Világosság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-222. szám)

1947-07-01 / 146. szám

ben bent kell lennie a­ koalícióra képes Kisgazdapártnak. — Mi, szociáldemokraták — foly­tatta beszédét Szakosíts Árpád — amikor az összeesküvés felfedezése után a válság egyre súlyosabbá lett, azonnal felvetettük és sürget­tük a választások kiírását. Szükségesnek látjuk a válasz­­tásokat, hogy véget lehessen vetni egy alapjában elhibázott politikai konstrukciónak és egészséges koalíciót lehessen teremteni. Mi, szociáldemokraták, töretlen és konzekvens politikát folytattunk az elmúlt két évben is, nincs okunk félni a választásoktól! Együttes erővel a reakció ellen Rámutatott ezután arra, hogy a Szociáldemokrata Pártnak nagy presztízse van, a dolgozó nép leg­jobbjai tartoznak sorainkba és re­ménykedéssel tekint reánk az egész ország. Nemcsak nálunk, de az egész világon a népek a szociáldemo­kráciába vetik bizalmukat. — A választások kérdését alaposan és minden részletre kiterjedően megtárgyaltuk — mondotta. — Arra a megállapításra jutottunk, hogy választanánk kell és a választásokon a Szociáldemokrata Párt külön listán indul. A külön lista egy po­ontra sem jelenti azt, hogy lazítani akarunk a két munkáspárt együttműködésén. Ez a választás nem egy­más ellen megy, hanem közös erővel a reakció ellen Beszámolt ezután Szakosíts Árpád arról, hogy a Kommunista Párttal több vitás kérdés tisztázása megtör­tént. Böhm Vilmos tárgyalt Rajk László belügyminiszterrel és így remény van arra, hogy a bel­­ügyi vonalon is lényegesen ja­vul az­ együttműködés.. . Legyetek öntudatosak és ke­mények! Ha valaki támad, üssetek vissza! — mondotta Szakadta. — Érezze minden szociáldemokrata, hogy mögötte ott áll egy hatalmas erő­ párt minden ereje. Megvédjük elvtársainkat bárki ellen, ha szociáldemoratához 11­­v­lően viselkednek. A percekig tartó tapsviharral fo­gadott beszámoló után hozzászólá­sok következtek, amelyekre Szaka­­sits Árpád részletesen válaszolt. Vasárnap reggel Böhm Vilmos nyitotta meg a tanácskozásokat és felolvasta a Moszkvában tartózkodó Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter üdvözlő táviratát. Böhm Vilmos javaslatára a pártválaszt­mány táviratban üdvözölte a Moszkvában sikeresen tárgyaló Rónai Sándort. Kies István a párt kimagasló külpolitikai eredményeiről Jeies István igazságügyminiszter mondotta el ezután külpolitikai be­számolóját. Ismertette a délkelet­­európai, és keleteurópai országok szociáldemokrata pártjai budapesti kongresszusának előkészítő munká­latait. — Nem akarunk délkeleteurópai vagy keleteurópai blokkot" létesíteni — mondotta. Rié'á' István'.TM—~'A blokk-politikát kerülni leéll. A ke­let- és délkeleteurópai országok mind kis országok. Nem csinálha­tunk világpolitikát. Úgy kell politi­kánkat irányítani, hogy egyik n­agyhatalom szemében se váljunk gyanússá. A kongresszuson hangsúlyoztuk, hogy a résztvevő államok párt­jaival külpolitikánkat a Szov­jet­ Unió felé akarjuk irányítani. Ezt eldönti az, hogy a Szovjet­ Unióban a szocializmus épül, tehát a Szociáldemokrata Párt, amelynek célja a szocializmus megvalósítása, elsősorban annak az országnak a brutságát keresi, amely a szocializ­must építi. Ez nem jelent elzárkó­zást. Igenis, politizálnunk kell a nyugati nagyhatalmak felé is, de az nem lehet olyan politika, amely a Szovjet­ Unió ellen irányulna vagy a S­zovjet­ Únió érdekeit sérthetné. Ez volt az összes résztvevő­­pártok véleménye is. — Az osztályharc — folytatta Ries István — nem a szocialista és a kommunista pártok harca, hanem az osztályharcot a mun­kásosztály vívja meg. Aki gyengíti a munkásosztály harci frontját, az a munkásosztály áruló­ja. A du­na­völgyi konferencián ki­építettünk egy olyan szervezetet, mely lehetővé teszi, hogy a részt­vevő országok politikai, gazdasági és kulturális téren együttműköd­hessenek. Ez a konferencia bizonyí­téka annak, hogy a Szociáldemo­krata Párt léte, nagysága és ereje nemcsak pártkérdés, hanem magyar kérdés, az egész európai békének kérdése. Ez a párt, a felszabadulás óta nemzetközi téren a legnagyobb eredményeket érte el az ország ér­dekében. az OPERAHÁZBAN Július 3-án, csütörtökön este 6-kor HUSSORSSKM: BORIS GODUNOV Kedvezményes jegyek a Népszava­könyvker­eskedésben. Erzsébet krd­. (Telefon: 223-447) Festék és Vegyipari Részvénytársaság Budapest, IX. Cwirin-tér 7. sa. Megnyitó-mérleg 1947 január 1-én. (Va­gyon: árukészlet: 2 644374,90 Ft, váltók: 6.500.0 Ft, adósok: 1,276.232.54 Ft, kész­pénz és bankkövetelés: 78.629.99 Ft, át­meneti tételek: 2095.083. 72 Ft, összesen: 6,100.821.15 Ft Teher: részvénytőke: 160.000.0 Ft, tartalékalap: 45.138.50 Ft, hitelezők: 5,893.844.77 Ft, köztartozások: 627.99 Ft, átmeneti tételek: 1.209.83 Ft, összesen: 6.100.821.15 Ft. Budapest, 1947 június 20. Az igazgatóság. Megvizsgálta és rendben találta, a felügyelő szotteág. rmrnnifHimrrmnnimíliffmmHiwirfmw' 4 Világosság Kedd 1947 VII. A magyar álláspont győzött az Internationale kérdésében . A zürichi szocialista konferen­ciának két érdekessége volt. Az egyik az internationale visszaállí­tásának kérdése. A Szociál­demokrata Párt kí­vánja az internationale felállí­tását, azonban ez nem lehet pártinternationale, hanem az egész munkásosztály internazio­­neleja. — Ezt az elvet, ami tőlünk in­dult el, a zürichi konferencia el­fogadta. — A másik fontos kérdés a német kérdés. Amíg a német kérdést nem intézik el megnyugtatóan a nagy­hatalmak, addig Európában nem lehet békéről szó- Az európai ipar nem támadhat föl a német ipar nélkül. A német szociáldemokrata párt a hitlerizmus uralomrajutásá­­val megszűnt. A nemzetiszocializ­mus a maga 12 éves uralmával annyira átitatta a német népet, hogy nagyon nehéz kivezetni a nemzetiszocializmus ideológiájából. Zürichben formailag nem vették fel a német szociáldemokrata pár­tot, hanem bizottságot küldtek mellé, mely a német szociáldem­okrata párt éppen ma Nürnbergben kezdődő kon­ferenciáján megjelenik a kérdés ta­nulmányozására. A magyar Szociál­demokrata Párt a nürnbergi konfe­renciára Buchinger Manót küldte ki megfigyelőként. A német szociál­demokrata párttal való kapcsola­tokról a bizottság és Büchiner Manó jelentése után fognak dönteni. A Szociáldemokrata Párt felvilágosító munkája külföldön Rics István ezután a Marfűi úti­tervről beszélt.­­ Kérdés, vanne­k pénzsegélynek politikai feltételei Ha van,­az európai népek nem fo­gadhatják el a tervet, mert az euró­pai népek nem akarnak Amerika gyarmataivá lenni Bevin brit kül­ügyminiszter kijelentette, hogy meg kell teremteni az egységes európai frontot, mely tárgyal Amerikával. Hosszú időn át vitatkoztak arról, várjon a Szovjet-Unió elfogadja-e a meghívást a párizsi értekezletre, vagy sem. A Szovjet-Únió ellen­ségei abban reménykedtek, hogy a Szovjet nem fogadja el a meghí­vást A reakció legnagyobb megdöb­benésére a Szovjet­ Unió csatla­kozott az értekezlethez, s maga Molotov külügyminiszter uta­zott ki Párizsba az értekezletre. Szerintem ez voltaképpen az első békekonferencia a háború után. Itt nem arról van szó-, hogy kitől mit vegyenek el, hanem arról, hogy a háború által meggyötört országokat hogyan lehetne újjáépíteni Nem újabb háború előkészítéséről, ha­nem az európai dolgozó milliók életszínvonalának, emeléséről van szó. Magyarország Bede István lon­doni követ kiküldésével « beje­lentette a maga érdekeltségét a terv végrehajtásánál. —­ A párt önállóságából és füg­getlenségéből egy jottányit sem va­gyunk hajlandók engedni. A kül­földi pártok itt járt képviselői nagy csodálatai adóztak az elért eredmé­nyek és a két munkáspárt tökéletes együttműködése felét. — Köh­m Vilmos és én kedden Prágába utazunk, hogy ott a cseh elvtársakkal beszéljünk nagyon fontos kérdésekről. Remélem, hogy na­gyon komoly eredményekkel térhetünk vissza Prágából. — A Nagy Ferenc-féle üggyel kapcsolatban a legvadabb rémhírek keltek szárnyra. Amerikában arról beszéltek, hogy itt vér folyik az uccukon, gépfegyverek kattognak, barikádokon harcolnak. Szakasztó Árpád személyesen győzte meg a külföldi közvéle­ményt, hogy mi történt valóban itt. A külföldi lapok hangja mintegy vara­sütés­re teljesen megváltozott, nemcsak a svájci, a francia lapoké, hanem az ame­rikaiaké is. Amikor az ország a legnagyobb vál­ságban volt, a Szociáldemokrata Párt volt az, amely ismét külföld­ről húzta rendbe a dolgokat. Kül­földön ma már tárgyilagosan ítélik meg a helyzetet és­­ nem a magyar demokráciát támadják, hanem azt a Nagy Ferencet, aki összeesk­üvést szőtt saját kormánya­ ellen. Az első igazi békekonferencia Párizsban Marosán: Távol tartjuk a párttól a gyanús elemeket Ries István után Marosán György főtitkárhelyettes mondotta­­­ el a be­számolóját a szervezés kérdéseiről: — Feladatiak közé tartozik a sok­rétű értelmiség megszervezése mel­lett a kisiparos, fáskereskedői a köz­­igazgatási apparátus­­embereinek, közhivatalnokoknak a megszerve­zése is. Kötnünk kell magunkat ahhoz a szemponthoz, hogy politikai múlt tekintetében kompromit­tált, vagy akár csak alaposan gyanúsítható elemeket távol tartsuk pártunktól. A szervezés alapvető parancsa, hogy csak azok számára tegyük le­hetővé a pártba való belépést, akik­nél megvan a remény arra, hogy őszintén és jószándékkal közelednek hozzánk, "­hajlandók tanulj, alkal­mazkodni, beolvadni a mi megvál­tozhat­atlanu­l proletár jell­egű és proletárszellemű pártunkba. A párt belső szempontja, hogy a valóban szocialista vagy szo­cialistává lett osztálytudatos és osztályharcos elemek vezető, irányító szerepét ne fenyegesse és ne fenyegethesse osztályide­gen elemek befolyása. Nem tévesztjük szem elől az alap­vető szocialista parancsot, hogy a kisebb érdeket mindig fel kell ál­dozni a nagyobb érdekéért s ettől nem is riadunk vissza. — Pártunk iránt nagy és nem csökkenő bizalom mutatkozik meg a társadalom minden réte­gében. A szervezés legfőbb politikai paran­csának azt tartották, hogy ne szól- KEDDTŐL ROYAL APOLLÓ AZ ORVOS BŰNE LULY PRIM, JULES BERRY, JEAN TISSIER Általános Kereskedelmi és Ipari Rt. Budapest, IX. Calvin-tér 7. sz. Megnyitó­ mérleg 1947 január 1-én. Va­gyon­­berendezések: 6.535.— Ft, érdekelt­ség a S­ichtman cipőgyár kft-nél: 572.610.72 Ft, árukészlet: 253.032.45 Ft, váltók: 13.874.— Ft, adósok: 340.224.— Ft, készpénz és bankkövetelés: 277.508.64 Ft, átmeneti tételek: 5.000.­ Ft, összesen: 1,468.784.81 Ft. Teher: részvénytőke: 160.000.- Ft, tartalékalap: 21.327.41 Ft, kétes követelései tartaléka: 50.000.­ Ft, hitelezők: 1,200.668.73 Ft, köztartozások: 31.962.10 Ft, átmeneti tételek: 4­826.57 Ft, összesen: 1,468.784.81 Ft. Budapest, 1947 június 20. Az igazgatóság. Megvizsgálta és rendben találta a felügyelőbizottság.

Next