Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Hazaérkezett Moszkvából a küldöttség,­­ amely népünk ajándékait vitte a nagy Sztálin születésnapjára. Csütörtök délután 5 órakor érkezett haza a Szovjetunióból az a kül­döttség, amely a magyar nép ajándékait Sztálinnak átadta. Berki Mihályné, Muszka Imre és Csillag Miklós, a küldöttség tagjai elmondották, hogy hatal­mas élmény volt számukra a Szovjetunióban eltöltött 16 nap. Mindenütt a legmelegebb barátsággal, minden képzeletet felülmúló vendégszeretettel fo­gadták őket. A búcsúzásnál szebbnél szebb ajándékokkal halmozták el őket. A baráti szeretet és szívélyesség tovább kísérte a küldöttség tagjait a haza­felé vezető úton is. A Szovjetunió kormánya a szovjet fémipari miniszter ■zalonkocsiját bocsájtotta a küldöttség rendelkezésére. Kievbe való megérke­zésükkor a pályaudvaron az ukrán szocialista szovjet köztársaság kormány­küldöttsége várta őket, élén Manuilszkijjel, a köztársaság miniszterelnökhelyet­­tesével és külügyminiszterével. Muszka és Berkiné előadásokban és cikkekben ismertetik majd szovjetuniókon tapasztalataikat. »Mérnök vagyok ! — ezzel mindent megmondtam!« Január 1. — 1950-es esztendő: indul az ötéves terv. A népgazdaság nagy egészében az egyszerű embe­rek millió is megtervezték már a maguk életének hosszabb-rövidebb terveit — így van jól: mi magunk vagyunk a jövő építőmunkásai, a nagy terv segítségével reális terve­ket szőhetünk mi magunk is! Milyen tervek készülnek egy bérház kis lakásaiban az ötéves terv első évé­nek indulása előtt? Itt, a Szugló­ utca 49-ben este 9 óra után már elcsende­sedik a ház, csak néha visszhangzik a lépcső egy-egy hazatérő lépéseitől. Az ablakokból tompán szűrődik ki a fény, kis lámpa mellett olvasnak, rádiót falun,­­ amikor pedig visszatér, igyekszik majd azt még inkább előre■ vinni. Nyáron a Balaton mellé megy a családdal. Idén itthon töltötte a sza­badságát, a kis lakás „újjáépítésével”, kifestésével foglalkozott. Most már lesz módja üdülésre is. Közben pedig elő­készíti , hatéves kislányát az iskolára. Ősszel megy az általánosba a gyerek, meséli büszkén, kipótolja majd azt is, amit­­ kénytelen volt elmulasztani. S van még egy nagy terve: egy új lakás, mert itt társbérletben laknak. Ez talán még nem valósul meg a terv első évében, de később biztosan, hiszen ez a terve sem légvárakra épül, hanem arra a sokezer új lakásra, amit Buda­pest kap az ötéves tervtől. Annyi a tervem, nem is tudom egy­­szuszra felsorolni Horváth József mérnök lakásában az asszony „kér szót”. Zenetanárnő. El­mondja, minden reménye megvan arra, hogy kilencvennégy társával együtt a főváros státusba veszi. Most várja a kinevezését. Azelőtt óriási dolog volt, ha egy-két zenetanárt kineveztek. S most már az első évben módja nyílik arra, hogy részt vegyen abban a hatal­mas munkában, amelynek célja: nívós zenekultúrát adni a tömegeknek. Ez a, legszebb és legnagyobb terve. A férfi veszi át a­­szót. — Gép- és elektromérnök vagyok — mondja mosolyogva —, azt hiszem, ezzel mindent megmondtam. Soha ilyen lehetőségekről nem is álmodhat­tunk, mint amit az ötéves terv hoz a gépesítés, villanyosítás terén. Bizony a háború előtti években gyakran elő­fordult, hogy nem volt munkám. Hogyan is tervezgethettem volna akkor? Ma pedig úgy tele vagyok ter­vekkel, hogy nem is győzném egy­­szuszra felsorolni. S a többi lakásban is hasonlóképpen szövődnek a tervek. A cipőgyári mun­kás nősül, a telefongyári munkásnő férjhez megy — ilyenfajta tervek voltak azelőtt is, de akkor gondot, nehézsé­get jelentettek. Ma pedig azt, hogy két dolgozó ember együttépíti a boldog jövőt. íme, ma már­ lehet a jövőbe nézni! Sőt, kell is. Sztálin a perspektíva nélkül élő embereket evezősökkel hasonlítja össze, akik eveznek, de­ nem tudják, hová sodorja őket az­ár. Mi biztos kézzel fogjuk az evezőt. A marxizmus-leninizmus azonban arra is tanít, hogy nemcsak előre­látni, de kiharcolni is kell a jövőt,­­ amelyet most, újév előtt az ott­honokban tervezgetnek az alkotás vágyától fűtött dolgozók. F. I. A Szugló­ utca 49 is elkészítette már a maga terveit Jelszavak az ötéves tervet megindító ü­mplésekre Szocialista munkaverseny­­nyel az ötéves terv megva­lósításáért ! A termelékenység emelé­sével az ötéves terv sike­réért! A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi M­­­gás elvtárs ve­zetésével előre az ötéves terv győzelméért! A Szovjetunió példája nyomán előre az ötéves terv megvalósításáért! ötéves tervvel a szocialista Magyarországért ! Ötéves terv: erős ipar, virágzó falu, boldog nép! Éljenek sztahanovistáink, ötéves tervünk élenjáró harcosai! Munkások, műszaki értel­miségiek! Előre az ötéves terv győzelméért! hallgatnak, vagy vacsoráznak a lakók. A második emeleten Dancsó Ödön EMAG-gyári munkáshoz csengetünk be először Nem légvárakra, hanem az ötéves tervre építünk Nem csodálkozik, amikor megtudja, hogy jövő évi terveit akarjuk hallani. Ingujjban, összeráncolt homlokkal ül az asztalhoz és azonnal magyarázni kezdi, hogy ő a cséplőgép dobkosará­nak készítésében vesz részt és három­­százhúsz százalékra teljesítette normá­ját. A sztálini műszakra ötszáz száza­lékot vállalt, de azután valami különös érzés vett rajta erőt, fúrt, faragott egy darabig, kis készüléket szerkesztett és ezerötszázötven százalékra tornászta fel teljesítményét. Most tökéletesíti a készüléket és átadja dolgozó társainak. Ő ugyanis januárban szakszervezeti iskolára megy. Tudja, sokat kell majd tanulnia, de éppen ez lesz a legjobb a dologban, ezért nem sajnálja olyan nagyon, hogy ott kell hagynia a két­ezer százalék felé törő munkáját. A gyár az ő új munkamódszerével meg­gyorsítja a szocializmus építését a Jön az ötéves terv cigaretta Dohányiparunk azzal indítja meg ötéves tervét, hogy új cigaretta gyártásába kezd, melynek neve „öt­éves terv”. Az új cigaretta, amely­nek ára 14 fillér lesz, alumínu­um­­csomagolásban kerül forgalomba. Értesülésünk szerint az „ötéves terv” cigarettát már januárban megtaláljuk a dohányárudákban. A Magyar Munkásmozgalmi In­tézet Múzeuma szombaton délután 2 óráig nyitva, vasárnap egész nap zárva. megtörtént a dolgozók ma esti hazaszállítására A közlekedési és postaügyi mi­nisztérium vasúti főosztálya közli, hogy az üzemekben 18 órakor be­fejeződő műszakra való tekintettel folyó hó 31-én a Budapestről haza­utazó dolgozók elszállítása érdeké­ben minden intézkedést megtett KÍVÁNOM, HOGY AZ 1950-ES ÉV... Pongrácz Kálmán polgármester újév alkalmából a Fővárosi Napló hasábjain üdvözli a megnagyobbodott fővárosi közigazgatás dolgozóit. „Kívánom, hogy az 1950-es év mindannyiunk részére örömet és boldogságot hozzon. Kívánom, hogy Nagybudapest megvalósítá­sával megnövekedett munkánk ha­zánk felvirágoztatásához, jólétünk biztosításához, békénk megőrzésé­hez, a szocializmus megvalósítá­sához jelentős mértékben járuljon hozzá. Kívánom, hogy az 1950-es esztendő, ötéves népgazdasági ter­vünk első esztendeje nagymérték­ben vigye előre hazánkat a szocia­lizmus útján. Kívánok minden munkatársamnak eredményekben gazdag új esztendőt" — írja a pol­gármester. A múlt rendszerben újév napján egy­mást érték a küldöttjárások a főpolgár­mester és a polgármester előszobájá­ban. Azóta nagyot fordult a világ: a főváros közigazgatása élén és a fonto­sabb vezető pozíciókban a munkásosz­tály fiai állnak, akik nem külsőségek­ben mutatják, hogy fontos munkát végeznek. A polgármester egészséges kezdeményezését remélhetően az ösz­­szes hivatalokban, üzemekben, intéz­ményekben és intézetekben átveszik, mert a legszebb újévi üdvözlet a jobb és a tökéletesebb építő munka. H­ALOK IS fizetési kedvezménnyel József­ körút 44. „MILLIOMOS ÚR SZERELMES" Szellemes görbetükör az amerikai film hazugságairól. SAWRA (Scala), MÁJUS 1.. . (Átrium) KÖRZŐ (Újpest). TÁTRA (P.­erzsébet) PEST (Corso). TÁNCSICS % Bebrits miniszter nyilatkozata­ a közlekedés terén végre­hajtott államosításokról Bebrits Lajos közlekedésügyi és postaü­gyi miniszter a közlekedés terén végrehajtott államosításokról nyilatkozatot adott. „A közlekedési tárca terüle­tén az államosítás minden vonatkozásban a legnagyobb rendben ment végbe — mondotta egyebek között. — A kiküldött vállalatvezetők mindenütt a tör­vény szellemének, Pártunk utasításainak szigorú betartásával jártak el. Az államosított üzemek dolgozói mindenütt kitörő örömmel fogadták az államosí­tást. A most államosított üzemekben sok kiváló munkás nem tudta eddig meg­felelő módon hasznosítani képességeit a szocializmus építése érdekében. Most erre már minden lehetőségük megvan. Meg vagyunk győződve róla, hogy az államosítással igen nagy segítséget kapott a közlekedési tárca az ötéves terv reá vonatkozó részének sikeres megvalósításához." Fr es,meist Imp a Szovjetunió atommunká­­ latainak gigászi művéről Párizs, december 31. A jobboldali Paris Presse négy­hasábos címmel foglalkozik a Szov­jetunió atomeredményeivel. Az atommunkálatokat „gigászi műnek” minősíti, amely maga mögött hagyja Szuezt és Panamát. A Szov­jetunió — írja a lap — hegyeket porrá zúzó atom­robbantások soro­zatával megkezdte a szovjet tájak arculatának és éghajlatának meg­változtatását. Ezután részletesen méltatja a Dávidov-tervet és annak várható eredményeit. LONDON, december 31. A News Statesman az 1949. év tör­ténetét áttekintve, megállapítja: az an­gol politikának az volt a legsúlyosabb baklövése, hogy nem fontolta meg ko­molyan a Szovjetunió atomellenőrzési javaslatát és csökönyösen ragaszkodott az elavult Baruch-tervhez. Az atom­­ellenőrzés megoldatlansága növeli Nyu­­gat-Európa bizonytalanságát. egyvlegszííüü­lt a telefonfanás WS. belépési díja, kissibb az a­apdíj, a távolsági beszélgetés 60 fillér a beszélgetés nyilvános állomásról A Magyar Dolgozók Pártjának jelentős kezdeményezésére január hó 1-től kezdve olcsóbb a telefon. A különvonalú és iker távbeszélő állomás belépési díja megszűnik, ha a vonal 200 méternél nem hosszabb. A mellék­ál­lo­hás és mellékberenttezés után vátozatlanral j jár belépési díj. A táv­beszélő alapdíj Budapesten külön­vonalú állomásnál 70 forint helyett 60 forint, ikerállomásnál 32 forint helyett 25 forint. Vidéken is olcsóbbodik a telefon alapdíja. A nyilvános állomásról folytatott helyi beszélgetés díja Budapesten 80 fillér helyett 60 fillér, vidéken 60 fillér helyett 50 fillér. Az előfizetői állo­másról folytatott helyi beszélgetés díja nem változik. A távolsági beszélgetés díja az erősforgamú órák­­miatt 50—100 km-ig 7.20 forint helyett 6 forint, 100—150 km-ig 9.60 forint helyett 8 forint, 150 km-en felül 12 forint helyett 10 forint. A gyengeforgalmú órák alatt folytatott beszélgetés díja ennek fele. Lengyel cáfolat A REUTER HAZUGSÁGÁRA Varsó, december 31. Pénteken reggel 10 órakor isme­retlen tettesek robbanószerrel me­rényletet követtek el a párizsi len­gyel nagykövetség épülete ellen. A francia rendőrség megindította a nyomozást. A Reuter hírügynökség ezt az al­kalmat felhasználta arra, hogy fe­lelőtlen kijelentéseket adjon a pá­rizsi lengyel nagykövetség szájába. A Lengyel Távirati Irodát felhatal­mazták anttak közlésére, hogy a Reuter ügynöség közlésével ellentét­­ben a párizsi lengyel nagykövet sem­miféle kijelentést nem tett a tette­sek kilétére vonatkozóan és arra a kérdésre sem adott semmiféle vá­laszt, várjon vár-e az üggyel kap­csolatban diplomáciai lépést a len­gyel kormány részéről. AZ AMERIKAIAK hatvan náci háborús bűnöst szabadon bocsátanak „jó magaviseletük“ miatt PÁRIZS, december 31. A heidelbergi amerikai főhadiszállás külön jelentése közti — írja a jobb­oldali L.Aube —, hogy a landsbergi várbörtönben büntetésüket töltő hatvan náci háborús bűnöst egy hónapon be­lül végleg szabadon bocsátják, azon a címen, hogy „jó magaviseletet” tanúsí­tottak. Olyan nácikról van szó, akik Dachauban, Mauthausenben, vagy Bu­­chenwaldban elkövetett bűneikért bűn­hődnek, vagy olyan tetteikért, amelye­ket szövetséges repülők ellen­­ követtek el, akik a Wehrmacht ellenőrzése alatt álló területen voltak kénytelenek le­­szállni. Közöttük van öt „háborús főbűnös”, akiket a nürnbergi katonai törvényszék ítélt el és akiknek a Harmadik Biroda­lomban magas állásuk volt, így Karl Holildt, a VI. Német hadsereg volt pa­rancsnoka: ő szervezte meg a kény­szermunkát a megszállott országokban; Josef Altsteetter, a náci bírók perének elsőszámú vádlottja; Ernst Bohle „gau­­leiter” SS ezredes, a külföldi németek hitlerista szervezetének vezetője; Emil Pufn­,­ aki a Birodalmi Bank helyettes elnöke volt 1939-től 1945-ig. Ge­org von Schnitzler, a nürnbergi I. G. per egyik legfőbb vádlottja.

Next