Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-13 / 83. szám

Ha délelőtt Szobra érkezik a szlovákiai magyarok első csoportja Szobrát jelenti telefonon a Világosság tudósítója. Szob vasúti állomása fellobogózva várja az első szerelvényeket, amelyek ma délelőtt Szlovákiából a diószegi és lévai kitelepítetteket hozza. Az első vonatszerelvény 11 órakor érkezik Diókszegről, a második 12 órakor Léváról. Az áttelepítési kormánybiztosság megtett minden előkészületet a kitelepítettek fogadtatására. Dr Bolya Lajos kormánybiztoshelyettes már pénteken este Szobra érkezett, míg dr Hajdú István, az új áttelepítési kormánybiztos szombaton a kora reggeli órákban érkezett Szobra és felülvizsgálta az előkészületeket. A kormánybiztosság szociális osztálya orvosi készültséget állított fel, betegszobát rendezett be és a Magyar Vöröskereszt öt ápolónővére várja az érkezőket A Magyar Vöröskereszt ápolónői Szobon felszállnak a vonatra és a kitelepítés helyéig kísérik a szlovákiai magyarokat. Minden vonatszerelvény orvosi felszerelést gyógyszert és élelmiszert visz magával. Az első szerelvény délben indul el tovább Rákospalota—Újpest felé, ahol az érkezők ebédet kapnak. Az első hivatalos fogadtatás Szobon lesz, ahol dr Hajdú István kormánybiztos, Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár és dr Vikot János népjóléti államtitkár fogadja a kitelepített magyarokat Az első csoportot a pest megyei Harta és Hajós községekben helyezik el, ahol a svábok kitelepítése során megürült gazdaságokban és lakásokban nyernek elhelyezést E percben érkezett párkányi jelentés szerint a Diószegről indított vonaton huszonkilenc kitelepített család érkezik 118 személlyel. A vonaton 17 ló, 88 szarvasmarha, 37 sertés és 2 cséplőgép van. A Léváról elindított szerelvényen tizenkét család van, negyven személlyel. Három ló, négy szarvasmarha és egy cséplőgép van a vonalon. Sándor Dezső A Történelmi Emlékbizottság ülése A Történelmi Emlékbizottság, amely 1943-ben a magyar ellenállás első szervezője volt, tegnap délután ülést tartott Tildy Zoltán köztársasági elnök fogadószobájában. Az ülésen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Szakosíts Árpád és Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettesük, Ortutay Gyula, Mihályffy Ernő és Veresz Péter miniszterek valamint a Történelmi Emlékbizottság számos tagja. Mihályffy Ernő üdvözölte a köztársasági elnököt és a történelmi Emlékbizottság tagjait, megemlékezett a bizottság múltjáról a díszelnöknek fel kérte Tildy Zoltán köztársasági elnököt. Tildy Zoltán beszédében ugyancsak a Történelmi Emlékbizottság megalakulásának idejére vetett visszapillantást és helyeslését fedezte ki afelett, hogy az Emlékbizottság kiegészült azokkal, akik annak idején az emigrációban elszakítva bár, de közös célokot dolgoztak. A Bizottság ezután négytagú elnöki tanácsot választott. Az elnöki tanács tagjai: Nagy Ferenc, Szakosíts Árpád, Rákosi Mátyás és Veres Péter, míg ügyvezető főtitkár Mihályffy Ernő lett, aki ismertette a Történelmi Emlékbizottság előtt az 1948—49-es szabadságesztendő eddigi előkészületeit és azt a meleg érdeklődést, amely a Szovjet-Unió, Amerika, Franciaország, Lengyelország, Jugoszlávia, valamint Amerika magyar■ága részéről mutatkozik a történelmi évfordulót jelentő esztendő iránt. Ritkán herdáltak el olyan alaposan gazdag örökséget, mint ahogyan bizonyos körök két év alatt felemésztették Roosevelt politikai ésszellemi örökét. A háború csatazajának utolsó orkánjában hasított a szabad és a szabadságra sóvárgó népek szívébe a döbbenetes hír, hogy Franklin Delano Roosevelt agyhűdés következtében 1945 április 12-én váratlanul elhunyt. Amerika népének nem lehet szemrehányást tenni, hogy nem ismerte volna fel kellő időben és az alkalmas történelmi pillanatban ezt a lánglelkű szabadsághőst, politikai zsenit és nagyszerű szervezőt Akik ma elfordultak szellemi örökségétől, hiába akarják feltüntetni szerepét és misszióját úgy, mintha az független lett volna az amerikai közvéleménytől. A tárgyilagos visszaemlékezés megállapíthatja, milyen hatalmas közvéleménye volt a roosevelti politikának Amerikában. Ez a közvélemény elsősorban Roosevelt gazdasági reformjai mellett alakult ki, amikor 1932-ben először az elnöki székbe emelte a demokrata párt vezérét. Roosevelt rendszeresen alakítottaki gazdasági politikáját és ennek nyomán belpolitikai és nagyvonalú külpolitikai rendszerét. Valóban új rendszert jelentett az a tizenhárom év, amelyet elnökségének négy ciklusa fémjelez Amerika történelmében. Ez a tieenhárom év az igazi demokraták uralmának korszaka volt az Egyesült Államokban. Jól emlékszünk a megdöbbenésre és a tiltakozás viharára, amely az amerikai nagykapitalizmus részéről 1932-ben Roosevelt megválasztását és gazdaságpolitikai tervét, a New Deal-t fogadta. A New Deal szó szerint jelentette az új osztást, a javak új és igazságosabb elosztását, amelyért a munkásmilliók élén indult rohamra a bénalábú Roosevelt hogy rendet teremtsen a nagykapitalizmus politikája okozta gazdasági káoszban és a Wall Street ügybankárainak érdekei helyett a nép igazát juttassa érvényre az Egyesült Államok kül- és belpolitikájában. Roosevelt forradalmi reformokkal kezdte elnökségét, állami ellenőrzés alá vonta a nagyvállalatokat, megnyirbálta a mammutjövedelmeket, széleskörű jogokat adott a szakszervezeteknek, szociális alapra helyezte az adózást, kényszerítette a vállalkozókat a munkásság emberi életnívójának kialakítására. 1836-ban másodszor is a New Deal programjával győzött Roosevelt, aki ellen hiába vonult fel a mérhetetlen vagyonnal rendelkező amerikai kapitalizmus hazug propagandája, hogy rágalombajáratával diszkreditálja ezt a kivételes embert. A dolgozók milliói négy választáson át kitartottak Roosevelt mellett, aki nemcsak belső szociális reformokat vitt keresztül, hanem megértette az európai kontinensen kitört konfliktus világraszóló jelentőségét is és nyomban átlátta, melyik oldalra állítja Amerikát a történelmi igazság. A kortárs számára örökké felejthetetlen, az utókor számára mindig tanulságos lesz az a mesteri politika, amellyel Roosevelt meggyőzte Amerika egész közvéleményét a háborúba való beavatkozás szükségességéről. Fáradhatatlanul agitált és magyarázott, amíg elhallgattatta a kapitalisták és az európai fasizmus ügynökei által támogatott elszigetelődési politika híveit és a szövetségesek mellé állította az Egyesült Államokat. Személyes befolyására szavazta meg a kongresszus a Cash and Carry, majd a Lend and Lease törvényeket, amelyek már 1940-ben gyakorlatilag a szövetségesek rendelkezésére bocsátották Ameriak mérhetetlen gazdasági erőforrásait és ipari termelését. Lépésről lépésre vitte a beavatkozás útjára Roosevelt az eleinte húzódó, de később nagyvonalú politikáját megértő Amerikát, amely Roosevelt harmadszori elnökké választása után, 1841-ben, ténylegesen is fegyvert ragadott. Ekkor bontakozott ki Roosevelt igazi nagysága: hetek alatt leállította az egész béketermelést, átállította a haditermelésre az amerikai ipart, hatalmas hadsereget szervezett és miután felismerte a szovjet népnek a világszabadság kivívásában vállalt rendkívüli szerepét, őszintén és becsületesen kereste és építette ki kapcsolatait Sztálin generalisszimuszhoz. A szövetség, amely az ő elnöksége alatt összefűzte az Egyesült Államokat a szabad szovjet népek szocialista köztársaságával. igazi szövetség volt, mert tartalmát a szabadság iránti rajongás, az őszinte barátság és a kölcsönös segítség adta , e szövetséget Roosevelt nemcsak a háború ajtamára tervezte. Amerika segített kivívni a győzelmet, amelyet Sztálin és Roosevelt készített elő, de a nagy elnök halála után hivatalos politikán elfordult a roosevelti örökségtől. A nagytőke ismét befolyáshoz jutott az amerikai államvezetésben. Roosevelt kitűnő munkatársait egymásután állították félre. Az őrt Wallace kereskedelmi miniszter zárta be, aki politikai megnyilatkozásaiban a roosevelti szellem méltó örökösének bizonyult. Akik arra hivatkoznak, hogy a közvélemény többsége elfordult a roosevelti politikától, mert néhány hónappal ezelőtt a republikánus pártot juttatta hatalomra, figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a pártokon kívül álló választók milliói éppen azért hagyták cserben a demokrata pártot, mert csalódtak Roosevelt halála óta követett, a roosevelti szellemmel ellenkező politikájában. A kongresszusi választás óta meggyorsult a roosevelti politikával való szakítás irama. A Truman-féle kormányzás igyekezett megszorítani a munkásság jogait, antiszociális politikájával súlyos bérharcokat provokált és csak jelentéktelen mértékben adóztatta meg a nagytőke háborús nyereségeit Ezzel egyidejűen a roosevelti külpolitika vonala is megszakadt. Az amerikai külpolitikában mindinkább felfedezhető a nagytőke imperialsztikus terjeszkedése, amelynek révén levezetni igyekeznek az egyre fenyegetőbb belső gazdasági válságot Ez a külpolitika nem a szabadsághoz ragaszkodó népek összefogása útján keresi a világ bajainak gyógyítását, alapelveiben szembekerült tehát Roosevelt külpolitikájával, amely a Szovjetunióval való őszinte barátság megteremtését tűzte ki egyik céljául, mert tudta, hogy enélkül tartós békét és igazságos világrendet nem lehet építeni. De mindezek ellenére mégsem egy lezárt korszak kiégett emlékéhez zarándokolunk Roosevelt halálának évfordulóján. A szabad és felszabadult európai népek szívében kiolthatatlanul él Roosevelt emlékével együtt a roosevelti politika igazsága is. Roosevelt lángelme,enélkül nehezebb lett volna a szabadság ügyének háborús győzelme. A tengerentúlon is rájönnek majd arra, hogy Roosevelt szelleme nélkül nem lehet győzelemre juttatni a béke ügyét sem. Roosevelt és öröké írta: GERGELY 1ST VAX Zsarolás miatt letartóztattak egy volt miniszteri titkárt A gazdasági rendőrség már régebben internálta Vágó György kereskedőt, különböző gazdasági visszaélések miatt Vágó feleségénél megjelent Tarczali Kornél volt miniszteri titkár és 18.809 forintért elvállalta Vágó György kiszabadítását. Kijelentése szerint 3000 forintot kell adni egy magasállású köztisztviselőnek, 2000 forintot pedig a rendőrség kap. Vágóné 7000 forintot át is adott Tarczalinak és miután közben Vágó kiszabadult, meg volt arról győződve, hogy ez Tarczali közbenjárásának eredménye. Az internálástól megszabadult Vágó azonban tudta, hogy minden közbenjárás nélkül szabadult ki és amikor Tarczali jelentkezett az elmaradt 3000 forintért és több ezer forintot kért, értesítette az államvédelmi osztályt. A belügyminisztérium államvédelmi osztályáról detektívek jelentek meg Vágó lakásán és Tarczalit letartóztatták abban a pillanatban amikor átvette a 4000 forintot. Tarczali a helyszínen bevallotta, hogy sorozatosan visszaélt a letartóztatott emberek családjainak szorult helyzetével és több alkalommal megjelent internáltak és őrizetbe vetel családjainál hogy pénzt vegyen fel kiszabadításukra. Igen sok helyen többezer forintot vett fel azzal a mesével, hogy egy igen előkelő államtitkár személyi titkára és mindent el tud intézni. Az államvédelmi osztály kiderítette, hogy Tarczali semmi kapcsolatba nem állt az ismert miniszteriális főv-’tfier’ővel vieszeplt nmeik nevével és így zsarolta meg áldozatait A népügyészségnek adták át 196 százalékos békebeli termelés a Magyar-Szovet Habzási Rt. pécsi bányájában A Magyar-Szovjet Hajózási Rt, amelynek érdekeltségébe tartozik a pécsi szénmedence, nemrégiben bemutatta a sajtó képviselői előtt azt az új munkamódszert, amellyel nem egészen egy esztendő alatt a legkitűnőbb eredményeket sikerült elérni a pécsi széntermelésben. Maszlov Konstantin vezérigazgató és munkatársai mintacsapatokat alakítottak , miután március 17-én teljesen új módszerrel megkezdték a munkát, a mintacsapatok napi átlag termelése március 51-ig elérte a a békebeli termelét 196 százalékát. A salntacsapatok vezetője, Kusnyér Zoltán főmérnök és Dolessnál Ferenc, az üzemi bizottság elnöke kijelentették az újságíróknak, hogy az eredmény érté- ekelésénél figyelembe kell venni a rend-t kívül súlyos munkaviszonyokat, amelyek a pécsi bányában nehezebbek, mint bárhol másutt. Egyébként az új munkamódszert Kivicsenko Iván szovjet mérnök, bányaigazgató, Troicki Péter és Szmetena Miklós szovjet mérnökök Kotnyér főmérnökkel karöltve dolgozták ki s a munkamódszerrel hozzá akarnak járulni a hároméves terv sikereihez. Ma kezdődik a Nemzeti Segély első kongresszusa. A Nemzeti Segély első országos kongresszusa, amely két napig tart, ma kezdődő a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az első nap felszólal dr Molnár Erik népjóléti miniszter, dr Petényi Géza egyetemi tanár, dr Bakács Tibor székesfővárosi tisztifőorvoshelyettes, majd este díszelőadás lesz a Kossuth-filmszínházban. Vasárnap dr Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter beszél. A Nemzeti Színház díszelőadásán Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója mond megnyitó beszédet. ""