Világosság, 1949. január-március (5. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-01 / 1. szám

127 lakóegységre osztják be NAGYBUDAPESTET Négy terület a városrendezési tervben: L Iqkéfegül©S 3. zöldterület 2. fogyi terület 4. különleges terület Az építésügyi minisztériumiban teljesen elkészült Nagybudapest ált­alános városrendezési terve. A tőkés gazdasági rendszer idején lehe­tetlen volt korszerű, reális városrendezési tervet készíteni, mert az egyes kérdések megoldását különféle egyéni érdekek valóságos háló­zatia akadályozta. A népi demokrácia viszont lehetővé tette, hogy olyan átfogó tervet dolgozzanak ki, amely a lakosság tényleges érdekeit szol­gálja. Budapesten kívül Nagybudapesthez tartozik a terv szerint Albert­falva, Budafok, Budatétény, Csepel, Kispest, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pest­újhely, Rákospalota, Rákosszentmihály, Rákoscsaba, Rákosliget, Rá­koshegy, Rákoskeresztúr, Cinkota, Sashalom, Soroksár, Újpest és Csil­laghegy, ezenfelül Nagykovácsi és Vecsés egy része is. A hatalmas világváros területe a terv szerint négy alapkategóriára oszlik: lakóterületre, ipari területre, zöld területre és különleges te­rületre. 34 lakóterület terve mintegy három­millió lakó elhelyezésére nyújt lehe­tőséget, noha Nagybudapest lakossá­gának száma jelenleg csak 1.700.000. A zöld területek kérdésére nagy gondo fordít a terv. Fő szempont, hogy a zöld terület az egész várost átszövő egységes hálózatot alkosson. Arra is gondot fordítanak, hogy az uralkodó északnyugati szél­járás mi­nél mélyebben behatolhasson a vá­rosba, hogy tisztíthassa a levegőt. A sűrűn beépített belső részeket nagy zöld gyűrű veszi majd körül, amely az északi Dunaparttól kiindul­­va, a Városligeten, régi Lóverseny­­téren, és Kőbányán keresztül a rákosi temetőig nyúlik. Három ipari terület Az ipari területet úgy osztja be a terv, hogy a lakosság egészségét és nyugalmát zavaró üzemek távol ke­rüljenek a központtól. A terv három fő ipari területet alakít ki. Újpesten, Kőbányán és Sorok­­sári-út Csepelen. Különleges területek az alábbiak: Négy alapterület a kormányzati, kereskedelmi és kultu­rális központ, amelyet a Szent István körút, a­­ tune­­par­t, Bajcsy Zsilinszky-út, Mú­zeum-körút és Tolbuchin­ körút határol, a Vár, amely jórészt műemlék jellegű terület lesz, az úgynevezett fürdő­­terület, amely a déli és északi fürdő­­csoportból áll. (Déli csoport: Gellért, Rudas és 8­ t. Imre fürdő, északi cso­port: Lukács, Császár és Király fürd­elő.) Üdülőterületek: Szabadsághegy és Római part, szaksze­rvez V. negyed, a lágymányosi vásárterület, az Arany hegy aljában tervezet olimpiai sta­dion és a budafoki borpincészet. Ez lesz az alapja az új kerületi be­osztásnak is. Igen érdekes a­ közlekedési kérd­e­sek megoldása. A belső forgalmat gyorsvasúti hálózat látja majd el, mely öt fővonalon, nagyrészt a föld alatt közlekedő gyorsszerelvényekkel bonyolítja le tíz utasforgalmat. A gyorsvasúti hálózat természetesen csak lassanként, évek munkája során épülhet ki­ A közlekedés megoldása A közúti forgalom kérdését alapos vizsgálat előzte meg. 1947. december 4-én Vásárhelyi Boldizsár műegyete­mi tanár végzett egésznapos vizsgá­latot Budapest határában. Megállapí­tot­ta, hogy a legtöbb jármű a Váci­ út, Üllői­út és Soroksári­ út felől érkezik. Az Építéstudományi Intézet 1947 március 23-án újabb vizsgálatot vég­zett Ekkor megvizsgálták a buda­pesti főútvonalaik kérész metszetét. A vizsgálat eredménye: egyes útvonalak már most teljesítőképességüknek 50 százalékáig igénybe vannak véve. A forgalom várható növekedése esetére csak egy megoldás lehetséges: gyorsforgalmi utakat kell épí­teni, amelyek tehermentesí­tik a többi uta­kat. Ezek keresztezés nélküli utak, amelyek, az autóutakat bevezetik a városba. A terv négy ilyen útvonalról gon­doskodik. Ezenkívül úgynevezett átmenő forgalmi úthálózatot kell építeni, amelynek feladata a távolabbi város­­részek közti forgalom lebonyolítása­ Önálló lakóegységek A terv Nagybudape­stet 127 önálló lakóegységre osztja. Egy-egy lakóegységnek 3000—70­ 000 lakosa lesz és bizonyos fokú igazgatási és kulturális egységet jelent majd. A 127 la­k­­óegység­ből 85 esik a pesti oldalra, 43 pedig a bu­daira, A városrendezési terv még számos kérdés megoldásáról gondosko­dik. Sorra veszi a vízellátás, energiaellátás problémáit, a köztisztasági kérdéseket, a csatornázás megoldását, és a közellátási kérdéseket. Az egész terv dialektikus, nem változtathatatlan séma, hanem a fejlődés irányvonalának felismerése és alkalmazása. A terv rövidesen a kampány, majd az országgyűlés elé kerül. Polgár Dénes Indul a hároméves terv utolsó szakasza 4 milliárd 300 millió forint beruházás 1949-ben A mai nappal befejeződik az öt­­hónapos tázszakasz végrehajtása és 1949. január­ elsejével hivatalosan megkezdődik a hároméves terv utolsó év­e. Indulás micit először is tekint­sünk vissza az eddig eltelt tizenhét hónapra: összesen négymilliórd fo­rintot fordítottunk mezőgazdaságunk, isvatunk, közlekedésünk fejlesztésére, iskolák, kórházak, szanatóriumok építésére — az első tervévben két és fél milliárdo és az öthónapos terv­­szakasz idején aránylag ennél jóval többet, másfélmilliá­rdot — és a be­ruházá­sok eredménye szerte az or­szágban, minden területen kellőképen érzékelhető. Az első negyedév Most azonban forduljunk az elkö­vetkező feladatok felé. 1949-ben 4300 millió forint ér­ad­­ékű beruházást hajtunk végre, ennek eredményeképen válik lehetsé­gessé, hogy iparunk átlagban 26—28 százalékkal többet termeljen, mint a háború előtt és a mezőgazdaság pedig legalább annyit, mint 1938-ban. A Tervhivatal most hozza nyilvá­nosságra az első negyedév beruházá­sait- Januártól március végéig több, mint egymilliárd forintot fordítottunk a magyar nemzetgazdaság fejleszté­sére, ebből 45 százalék jut az iparra, 24 százalék a közlekedésre és 20 szá­zalék a mezőgazdaságra. Utóbbi be­­ruházás aránylag alacsony keretét a téli időszak indokolja. Az 1949-es tervévben rendkívül nagy feladatok várnak ránk, elsősor­ban nehéziparunk, bányászatunk és mezőgazdaságunk fejlesztése terén. A nehézipar egyik kiemelkedő beru­házása ,­­ a Rima­murány Salgótarjáni vas­mű ózdi üzemében egy Greene­wald-rendszer fi ércelőkészítő lé­tesül és 1949-ben ezzel 10—12 százalékkal emelkedhet nyersvastermelésünk, ami eg­ész iparunk szempontjából igen fontos. Gépesített bánya Bányászatunk egyik kiemelkedő beruházása: a mátravidéki bánya­üzem és erőmű épí­tezéseinek befeje­zésére 40 millió forintot fordítunk. A mátravidéki bánya Európa legmo­dernebb bányaüzeme lesz, csille nélkül gumiszalagon jön fel majd a tárnából a szén. A fejtés, a szállítás és a rakodás gépesítve történik. A centrálé első gépegysége a jövő év végén már működni kezd. Nagy összegek jutnak olajkutatásra és aluminium-iparunk fejlesztésére is. Kétszázhúsz­­­illió forintot fordí­tunk a mezőgazdaság gépesítésére és 25.000 holddal növeljük az öntözött területet. Többmillió forint jut a tejellátás javítására is­ A Tervhivatal tárgyalá­sokat folytat a közlekedési miniszté­riummal és a MÁV-val a fővárosba való tejszállítás korszerűsítéséről. A jegelt vagonok helyett — amelyekben a jég nyáron gyak­ran elolvadt — most szigetelt tankvagonokat terveznek, amelyek megfelelő hideg állapotban, a romlás veszélyének teljes kizárásá­­val szállítják majd Budapestre a tejet. Az elsőrendű fontosságú beru­házások melle­t az ilyenekre is ko­moly gondot fordít a terv. Budapest Beszéljünk még néhány szót Buda­pest beruházásairól, amelynek tervét most hagyta jóvá ?- Tervhivatal. Ez egész évben közel kétszáz millió fo­rintot tesz ki. A BSzKRt 86 milló forintért építi újjá hálózatát és kocsijait. Huszonnyolc és fél millió forint jut lakásépítésre. A holnap kezdődő új év nagy mun­kája tehát, túl a százalékokon és milliókon, a magyar nemzetgazdaság átalakítása, a szocializmus alapjainak lefektetése, hogy minél biztosabb alapokon fogjunk majd hozzá egy év múlva a m­ég nagyobb munkához, az ötéves terv feladatainak végrehajtá­sához. Beiktatták hivatalába a pécsi munkás-polgármestert (A Világosság pécsi tudósítójának telefon jelentése.) Kran­z Pált, Pécs város új polgármesterét, aki mun­­kásember, ünnepélyes keretek között csütörtök délután iktatták be hiva­talába. EZÉRT! Szereted a­ Margit-hidat? Bizo­nyára­ szereted. Hiszen ott állot­tál a parton és nézted, hogyan viszi a József Attila-da­ru a vörös míniumos íveket a pillérek felé, hogy a fasiszta dúlás helyén ismét híd álljon a hullámok felett. Szereted, a lakásodat ? Bizonyára szereted. Hiszen a feleséged most vett új függönyt az ablakra, amelyről nemrégen távolítottad el végleg a fatáblákat- Bizonyára szereted, mert tudom, hogy ami­kor a háborús sebekből frissen ki­gyógyult, lépcsőházion keresztül baktatsz fel a­ második emeletre, mindig eszedbe jut a 11-es tél és az a hatalmas robaj, amellyel a lépcsőhöz rászakadt a­ pincére. Szereted, a szabadságot? Bizo­nyára szereted. Hiszen csak az ősszel iratkoztál be egy esti tan­folyamra, hogy gyarapítsd a tudá­sodat, amelytől mindeddig el vol­tál zárva. Bizonyára szereted, hi­szen azért jársz olyan öntudato­san a hivatal folyosóján, vagy a gyár udvarán, mert egyformán megbecsült dolgozó vagy minden társaddal és mert a felszabadulás óta még senki előtt nem kellett mélyebben levenni a kalapot, mint ahogy általában egyforma embe­rek között szokásos. Szereted a békét! Bizonyára szereted. Hiszen emlékszel még a romokra, amelyeket Horthy s Szá­lasi cinkosai hagytak rád örökül és amelyek fölött a gyárban és a hivatalban a te szorgos munkád épített hidat, házat, gyárat és is­kolát. Bizonyára szereted, hiszen azért műveled szorgalmasan a föl­det és szabad idődben azért be­szélsz a Pártban, a szövetkezetben arról, hogyan lehetne még gazda­ságosabban, még többet termelni. Bizonyára, szereted a szabadsá­got és a békét, hiszen azért fordul­tál szembe az uszítással és a rá­­galom­ özönével, amelynek forrása az esztergomi prímási palota volt. És most látod csak, mennyire iga­zad volt, milyen helyesen csele­kedtél, amikor felemelted a szava­dat Mindszenty érseknek és klikk­jének út­széli gyalázkodásai ellen. Csak most látod milyen helye­sen cselekedtél, amikor határozot­tan elut ásított­ad magadtól azt, hogy a palást mögül rád hivat­kozzanak. Helyes volt, hogy tulál­koztál, helyes volt, hogy kérted a kormánytól, vessen véget az esz­tergomi lélekmérgezésnek. Csak most látod igazán, mi lett volna ebből az országból, ha úgy történik minden, ahogy a tol­vajnyelven beszélő prímás akarta. Most már tudod, hogy amikor szemforgatva a vallást védte, amelyet egyébként senki nem bán­tott, arra a megbeszélésre gondolt­, amelyet­ Amerikában Zita volt ki­rálynéval, Habsburg Ottóval, Spel­­mann newyorki érsekkel folytatott a harmadik világháborúról. Ma már adataid vannak arra, — hisz ezeket az adatokat nem va­lami idegen ember szolgáltatta, hanem maga a bűnös főpap beis­merő vallomása és a pincéből elő­­k­ipe­rt áruló iratok, — miért tá­madta a mi népi demokráciánkat az érsek és klikkje. Azért, mert elkeseredve látta, hogy te magyar demokrata, ha katolikus, vagy ha nem, szereted az új szabadságodat és a békét. Szereted a Szovjetuniót, amely ezt a szabadságot és ezt a békét hozta. Ebben az új világban pedig nehezen születnek ismét nagy egyházi birtokok, népnyúzó hata­lom, ebben a világban lehetetlen belőled, magyar demokratából, ha katolikus vagy, ha nem, Horthy, vagy Ottó számára jámbor alatt­valót, papi nagybirtok jobbágyát csinálni. Ezért fordultál szembe az esz­tergomi palotával, ezért tiltako­zott az ország, ezért írták felhábo­rodott leveleiket a katolikus ifjú­sági szervezetek, kongregációk és hazájukat szerető papok. És mikor Szilveszter éjszakán összecsendül az újévet köszöntő poharad barátaiddal és társaiddal, azért fogsz megnyugvással som dőlni arra, hogy részed van benne: az esztergomi érsek és összeesküvő társai már egy bűnügy szereplői és nem szemforgató rombadöntői az, életednek- Bizonyára arra gon­dolsz, hogy szereted a hazádat, amelynek szabadságát és békéjét te is megvédted Mindszenty máso­dik Görögországot felidéző tervé­vel szemben és megvéded min­denki ellen, aki kezet emel a Mar­­githídra, a gyár­ra, az iskolára­, a szabadságra és békére. A hazádra. \ Boldog új éved láván •JCJIK Ott ÍRTÉ­K­­­ÜTÜ NEMZETI VÁLLAlAt

Next