Világosság, 1949. július-szeptember (5. évfolyam, 150-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

színház A Kína felszabadításáról készített film nagy sikere A csepeli Táncsics-moziba hosszú sorokban érkezik a közönség, hogy végignézze a moziban azt a filmet, amely egy hatalmas népnek az elnyo­más elleni küzdelmeit és harcait vetí­tette vászonra. A MOKÉP és a csepeli filmszínházak munkaközössége díszelő­adás keretében mutatta be a „Kína felszabadulása” című monumentális dokument­filmet. Az ünnepségen Ora­tó Lajos, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. — Recseg-ropog az egész gyarmati rendszer — mondotta többek között — Kína mindig kedvenc vadászterülete volt az imperialistáknak. A Néphadse­reg győzelme éppen ezért borzalmas csapást jelent az imperializmus szá­mára. A kínai néphadsereg annak kö­szönheti eredményeit, hogy győzelmé­nek szervezője a Kínai Kommunista Párt. Beszédét a közönség helyéről feláll­va, hatalmas tapssal fogadta és sokáig éltette Szabad Kína nagy vezetőjét, Mao-Ce-Tung-ot. Ezután elsötétedett a nézőtér és megkezdődött a film. A nézőteret zsú­folásig megtöltő közönség, szinte lé­­lekzetét visszafojtva, feszült érdeklő­déssel s mind növekvőbb csodálattal ismerkedett meg a felszabaduló Kíná­val. A fehér vásznon életrekeltek a hősök, amint a pusztító ágyútűzben, tűz, robbanás és gyilkos gépfegyver­­golyók között halált megvető bátorság­gal indulnak rohamra Mukden és a többi, elnyomás igájában szenvedő kí­nai város felszabadításáért. A nép ereje legyőzhetetlen s a Néphadsereg mindent elsöprő előrenyomulással söpri maga előtt a Kuomintang-hordákat. A felvételek sorozata nagyszerűen szem­lélteti a felszabadított területeken szinte szédítő iramban folyó újjáépí­tést is. Megható jelenetek játszódnak le a felszabadító Néphadsereg győzel­mes bevonulásánál, amikor a lakosság hálája jeléül, ajándékcsomagokat gyűjt a katonák részére; egy­ szegény öreg kínai egyetlen pipáját teszi be az ajándékok közé ... A film készítőinek gondjuk lett arra is, hogy ízelítőt adjanak a fel­szabadult Kína derűt, örömet sugárzó mai népi kultúrájáról is. Csepel dolgozói leírhatatlan lelkese­­déssel s meg-megújuló hatalmas taps­sal fogadták a Szabad Kína népének életéről, harcáról, küzdelméről Ma­gyarországon első ízben bemutatásra került filmet.­­ Hasonló átütő sikert aratott és lel­kesedést keltett a monumentális film pesti bemutatóin, a Décsi és az Om­nia mozikban is. cd „ M Moszki­ai felírni” a Belvárosi Színház új előadásában A Belvárosi Színház évadnyitó elő­adása az elmúlt idényben igen nagy sikert aratott Anatoli Szofronov­­darab,­­ a „Moszkvai jellem”, részben új szereposztásban és új rendezésben. Az új szereplők közül elsősorban a főszereplő Földényi Lászlóról kell megemlékeznünk. A hiú, a Párttól el­távolodó, a csak­ számokért, dicsére­tekért dolgozó, majd a hibáját belátó jó kommunista Potapov szerepében végig emberi, minden szava és minden mozdulata helyén van — kitűnő. Az új gépet feltaláló apa szerepét Bánhidy László alakítja igen nagy si­kerrel. A maga igazáért kicsit túl he­­vesen harcoló öreg munkás alakítója­ként egészséges életkedvvel töltötte meg a színpadot. Új szereplő Sulyok Mária is, aki egy textilgyár vezetőnőjét alakítja nagyon kedvesen, a kelleténél talán kicsit ki­­mértebben, de sok jóleső derűvel és melegséggel. A leszerelt tisztet, aki ott akarja hagyni feleségét, ezúttal Görbe János játssza.­­Alakítása mindössze egy jele­netre korlátozódik, de a rendelkezésére álló néhány percben is megmutatja, hogy milyen fontos a mellékalakok szerepe. Néhány mozdulattal, jól meg­választott hangsúllyal, arcának fegy­­egy mozdulatával formál úgyszólván pillanatok alatt húsból-vérből váró em­bert Szviridov figurájából. Kedves, derűs Rákosi Mária­ a tit­kárnő szerepében. Dicséretet érdemel Szendrő József, a darab új rendezője is. Zökkenőmen­tesen, az első pillanattól az utolsóig sok-sok tapsot kiváltva gördül a da­rab. A rendező és színészek nagyszerű összmunkája minden lehetőséget kiak­názott. Ezúttal is remekül érvényesült Gábor Andor kitűnő fordítása, igazi moszkvai levegő volt a színpadon: a moszkvai ember derűje, egészséges humora és sugárzó optimizmusa! (pongrácz) Georg Sebastian bemutatkozása az Operaházban Georg Sebastian, néhai dr. Sebes­tyén Károly tanár, esztétikus fia, aki évtizedek óta külföldön működik és jelenleg a párisi nagy opera karnagya, pénteken Don Juan vezénylésével kez­dette meg itthoni vendégszereplései­nek sorozatát. Mozart remekműve, Klemperer Ottó eszményi beállításá­ban, Operaházunk egyik legjobb elő­adása. Sebastian, igen helyesen, alkal­mazkodott a megkapott szilárd keret­hez, amivel mint Walter Bruno volt tanítványa is szolgálta a nemes Mo­­zart-stílust. Külön kiemeljük az áriák finoman árnyalt kísérését. A szofisták: Svéd Sándor, Székely Mihály, Osváth Júlia, Bábhy Anna, Gyurkovics Mária, Rosier Endre, Fodor János, Reményi Sándor együttese olyan színvonalat képvisel, amilyenek aligha van ma valahol párja. (p.) A NEMZETI SZÍNHÁZ igazgatósága közli, hogy a bérletváltás szeptember 24-ig szünetel, az IBUSZ bérletakció­jával való egyeztetés miatt. A Nemzeti Színházba bérletek válthatók szeptember 24-től 30-ig, mindennap 10—5 óra kö­zött. A Shakespeare-ciklus jegyeinek árusítása változatlanul 21-ig tart. Két olcsó táncoshely nyílik októberben Közeledik az ősz, hűvösek az esték, hamarosan bezárnak a nyári táncos­­helyek. Az Élelmezési N. V. már ké­szül a téli idényre. Október elsején több olcsó táncoshely nyílik. Az Abba­­zia­ kávéházban minden este kilenctől tánc lesz kétforintos belépődíj mellett, a fogyasztás nem kötelező. Nappal az Abbázia továbbra is étterem és kávé­ház marad. Ugyancsak október else­jén nyílik meg a Dalszínház-étterem, ahol szintén kétforintos belépődíj mel­lett nem kötelező fogyasztással tánc lesz. A nagymező utcai Budapest­ben népvarietét nyit az Élelmezési N. V. HANGVERSENYEK A Szé­kesfái/ácsrsi ZeneUac­ ­** estvUdleti 12 nagyzenekari hangverseny világhírű külföldi és hazai karmesterek­kel és szólistákkal. Rendezés és bérletárusítás Muzsika Hangversenyrendező N. V.-nál, szer­dától, IV., Somogyi Béla­ út 10. sz. Hozzájárultál már a Lánchíd újjáépítéséhez" Viseld a 20 forintos Lánchíd-jelvényt így nőnek kietlen pusztaságok• nyomortanyák, primitív falvak, sivár városok helyén hatalmas, egészséges, modern, kényelmes V­ILAC VÁROSOK A szovjet építészet fejlődése össze i­s forrt az ország iparosításának nagy történelmi folyamatával. Nemcsak az történt, hogy agrárvidékekből a szo-­­­cialista ipar hatalmas központjai let­­­­tek, hanem eddig még nem tapasztalt ütemben épültek fel új községek, vá­rosok és ipartelepek. Az Uralban és Kazahsztánban, Nyugatszibériában, a Távolkelet szénmedencéiben, a Dnye-­j per partjain, az északi sarkkörön is túlfekvő területen, vagy Moszkva vidé­kén egyaránt átalakult a táj. Sok, eddig ismeretlen helység: Magnito­gorszk, Sztálinszk, Bolsoje, Zaporozse, az amuri Komszomolszk, Rusztavi és még sok más város nőtt ki a semmi­ből. _­­ A telekspekuláció, az építkezés szabályozása A kapitalista korszakban a városok, nem egységes építészeti elgondolás, vagy terv alapján épültek. A központ luxusnegyedei mellett ott álltak a városszéli nyomor­tanyák, a kiváltságos osztályok összkomfortos lakásai mellett a dolgozó nép adujai. A telekspekuláció, a háztulajdonosok önkénye és a közigazgatás alárende­lése a tőkének, nem engedte meg, hogy a városok meghatározott terv szerint fejlődjenek. Ezzel szemben a szovjet építészet kezében tartja a legerősebb fegyvert: a szocialista tervet. Ezen belül a vá­rosgazdaság tervét is, amely szintén a nép érdekeit tartja szem előtt. Ez­zel lehetőség nyílik arra, hogy a vá­­rosépítkezé­snél a lehető legcélszerűb­ben helyezzék el az üzemeket, lakó­házakat, középületeket, parkokat és tereket. A város beépítési terve az épí­tés egyik legfontosabb tényezője. Az építész számára lehetőség nyílik arra, hogy művészi szempontból is egysé­­­ges elgondolás alá vegye mindazt,­ ami a város területén felépül. Moszkva újjáalakításának 1935-ben elfogadott sztálini terve valóságos kulturális történelmi okmány, amely a jelenkori város fejlődésé­nek történetében új korszakot nyi­tott meg E­bednek. A régi lerakodóhelyek, sze­métdombok helyén új parkok viríta­nak, mint a központi Gorkij kultúr­­park, a Mezőgazdasági Kiállítás­­ parkja, stb. Végül Moszkva építkezé­sének és szabályozásának elválaszt­hatatlan része lett a földalatti vasút, mely egyesíti magában a szovjet technika vívmányait a szovjet művé­szeti alkotások magas színvonalával. Eltűntek a nyomor­­tanyák, felépültek a munkásnegyedek Nemcsak a fővárosban, a Szovjet­unió más városaiban is kidolgozták az átalakítási és szabályozási terveket. Novoszibirszk a múltban tipikus vi­déki fészek volt. A legrövidebb idő alatt nagy, módon város lett belőle, amely­ben ízlésesen épített sokeme­letes lakóházak és óriási középü­letek — köztük a világ egyik legnagyobb színháza, — végletesen kiszorítják a régi építkezést. Épp ily mélyreható változáson ment át Szverdlovszk, az Ural ipari köz­pontja. Cseljabinszk is hatalmas ipari várossá épült ki: a sztálini 5 éves ter­vek előtt mindössze 80.000 lakosa volt, ma közel 300.000. Vagy vegyük Sztálin­grádot, melynek lakóterülete a háború kezdetén hatszor akkora volt, mint 1917-ben. A szovjet korszak újjárendezése kö­vetkeztében a városok szinte a felis­­merhetetlenségig megváltoztak és az építészet is nagyarányú minőségi vál­tozáson esett át. Erről beszélt Sztálin a Bolsevik Párt XVII. kongresszusán: „A burzsoá országok nagyváro­sainak eltörölhetetlen tartozékai a nyomortanyák... A Szovjetunió­ban lezajlott forradalom mindezt megváltoztatta és a nyomortanyá­kat eltüntette. Kicseréltük ezeket újonnan épült jó és napos mun­káslakásokra, hozzáadva még azt is, hogy a munkásnegyedek ná­­l­a­lünk gyakran szebbek, mint a vá­ros központi negyedei.”­­ A szovjet korszak városépítésének­­ fő alapelve az emberről való gondos­kodás. Az építészet, a napi élet szük­ségleteihez alkalmazkodott, alkotóvá és teremtővé vált, hogy a városokban egyformán meg legyen a helye a lakó­házaknak és parkoknak, az iskolák­nak, óvodáknak, napközi otthonoknak, sporttelepeknek és uszodáknak. A szo­cialista realizmus jegyében fejlődő építészetnek nem csupán a lakónegye­deknek kiépítése a célja, hanem a tár­sadalmi élet központjait is ki kell épí­teni. Ezért a szovjet városokban a te­rek nem rendszertelenül, egyes utcák kereszteződésénél épülnek, hanem a szovjet városszabályozási tervekben a fő terek a legfontosabb középületek központjai, a népünnepélyek és felvo­­nulások helyei. A háború sem szakította meg a szovjet építészek alkotó munkáját. Leningrád építészei az ostromzár legkegyetlenebb hónapjaiban is folytatták munkájukat. A háború kellős közepén sem hagy­ták abba Moszkva földalatti vasútja új szakaszainak építését. S ahogy a szovjet városok felszabadultak a né­met megszállás alól, a legsürgősebb újjáépítési munkálatokkal egyidejűleg megkezdődött olyan városok új építke­zési terveinek kidolgozása, mint a so­kat szenvedett Sztálingrád, Rosztov, Kalinin, Szevasztopol és sok más vá­rosé. Az új tervek nem korlátozódnak lerombolt épületek újjáépítésére, ha­nem egyben pótolják a város régi be­építésének hiányosságait is. Az újjá­építési és helyreállítási munkálatok több mint háromszáz városra terjedtek ki, amelyek a német megszállás alatt a legtöbbet szenvedtek. Az újjáépülő városok terveit az a jellegzetes vonás egyesíti, hogy a Nagy Honvédő Há­ború hősi tetteit az építészeti tömbök­ben, egyes emlékművekben és emlék­szobrokban örökíti meg. A műépíté­szet igyekezete arra irányul, hogy mo­numentális alkotásokban állítson em­léket a fasizmus sötét erői felett ara­tott győzelemnek és a páratlan fel­szabadító harcokban kitűnt hősöknek. Technika és művészet az új építkezésekben Ma már, több mint egy évtizeddel az újjászervezési munkálatok megkez­dése után Moszkva a tágas, egyenes utak, nagy terek, hatalmas és magas hidak városa lett. Maga a Moszkva folyó is, amelyet a Volgával már csa­torna köt össze, megváltozott, bő­vizű lett. Mindez: az utcák egyenes vonalai, az úttest szélessége, az épü­letek terjedelme, az új hidak ívközei — az egész városnak más képet adtak. Egyes helyeken, hogy az utcákat ki­szélesíthessék, a régi házakat néhány tíz méterrel is odébbtolták A Moszkva és Jauza folyók mentén gránitköves rakpartokat építettek, a Moszkván 12 olyan nagy hidat emeltek, amelyek alatt tengeri ha­jók is közlekedhetnek. Moszkva építészeti arculatát mégin­­kább befolyásolták a felépült új lakó­negyedek. Ezek átváltoztatták a vá­ros külterületét , ahol mindig föld­szintes, vagy egyemeletes, túlnyomó­­részt fából épült házak állottak, most modern betonvázas épülettömbök emel- MEGJELENT a Pajtás diáknalda az 1949—1950-ik iskolaévre 128 oldal terjedelemben, többszínű nyomással, képekkel illusztrálva. Tanulásban segédeszköz. Játékban, sportban irányít. Szabad idődben szórakoztat. A most megjelent „Pajtás diáknap­­tár" minden diák számára nélkü­lözhetetlen zsebkönyv. Ára: 1.50 Ft. Kapható minden .Pajtás" terjesz-' tőnél! rr Őszi kőSZtÍLll kell . . Míg Nyugaton a divat szélsőségei tombolnak, a szoknyák túl sző­kék, a kabátok ízléstelenül bővek és excentrikus szabásúak, a vállak csapottak, a szoknyák túlzottan rövidek — addig nálunk az egyszerűség és a célszerűség a divat két alapeleme. Az itt közölt három őszi kosztümöt ugyancsak az egyszerűség és a célszerűség jellemzi. Mindhárom kabátot nemcsak saját szoknyájával hordhatjuk, hanem más színű őszi szövet, vagy kötött ruhához is jól használhatjuk. első kosztüm szoknyája egyenes vonalú, nem szűk, hossza a földtől 35 cm. Kabátjának háthossza 80 cm. Magasan csukódik, nyakba szabott és vállig érő gallérja van. Karöltője mélyített, ujján visszahajtott manzset­a, újszerű szabású rátett zseb díszíti. 2,80 m. duplaszéles szövet­ből készül. A második kosztüm szoknyája szintén egyenes, egyik oldalvarrása 20 cm. magasságban nyitott. Kabátjának háthossza 70 cm. Kihajtója férfi, szabású, úgy a kihajtót, mint a mélyített váll varrását, valamint a kabát, az ujj és a zseb széleit 2 cm. szélességű tűzés díszíti. Elől kétsorosan gombolodik, háta — ellentétben az eddigi harangszabású divattal — telje­sen egyenes. Ezáltal az egész kosztümhöz nem kell több, mint 2 m. 60 cm. duplaszéles anyag. A harmadik kosztüm szoknyája alig különbözik a másik kettőtől. Kabátja, az előbbiekkel ellentétben, vaglánszabású, bő hátú. Gallérja, man­­zsettája, zsebei a szokottnál nagyobb méretű. Szélük letűzött. A gallér pánttal csukódik. A kabát háthossza 90 cm. Begombolható báránybéléssel télen is jól kihordható. 3 m. duplaszéles szövet kell hozzá. Legközelebb: munkaruhák.

Next