Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

állományi sói h­rolye Budapest, 3. év, 74. szám Ifjabb zap­or csek PS Kedden folytatják a lásokat „A Holnap** ügyében Mától tiszta búzakenyeret sütnek a pékek Mm remdkívü­ll minisztertanács tárgyalja a ntm.gymr»csehszlovák 'megállapodást A kormány tagjai ma délelőtt tizenegy órakor rendkívüli s­zint a pozsonyi csehszlovák-magyar lakosságcsere-egynanény­­i mnisztertanácsot tartanak. A minsztertanácsok, amelynek ősz- megállapodásairól tárgyalnak. A pozsonyi tárgyalások időköz­­izehívására a ma reggeli órákban került sor, értesülésünk sze­lben tovább folynak. A c­s­e­peli astyagyilkos drámai vallomása SZAKASITS ÁRPÁD BEJELENTETTE: A szocialista pártok a délkelet­európai államok egységes­ tervgazdálkodását akarják Szakasits Árpád a parasztkort­­gresszuson mondott beszédeiben fel­vetette a délkeleteurópai tervgaz­­d­álk­odás történelmi jelentőségű­­ gondolatát A Világosság munka­társa a nagyhatású beszámoló u­tán beszélt Szakasits Árpáddal a dél­­kelete európai tervgazdálkodás kér­déséről Szakasits Árpád közölte minu­látás­unkkal, hogy a tervgaz­dálkodás gondolatát a Szociál­demokrata Párt már Párizsban ás Londonban is felvetette a Saeelár Deimokrata Pártok érté­­­keszeten, majd a Prágában megtartott középeurópai szociál­demokrata kongresszuson az egész anyagot előkészítették a részletes tárgyalásra.­­- a legközelebbi (május végén megtartandó) dunavölgyi konferen­cián — mondotta Szakácsts Árpád — konkrét tárgyalás alá kerülnek s különböző problémák és köztük nem u­túl­só sorban a délkeleteurópai ál­lamok gazdasági terveinek egyezte­tése és összehangolása. Ha ez sikerül és ha államközi tárgyalások során egyezmény­­szerűen ebben megállapodás lé­­­tesül, úgy ez egyike less­ze utóbbi évszázad legnagyobb je­lentőségű gazdaságpolitikai ese­ményeknek. — Szó sincs arról, mintha délke­leteu rópai autarchiára gondolnánk. Semmi sem áll távolabb tőlünk, mint egy ilyen eleve halálraítélt kí­sérlet. Ellenben az a hitünk, hogy a gazdasági erőknek ilyen összehan­golása, az itt élő népek gazdasági együttműködése a verseny kiküszö­bölése a legjobb út a gazdasági anarchia leküzdésére és a duna­­völgyi népek sslárd békéjének biz­tosítására. — Aminthogy nem gondolunk ati tar ebi­ára — folytatta nyilatko­zatát Szak­ásí­ts Árpád —, úgy ter­mészetszerűleg nem­ gondolunk arra sem, hogy ezt a nagy és fontos te­rületet elszakítsuk a világkereske­delemtől. Ellenben igenis gondolunk arra, hogy ezek a gazdasági tervek kapcsolódjanak a Szovjet­ Unió hatalmas tervgazdálkodásához és ily módon is lehetséges legyen legalább Európának ezen a te­rületén a gazdasági biztonság kialakítása és a válságtól men­tes gazdálkodás biztostása. Ara a kérdésünkre, hogy­ ezek a tervek milyen kihatással lehetnek a középeurópai népek közeledésére, Szakosíts Árpád a következőket mondotta: — Egy ilyen kölcsönös gazdasági érdekeken felépülő együttműködés jelentékeny mértékben hozná köze­lebb egymáshoz a szomszédos népe­ket, a gazdasági együttműködést követné a kulturális kapcsolatok felvétele és út nyílnék a demokrá­ciák politikai együttműködése felé is.­­ Az egészséges gazdasági vérke­ringés sok méreganyagot távolí­­tana el a kelet- és délkelet-európai népek­ életéből és erősen megnö­velné ellenállóképességüket minden zavaró tényezővel szemben, minden reakciós kísérletezéssel szemben is, anélkül hogy a na meg amúgy sem időszerű föderatív megoldásra kellene törekedni és anélkül is, hogy ez valmiféle tömbpolitikát je­lentene. Ezután Szakosíts Árpádnak, Zde­mek Fierlinger h­elyettes miszterel­nökkel, a csehszlová­k szociáldemo­­krata párt vezetőjével folytatott tárgyalásai irántt érdeklődtünk. — A fentieken kívül is még sok a két pártot különösképpen ér­deklő problémát beszéltünk meg a legbarátibb légkörben — fe­lelte Szakalts Árpád. Mind a két párt konstruktív reál­politikára törekszik és ennek megfe­­lelően nagy gondot fordít a mun­káspártok egészséges együ­ttműkö­­ködésére, amely kétségtelenül egyik legjelentékenyebb tényezője tehet a gazdasági tervek megvalósításának épúgy, mint a népek közeledésének és az új demokráciák megerősödé­sének és lehetővé teszi majd azt, hogy itt ezen a viharos területen új emberi élet keletkezzék. Németország nyugati övezetének nácitlanítása sokszor paródiává fajul — írja a Pravda németországi különtudósítója A moszkvai rádió ismertette a Pravda németországi különtudósí­tó­ján­aak cikkét, a nyugati övezetek nácitlanításáról a különtudósító levelet­­ kapott egy antifasiszta némettől, akit Hit­ler egrik internálótáborából szaba­dítottak ki. ,Félek bevallani, hogy soha nem voltam náci — írja ez a német . A volt nácik minden veze­­tő pozícióba befészkelték magukat, és megapakdályozzák, hogy munkához jussak A különtudósító megállapítja, hogy egy antifasisztának az új Németországban el kell titkolnia felfogását, hogy meg tudjon élrti. Neki lehet azt átíteni — írja a szü­­löntudósító —, hogy a nyugati öve­zetekben egyáltalában nem volt nácitlanítás, de az gyakran paró­diává válik, mert a nácitlanítást maguk a nácik végzik. A potsdami határozatok, amelye­ket a népek sok millió szabadság­hamusának sírja felett hoztak, a német militarizmus és fasizmus telm­­en kiirtását írták elő, hogy Német­ország soha többé ne fenyegethesse szomszédait és az egész emberiség békéjét.

Next