Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)

1949-10-21 / 245. szám

Jön Pudoi k<n nn&y filmje: rjSP rr a „tűz és fércet eg** A jövő héten újabb hatalmas film­élményben lesz része a magyar közön­ségnek, bemutatják Pudovkin törté­nelmi filmalkotását, a Tűz és ferge­­teg-et. A film az orosz nép felszaba­dító harcáról szól­ó történelmi ese­ményt elevenít meg az 1600-as évek elejéről. Egyik főszereplője Borisz Csirkov, a Sztálin-díjas, nagyszerű szovjet művész, egy Román nevű job­­bágyot alakít, aki a nép élére áll az idegen megszállók és talpnyaló uraik elleni szabadságküzdelemben. Pudov­kin monumentális filmalkotása ma­gyarra szinkronizáltan kerül a közön­ség elé. PROLONGÁLVA! ÉNEK A VIHARBAN A 2. és 3. előadás előtt GEMA PRUSS énekel. KAMARA. I*X­ifi * Tanulhat a magyar filmgyártás is: Regényből filmrem­ekek születnek! A múltban, polgári kritikusok örö­kösen azt hangoztatták, hogy „regény­ből nem lehet igazi jó filmet készíteni". Ezeknek a kritikusoknak természete­sen igazuk volt, amikor az amerikai, vagy angol filmekkel kapcsolatban írták meg véleményüket, de nyilván nem ismerték a szovjet filmművé­szek, Eisenstein, Pudovkin, Don­­szkoj és a többiek regényéből ké­szült filmjeit. „A valódi művész abból él, amit a történelem kilélegez" — írja Pudov­kin egyik tanulmányában. S ennek az igazságnak felismerése hatja át a szovjet film művészeit,­­ amikor témáikat nem a fantázia világában keresik, hanem a nép életét, a mindennap történelmét viszik vászonra, így gyakran felhasználják a próza­­irodalom kiemelkedő alkotásait is. Hány szovjet regényből vált egy-egy remek filmalkotás! Láttuk az Egy igaz ember című filmet, a Borisz Polevoj regényéből készült. A regény nem csupán Mereszjev főhadnagy emberfeletti hőstetteiről, de a többi igaz emberrel is beszél. A szovjet ember hősiességét, a szovjet társadalom segítő erejét mutatja meg a regény és ezt fejezte ki a film is. Az ifjú gárda Fagyejev regényéből készült. A krasznodori filak alakjain keresztül az egész lenini Komszomol, a Szovjetunió ifjúságát is bemutatja a film is, a regény is, így készült Az acélt megedzik című film is. Osztrovszkij, a regény halhatatlan írója, saját fiatalságáról beszél, de nagyszerű rajzát adta a kornak, az egész forradalmi ifjúságnak. Donszkoj, a rendező, híven követte a regény kifejezésmódját, de nem szo­rult korlátok közé, hanem kihasználta a film művészetének hatalmas eszkö­zeit, így vált ebből a filmből a re­gényhez méltó alkotás. A magyar filmgyártásnak is figye­lembe kell vennie a szovjet film­művészet ezen a téren elért ered­ményeit is. Egy filmünk, a Talpalatnyi föld is regényből készült és rácáfolt minden polgári babonára: nagyszerű film lett belőle. Bizonyára akad még filmrevi­­hető regény nálunk is s különösen ad­dig hasznos levonni ezt a tanulságot, amíg hiányos még forgatókönyvírá­­sunk és filmdramaturgiánk! T1/f őst jelent meg az Egyesült Álla­­mokban a fiatal, haladó szel­lemű író, Alexander Saxton „A nagy középnyugati vasútvonal" című regé­nye. A burzsoá kritikusok részben hallgatással, részben dühös kirohaná­sokkal fogadták a könyvet. Elragadó alkotás ez, amelynek fő­hőse egy kommunista munkás, egy világosan gondolkodó, tiszta szellemű, becsületes ember. Saxton könyve mél­tán mutatja az amerikai kommunistá­kat kimagasló lelki tulajdonságunkkal rendelkező emberek, akik vezetik és irányítják a nép harcát a reakció ellen. Jött vasúti munkás „A nagy középnyugati vasútvonal” című regény középpontjában két vasúti munkás, ■ Spaas és Kowiak családja áll. John Spaas száraz, korlátolt ember. A főnökséggel egyetértésben szolgálati vonalon akar előbbrejutni és ezért halálosan fél a haladó eszméktől. Spaas fia, Dive,­annáéval tel­esen ellentétes nézeteket vall. A fiú elsősorban a kö­rülötte élő vasúti munkások érdekeit tartja szem előtt. Amint munkába lép, a nagy középnyugati vasútvonalon, nyomban bekapcsolódik a vállalkozók és szakszervezeti bürokraták ellen indí­tott harcba. Később Dive részt vesz a munkanélkiek tanácsainak létrehozásá­ban, amelyek a válság idején segélyt követelnek az éhezőknek és szembe­­szállnak azokkal a háztulajdonosokkal, akik a nincsteleneket kilakoltatják ott­honaikból. Dive belép a Kommunista Pártba és körülötte csoportosulnak a nagy vasúti fővonal legbátrabb, leg­haladóbb szellemű munkásai. lengyelországi be­vándorló Roman Kowiak — lengyelországi bevándorló. Mint a többi munkás, ő is a chicagói szegénynegyedben lakik. Mérhetetlen nyomorban van, de van egy álma, amelyért sok mindenről lemond. Taníttatni szeretné gyermekét, hogy kiszakadhasson apja reménytelen nyomorából. Kowiak leánya — S­efánia — egye­temi hallgató. Dive és Stefánia szere­tik egymást. Dive nem ismer belső válságot, mindig hű marad azokhoz a célkitűzésekhez, melyeket maga elé tűzött. A szerelemben is hű marad.­­ Stefánia azonban nem ilyen, folyton­­ kínozza a gondolat, hogy Diveval, egy egyszerű kommunista munkással kell majd együttélnie. Diveval, akit állan­dóan hajszolnak a hatóságok és neki talán örökre le kell mondania a mű­vészet és a tudomány világáról. Ste­fánia azonban lassan rájön, mennyire semmit sem érnek a burzsoá áltudó­sok, akik a milliomosok adományaiból élnek. Egyre nagyobb vonzalmat érez a munkásmozgalom iránt. Jenrison és a négev­­gyűlölő Donobov A szerző majdnem semmit sem mond el az Olvasónak a vasúttársaság tulaj­donosairól és vezetőiről. Emellett azon­ban igen aprólékosan és részletesen rajzolja azoknak az alakját, akik sok szenvedés közepette kénytelenek telje­síteni kenyéradójuk akaratát. A nagy középnyugati vasútvonalon nincsenek igazi harcos szakszervezetek. A vezetést a tőke kiszolgálói ragadták magukhoz. Opportunista nézeteket olta­nak a munkásokba, fajgyűlölő politi­kát folytatnak. Saxton kifejezően raj­zolja meg az évtizedeken keresztül munkásérdekeket eláruló Jennison alak­ját. Még nagyobb gazember a vagon­javító munkások szakszervezetének al­­elnöke, a négergyűlölő Donofrov, a tőkések ügynöke, aki a munkások kép­viselőjének adja ki magát. cA néger Pledger Mac Adams Az amerikai munkásoknak, amint azt meggyőző módon írja le Saxton, ál­landóan harcolniok kell a reakciós szakszervezeti vezetők aknamunkája jel­en. E harc középpontjában a re­­f­gény hőse, a kommunista Dive­­ áll. A könyv egyik legérdekesebb fejezete, amelyben leírja, hogyan vesz részt a nagy középnyugati vasútvonal munkásainak egy cso­portja, pusztán szolidaritásból, egy­­ másik iparág dolgozóinak sztrájkjá­­■ ban. A regény végigvezet a néger­­Pledger Mac­Adams egész életén is. Ez a néger mérhetetlen gyűlöletet érez minden fehér iránt, mert amikor a há­borúból leszerelt, meggyőződött arról, hogy a vezető körök minden ígérge­tése a négerek helyzetének javításáról hazugság volt. A vallásban keres vi­gaszt. Dive megváltoztatja Adamsot és Adams a kommunista mozgalomban megtalálja azt a vigaszt, amit a val­lás sohasem adhatott neki. A „Nagy középnyugati vasútvonal” című könyv több mint három évvel a második világháború befejezése után olyan napokban jelent meg, amikor a washingtoni propaganda-hősök, hogy ideológiai alapot teremtsenek az Egye­sült Államokbeli imperialisták hódító tervei számára, dicshimnuszokkal töl­tik be az étert az amerikai életforma fölényéről. C­ kommunisták szerepe az amerikai munkások életében A könyvnek vannak hibái is. Sem­mit sem tudunk például arról, hogyan lett Dive kommunista. A szerző nagy­­érdeme azonban, hogy meggyőzően mutatja be, hogyan adnak a kommu­nista eszmék, a nagytőkések, a mun­kásosztály ügyének árulói és a hábo­rús gyújtogatók elleni harc eszméi mély tartalmat a legkiválóbb ameri­kaiak életének. A könyv még arról is tanúskodik, milyen nagyra értékeli a haladó amerikai nép a kommunisták szerepét a szakszervezeti mozgalom-­­­ban és milyen elismerésben részesítik a dolgozók a kommunistákat, az Egye­­sült Államok munkásosztályának leg­­öntüdetesebb, leghatározottabb és leg­­­­szervezettebb képviselőit. „cA nagyi kSzélmitugedi nm Mimnai” fi Világosság Péntek 1949. X. 21. a Vecsernaja Moszkva cikke Hidas Antal Petőfi-életrajzáról Moszkvából jelentik. Az Állami Iro­dalmi Kiadó most adta ki Hidas An­tal Petőfi életrajzát. A Vecsernaja Moszkva elismerő hangú kritikában emlékezik meg Hidas könyvéről. „Hidas kifejező költői formában mondja el a nagy forradalmár költő életét — írja a Vecsernaja Moszkva, majd a Hidas könyvében közölt törté­nelmi anyag alapján élénk színekkel ecseteli a nemzetközi reakciós erők el­nyomó harcát a magyar forradalom­mal szemben és ugyanakkor rámutat a nemzetközi haladó erők rokonszen­­vére és segítségére. A lengyelek Bem vezetésével támogatták a magyar for­radalom harcát, a cseh forradalmi de­mokraták mély rokonszenvvel kísérték a magyar nép küzdelmét, az orosz nép legjobbjai szolidaritásukat fejezték ki a magyar nép felszabadító harcával " Hidas Antal könyve — fejezi be a­­ Vecsernaja Moszkva — költői doku­­­­mentum, amely annak a népnek ha­talmas lelki erejét ecseteli, amely fiát,­Petőfi Sándort adta a világnak. doly&A RÖVIDEN # Szofronov Moszkvai jellem című színművét telt házak előtt játssza es­ténként a Belvárosi Színház. Új bemu­tatóra előreláthatólag november 15-ike körül kerül sor, addig, alaposan és lelkiismeretesen készülhetnek Mánál Éva Martin-kemence című mai problé­mát tárgyaló színművére. A darabot Simon Zsuzsa rendezi és a főszerepe­ket Sulyok Mária, Somló István, Kő­­míves Sándor, Mátrai József, Gonda György és Bánhidi László játssza. Itt említjük meg,­ hogy a színház új dramaturgja, Gyárfás Miklós, is be­kapcsolódott a munkába. A Könyvalakban is megjelent Konstan­tin Szimonov nagysikerű színműve, az Idegen árnyék. A Dante Könyvkiadó igen helyesen a Magyar Színház elő­adásával egyidejűleg adta ki a nagy­szerű szovjet színdarabot, amelynek különös jelentősége van páratlanul ér­dekes és időszerű mondanivalói miatt. Nagyon érdekes és tanulságos először elolvasni Szimonov darabját, aztán megnézni a színházban is.­ ­ Néhány nap óta a Montmartrei ibo­lyák című operett előkészítésével fog­lalkozik a Fővárosi Operett Színház. Jelenleg ugyan próbálják a Gerolsteini nagyhercegnő című operettet is, de előreláthatólag a két operett felváltva kerülne színre a Bécsi diákok sikerszé­riája után. Ugyanekkor majdnem ké­szen áll a Falusi borbély című víg­opera előadása, amelyet a színház kó­rusának tagjai visznek rövidesen a fő­városi üzemekbe.­­ Hernádi Lajos, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára a Kultúrkapcsolatok Inté­­z­zetében számolt be a Varsói Nemzet-­­­közi Chopin-versenyről, amelyben mint­­ zsűritag vett részt. Igen érdekes rész­­­­leteket mondott el a nagyszabású és­­ mintásan rendezett versenyről. A Szov­­j­­etúnió, valamint Lengyelország művé­­­­szei fölényesen lettek győztesek, míg a magyar kiküldöttek teljesítményének színvonala, bár elfogadható volt, de nem kiemelkedő. IV­­ádi Lajost tanul­ságos előadása után Mihályi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke felkérte, hogy muzsikáva­ is szerezzen örömet a hallgatóságnak. A művész készséggel tett eleget a kérésnek és rögtönzött Chopin-koncerttel kedveske­dett a hálás publikumnak. JJm­xint. 0&?kii : Amerikában A proletariátus legnagyobb írójá­nak ez a néhány írása is magán viseli a zseni kézjegyét. Akad­­ közöttük olyan, amelyet több mint ötven éve írt Gorkij — de a mai Amerikát is pontosan megismerjük belőle. Egy-egy cikk — megannyi kis remekmű. Mi van a Szabadságszobor mögött — er­ről beszél Gorkij s a könyvet olvasva Roberson és Strand filmje jut eszünk­be: a film szobrai, amelyeket szabad­­sághősökről mintáztak Gorkij a prom­­emberekkel mondatja ki: „Hát ilyen életet akartam én teremteni? Megáll­jatok! Ez nem élet, ez — őrület! El­nyomás, éhbérért való robot, a sárga ördög — az arany — kufárjai, néger­üldözés, lincs, züllés és bűnök halma­za, sötét nyomor, milliomosok és acél­­királ­yok palotái — az imperializmus eltorzult arca, a rothadó kapitalizmus haláltánca• Ez Amerika! Megrázó olvasmány a kis könyv, pörölyhöz hasonló vádirat a profitter­melők, a háborús uszítók ellen, az em­bertelenség, a rabszolgat­artók világa ellen. „Mit termelnek a kapitalisták egyebet, mint pénzt? Pesszimizmust, gyűlölködést, kapzsiságot és szolgasá­got, amely elkerülhetetlenül meg fogja őket semmisíteni“ — írja Gorkij, az egyetlen igazi kultúra, a szocialista kultúra hírnöke és mindjárt jó tanács­osai is szolgál: nyilvánítsák a tőké­seket közveszélyes embercsoportnak, kobozzák el vagyonukat és rakják ki őket egy lakatlan szigetre, ahol nyu­godtan éhenhalhatnak. Nagyszerű és tanulságos olvasmány ez a cikkgyűjtemény. Mindenkinek fi­gyelmébe ajánljuk. (Szikra-kiadás.) ­ Már 14 orosz nyelvtanfolyam van­­ az iparostanuló­ottho­­okban A fővárosi Népművelési Központ természettudományi, irodalmi, vala­mint a Szovjetuniót ismertető előadá­sokat rendez az iparostanuló-otthonok­­ban, iskolákban és a tömegszervezetek­ben. Ezenkívül tanulmányi kirándulá­sok szervezésére is sor kerül. Folyama­­tos szervezés alatt áll az iparostanuló­­otthonokban az orosz nyelvtanfolya­mok szervezése. Már eddig is tizen­négy orosz nyelvtanfolyam működik ezekben az otthonokban és a tapaszta­lat azt mutatja, hogy az érdeklődés az orosz nyelvtanfolyamok iránt rohamo­­­­san nő az ifjúság körében. Két hét alatt­­ 1­0.05G-en nézték végig a Vásár szabadtéri műsorait A fővárosi Népművelődési Központ,­­ amely a budapesti őszi Nemzetközi­­ Vásár szabadtéri színpadainak mű­sorszolgálatát bonyolította le, jelenti,­­ hogy tizenhét napon keresztül két szín­padon volt állandó előadás. Ez idő alatt több mint százezer ember nézte végig a Vásár szabadtéri színpadai­nak tarka műsorszámait. Színházak és Mozik Műsora Operaház: Carmen (Takács—Peretti­­bérlet, 7). — Nemzeti: Vízkereszt (fél 8). — Madách: A kertész kutyája (fél 8). — Magyar: Idegen árnyék (7). — Belvárosi: Moszkvai jellem (fél 8). — Vidám (volt Pesti): Filmcsillag (fél 8). — Ifjúsági (volt Víg): Zichy-palota (7). — Úttörő (volt Művész): Csodák országa (fél 5). — Bábszínház (volt Kamara): Tavaszi vi­rág (3, 5). — Fővárosi Operett: Bécsi diá­kok (fél 8). — Kamara Varieté: Nem fé­lünk a nívótól (8). — Fővárosi Varieté (volt Royal Revü): Botrány az Állatkert­­ben (8). — Optimisták: Nevetés nagy­ban (9). ADRIA (P.-Iőrinc): Negyedik pe­­risiskóp (dráma) 6, 8, v. 4 —■ ALI­­­A: Kincs fél 6, háromnegyed 8, v.. j ne­gyed 4. — ÁTRIUM: Negyedik pe­riszkóp fél 5, fél 7, fél 9, v. fél 3. — CORSO: Kincs (komédia) 4, ne­gyed 7, fél 9 — CORVIN: Kincs fél 5, háromnegyed 7, 9. — FAI.A­LYA: Dimitrov fél 5-tő­l este 11-ig, vas.: Illés este 11-ig folytatólag.— FORUM: Maetovia (románt tört) fél 5, fél 7, fél 9 é­v. fél 3 — KÖRZŐ: Kincs (komédia) fél 4, há­rommagyed 6, 8. — KÖRÚTI HÍRADÓ:­­ Ma­gyar filmhíradó, 2. Sztálingorszk (művészi szovjet dotaimentfilm), 3. Hörcsög Hugó (művészi bábjáték­film), 4. Szovjet híradó, 5. Szil.o­nyas fiatalok (filmriport a magyar repülőkről) — LLOYD: Kincs (ko­média) fél 5, háromme­gye­d 7, 9, v. negyed 3. — OMNIA: Egy asszony elindul (társadalmi) fél 5, fél 7, fél 9, v. fél 3. — ROYAL APOLLO: Egy asszony elindul (társadalmi) 5, 7, 9, v. 3. — ROYAL (Kispest): Negyedik periszkóp fél 6, fél 8, v. fél 4 — SCALA: Maclovia (roman­tikus film) 5, negyed 8, fél 10, v. 3. — TATRA (P .Erzsébet): Kincs­ (k­oméda) fél 6, 8, v. 3. — TÁN­CSICS (Csepel): Kincs (komédia) 6, negyed 9,­­v háromnegyed 4 — URANIA: Negyedik periszkóp (drá­ma) 4, 6, 8. ADY: Az acélt megedzik (Osztrovszkij regénye) 4, 6, 8, v. 2. — ASTORIA: Csókos huszárok (operett)­­6, 148, v. ■A4. — BÉKE: Díszmagyar (vígjáték) .4 6, 8. — BETHLEN: Hét színes mese (színes rajzfilm) 4, negyed 7, fél 9. Varieté. — EODOGRÁF: Ifjú gárda II. rész (dráma) A: 4, 6 8. 6: 5, 7. — CAPITOL: Döntő fordulat (dráma) 11, 1, 3, 5 7, 9. — CITY: Az acélt megedzik (Osztrovszkij regénye) 4, 6, 8, v. 2. — DÓZSA: Ifjú gárda II. rész (dráma) fél 6. fél 8. v. fél 4. — ELDO­RADO: Veszélyes őrjárat (dráma) fél 4. fél 6. fél 8. v. fél 2. — ELIT: IS éves kapitány (Verne regénye nyomán) fél 5, fél 7, fél 9, V. fél 3. — ÉVA: Marita (partizánfilm) 4, 6 8. v. 2 — FLÓRIÁN: Igazak útja (bányászfilm) fél 5, fél 7, fél 9, v. fél 3. — HAZAM: Csak a papa meg ne tudta (vígjáték) fél 5, fél 7, fél 9, v. fél 3. — HOMO­­ROS: Díszmagyar (vígjáték) fél 5, fél 7, fél 9. — HUNNIA: Ifjú gárda I rész (dráma) 4. 6. 8, v. 2. — JÓZSEF ATTILA: Szülőföldem (amerikai) 4 ne­gyed 7. fél 0. Varieté. — KAMARA: Ének a viharban (zenés film) fél 5, háromnegyed 7 9. Varieté. (A­z utolsó előadás előtt: Gena Pruss énekel.) — KOSSUTH: Az acélt megedzik (Osztrov­­szkij regénye) 4. negyed 7. fél 9. Va­rieté! — KULTUR: Ifjú gárda I. rész (dráma) fél 5, fél 7. fél 9, v. fél 3. — ÓBUDA: Viharos alkonyat (életrajzfilm) 4, 6, 8, v 2. — PARTIZÁN: Győzhetet­len brigád (drámai 4, 6, 8. — PATRIA: Hét színes mese (színes rajzfilm) 4, 6, 8. — PETŐFI- Csak a nana meg ne Hidia (vígjátéki fél 5 fél 7. fél 9. v. fél 3. — SAVOY: Hamlet fél 5 fél 8. v. fél 2. — STÚDIÓ: 15 éves kapitány (Verne regénye nyomán) 4, 6, 8, v 2. — SZABADSÁG: Hét színes mese (szí­nes rajzfilm) 4. negyed 7. fél 9. Va­rieté! — TINÓDI: Szülőföldem (ameri­kai fúrni fél 5. fél 7. fél 9. v. fél 3. — UJJÁKI: Igazak útja (bányászf­im) 4. 6. 8. v. 2. — ZUGLÓI: Ifjú gárda I. rész (drámai fél 5, fél 7, fél 9 , fél 3.

Next