Világosság, 1949. április-június (5. évfolyam, 76-149. szám)

1949-06-24 / 144. szám

98 vagon felhozatal rengeteg olcsó gyümölcs Bőséges felhozatal, erős kínálat és morzsolódó árak jellemzik, a mai pia­cot. A Nagyvásártelepre 98 vagon áru érkezett. Ebből 2 tojás, 40 újburgo­­nya, 6 fejeskáposzta, 2 kelkáposzta, 4 zöldhagyma, 5 cseresznye, 3 meggy, 1 kajszibarack, a többi zöldség és gyü­mölcs. Ezeken kívül 161 lovaskocsi, 68 teherautó, valamint több hajójárat hozott friss idénycikket. A mai csarnoki fogyasztói árak: új­­burgonya 95, Ella 48—52, főzőhagyma 25—30, zöldhagyma 10—22, fejes- és kelkáposzta 127—140, zöldbab 200— 254, zöldborsó 73—180, fejessaláta 55 —83, meggy 127—260, sóska 83—153, új alma 127—190, új körte 153—254, ribizli 178—250, málna 1000—1070, sárgabarack 96—330, szamóca 430— 1000, zöldpaprika 40—230, tök 66—70 , fillér. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 111. osztálya június 27-én, hétfőn d. u. 5 órakor felolvasóülést tart, melynek tárgya Novobátzky Károly lev. tag szék­foglaló előadása: „Egységes térelmélet”. „BÁTRAN II HALADJATOK ELŐRE" Üzeni Vladimir Janut hősi halott szovjet katona édesapja a soroksári, fiataloknak ponti parkban lévő szovjet hősök em­lékművén megtalálták Vladimir Janut nevét. A név mellett évszám állt: 1924 —1945. Huszonegyéves volt a hős szovjet katona, aki a mi hazánk felsza­badításáért adta életét. Azóta minden reggel vörös virágo­kat helyez a szov­jet katona sír­jára egy-egy soroksári fiú­­, vagy lány. A Fő­ utcai emlékmű­vet a soroksári fia­talok lefényképez­ték, lerajzoltak. Egy­másután indultak a levelek Soroksár­ról a Szovjetunióba, Gorkij városába. A Világosság annak idején beszá­molt az eseményről és eredetiben kö­zölte Margarita Janut kézírását. Most válasz érkezett a Szovjetunióból a so­roksári fiataloknak. V. Janut, a szov­jet hős édesapja és a soroksári szov­jet hősi halott húga, Margarita Janut ezt írja: Abban a levélben álltak ezek a so­rok, amely­ még januárban érkezett Soroksárra, ezzel a címzéssel: „A so­roksári ifjúságnak, Magyarország.” A levelet Margaríta Janut Vladimir Janut, a Magyarország felszabadításáért foly­tatott harc közben hősi halált halt szovjet katona húga,­ írta. A soroksári fiatalok megkapták a le­velet és elolvasták. A Fő­ utcán a köz-A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságán keresztül leányom, Marga­rita Janut, levelet és a Ti ujságtokból kivágott cikket kapott tőletek. Ebben az újságban helyeztétek el az ő levelét, melyben fivéréről, az én fiamról, Vladimir Janutról, ír, aki a hősi sírban Soroksáron fekszik. Végtelenül hálás vagyok és nagyon köszönöm nektek, fiaim, a szovjet katona iránti szereteteket és tisztele­teteket, valamint azt, hogy tiszteletbeli MMNSz-tagnak választottátok és meg­koszorúztátok a sírját. Tetteiteket erőnek tekintem, mely az egész haladó emberiségben a né­met fasizmus elleni harcban fejlődött ki. Ez az erő világméretekben napról-napra nő és oly hatalmas és félelmetes erővé kell nőnie, hogy legyőzze az új világ­háborút előkészítő imperialista háborús uszítókat. Tanulmányozzátok Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanait, mert ennek a tudománynak alapján győzzük majd le közös ellenségünket, mint ahogyan legyőztük a német fasizmust. Erősítsétek eddig elért vívmányaitokat és bátran haladjatok előre. Szívélyes üdvözlettel: V. Janut. Margarita Janut levele így hang­zik­„Tegnap több levél érkezett szá­momra a demokratikus Magyarország­ról, Soroksár községéből. Ezek között pillanatban közös feladat előtt állunk: a világ egész ifjúságával harcolni a békéért a háborús uszítók ellen. A világ két táborra oszlott. A béke­tábor erősebb. Mi erősebbek vagyunk és győzünk, mint azelőtt. A mi ügyünk igaz! A mi ügyünk — győzelem! Szívélyesen üdvö­zöl Benneteket Mar­garita Janut.” A szovjet hős soroksári sírján a vörös virágok arról beszélnek: a mi fiataljaink, akárcsak Margarita Ja­nut és a békeszerető fiatal milliók szerte a világon együtt harcolnak a békéért, kivívói, Wladimir Janut és hősi társai szellemében. N­agyon kérlek■ Benneteket, ha nem esik nehezetekre, men­jetek el a bátyám sírjához. Soroksár központi parkjában, a hő­sök közös sírjába temették el. Talán a nevét is megtaláljátok az emlék­művön, volt a Ti kedves leveletek is. Nagyon köszönöm együttérzéseteket és a hősi tömegsírról való kegyeletes gondosko­­dástokat, melyben az én fivérem, Vla­dimir Janut is nyugszik. Nagyon meghatott engem a Ti me­leg, baráti és elvtársi leveletek. Jelen­etVuttnUm. CeA** uLfct «_ MAyiM­*­*­ *** twA­C­tz &­Xma­ntf***UL*M*^ Holnap reggel érkezik a bolgár kultúrkötöttség Pénteken reggel a bukaresti gyors­vonattal Budapestre érkezik a magyar­­bolgár kulturális egyezményben létesí­tett állandó vegyesbizottság bolgár ta­gozata, hogy a vegyesbizottság magyar tagjaival együtt kidolgoza a magyar­bolgár kulturális egyezmény keretében lebonyolításra kerülő egyéves kultúr­­programot. „Prágában éreztem először magam az emberi közösség tagjának'" James Miller Robinson James Miller Robinson tavaly érkezett Ameri­­** kából Csehszlovákiába és az ott látottak olyan meggyőző hatást tettek rá, — mint arról a Világosság is beszámolt —, hogy a prágai amerikai konzul irodájában összetépte amerikai útlevelét. Robinson azt is közölte az amerikai konzullal, hogy amerikai állampolgársága nem védi őt meg az Egye­sült Államokban a munkanélküliség vagy a lincs­elés állandóan fenyegető veszedelmétől. Robinson most levelet írt a Rude Pravonak. Leírja szülei küzdelmes életét, ameddig nyolc gyer­meküket felnevelte. Robinson az amerikai Lincoln­­brigád tagjaként harcolt a spanyol polgárháborúban és fehér nőt vett feleségül. A házaspár életét Amerikában­, a szenvedések sorozata jellemezte. Nyilvános étteremben nem ebédel­hettek együtt, szórakozó helyeken nem ülhettek egy­más mellett és csak igen nehezen érték el, hogy egy „fehérek számára fenntartott házban” együtt lakhas­ levele a Rude Pravohoz janak. Robinson végigküzdötte a második világhábo­rút is, de leszerelése után nem tudott elhelyezkedni. Már 1947-ben szándékozott Csehszlovákiába menni, de útlevélkérelmét különböző ürügyekkel hónapokig halogatták. Mindenáron megakadályozták kiutazását, végül a külügyminisztérium a haladó szervezetek til­takozására és sürgetésére kiadta útlevelét, de azzal a feltétellel, hogy­­ nem megy Kelet-Európába és nem politizál. Robinson a levélben még leírja, hogy Prágában megbetegedett és kórházban ápolták. Mélységesen meghatotta, hogy Prágában nem számít fehér-e vagy fekete valaki. Kitűnő orvosi kezelésben részesült, „amilyent Amerikában egyetlen fehér munkás sem él­­vezhet.” A kórházban arra gondolt, hogy Chicago háromszázötvenezer négerének mindössze két kórház áll a rendelkezésére. „A prágai kórházban éreztem magam először egy emberi közösség tagjának” — fejezi be levelét James Miller Robinson. Európa orientalistái prágai értekezlete Prágából jelentik: Prágában megnyi­tották az Európa országaiból Prágába érkezett orientalisták tudományos ér­tekezletét. Az értekezleten az európai egyetemek legkiválóbb orientalistái vesznek részt A Ganz vagongyár hatalmas motorszereldéjében dolgozik Bakó József 22 éves sz­őkehajú fiatal­ember. Fejét elhasznált acél fű­részlapból átalakított hajleszorító koronázza. A „Motoros-brigád" tagja. Elsőnek ő írta alá a Szak­­szervezeti Világkongersszusi fel­ajánlási javaslatot. — Mindnyájunk érdeke, hogy a Szakszervezeti Világkongresz­­szus sikeres munkát végezzen — mondja derűs bizakodással, majd így folytatja: — Átéreztük a kon­gresszus jelentőségét és sikerének biztosításához több és jobb mun­kával járultunk hozzá. Elvállal­tuk, hogy két darab nyolchenge­res úszódarumotort a kitűzött ha­táridő előtt tíz nappal elkészít­jük. Bár sok szaktárs kételkedett, hogy el tudjuk végezni. De amit a motoros-brigád megígér, azt be is tartja. Én a felállítását és a motorokba szükséges alkatrésze­ket szerelem ki. Kemény munka­­ volt, az igaz. A brigád tagjai minden nap megbeszélést tartot­tunk s tervszerűen előre kidolgoz­tuk a munka további menetét. Most már büszkék vagyunk arra, hogy ezt a nagy munkát rendes munkaidőben, egyetlen túlóra nél­kül végeztük el. Pesti vizet k­ap Soroksár Megjavul Kispest, Pesterzsébet és Pest­szentlőrinci vízellátása A peremvárosok évtizedes rossz víz­ellátásán a népi demokrácia máris ja­vított, de most újra javítunk rajta. Soroksár nemsokára megkapja a jó budapesti vizet. Rövidesen befejezik a kispesti főnyomócső munkálatait. Ezzel Pestszentlőrinc, Pesterzsébet, Kispest vízellátása javul, sőt a IX. és X. ke­rület vízellátása is tökéletesen helyre­áll. A soroksári vízellátást építő mű­veletek június 29-én, két héttel a kitű­zött határidő előtt befejeződnek és ez­zel megindul Dél-Pest környékének fő­városi ivóvízzel való ellátása. A Magyar Néprajzi Társaság szer­dán délután tartotta 61 -ik rendes köz­gyűlését, amelyen megválasztották az új elnökséget és tisztikart. Elnök: Ortutay Gyula kultuszminiszter, ügy­vezető­ elnök dr. Tálasy István egye­temi magántanár, alelnökök dr. Lajta László múzeumigazgató, dr. Vargha László, a Néprajzi Múzeum főigazga­tója, főtitkár dr. Vajda László egye­temi tanársegéd. A Lánchíd gázcsövei biztosítják a Krisztina jobb gázellátását A fasiszta hordák által a Dunába robbantott Lánchídunk az újjáépítés újabb szakaszába lépett. Lefektették a gázcsöveket, mégpedig olyan megol­dással, hogy a jövőben gázszolgálta­tásunk kétszer olyan jó lesz, mint va­laha. A két tönkrement 250 milliméter átmérő­jű, kisnyomású vezeték helyett egy 500 milliméteres nyomócső fut­­át a hídon. Rendezték a pesti és a budai hídfőket is, a hídfőnél lefektetett cső­rendszerrel és a Fő­ utca 1. számú ház pincéjében épülő önműködő nyomás­­szabályozóval biztosítják a környék zavartalan gázellátását. A hídszerkezet­be behelyezett vezetékcsövek össze­hegesztése és a szerkezetre való fel­függesztése a hídépítéssel egyidejűleg történik. A munka százszázalékosan rendezi a Krisztinaváros hiányos gáz­ellátását. AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉSI KÖZ­PONT, a Legfőbb Állami Számvevő­­szék, a Fővárosi Számszék és az Or­­­szágos Számviteli Bizottság új hiva­tali helyiségeinek címe f. hó 27-től kezdődőleg: V., .Nádor­ utca 36. Tele­fon: 110—800, 126—720, 128—450. PILLÉR A BÉKE FRONTJÁN A békeszerető emberek százmilliói szerte a világon példaképként tekinte­nek a megvalósult szocializmus or­szágára, a Szovjetúnióra. Támaszuk és biztonságuk a Szovjetunió törhe­tetlen, következetes békepolitikája. Ennek a békepolitikának sok-sok alap­ja közt egyik legerősebb pillére az az erő, amelyet a sztálini ötéves tervek, a marxi-leniai elméleten alapuló szo­cialista tervgazdaság jelent. A má­sodik világháború után az emberi ha­ladás gonosz ellenségei, az imperialis­ták arra számítottak, hogy hosszú év­tizedekig tart majd, amíg a Szov­­jetúnió kiheveri a háború okozta ha­talmas károkat és veszteségeket. A Szovjetunió ellenségeinek ez a szá­mítása azonban nem vált valóra. Amíg a kapitalista államokban a ter­melés átállítása súlyos megrázkódta­tással jár, a szocialista gazdaság egy­séges, tervszerű irányítása lehetővé tette a békegazdálkodásra való zök­­kenésmentes, zavartalan áttérést, a helyreállítás feladatainak gyors, m­eg­­oldását. A megoldás kérdéseiről, a Szovjetunió ötéves tervéről tartott elő­adást a Magyar-Szovjet Társaság sza­badegyetemén Béres Andor külügyi ál­lamtitkár. Szovjetúnió 1946-ban kezdődött ötéves terve a helyreállítás és a továbbfejlesztés felé. A terv 3200 nagyüzem újjáépítését, 33 millió négy­zetméter városi lakás helyreállítását írta elő és 115 milliárd rubel beruhá­zást jelent a német megszállás alól felszabadult területen. A terv szerint 1950-ben az ipari termelés értéke 205 milliárd rubel lesz, a mezőgazadságié pedig 30 milliárd. Az ipari termelés 48­ százalékkal haladja meg a háború­­előtti színvonalat. Mert az újjáépítés feladatain felül az ötéves terv a to­vábbfejlesztés terve is, az egész Szov­jetunióban az ötéves terv alatt 5900 új, vagy teljesen újjáépített üzem lé­tesül. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy minden hét órában egy-egy új üzemmel lesz gazdagabb a világ legnagyobb hatalma, a szocialista Szovjetúnió népgazdasága. A gépipart megkétszerezi az ötéves terv. Jelentős a gépkocsi- és traktor­­gyártás, amely a háború előttihez ké­pest három és félszeresre emelkedik. 1950-ben a szovjet ipar rendelkezésére összesen 1.300.000 vas- és fémvágógép áll majd, több, mint az UJSA-ban... Az ötéves terv másik fontos lánc­szeme a közlekedés. Csak új vasútvo­nalat 7200 kilométer hosszúságban építenek s ebben a 7200 kilométerben benne van a délszibériai vasútvonal. 11.500 kilométer új autóút épül, 7585 új mozdony és 577.500 új teherkocsi készül. Lehetne sorolni a számokat: a bányák gépesítésének, a mezőgazda­ság, a vasúti szállítás gépesítésének számai mind új és hatalmas fejlődést jelentenek,­­ Sztálin azt mondotta: „A tech­nikát nem lehet elválasztani az emberektől." Ezért van az, hogy ugyanekkor hatalmas mértékben emel­kedik a szovjet dolgozók technikai, kulturális és életszínvonala. Négy és félmillió fiatal szakmunkást nevelnek a gyári és üzemi iskolákban. Tizen­négy millió munkás kap szakképzett­séget az átképző tanfolyamokon. Az egyetemek és főiskolák 602.000 szak­embert bocsátanak a gazdasági élet rendelkezésére... A szovjet dolgozók életszínvonala is nagymértékben emelkedik. A munka­béralap az ötéves tervben 56 százalék­kal nő. A szocialista verseny új for­mái, új módszerei alakulnak ki. Új, hatalmas távlatok állnak a Szovjet­unió népe előtt... „Ahhoz, hogy a Szovjetunió gazda­ságilag elérje, azután meghaladja a legerősebb kapitalista országokat; ter­melését a háború előttinek háromszoro­sára kell emelnie." Ezt mondotta Sztá­lin s ezt tűzi célul maga elé a há­ború utáni három ötéves terv, amelyek közül már az első, a mostani is ha­talmas léptekkel viszi előre a Szovjet­uniót a szocialista fejlődés új, maga­sabb fokára, a kommunista társadalom fokára. Válságban az olasz és a francia textilipar Muravjeva, a Szovjetunió textilipari szakszervezetének elnöknője tanul­mányt ír­t a Trudba a tőkésországok textilmunkásainak helyzetéről. A vi­lág textil- és varróipari munkásainak száma meghaladja a húszmilliót, 80 százalékuk női munkás. A textilmunkások a kapitalista or­szágok legjobban kizsákmányolt dolgozói. Ezt jellemzően mutatja be az Egye­sült Államok textiliparának példája. Az USA-ban a textilvállalatok tulaj­donosainak jövedelme 1947-ben 33 százalékkal volt magasabb, mint 1946-ban és 143 százalékkal maga­sabb, mint a háború előtt. A válla­latok tulajdonosai ennek ellenére sem voltak hajlandók munkásaik bérét 10 százalékkal emelni. Muravjeva cikkében hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben számos kapitalista ország textil­ipara válságos helyzetbe került. Olaszországban pl. a munkásoknak csaknem fele hetenként 40 óránál ke­vesebbet dolgozik. Ugyanez a­­helyzet Franciaországban. Lillében például a háború előtt 150.000 textilmunkás dol­gozott, jelenleg csak 20.000. A Szakszervezeti Világszövetség most készíti elő azt a konferenciát, amelynek feladata az egyes iparágak munkásainak külön szakosztályok ke­retében történő összefogása lesz. A létesítendő textilszakosztályok hatha­tósan­­ megvédik majd a textilipari munkások érdekeit. Muravjeva közli, hogy a Szovjetunió szakszervezetei kiveszik részüket ebből a fontos mun­kából. Szeptember elsejéig lehet jelentkezni a művészeti főiskolákra. Az Iparm­űvé­­szeti, a Képzőművészeti, a Színművé­szeti és Filmművészeti, valamint a Ze­neművészeti Főiskolára jelentkezők felvételi kérelmüket — eltérően a többi főiskolákra és az egyetemekre jelent­kezőktől —a szeptem­er elsejéig nyújt­hatják be az általuk választott ,­­művé­szeti főiskolákhoz.

Next