Világosság, 1947. október-december (3. évfolyam, 223-298. szám)
1947-11-01 / 250. szám
f t Ma délután Szakasits Árpád beszél az októberi forradalomról Ma. az októberi forradalom hu- szonkilencedik évfordulóján. fontos politikai beszéd hangzik ©L A Szociáldemokrata Párt dél; után félöt órai kezdettel ünnepi összvczetősési ülést tart a Sport- csarnokban. melynek szónoka Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes. a Szociáldemokrata . Párt főtitkára. A Magyar Kommunista Párt budapesti pártaktívája előtt Rákosi Mátyás mond beszédet. A Szociáldemokrata Párt vezetősége tegnap délután ülést tartott, amelyen kizárólag folyó ügyeket tárgyaltak. A Kisgazdapárt politikai bizottsága ma délután ü'ést tart és elore- U'thatólag döntést hoz nyolc állam- titkári helyének betöltésével kapcsolatban. Pesta László lesz az egyik miniszterelnökségi államtitkár. A Magyar Kommunista Párt még nem döntött államtitkárai • ügyében. Annyi azonban bizonyos, Í hogy a kommunista miniszterelnökségi államtitkár Nógrády Sándor lesz. A » ■■ rr I /. jovo heten alairjak a vas-és textilipari szakmai kollektív szerződést Gyorsított ütemben folynak a szákmai kollektív szerződések megkötésére irányuló tárgyalások. Minden valószínűség '■ zcri t a lövő ét folyamán több nagy sz kma cláí ja á kollektív szerződéseket, Jú kérdésről. Kisházi Ödön. a fcznkszerveeeti Tanács elnöke a Világossál munka társainak a következőket mondotta: — A vasipari szakma október 28-án és 29-én fontos tárgyalásokat folytatott a kollektiv szerződés megkötésével kapcsolatban. A szolimái vezetőségek és az üzemi bizottságok kiküldöttei már jóváhagyták a szerződés részi teit. Ma délelőtt összeül a Vasas szál;szervezel központi vezetősége, hogy végleges jóváhagyásával hozzájáruljon r a szakmai kollektiv szerződés aláírá- ához. Ugyancsak előrehaladtak a árgyalások a tcxtilszakmában is. Minden valószínűség szerint e két ontos szakma a jövő hét folyamán ’kiírja a szakmai kollektiv szerződését. A SZOVJET-UNIÓBAN BÍZNAK A BÉKÉBEN A magyar kulturális küldöttség tagjai beszámoltak moszkvai tapasztalataikról A Moszkvából visszatért magyar kulturális küldöttség tagjai csütörtökön délután a Magyar-Szoyjet Művelődési Társaság székbázá'ban beszámoltak oroszországi tapasztalataikról. Ur Rusznyák István professzor bevezetőjében elmondotta, hogy régi óhaja teljesült akkor, amikor a magyar kulturális küldöttség tagjai számára lehetővé tette a VOKSZ a Szovjet-Ünióba való utazást. Fischer József, a Közmunkatanács _ elnöké’, elmondotta, hogy a Kzovjet-Ünió számos városában széles sugárutak mentén többszáz méter hosszú házsorok épülnek. A házbér rendkívül olcsó, többszobás lakások ára alig száz rubel. Ortutay Gyula kultuszminiszter beszámolt arról, hogy a delegáció felvette a kapcsolatokat a SzovjetÚnió valamennyi kulturális szervével. Nagy elismeréssel nyiladozott az iskolai oktatásról és a tankönyvek magas színvonaláról. Kisfaludi Stróbl Zsigmond a szovjet képzőművészet helyzetéről számolt be és elmondotta, hogy a szovjet képzőművészek hosszú évekre el vannak látva munkával. Darvas József újjáépítési miniszter vázolta a szovjet parasztság kitűnő szociális helyzetét. Tóth Aladár, az Operaház igazgatója a zeneéletről, Ortutay ■G.uu- láné pedig a táncművészet felkészültségéről házéit. Befejezésül Boross István főispán tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy a ízovjet-Tínjóban bíznak a békében :s a Szovjet-Űnió egyre nagyobb- mértékű fejlődésében. Tildy Zoltán és a kormány tagjai is résztvesznek a főváros díszközgyűlésén A főváros törvényhatósági bizottságát rendkívüli díszközgyűlésre hívta e^ryle Szakasits Árpid, c'nök '’ovember 7-re. A díszközgyűlésen Budapest dís-.polpárává vál szt ák Sztál n gene a i zimuszt. A Világoss g értesü.ése szerint Sztálin generalisszimusz képviselteti magát a díszközgyűlésen egy magasrangú szovjet katonatiszttel, aki át fogja venni a díszpolgári oklevelet, valamint azokát az ajándékokat, amelyeket a Szovjet-Unió 30 éves fennállása alkalmával küldenek Sztálin generalisszimnsznak. A díszközgyűlésen résztvesz Tildy Zoltán köztársasági elnök is, valam.nt Ci :nyés Lajos vezelésével a kormány valamennyi tagja. A pártok szónokai megemlékeznek a Szovjet- Űnió S0 éves fennállásáról és méltatják a nap jelentősegét SZIMONOV: AZ OROSZ KÉRDÉS (Bemutató a Nemzeti Színházban) ;; Konsztantyin Szimar.ov szín játékának a*»ten érdeme: a nyílt színvallás. Nem rejteke- zik, nem burkolódzik teátrál.s mezekbe, hanem az' első jelenet első mondataiban nyíltan kimondja, hogy miről van és miről lesz szó az elkövetkezőkben: pok- tikai erők küzdelméről, vagyis olyasmiről, amit az európai színházak színpadain csak óvatos habozással s lehetőleg burkoltan emlegetnek. Másik érdeme, hogy e nyilt színvallás és témája nyers, leplezetlen felvetése ellenére, vagy éppen azért, mindvégig képes igaz drámai feszültséget teremteni és fokozni. Igaz, olyan kérdéshez nyúl, amely már önmagában dráma, talán tragédia is és nem egyesek, hanem milliók drámája — vagy tragédiája. Ez a kérdés azonban nem csupán orosz, de legalább ugyan; annyira amerikai, sőt ma már európai kérdés is — a két Amerika; a nagytőke és sajtójának és Boosevelt, Lincoln Amerikájának; a harmadik világháború fenyegetésének; az orosz békeszándéknak kérdése. Minderről szó esik annak a történetnek folyamán, melyben Smith amerikai újságíróit Oroszországba küldik, hogy könyvet írjon az oroszok háborús szándékairól. Smith visszajön s könyvet ír — az oroszok békevágyáról, mire Hehrst Amerikája ellene fordul, könyve nem jelenhet meg, őt magát tönkreteszik, de Smith nem törik meg, hanem elindul, hogy meglelje helyét a másik Amerikában, Lincoln és Boosevelt Amerikájában. Szimonov szín játéka egyrészt önvallomás (mi, oroszok igenis békét akarunk) másrészt vád (az amerikai nagytőke és zsoldos lapjai készítik elő az új háborút és terjesztik a háborús pszichózist), végül pedig biztatás (az ujságle- pedőktől eltakartan ott van a másik, az igazi Amerika, amely nem hallgathat az uszításra, hiszen a béke a népeké. míg a háború az elnyomóké és hrszonhajhászóké). Ha csak ennyi lenne Szimonov színjátékában, akkor is sz'nte kötelező lenne a bemutatása. De van még más is benne. Kíméletlen és szellemes leleplezés a tőkés ujságosinálás módszereiről, a politikai hangulatkeltés felelőtlenségéről s kettős tükör, amelynek egyikében Oroszország önmagát szemléli, míg másikát az amerikai nagytőke elé tartja. Persze, ebben a másik tükörben kissé más kép látszik, Illlllllllllinilllllllllin SZÍNHÁZ. 2 magja Szombat 1947. XI. 1 mint amilyennek Amerika önmagát is-» meri és hirdeti, például tinijeiben vagy bestseller regényeiben. Ez a kép valamivel ridegebb és meztelenebb s lehet, hogy ezért sokan nem ismernek majd benne képzeletük retusált Amerikájára. De talán éppen ez bizonyítja hiteles voltát. Az „egyik“ Amerika képviselői, kemény vonásokkal könyörtelenül megformált figurák, akik mindvégig profiljukkal fordulnak a néző felé, de hiszen Szimonov nem is akar mást mutatni csupán a profilt. A „másk“ Amerika képviselője Smith, magányosan áll szemben velük>s talán ez a színjáték egyik vitatható pontja, mivel itt éppen nem klasszikus értelemben vett tragé- d'áról, az egyénnek a társadalmi rend elleni lázadásáról, hanem erők küzdelméről esik szó s a küzdelemben a „má- s.k“ Amerika ereje rejtve marad, így csupán Smith-Dávid és Tőke-Góliát egyenlőtlen párharcának lehetünk tanúi. Ez a párharc azonban mindvégig izgalmas és egyértelműen drámai, a dramaturg még egy szerencsés ötlettel segítette is a drámaiságot, atnilror a harmadik felvonás eredeti első képét a második felvonás zárt tömbjéhez forrasztotta. Viszont túl kíméletesen bánt a harmadik felvonás második; illetve most már első képével, amelynek elhagyása vagy a következő képbe olvasztása tömörebbé és zártabbá tehette volna a tragédiát s talán még keményebbé az egész játék tiszta, őszinte és intő értelmét. A Nemzeti Színház Gábor Andor jól hangzó fordításában, Major Tamás rendezésében. töretlen vonalú, kitűnő előadással vitte színpadra K. Szimonov színjátékát. Som'.ay Artúr egyénis’ge lenyűgöző erejével hirdeti az amerikai sajtócézárok lelkiismeretlenségét, Mak- láry Zoltán érdes és fanyar alakot formált Hardy botrány riporterből s Hajczy Lajos alkoholista újságírója szívderítőén őszinte és keserűen kiábrándult. Balázs Samu gyűlölködő és uszító szerkesztője csak néha p-tétikusahb egy árnyalattal a 'kereténél g Kőműves Sándor meggyőzően egyszerű a külpolitikai rovatvrzctő szerepében. Kár, hegy Lukács Margit komoly és jelentős tehetségének túlságosan könnyű és MÄV iaazolvánvkén2dr'' 3 ho[jj|iviHV lyaiuivanyn&H iq ft FQ.Q PlilSl HAGY ÁRUHÁZ ^7? Súly-tálaid az aiűerikat' Tlapúé^'ülakja1 8 i hogy a döbbenetes karakterszerepekben remekelő Gobbi Hildától is idegen a még oly tneggyőződéses gépíróiány figurája. Jól megformált Tapólczay Gyű a kiadója és Dávid Mihály baloldali lapszerkesztője. Bástliy Latos képviseli a „másik“, a szabad és becsületes Amerikát. Egyenesvonalú iellemrajzot nyújt, következetesen járja végig útját a habozástól, az ingadozáson s elhatározásokon keresztül a lázadásig, következetesen járja végig az egyetlen igaz utat, amely Hearst és az „Orosz kérdés“ Mac- Phearson szerkesztőjének Amerikájától Lincoln és Roosevelt Amerikájáig vezet. Hárs László SCRIBE: 1V4VARR4I MARGIT (A Magyar Színház megnyitó előadása) Annyi balszerencse s oly sok viszály után — Fe:lák, Páger és Kerecsendi Kiss Űj Magyar Színházától a tészta- gyárosi dilettantizmuson át a teljes csődig — végre mégis újból megnyíltak a Magyar Színház kapui. A színházat a főváros vette kezelésbe, az állam minden támogatását kilátásba helyezte, az engedélyokiratot Gáspár Margit kapta meg és a Nemzeti Színház társulata állandó vendégjátékra ígérkezett. Minden ember — még ha kritikus is — ezekután azt várta, hogy a magyar kulturális életnek ez a fontos és nagy- mulíú fellegvára, a nagyszerűnek felvázolt tervekhez hűségesen, igazán művészetet, igazán kultúrát, igazán színházat akar teremteni g hogy ez elgondolásokhoz lesz méltó az indulás is.' Sajnos — nem így történt a várva- várt kezdés. Kultúra és művészet helyett Scribe-t és ‘Legouve-ot kaptunk s még szerencse, hogy legalább a harmadik tényező, az igazi színház nem csalta meg a várakozókat. A Magyar Színház új vezetősége — bizony elég merészen — Seribe ég iparostársa, Legouve megdohosodott és elfonnyadt METEOR CSILLÁR TELJESÍTMÉNYE TÖKÉLETES! PODMANICZKY 0. Í7 JÓZSEF KÖRÉT 44. jelenet-konglomerátumát, a „Navarrai Margit“ című úgynevezett vígjátékot adta közönségének első ajándékul. Vígjátékot, amelyben — hogy csak egy példát mondjunk — a Habsburgok leg- gonosszabbika, az őrült Johannának nem kevésbé őrült fia, az inquis:tiöí vérszepó- tigrise, V. Károly lebüinOée- lően kedves, barátságos, örökké tréfás kedvében könnyelműsködő társaságbeli úrifiúként vicééi még a futárjával is — vígjátékot, amely egész bizonyosan vizenyős unalommá laposodott volna, ha más színház kimerészkedett volna színpadára véle s amely itt, a Magyar Színházban ia csak azért feledtethette el a témát, mert Bajor Gizi játszotta el Navarrai Margit máskülönben vértelen és szellemtelen alakját. Igen — csakis ez a tündöklő asszony, ez a mágikus erejű színésznő adhatta illetékeseknek a bátorságot, hogy szegény, testileg-lelkileg rég elporladt Scribe-ről lefújják az évszázados portosak Bajor Gizi képes' arra, hogy egyéniségének varázsával kiszínezzen egy alakot, altinak már csontváza is rég hamu lett. Bajor Gizi játékának ezer- színüsége, mozdulatainak mind plaaz- tikusabbá váló kifejezőképessége s arcának kimeríthetetlen értelem- és érzelem» modulációi még ebből az opexettlibire-ttónak is gyengécske tákolmányból is művet bűvölnek elő. Hallatlan szerencséje ennek a ecnibe-i „alkotásnak“, hogy végig jóformán el se hagyja a színpadot, mert így ez a csodálatos művésznő az első perctől az utolsóig, mint valami transzban, ragadja magával a darabot, a szereplőtársakat, a hallgatóságot, a fényeket, a színeket. Csakis az ő sz-ug- gesztív erőjének köszönhető, hogy Tímár Józsefnek is sikerül V. Károly alaktalan alakjából embert faragnia, hogy TJng- váry László életet önthet d’Albert lézen- gően élettelen papírfigurájába és hogy Uray Tivadar a francia király burleszk- alakjából drámai hősit formálhat. Barta Mária az infánsnő butácska mégjátszá- sával, az elragadóan tehetséges Ilosvay Katalin Eleonóra áldozatos szerelmének alakításával, Ladányi Ferenc Guattinara és Gázon Gyula Babieca futár alakjában elsőrangú teljesítményt produkál. Fábry Zoltán a kitűnő rendezésen kívül a szép díszleteket is tervezte. LosonczI Adam Megfagyott gyermek Budai Vigadd