezető elnökét küldi a Nemzeti Bank főtaná­csába. L elartoiiattéká áfurécenf ■ 1-7ZSEF.1 w .V i* ■'aO '~<r . «ff E8MW! -£>■■■■■> „ Sámánt" és öt bűntársát A dunántúli összeesküvők letartóztatása után sor került a tiszántúli puccsközpont felszámolására is. A debreceni egyetem egyik főfészke volt az öszeesküvőknek. Vezetője dr Pet­kő József, állami fő,gimnáziumi tanár volt, aki, mint „családfő“, közvetlenül a Hetes Bizottságtól kapta az utasításokat a debreceni szer­vezkedésre. Pethő elnökölt a titkos illéseken, és mint debreceni „Sámán“ ő avatta fel a puccsistákat. Röpiratokat terjesztett és utasítására fizikál­­tak a diákok demokráciaellenes jelszavakat a falakra. Hűséges munka­társa volt Balázs János, az egyetem üzemeinek főmérnöke, Kalmár Gyula református egyházgondnok, Biky Gábor református teológiai ta­nár, dr Tolvaj Márton egyetemi tisztviselő és még többen az egyetem alkalmazottai és a Debrecenben szereplő jobboldaliak közül. Az Államvédelmi Osztály a debreceni központ vezetőit őrizetbe vette és Budapestre szállította. Ma adják át a debreceni összeesküvőket az ügyészségnek. Ügyükben hamarosan elkészül a vádirat MOLOTOV és MARSHALL 24 órai gondolkodási időt kért, az európai megszálló erők csökkentésére és a Kína teljes kiürítésére elő­terjesztett indítványok ügyében Az egész világ közvéleménye feszült érdeklődés közben hétfő délután 8 órakor megnyílt a moszk­vai értekezlet A moszkvai repül­ő­­­gépipar palotáját ahol az értekez­­et folyik, ebből az alkalomból a Szovjet­ Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország zászlói díszítették. A Szovjet­ Uniót az ülésszakon Molotov vezetése alatt álló küldött­ség képviseli, amelynek tagjai Vi ■inszkij, Guszev, Szokolovszky, a Szovjet­ Unió tábornagya, Szmirnov és Szemjonov. A brit küldöttség élén Bevin áll, tagjai lord Hood, Hall Patch, Sir Petterson és Dixon. Az Északamerikai Egyesült Álla­mokat Marshall külügyminiszter, Gabon, Murphy, Bohlen, Dulles és Beddel Smith, valamint Clark tá­bornok képviseli, a francia kül­döttség tagjai Bidault, mint a kül­döttség vezetője, továbbá Catroux tábornok, Couve de Marville, Alphand és Saint Hardouin. A külügyminiszterek tanácsának első ülésszakát Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere nyitotta mar mítord hoeverlflpí által elősegítsék az egységes Kína demokratikus fejlődését Marshall tábornok hozzájárult a kínai kérdés napirendre tűzéséhez és arra kérte az értekezletet vegyék fontolóra az Európa kü­lönböző részeiben állomásozó szövetséges megszálló haderők csökkentésének kérdését is, mint azt Byrnes már Newe Yorkban javasolta. Molotov 24 órai gon­dolkodási időt kért a válasz­adásra, utalva arra, hogy Mar­shal tábornok is 24 órai gondol­kodási időt kért a kínai kérdés­sel kapcsolatos végleges válasz­adásra. A kínai kérdéssel kapcsolatban Molotov még kijelentette, hogy az 1945 decemberében Moszkvában tar­tott értekezleten egyetértettek ab­ban, hogy szükség van egy demo­kratikus Kínára, kerülni kell azonban a kínai bel­ügyekbe való beavatkozást és kifejezte azt a véleményét, hogy a vállalt kötelezettségek valóraváltásával összhangban, az összes szövetséges haderőket a legrövidebb időn belül vissza kell vonni Kínából — December óta — mondotta a továbbiakban Molotov — a kínai helyzet nem mutatott fel sok javu­lást és ennek következtében a kül­ügyminiszterek tanácsának meg kellene hallgatnia azoknak a kor­mányoknak a múltban hozott dön­téseik megvalósításával kapcsolat®­ nézetét, amelyek jelen voltak az 1945-ben tartott moszkvai értekez­leten. Marshall, válaszában kijelentette: Pillanatnyilag nem áll módjáb­an végleges választ adni d® elvben hozzájárul ,a kinsi kér­désnek a moszkvai értekezlet tartama alatt való megvitatásá­hoz. Az amerikai külügyminiszter ki­jelentette még, hogy pillanatnyilag ügyrendi problémát Jelent© kérdés folytatásaként felmerül az a köze­lebbi probléma, hogy Kína képvi­seltesse-e magát a megbeszélések bármelyikén, vagy sem. Molotov válaszában kijelentette, hogy az 1945-ben tartott moszkvai megbeszéléseit nem­ találták szüksé­gesnek Kína jelenlétét, minthogy akkor az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és a Szovjet­ Unió által teendő lépésekről tárgyalak. A je­lenben pedig arról van szó — foly­tatta Molotov —, hogy az IS­IS-ben hozott határozatokat hogyan való­sítsák meg a határozatokat hozó ugyanazok a szövetségesek. A ha­tározatok m­eghozdtalában pedig Kína nem vett részt. Kijelentette, ő is hajlandó hoz­­zájárulni a kínai kérdésnek a többi külügyminiszter által megfelelőnek talált bármelyik időpontban való megvitatásá­hoz. Ezenkívül még két kérdésre hívták fel a külügyminiszterek figyelmét Az egyik egy brit javaslat volt amely szerint lehetőleg rövidesen v®­­gyek fontolóra a Triesztre vonatko­zóan még New Yorkban felállított pénzügyi bizottság jelentését. A má­sodik ilyen irányú javaslatként Mo­lotov megemlítette, hogy a berlini szövetségesközi jóvátételi irodától levél érkezett meg a londoni értekez­­lethez, amelyben képviselő kiküldé­sét ajánlották fel a moszkvai érte­kezletre.­­ Bidault azt indítványozta, hogy ezt a javaslatot akkor vegyék fon­tolóra, amikor a szövetséges ellen­őrző tanács jelentésével kapcsolat­ban felmerül a német jóvátétel kér­dése. Ebben megegyeztek. Molotov megnyitó beszéde jelölt, valamint munkatársait, majd szó szerint a következőket mon­dotta: Üdvözölte a Szovjet­ Unió kormá­nyának nevében IS Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország küldöttségeinek ve­. Vizsgálat alá kell vennünk a Németországgal való békeszerző­déssel összefüggő egész sor fontos kérdést és meg kell vitatnunk az Ausztriával való szerződés kérdését. A feladatok, amelyek reánk vár­nak, nem könnyűek. Van azonban biztos alapunk az együttes munkára, mindenekelőtt a Németországra vonatkozó történelmi döntésekre. Ezt az alapot a szövetségesek krimi és berlini értekezletein fogadtuk el Helyetteseink Londonban és az Ellenőrző Tanács Németországban, a kapott megbízás alapján, a német és osztrák kérdés előkészítésében nagy és hasznos munkát végeztek. Engedjék meg kifejeznem azt az óhajtást, hogy a ma meginduló értekezlet sikerrel járjon. Ezek után áttérünk a folyó ügyekre. A­ brit küldöttség nevében Bevin brit külügyminiszter kifejezte há­láját a szovjet kormánynak a fo­gadtatásért és kijelentette: telje­sen tudatában van a munka fon­tosságának, amelyet a külügymi­niszterek értekezletének el kell vé­geznie. Kérést intézett Molotovhoz, mint a külügyminiszteri értekezle­tet vendégül látó ország képviselő­jéhez, hogy vállalja az első ülés elnöki tisz­tét. Ehhez a javaslathoz Marshall ame­rikai és Bidanic francia külügymi­niszter is csatlakozott. A két utóbbi államférfi rövid felszólalásában szintén rámutatott az értekezlet fontosságára és az elvégzendő munka nagy horderejére. Az európai megszálló haderők csökkentésének és Kína kiüríté­sének kérdése a napirenden Molotov köszönetét mondván, el­fogadta azt az indítványt, hogy az első ülésen ő elnököljön és megálla­pította az értekezlet tagjainak azt az általános véleményét, hogy a tervezett munka sikerének biztosítására minden lehetőt el kell követni A moszkvai értekezlet első ülésén elfogadták a decemberi newyorki értekezleten megállapított hat pont­ból álló ügyrendet Ausztria ügye a töltőként karul szőnyegre. Az osztrák kérdés megoldásával meg­bízott külügy­miniszterhelyettesek kedden folytatják a Londonban megkezdett osz­rák szerződésterve­zet kidolgozását. Molotov kérésére a külügymi­niszterek megegyeztek abban, hogy a „három nagy“ 1945 de­cemberében , Moszkvában tar­tott megbeszélések folytatása­ként a jelenlegi moszkvai érte­kezlet folyamán a kínai helyze­­tetet ia megvitatják, hogy az­ ­ Likvidálták Poroszországot Ezután a külügyminiszterek Bevin ja­vaslatára elfogadták Porosz­­ország likvidálásának kérdését Ezzel a volt porosz állam meg­szűnik Németország földrésze lenni. Az eddigi értekezletek eljárás­módjához hasonlóan az elnöki tisz­tet naponta váltakozva tőlük be. Kedden Marshall, szerdán Bidault, végül csütörtökön Bevin külügymi­niszter elnököl a külügyminiszte­rek értekezletén. A mai értekezlet egyik legfontosabb tárgypontja an­nak a jelentésnek megvitatása, amelyet a németországi Szövetsé­ges Ellenőrző Tanács a potsdami egyezmény végrehajtásáról készí­tett. Az osztrák küldöttség készen áll, hogy Moszkvába utazzék Az osztrák­ küldöttség r­észen áll hogy a moszkvai külügyminiszteri értekezletre utazzék az osztrák ál­lamszerződés tárgyalására. Kor­mánykörökben biztosra veszik, hogy a meghívás a legrövidebb időn bel. Hyshau délután I from­. a­ Hu­'íí arid Sztai Ch. Ross, a Fehér Ház sajtótitkára­­bejelentette, hogy Truman elnök,­­aki az eredeti tervektől eltérő­leg nem öt órakor, hanem hat órakor mondja el szerdai rádióbeszédét, részletesen beszámol nemcsak a gö­rögországi helyzetről, hanem a Kö­zel-Kelet problémáiról is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ki­adásában megjelenő „Tér és Forma“ című folyóirat­ legújabb száma magába­­foglalás a Közmunkák Tanácsának ed­digi munkája ágát. Kitűnően megírt cikk , kék mellett, világos rajzok szemlélteti módon mutatják be a romokból kiemel­kedő várost és mindazo­kat a terveket,­­amelyeknek kivitelezésével világváros válna Budapestből. Színes térképen lát­hatjuk Nagy-Budapest terai atíc­iói rá­szr­á­­lási terveinek egy részét, a Margitsziget újjáépítési terveit és többi kifejti eta­­­tisztikát Budapest épületeinek háborús sérüléseiről ' !­­ ' al­ma BM 99 SS&3

Next