Világosság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-222. szám)

1947-09-30 / 222. szám

­­k Mi javíthatná meg az USA és a Szovjet közötti viszonyt? _Az amerikai újságírók kérdéseire válaszolva a szovjet külügyminisz­terhelyettes még több problémára tért ki. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen lépéseket tartanak szükséges­nek a Szovjet­ Unió és az Egyesült Államok viszonyának megjavítá­sára, Visinszki így válaszolt: " A Szovjet­ Unió négy javaslata, amelyet a szovjet küldöttség az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyű­lése elé terjesztett a háborús izgatók ellen, egyik kiváló eszköze lenne a szovjet-amerikai viszony megjavulásá­­nak. s­­­ k Budapest, 3. év, 222. szám 1947 szeptember 30. kedd N­agybaconi Nagy Vilmos súlyos vallomása Jolny ellen Ma döntenek Magyarország felvételéről az M­O-ba Visinszki éles USA-ellenes sajtónyilatkozatának hiteles szövege A TASS nemyorki különtudósítójának jelentése nyomán a Magyar Távirati Iroda most közli Visinszki szovjet­ külügyminiszter helyettes szeptember 26-i newyorki sajtóértekezletének teljes szövegét. A külföldi hírszolgálati irodák Visinszki sajtóértekezletéről csupán kivonatos be­számolót adtak, a most­ rendelkezésre álló teljes szöveg alapján érde­kes részletekkel egészíthetjük ki a szovjet külügyminiszterhelyettes sajtóértekezletéről­­korábban közölt tudósításunkat. Visinszkoj főként a háborús uszí­tók elleni küzdelem kérdésével fog­lalkozott és több idézetet sorolt fel amerikai politikusok és újságírók szovjetellenes beszédeiből vagy cik­keiből. Amerikai politikusok éles támadása a Szovjet ellen John Foster Dulles amerikai diplomata például 1947 január 17-én a következőket írta a „Life" című képeslapban: a 1918 elején Iránt, Törökországot és Görögországot veszély fenyegette. A Szovjet azonban nem ért el ered­ményt. A szovjet vezetők, rájöttek arra, hogy nem lehet egyidőben két torlaszról lőni. A Szovjet támadó el­járása erősebb ellenállást váltott ki az Egyesült Államokban és Angliá­ban, mintsem a szovjet vezetők sze­retnék. Az Egyesült Államok fel­vonultatta a Földközi-tengeren ten­geri és légi erejét. Kitűnt, hogy ha a Szovjet tovább folytatja a meg­kezdett irányzatot, ez még hatalmas háborúra is vezethet.'4 — Más urak, akiket­ megnevez­tem — mondotta ezután Visinszki —, mint például Earl, újból megis­mételték kihívó kijelentéseiket. Karl beszédemre válaszul a következőket mondotta: „Hogy örömmel hallottam és meg­tiszteltetésként fogom föl, hogy Mr Visinszki háborús uszítónak neve­zett. Ha háborús uszítás alatt azt érti, hogy az atombomba felhaszná­lását kívántam Oroszország ellen, ak­kor tökéletesen igaza van.“­­ Ezek a szavak bizonyára ma­gukban is elégségesek ahhoz, hogy bárki tisztán láthassa ennek az úr­nak erkölcsi képmását. Visinszki még néhány amerikai politikustól származó idézetet so­rolt fel, majd rámutatott arra, hogy a háborító uszítók megbélyegzésével nem kívánta az Egyesült Államok becsületét sérteni, szabadsággal. Visinszki ezeket je­lentette ki: " Az a javaslatunk, hogy a háborús propagandát és izgatást büntetőtörvény tiltsa meg, éppúgy összeegyeztethető a sajtószabadsággal, mint ahogy összeegyeztethetők a nő- és gyermekkereskedelem, a rab­­szolgakereskedelem és az erkölcs­telen írásművek terjesztésének meg­tiltásáról szóló törvények. A sajtószabadságra és a szabad államok polgárainak szabad véleménynyilvání­tására nem lehet hivatkozni olyan vé­lemények esetén, amelyek új háborúra uszítanak és új tömeggyilkolásra bújta­­nak fel. Azok, akik tehetetlenül vona­kodnak eljárni a háborús izgatókkal szemben, óriási felelősséget vállalnak a népek milliói előtt. A törvénynek itt nem lehet és nem szabad hallgatnia, az emberi lelkiismeretnek nem lehet és nem szabad engedményeket tennie. Visinszki végül rámutatott arra, hogy­­ az amerikai kapitalista monopó­liumok a második világháború öt esztendeje alatt 52 milliárd dollárnyi hasznot vágtak zsebre. Megkérdezték Visinszkit, hogy az Egyesült Államok kormányát is háborús propagandával vádolja el, Visinszki így felelt: — Arról beszélünk, hogy reakciós kö­­rök háborús propagandát folytatnak több országban, különösen az Egyesült Államokban. Ezt a propagandát egyes emberek, egyes intézmények, egyes sajtóköz­lemények, kapitalista monopóliumok és az amerikai kormány egyes kép­viselői folytatják. *— Különbséget tesz Ön — kér­dezte az egyik tudósító — az Egye­sült Államok kormánya és a Dul­­les-féle csoport közötti — Azt hiszem — felelte Visinszki —* Dulles jelentékeny mértékben hat az Egyesült Államok külpolitikájára. „A háborús uszítókat nem azonosítjuk a néppel" — Az amerikai nép becsületébe azok a háborús uszítók akarnak belegázolni — jelentette ki —, aki­ket távolról sem kívánunk azonosí­tani az amerikai néppel. A szovjet feülügyminiszterhelyet­­tes a továbbiakban vitába szállt McNeil angol államminiszter szep­tember 22-i közgyűlési beszédével is és fenntartotta a Marshall elleni vádjait. Büntetőtörvénykönyvet a háborús propaganda ellen Azzal az ellenvetéssel kapcsolat­ban, hogy a háborús izgatás meg­tiltását indítványozó szovjet javas­lat nem egyeztethető össze a sajtó­ Szigorú takarékossági intézkedéseket vezet be a főváros Bognár József polgármester ma, déli 12 órára rendkívüli értekezlet­re hívta egybe a főváros vezetőit: alpolgármestereket, tanácsnokokat, valamint az üzemek, hivatalok­­ és az intézmények vezetőit. A főváros nehéz pénzügyi helyzete következ­tében ezen az értekezleten megbe­szélik és kiadják a szigorú takaré­kossági intézkedéseket. Elhallgatás közben letartóztatták Mumm pezsgőgyárost. Berlinből jelen­tik: „Báró“ Gottfried von Mummot, a 39 éves német „pezsgőkirályt“ a rüders­­heimi katonai bíróság megidézte tanú­nak egy volt alkalmazottja ügyében. Miközben a monoklis „báró“ a tökéletes demokrata biztonságával vallott alkal­mazottja ellen, a vádlott ügyvédje fel­mutatta bizonyítékát annak, hogy a báró 1933 óta a náci párt tagja volt és ezt a hatóságok előtt eltitkolta, any­­nyira, hogy a felszabadulás óta az amerikaiak alkalmazásában mint tol­mács dolgozott. Mummot a tárgyalóte­remben letartóztatták.­ ­

Next