Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)
1947-04-01 / 74. szám
* ♦ Heimovitz Márta és Fischer Tibor [házasságot kötöttek. (X) A magyar parasztság sorskérdései a szocialista parasztkongresszus előtt ! Szakasits Árpád, Szeder Ferenc, Takács Ferenc beszédei a vasárnapi vitában nap azt mondta a kongresszuson, hogy a nagyipar társadalmasítása a céljaink közé tartozik. Azt akarjuk, hogy a rohamosan fejlődő nagyipara ne kevesek magánérdekét, hanem az egész országot szolgálja. A földnél azonban a haladás iránya éppen ellenkező. A nagybirtok erőszak útján jött létre és erőszak is tartotta fenn. Európa összes szociáldemokrata pártjai tapasztalatból állapították meg, hogy a demokrácia pOJUH.:*isszoropontból és a főbbtermelés gazdasági szempontból a kisbirtokok életrehívását követeli. Ezért voltunk mi mindig a nagybirtok ellenségei ésharcoltunk azért, hogy a föld a parasztságé legyen. — Az 1918-as kongresszusunk agrárpolitikai bizottsága kezdte kiművelni a földreform terveit és ha a háború ennek befejezésében meg is akadályozta, a világégés befejezése után a Szociáldemokrata Párt lelkesen magáévá tette Károlyi Mihály földreformtervezetét. — Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy nem a Szociáldemokrata Párton múlott a földreformnak 1918-ban történt bukása. Mi a végrehajtást akkor is szorgalmaztuk, amikor az ellenforradalmi kormányok látszattörvényekkel akarták a parasztság nagy problémáit elkenni. Ekkor a Szociáldemokrata Párt volt az, amelyik elég bátor volt ahhoz, hogy a legnagyobb terror dühöngése idején is felemelje szavát a földreformért. így történhetett, hogy 1921-ben a szentesi városházán nyíltan programot adott a párt, amely programnak egyik tengelye éppen a földreform kérdése volt. A párt felemelte az USEMP-.. .”- hanyatlott zászlót és bátran lobogtatta végig az országon, mert látta, hogy Európaszerte mélyreható földreformtörvények születnek. Az egymást követő kongresszusok mind javítottak ezen a programon, amíg eljutottunk 1930-ig. Mielőtt azonban hozzákezdtünk volna a komoly munkához, még egy komoly figyelmeztetést intéztünk az - Ha -uralkodó osztályhoz: Ha ő maga . Ami pedig földbírtokpolitikán-s nem segít a parasztság földhözjvltarcát illeti, ebben a tekintetben sem fásában, el fog jönni az idői amikor lehet semmi kétsége a falu népének. S az uralkodó osztály félreállításával Bán Antal iparügyi miniszter. Meg-maga a parasztság fogja begcsi-Szombaton délután fél 1 órakor kezdődött a Szociáldemokrata Párt országos parasztkongresszusa, az Újvárosháza dísztermében. A kongre-sszus az Olló szocialista földmunkáskongresszus 39. évfordulóján ült össze, hogy számot vessen a parasztság helyzetével és megszabja a jövő tennivalóit. Az Újvárosháza közgyűlési termének férööralakú padjai zsúfolásig megteltek a szocialista parasztmozgalom generációival. Húszéves parasztinak, keményarcú földmunkások és a szocialista fördmunkásmozgalom hősi korszakának őszhajó, barázdásarcú tanai ültek egymás mellett. A kongresszuson az E gárda újpesti és kőbányai osztagai adták a diszőrséget, Erős Rezső parancsnok felügyelete mellett. A Budai Általános Munkásdalárda dalai után a központi pártvezetőság nevében Szeder Ferenc, üdvözölte a kongresszust és javasolta, hogy díszelnökké az agg, de törhetetlen hitel szocialista földnyunkás, Post's Andort, elnökké pedig Kolthy Sándort válasszák meg. Posztós Sándor visszaemlékezett az 50 év előtti földmunkás-kongresszusra. Ne legyünk szendmentál sok! —■ 1929-ben alkottuk meg a párt agrárpolitikai programját, amelyet valamennyiünk segítségével Takács József dolgozott ki. — Szörnyű terror következett erre. Keresztes-Fischer Ferenc és társai csendőrszuronyokkal és a legpiszkosabb közigazgatási eljárásokkal akarták kiütni kezünkből a zászlót. Ütötték, botozták a legkiválóbb elvtársakat, a leghihetetlenebb módszereket alkalmazták velünk szemben és ezért most, amikor a politikai hatalom birtokában vagyunk, ne legyünk szentimentálisak, hanem gondoljunk vissza a botozásokra, a becstelenségekre, a csendőrsortüzekre, amely annyi drága szocialista vérbe került. Az előttünk álló nagy problémákat még nem intéztük el, még súlyos feladatok várnak megoldásra. Termelési rendünket át kell szervezni. Azokat, akik nem jutottak földhöz, a legteljesebb szociálpolitikai védelemben kell részesíteni. Az uralkodó osztály megsemmisítésével megnyitották az útját a demokratikus fejlődésnek és haladásnak. Demokratikus ülemrendünket megvédjük, a megszerzett földet magántulajdonban megtartjuk és szabadságunkat, ha kell, minden eszközzel megvédjük. A Szociáldemokrata Párt most gyakorlati példával hirdeti elveit. Nem elvenni, hanem adni akar minden dolgozónak földet, szabadságot, demokráciát, tehát egy magasabbrendű társadalmi rendet, amelyen keresztül eljuthatunk a szocializmus gyakorlati megvalósításához. (Éljenzés.) Ez a párt mindig a becsület, a tisztesség mintaképe volt. Még a legsötétebb korszakban sem vonták kétségbe a szociáldemokraták harcisainak becsületességét és tisztességét. Egész közéleti tevékenységünk a tisztesség és a becsület jegyében zajlott le. A dolgozók egységéért — Ne csak stabilizáljuk, amink van, hanem magasabb fejlődést biztosítunk a gazdaságnak, hogy demokráciánkat ezen keresztül meg tudjuk szilárdítani és útját álljuk annak, hogy még gondolatban is valaki visszakívánja a múltat, amely a legsötétebb, a legkíméletlenebb volt. Mindent elkövetünk arra nézve, hogy felemelkedhessünk és mindent elkövetünk, hogy demokráciánkat megszilárdítsuk. De elkövetünk mindent arra nézve is, hogy a mezőgazdasági népesség szervezeteit a Szociáldemokrata Párton belül kiépíthessük. Mert a Szociáldemokrata Párt hatalomra törő párt, nem elégedhetik meg azzal, hogy csak sovány részese legyen a hatalomnak és meg vagyunk győződve arról, hogy a hatalomra jutás alapfeltétele az összes dolgozó tömegeknek egységbe való kovácsolása. Nincs külön parasztosztály és iparos munkásosztály. Ezt a tényt a szociáldemokraták történelmi múltja igazolja. Van dolgozó réteg, amelybe beletartoznak az ipari munkások, az értelmiségi foglalkozásúak, a mezőgazdasági munkások és a kisparasztság hatalmas rétege. Valamennyiünknek kötelessége, hogy a parasztságot is osztálytudatra éli Bán Antal: A parasztság nélkül nem lehet történelmet csinálni Bán Antal iparügyi miniszter lépett ezután az előadói emelvényre. Arról szólott, hogy a városokból indult el ugyan a szocialista gondolat, de hetvenöt éve törekedik arra a Szociáldemokrata Párt, hogy _ a városi és a falusi dolgozók között széttörhetetlenek legyenek a kapcsolatok. Az új birtokosoknak üzenjük, hogy minden földhöz juttatott új gazda telekkönyvi tulajdona a föld. — Tudjuk — mondotta Bán Antal —s hogy Magyarországon a parasztság nélkül min lehet történelmet csinálni. Takács József, a szociáldemokrata földmunkásmozgalom 50 évéről emlékezett meg. Szélig Imre a faluközigazgatás problémáiról tartott beszámolót, megállapította, hogy a szociáldemokráciának Magyarors-ágon nemcsak a kapitalizmussal, de a feudalizmussal is fel kellett venni a harcot. A feudális Magyarország közigazgatása a nagybirtok törvényesített védelme volt A földreform megvalósításával nemcsak a birtokot kell odaadni a parasztnak, de biztosítani kell számára a politikai hatalomnak azt a részét is, amelyben eddig a régi tulajdonos volt az úr. Ne a vármegyék irányítsák a falu életét. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a község legyen s jegyzője a népből származó paraszti sar. A Szociáldemokrata Párt a falu szántára is szebb és jobb életlehetőségeket akar biztosítani. Szeder Ferenc: A földnél a haladás iránya más, mint az iparban Vasárnap reggel 8 órakor Rákóczi Mihály elnökletével nyílt meg a parasztkonszesszus második napja. Elnőnök Szeder Peren« lépett »a előadói emelvényre, hogy megtartsa előadását a „parasztság és szocializmus“ kérdéséről. — Az ipari munkásság — mondotta Szeder Ferenc — érdekeiben teljesen azonos a parasztsággal. Ez a két dolgozó réteg csak egymást segítve érheti el jogait és szabadságát. Ellenségeink természetesen mindig azt, akarták elhitetni velünk, hogy kizárólag az ipari munkásság pártja vagyunk és a parasztsághoz semmi közünk. Érthető volt ez a taktika. Túlnyomórészt mezőgazdasági országban az ipari munkásság egymagában nem tudta kiváltságaikat és jogaikat döntően veszélyeztetni. Azt terjesztették, hogy kolhóz-rendszerbe akarjuk kényszeríteni a parasztságot. Ehhez a hazug propagandához járult még a csendőr, a hasznán, az ispán, valamint a szószék befolyása, amely azt célozta hogy a falu dolgozóit ne szervezhessük meg saját érdekeik védelmére. Mi azonban minden terror ellenére a röpiratok millióival folytattuk a felvilágosító munkát. És a parasztság meg is találta az utat hozzánk, mert mi voltunk az egyetlen párt, amely a falu dolgozóinak ügyével foglalkozott vélni a földreformot. Hasztalan volt azonban minden, hasztalan volt, hogy 1928-ban az ország demokratikus berendezkedését jelentettük ki minden további komoly fejlődés alapjául, az uralkodó osztály nem vett róla tudomást. Osztálysorsjegyét befizetni titosos már a»triers ?2«é» ke««latá*k Azok részére, kik személyesen veszik át sorsjegyeiket, a sorsjegyeket április 8-ig tartják fenn. főárusítók Vim, 102SES* VRT 23 - Vii,EK2$ÉVET KRT 48