Világosság, 1949. április-június (5. évfolyam, 76-149. szám)
1949-04-23 / 93. szám
Budapest, 5. év, 93. szám Ara 60 fillér 1949 április 23. szombat ev.*------K is felmelegedés Illetékes nyilatkozat a közellátás ötéves tervéről A kínai néphadsereg Ajabb ponton kelt át a Jangcsen Máns 1-től 6 százalékkal gazdaságosabb a gáz M a délelőtti telefon Pakisból Páris, áprilsi 22. (A Világosság párisi külön tudósítójának telefonjelentése.) Iótétinél szélesebben bontakozik “ “ ki a párisi béke-világkongresszus arculata árinál, inkább érezhető, hogy jelentőségében messze túlhaladja minden eddigi kongresszus fontosságát, amelyet a két háború között eltelt időben tartottak a világ bármely pontján. A Kongresszus máris elérte célját: bebizonyította azt, — amit mi Magyarországon már tudtunk —, hogy a világon fölényesen hatalmas erők vannak, amelyek meg tudják és meg fogják akadályozni az imperialista háborút. Nem passzív pacifizmus az — mondotta tegnap az egyik szónok —, amely e kongreszszuson megnyilatkozik, hanem elszánt fenyegetés a háborús uszítók ellen. A csütörtöki ülést — mint is** meretes, Menni nyitotta meg. Utána a varsói egyetem rektora felolvasta a párhuzamosan ülésező prágai kongresszus üzenetét, majd Zilliacus, az angol munkáspárt baloldalának vezetője lépett a szónoki emelvényre. Szürke ruhát, kék nyakkendőt viselt, a szivarzsebe felett, hatalmas vörös rózsa. Fölényes gúnnyal támadta az imperialism Háborús uszítókat, elsősorban Churchillt, majd részletesen mutatott rá az Atlanti Szerződés és az UNO, illetve a Biztonsági Tanács mély elvi és politikai ellentéteire. Beszélt Forrestallról, akiről kiderült, hogy őrült volt, amikor az USA hadügyeit intézte, majd gúnyosan jegyezte meg, hogy a többi háborúra uszító politikus elmeállapota sem sokkal jobb Forrestalénál. Leleplezte az angol imperialista politikusokat, akik nemrégiben még expedíciós hadsereget akartak küldeni Csangkaisek megsegítésére. Zilliacus beszédének elhangzása után az egyik kongresszusi teremben fontos esemény játszódott le. A moszkvai pártriárka képviselőjének és Bouttier abbé kezdeményezésére húsz különböző országbeli egyházi férfiú elhatározta, hogy közös békenyilatkozatot szövegez meg és ad ki Róma és a világ valamennyi egyháza felé. Öt délutáni ülést, mely a kongresszus negyedik ülésének számít, D’Arbusior, a fekete Afrika képviselője, nyitotta meg. Fagyejev szürke ruhában ment fel a Szónoki emelvényre. Hatalmas beszédében arra mutatott rá, hogy Amerika előretolt háborús bázisai, amelyekkel gyűrűt von a Szovjetunió és a vele barátságban lévő országok körül, semmiesetre sem szolgálhat defenzív célokat. Óriási lelkesedéssel fogadott felszólalása gyönyörű békeszózattá teljesedett ki. Amikor kijelentette, hogy a békepropaganda a világ íróinak, tudósainak és művészeinek elsőrendű feladata és „mi, írók, magasra emeljük az igazság és az emberiesség szavát, hangját, zászlaját”, percekig zúgott a taps. A nagy szovjet író felolva,... egy tokiói táviratot, amelyből kiderült, hogy a megszálló amerikai hatóságok egyetlen japán küldöttnek sem engedték meg a Parisba való kiutazást. Amikor beszédét befejezte, a hatalmas terem közönsége felállva percekig ünnepelte a Szovjetuniót és a világ egyik legnagyobb íróját.zután felolvasták Henry Ma*** tisse, a világhírű francia festő táviratát: „szívem veletek van”, majd Cotton asszony felszólalása következett. Megemlékezett Zójáról, a hős szovjet partizánlányról, aki a németek elleni harcban hősi halált halt és akinek fehér márvány szobra most Moszkva egyik legszebb terét díszíti. Drámai jelenet következett: Cotton asszony üdvözölte Zója édesanyját, aki ott ült az elnöki emelvény első sorában. A nemes megjelenésű ősz asszonyt a kongresszus résztvevői felállva percekig tapsolták. Amikor a taps elült, Zója édesanyja odalépett , Cotton asszonyhoz, átölelte és megcsókolta. Ismét programon kívüli váratlan jelenet következik. Az egyik francia repülőgépgyár munkája áll az emelvényre és bejelenti, hogy „mi a békének akarunk dolgozni! Bejelentése mély hatást tett a hallgatóságra. Az elnök bejelentette, hogy a kongresszuson 14 ország képviseletében 908 hivatalos kiküldött van jelen, de a meghívottakkal és megfigyelőkkel együtt 2444 résztvevője van a kongresszusnak. Az egész világ páratlan érdeklődésére jellemző az az adat, hogy a hivatalosan megjelent újságírók száma 322. Ennyi hírlaptudósító még soha nem vett részt semmiféle nemzetközi kongresszuson. A szónoki emelvény fölött elhelyezett vetítővászon a világ minden részéből üzeneteket közvetít a kongresszus tagjainak. Az elnöki bejelentés közben olvasom a vetítővászonról, hogy a moszkvai pátriárka képviselője Picassot keresi. Bejelentik, hogy Vanda Jakubovszka — az Utolsó állomás címűű film híres rendezője — lengyel kiküldött megérkezett. Amikor a terembe lép, nagy taps fogadja és az elnöki emelvényre vezetik. A hatalmas teremben egyébként óriási hőség uralkodik, a küldöttek nagy része ingujjban ül a helyén. Amikor Bereczky református püspök megjelenik a szónoki emelvényen, nagyon meleg, viharos taps keletkezik. A filmoperatőrök és fotóriporterek is érzik az esemény különleges jelentőségét, hiszen Bereczky a kongresszus első egyházi felszólalója, megrohanják az emelvényt, a nézők helyéről senkit sem látni azok közül, akik az emelvényen ülnek. Első mondata után, amelyben arról beszél, hogy „vezető egyházi ember vagyok", ismét felhangzik a taps és ezután, a magyar református püspök beszédének majdnem minden mondatát megtapsolják. A tanácskozásokat hét óta tájban megszakították. Ilja Ehrenburg sajtófogadást rendezett a világ minden részéből egybesereglett újságíróknak. Az újságírók bárjában Ehrenburg órákig beszélgetett és vitatkozott a hírlaptudósítókkal. A magyar békedelegáció tagjai az amerikai küldöttek kezdeményezésére ma este együtt vacsoráznak a baloldali amerikai kiküldöttekkel. A világ asszonyai, a tudósok és a délamerikai népek képviselői szólaltak fel az illésen Páris, április 22. A párisi bérce-világértekezleten Fagyejev szovjet író és Bereczky Albert püspök után Eugenie Cotton asszony a párisi egyetem tanára, a nők demokratikus világszövetségének elnöke emelkedett szólásra. Ötvenhat ország nyolcvanmillió asszonya nevében üdvözölte a béke híveinek párisi kongreszszusát. — A nők egyre nagyobb szerepet játszanak a társadalmi életben — mondotta. Példaként a kongresszuson jelenlévő Dragojcseva bolgár postaügyi minisztert és Anna Paukert, Románia miniszterelnökhelyettes külügyminiszterét idézte. Foglalkozott Cotton asszony azzal a kérdéssel, kit terhel a felelősség az új háború veszélyéért. Az amerikai demokratikus nők szervezésének egyik jelentéséből idézi, hogy az Egyesült Államok mindinkább a militarizmus útján haladnak. Az amerikai népet szovjetellenes propagandával igyekeznek elhódítani. — A Demokratikus Nők Világszövetsége — folytatta madame Cotton — minden szervezete teljes szívvel támogatta Visinszkij külügyminiszter javaslatait. Idézte Thorezné asszony kijelentését, amelyet akkor tett, amikor a budapesti nőkongresszusró visszaérkezett: „A francia anyák sohasem fogják fiaikat szovjetellenes háború céljaira odaadni.” Így gondolkoznak az amerikai anyák is.„A Szovjetunió az az ország, aol a nők egyenjogúsága teljes mértékben megvalósult. Erre az" útra léptek "most a népi demokrácik is. Cotton asszony ezután a budapesti demokratikus női világkongresszus határozatát idézte: világ asszonyai, a világ többi demokratikus szervezetével együtt teremtsünk egységfrontot az emberiség ellenségei, a háborús uszítók ellen. Dombrovszky az atomkutatásról Ezután Dombrovszky lengyel biológus, lotzi egyetem tanára szólalt fel. — Olyan tudós, aki a háború érdekében abigázik, nem érdemli meg a tudós nevét — mondotta lelkes taps közepette a lengyel kiküldött. — A népie "demokráciák, közöttük Lengyelország—folytatta — nem tették ölükbe kezüket a háború után. A hatalmas eredményeket, amelyeket elértünk, egy újabb háború veszélye fenyegeti. Ezt a háborút a fegyvergyárosok, a nagybankárok akarják. Pedig milyen szépek az atomerő körül tett legújabb felfedezések és milyen szép eredményekkel büszkélkedhetünk a baktériumkutatás terén. De a halál kereskedői az atomerőt bombák gyártására, a baktériumokat háborús célokra akarják felhasználni. Éppen ezért a tudósok ma nem különíthetik el magukat a világtól, hanem részt kell venniük a nép életében. Lengyelországban például a felszabadult tudomány gyönyörűen fejlődik mindezt békeszerető nép javára — mondotta befejezésül Dombrovszky. Ezután Lombardo Toledano, adélamerikai szakszervezetek elnöke emelkedett szólásra. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat újabb gazdasági válság veszélye fenyegeti. A délamerikai Röpcrt ígérete — Az északamerikai imperializmus ellen vívott harcban a délamerikai népek ünnepélyesen ígérik a világ népeinek: kettőzött erővel folytatjuk harcunkat a világbéke érdekében. Felolvasták Carmen Companysnak, a Katalán köztársaság mártír elnöke özvegyének a kongresszushoz intézett levelét. Budapest készül máffam-m Mér számláljuk a napokat, amikor Budapest népe, mint égő folyam nemzetiszínű és vörös zászlókkal önti el a pesti utcákat. Az ötödik szabad május elsejéhez közeledünk. Budapesten és a peremvárosokban már megszervezték a május 1-i kerületi bizottságokat. Az üzemekben megalakultak az előkészítő bizottságok. A lakógyűléseken szintén bizottságokat választottak .Ütemtervek, elgondolások jelzik és mutatják, hogy ebben az esztendőben a békés építőmutrka mellett tüntetve a magyar munkásosztály hatalmas lelkesedéssel készül a szabad május 1. megünneplésére. A munka ünnepére a főváros az utcák díszítésével készül. A Hősök tere ismét impozáns díszítéssel fog kiemelkedni. Feldíszítik a hidakat és mindazokat a helyeket, ahol ünnepségek lesznek. Külön meglepetése lesz a májusi dekorációnak, hogy a magas épületek tetejére hatalmas zászlókat helyeznek el, amelyeket este kivilágítanak. Az eddigi jelekből megállapítható, hogy az idei május elseje sokkal díszesebb, sokkal nagyobb arányú lesz, mint az eddigiek voltak.