Világosság, 1949. július-szeptember (5. évfolyam, 150-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
színház A Kína felszabadításáról készített film nagy sikere A csepeli Táncsics-moziba hosszú sorokban érkezik a közönség, hogy végignézze a moziban azt a filmet, amely egy hatalmas népnek az elnyomás elleni küzdelmeit és harcait vetítette vászonra. A MOKÉP és a csepeli filmszínházak munkaközössége díszelőadás keretében mutatta be a „Kína felszabadulása” című monumentális dokumentfilmet. Az ünnepségen Orató Lajos, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. — Recseg-ropog az egész gyarmati rendszer — mondotta többek között — Kína mindig kedvenc vadászterülete volt az imperialistáknak. A Néphadsereg győzelme éppen ezért borzalmas csapást jelent az imperializmus számára. A kínai néphadsereg annak köszönheti eredményeit, hogy győzelmének szervezője a Kínai Kommunista Párt. Beszédét a közönség helyéről felállva, hatalmas tapssal fogadta és sokáig éltette Szabad Kína nagy vezetőjét, Mao-Ce-Tung-ot. Ezután elsötétedett a nézőtér és megkezdődött a film. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség, szinte lélekzetét visszafojtva, feszült érdeklődéssel s mind növekvőbb csodálattal ismerkedett meg a felszabaduló Kínával. A fehér vásznon életrekeltek a hősök, amint a pusztító ágyútűzben, tűz, robbanás és gyilkos gépfegyvergolyók között halált megvető bátorsággal indulnak rohamra Mukden és a többi, elnyomás igájában szenvedő kínai város felszabadításáért. A nép ereje legyőzhetetlen s a Néphadsereg mindent elsöprő előrenyomulással söpri maga előtt a Kuomintang-hordákat. A felvételek sorozata nagyszerűen szemlélteti a felszabadított területeken szinte szédítő iramban folyó újjáépítést is. Megható jelenetek játszódnak le a felszabadító Néphadsereg győzelmes bevonulásánál, amikor a lakosság hálája jeléül, ajándékcsomagokat gyűjt a katonák részére; egy szegény öreg kínai egyetlen pipáját teszi be az ajándékok közé ... A film készítőinek gondjuk lett arra is, hogy ízelítőt adjanak a felszabadult Kína derűt, örömet sugárzó mai népi kultúrájáról is. Csepel dolgozói leírhatatlan lelkesedéssel s meg-megújuló hatalmas tapssal fogadták a Szabad Kína népének életéről, harcáról, küzdelméről Magyarországon első ízben bemutatásra került filmet. Hasonló átütő sikert aratott és lelkesedést keltett a monumentális film pesti bemutatóin, a Décsi és az Omnia mozikban is. cd „ M Moszkiai felírni” a Belvárosi Színház új előadásában A Belvárosi Színház évadnyitó előadása az elmúlt idényben igen nagy sikert aratott Anatoli Szofronovdarab, a „Moszkvai jellem”, részben új szereposztásban és új rendezésben. Az új szereplők közül elsősorban a főszereplő Földényi Lászlóról kell megemlékeznünk. A hiú, a Párttól eltávolodó, a csak számokért, dicséretekért dolgozó, majd a hibáját belátó jó kommunista Potapov szerepében végig emberi, minden szava és minden mozdulata helyén van — kitűnő. Az új gépet feltaláló apa szerepét Bánhidy László alakítja igen nagy sikerrel. A maga igazáért kicsit túl hevesen harcoló öreg munkás alakítójaként egészséges életkedvvel töltötte meg a színpadot. Új szereplő Sulyok Mária is, aki egy textilgyár vezetőnőjét alakítja nagyon kedvesen, a kelleténél talán kicsit kimértebben, de sok jóleső derűvel és melegséggel. A leszerelt tisztet, aki ott akarja hagyni feleségét, ezúttal Görbe János játssza.Alakítása mindössze egy jelenetre korlátozódik, de a rendelkezésére álló néhány percben is megmutatja, hogy milyen fontos a mellékalakok szerepe. Néhány mozdulattal, jól megválasztott hangsúllyal, arcának fegyegy mozdulatával formál úgyszólván pillanatok alatt húsból-vérből váró embert Szviridov figurájából. Kedves, derűs Rákosi Mária a titkárnő szerepében. Dicséretet érdemel Szendrő József, a darab új rendezője is. Zökkenőmentesen, az első pillanattól az utolsóig sok-sok tapsot kiváltva gördül a darab. A rendező és színészek nagyszerű összmunkája minden lehetőséget kiaknázott. Ezúttal is remekül érvényesült Gábor Andor kitűnő fordítása, igazi moszkvai levegő volt a színpadon: a moszkvai ember derűje, egészséges humora és sugárzó optimizmusa! (pongrácz) Georg Sebastian bemutatkozása az Operaházban Georg Sebastian, néhai dr. Sebestyén Károly tanár, esztétikus fia, aki évtizedek óta külföldön működik és jelenleg a párisi nagy opera karnagya, pénteken Don Juan vezénylésével kezdette meg itthoni vendégszerepléseinek sorozatát. Mozart remekműve, Klemperer Ottó eszményi beállításában, Operaházunk egyik legjobb előadása. Sebastian, igen helyesen, alkalmazkodott a megkapott szilárd kerethez, amivel mint Walter Bruno volt tanítványa is szolgálta a nemes Mozart-stílust. Külön kiemeljük az áriák finoman árnyalt kísérését. A szofisták: Svéd Sándor, Székely Mihály, Osváth Júlia, Bábhy Anna, Gyurkovics Mária, Rosier Endre, Fodor János, Reményi Sándor együttese olyan színvonalat képvisel, amilyenek aligha van ma valahol párja. (p.) A NEMZETI SZÍNHÁZ igazgatósága közli, hogy a bérletváltás szeptember 24-ig szünetel, az IBUSZ bérletakciójával való egyeztetés miatt. A Nemzeti Színházba bérletek válthatók szeptember 24-től 30-ig, mindennap 10—5 óra között. A Shakespeare-ciklus jegyeinek árusítása változatlanul 21-ig tart. Két olcsó táncoshely nyílik októberben Közeledik az ősz, hűvösek az esték, hamarosan bezárnak a nyári táncoshelyek. Az Élelmezési N. V. már készül a téli idényre. Október elsején több olcsó táncoshely nyílik. Az Abbazia kávéházban minden este kilenctől tánc lesz kétforintos belépődíj mellett, a fogyasztás nem kötelező. Nappal az Abbázia továbbra is étterem és kávéház marad. Ugyancsak október elsején nyílik meg a Dalszínház-étterem, ahol szintén kétforintos belépődíj mellett nem kötelező fogyasztással tánc lesz. A nagymező utcai Budapestben népvarietét nyit az Élelmezési N. V. HANGVERSENYEK A Székesfái/ácsrsi ZeneUac ** estvUdleti 12 nagyzenekari hangverseny világhírű külföldi és hazai karmesterekkel és szólistákkal. Rendezés és bérletárusítás Muzsika Hangversenyrendező N. V.-nál, szerdától, IV., Somogyi Béla út 10. sz. Hozzájárultál már a Lánchíd újjáépítéséhez" Viseld a 20 forintos Lánchíd-jelvényt így nőnek kietlen pusztaságok• nyomortanyák, primitív falvak, sivár városok helyén hatalmas, egészséges, modern, kényelmes VILAC VÁROSOK A szovjet építészet fejlődése össze is forrt az ország iparosításának nagy történelmi folyamatával. Nemcsak az történt, hogy agrárvidékekből a szo-cialista ipar hatalmas központjai lettek, hanem eddig még nem tapasztalt ütemben épültek fel új községek, városok és ipartelepek. Az Uralban és Kazahsztánban, Nyugatszibériában, a Távolkelet szénmedencéiben, a Dnye-j per partjain, az északi sarkkörön is túlfekvő területen, vagy Moszkva vidékén egyaránt átalakult a táj. Sok, eddig ismeretlen helység: Magnitogorszk, Sztálinszk, Bolsoje, Zaporozse, az amuri Komszomolszk, Rusztavi és még sok más város nőtt ki a semmiből. _ A telekspekuláció, az építkezés szabályozása A kapitalista korszakban a városok, nem egységes építészeti elgondolás, vagy terv alapján épültek. A központ luxusnegyedei mellett ott álltak a városszéli nyomortanyák, a kiváltságos osztályok összkomfortos lakásai mellett a dolgozó nép adujai. A telekspekuláció, a háztulajdonosok önkénye és a közigazgatás alárendelése a tőkének, nem engedte meg, hogy a városok meghatározott terv szerint fejlődjenek. Ezzel szemben a szovjet építészet kezében tartja a legerősebb fegyvert: a szocialista tervet. Ezen belül a városgazdaság tervét is, amely szintén a nép érdekeit tartja szem előtt. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a városépítkezésnél a lehető legcélszerűbben helyezzék el az üzemeket, lakóházakat, középületeket, parkokat és tereket. A város beépítési terve az építés egyik legfontosabb tényezője. Az építész számára lehetőség nyílik arra, hogy művészi szempontból is egységes elgondolás alá vegye mindazt, ami a város területén felépül. Moszkva újjáalakításának 1935-ben elfogadott sztálini terve valóságos kulturális történelmi okmány, amely a jelenkori város fejlődésének történetében új korszakot nyitott meg Ebednek. A régi lerakodóhelyek, szemétdombok helyén új parkok virítanak, mint a központi Gorkij kultúrpark, a Mezőgazdasági Kiállítás parkja, stb. Végül Moszkva építkezésének és szabályozásának elválaszthatatlan része lett a földalatti vasút, mely egyesíti magában a szovjet technika vívmányait a szovjet művészeti alkotások magas színvonalával. Eltűntek a nyomortanyák, felépültek a munkásnegyedek Nemcsak a fővárosban, a Szovjetunió más városaiban is kidolgozták az átalakítási és szabályozási terveket. Novoszibirszk a múltban tipikus vidéki fészek volt. A legrövidebb idő alatt nagy, módon város lett belőle, amelyben ízlésesen épített sokemeletes lakóházak és óriási középületek — köztük a világ egyik legnagyobb színháza, — végletesen kiszorítják a régi építkezést. Épp ily mélyreható változáson ment át Szverdlovszk, az Ural ipari központja. Cseljabinszk is hatalmas ipari várossá épült ki: a sztálini 5 éves tervek előtt mindössze 80.000 lakosa volt, ma közel 300.000. Vagy vegyük Sztálingrádot, melynek lakóterülete a háború kezdetén hatszor akkora volt, mint 1917-ben. A szovjet korszak újjárendezése következtében a városok szinte a felismerhetetlenségig megváltoztak és az építészet is nagyarányú minőségi változáson esett át. Erről beszélt Sztálin a Bolsevik Párt XVII. kongresszusán: „A burzsoá országok nagyvárosainak eltörölhetetlen tartozékai a nyomortanyák... A Szovjetunióban lezajlott forradalom mindezt megváltoztatta és a nyomortanyákat eltüntette. Kicseréltük ezeket újonnan épült jó és napos munkáslakásokra, hozzáadva még azt is, hogy a munkásnegyedek nálalünk gyakran szebbek, mint a város központi negyedei.” A szovjet korszak városépítésének fő alapelve az emberről való gondoskodás. Az építészet, a napi élet szükségleteihez alkalmazkodott, alkotóvá és teremtővé vált, hogy a városokban egyformán meg legyen a helye a lakóházaknak és parkoknak, az iskoláknak, óvodáknak, napközi otthonoknak, sporttelepeknek és uszodáknak. A szocialista realizmus jegyében fejlődő építészetnek nem csupán a lakónegyedeknek kiépítése a célja, hanem a társadalmi élet központjait is ki kell építeni. Ezért a szovjet városokban a terek nem rendszertelenül, egyes utcák kereszteződésénél épülnek, hanem a szovjet városszabályozási tervekben a fő terek a legfontosabb középületek központjai, a népünnepélyek és felvonulások helyei. A háború sem szakította meg a szovjet építészek alkotó munkáját. Leningrád építészei az ostromzár legkegyetlenebb hónapjaiban is folytatták munkájukat. A háború kellős közepén sem hagyták abba Moszkva földalatti vasútja új szakaszainak építését. S ahogy a szovjet városok felszabadultak a német megszállás alól, a legsürgősebb újjáépítési munkálatokkal egyidejűleg megkezdődött olyan városok új építkezési terveinek kidolgozása, mint a sokat szenvedett Sztálingrád, Rosztov, Kalinin, Szevasztopol és sok más városé. Az új tervek nem korlátozódnak lerombolt épületek újjáépítésére, hanem egyben pótolják a város régi beépítésének hiányosságait is. Az újjáépítési és helyreállítási munkálatok több mint háromszáz városra terjedtek ki, amelyek a német megszállás alatt a legtöbbet szenvedtek. Az újjáépülő városok terveit az a jellegzetes vonás egyesíti, hogy a Nagy Honvédő Háború hősi tetteit az építészeti tömbökben, egyes emlékművekben és emlékszobrokban örökíti meg. A műépítészet igyekezete arra irányul, hogy monumentális alkotásokban állítson emléket a fasizmus sötét erői felett aratott győzelemnek és a páratlan felszabadító harcokban kitűnt hősöknek. Technika és művészet az új építkezésekben Ma már, több mint egy évtizeddel az újjászervezési munkálatok megkezdése után Moszkva a tágas, egyenes utak, nagy terek, hatalmas és magas hidak városa lett. Maga a Moszkva folyó is, amelyet a Volgával már csatorna köt össze, megváltozott, bővizű lett. Mindez: az utcák egyenes vonalai, az úttest szélessége, az épületek terjedelme, az új hidak ívközei — az egész városnak más képet adtak. Egyes helyeken, hogy az utcákat kiszélesíthessék, a régi házakat néhány tíz méterrel is odébbtolták A Moszkva és Jauza folyók mentén gránitköves rakpartokat építettek, a Moszkván 12 olyan nagy hidat emeltek, amelyek alatt tengeri hajók is közlekedhetnek. Moszkva építészeti arculatát méginkább befolyásolták a felépült új lakónegyedek. Ezek átváltoztatták a város külterületét , ahol mindig földszintes, vagy egyemeletes, túlnyomórészt fából épült házak állottak, most modern betonvázas épülettömbök emel- MEGJELENT a Pajtás diáknalda az 1949—1950-ik iskolaévre 128 oldal terjedelemben, többszínű nyomással, képekkel illusztrálva. Tanulásban segédeszköz. Játékban, sportban irányít. Szabad idődben szórakoztat. A most megjelent „Pajtás diáknaptár" minden diák számára nélkülözhetetlen zsebkönyv. Ára: 1.50 Ft. Kapható minden .Pajtás" terjesz-' tőnél! rr Őszi kőSZtÍLll kell . . Míg Nyugaton a divat szélsőségei tombolnak, a szoknyák túl szőkék, a kabátok ízléstelenül bővek és excentrikus szabásúak, a vállak csapottak, a szoknyák túlzottan rövidek — addig nálunk az egyszerűség és a célszerűség a divat két alapeleme. Az itt közölt három őszi kosztümöt ugyancsak az egyszerűség és a célszerűség jellemzi. Mindhárom kabátot nemcsak saját szoknyájával hordhatjuk, hanem más színű őszi szövet, vagy kötött ruhához is jól használhatjuk. első kosztüm szoknyája egyenes vonalú, nem szűk, hossza a földtől 35 cm. Kabátjának háthossza 80 cm. Magasan csukódik, nyakba szabott és vállig érő gallérja van. Karöltője mélyített, ujján visszahajtott manzseta, újszerű szabású rátett zseb díszíti. 2,80 m. duplaszéles szövetből készül. A második kosztüm szoknyája szintén egyenes, egyik oldalvarrása 20 cm. magasságban nyitott. Kabátjának háthossza 70 cm. Kihajtója férfi, szabású, úgy a kihajtót, mint a mélyített váll varrását, valamint a kabát, az ujj és a zseb széleit 2 cm. szélességű tűzés díszíti. Elől kétsorosan gombolodik, háta — ellentétben az eddigi harangszabású divattal — teljesen egyenes. Ezáltal az egész kosztümhöz nem kell több, mint 2 m. 60 cm. duplaszéles anyag. A harmadik kosztüm szoknyája alig különbözik a másik kettőtől. Kabátja, az előbbiekkel ellentétben, vaglánszabású, bő hátú. Gallérja, manzsettája, zsebei a szokottnál nagyobb méretű. Szélük letűzött. A gallér pánttal csukódik. A kabát háthossza 90 cm. Begombolható báránybéléssel télen is jól kihordható. 3 m. duplaszéles szövet kell hozzá. Legközelebb: munkaruhák.