Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)

1950-01-19 / 16. szám

L­enín zásslata alatta Sztálin vezetésével. megvalósult Lenin hagyatéka a Szovjetunió iparosításában Lenint, a lángeszű vezért, korai halála megfosztotta attól a le­hetőségtől, hogy a szocialista iparosí­tás grandiózus tervét keresztülvigye. Ez a feladat méltó utódára, Sztálinra hárult, aki a szocialista ipar megszer­vezője volt a Szovjetunióban. Sztálin, Lenin tanítására támaszkodva dol­gozta ki a szocialista iparosítás egész elméletét és ő maga személyesen irá­nyította annak megvalósítását. A­ Szovjetunió szocialista iparosítása előtt óriási nehézségek állottak, rengeteg akadályt kellett le­küzdeni. A Bolsevik Párt, Sztálinnal az élen, leverte a szocializmus ellen­ségeit, akik megpróbálták az ipari építőmunkát meghiúsítani. Minden ne­hézséget sikeresen győztek le: előte­remtették a nehézipar fejlesztéséhez szükséges óriási összegeket. Amíg a kapitalista országok iparosí­tás céljára olyan forrásokat használ­tak fel, mint például a gyarmatok ki­fosztása, a hadisajtó és a külföldi köl­csönök, addig a szocialista iparosítás kizárólag a belső erőforrások alapján valósult meg. Igaz, a Szovjetunióban az iparosításra olyan forrásokat lehe­tett találni, amilyenek nincsenek a ka­pitalista országokban. A szovjet állam felhasználta az államosított ipar, köz­lekedés, bankok és kereskedelem nye­reségeit, amelyeket azelőtt jelentős részben a kapitalista osztály és lakásai­nak élősdi bandája használt fel. A szovjet hatalom törölte a cári adósságokat, amelyekre a nép minden évben — csak kamatokban — 100 milliókat fizetett. Megszabadította a parasztságot a földesuraknak fizetett földbérletektől, amelyek körülbelül 500 millió aranyrubelt tettek ki. A szovjet nép, megvalósítva Lenin végrendeletét, takarékossági rendszert vezetett be minden vonalon és harcot folytatott a könnyelműség, a tékozlás ellett. A tö­megek teremtő,, aktivitása, a szocialista verseny rendkívül komoly erőnek bi­zonyult és lehetővé tette a háború előtti sztálini ötéves tervek megvalósítását. Nem egészen 13 év alatt (1928— 1941) a Szovjetunió, földművelő or­szágból átalakult hatalmas ipari ál­lamé. Ez idő alatt 8900 nagyipari vál­lalat épült és, az ipari termelés 8,5- szeresen megnövekedett a forradalom előtti 1913. évhez viszonyítva. A nehéz­ipar ugyanez, idő alatt 15-szörösére­­emelkedett. Ez az óriási előrehaladás véget ve­­tett Oroszország évszázados visszama­radottságának, technikai és gazdasági függőségének a kapitalista országok­kal szemben. Ipari termelésben utol­érte Angliát, Németországot és Fran­ciaországot. A nagy előrehaladással egyidejűleg emelkedett a technikai színvonal. Az ipar felszerelése a technika legújabb vívmányai szerint történt, így felülmúlta a régi kapitalista országok elavult felszereléseit. Ma, új technikai színvonal tekintetében a szov­jet ipar első helyen áll az egész vi­lágen. A szovjet ipar óriási szerepet ját­szott a mezőgazdaság szocialista átala­kításában. A szovjet mezőg­azdaság a legnagyobb üzemű és legjobban gépe­sített mezőgazdasága lett a világnak A Szovjetunióban már 1938-ban a ta­vaszi szántás háromnegyed részét traktorral végezték. 1940-ben a Szovjet­unió földjein 523.000 traktor, 1820300­ arató- és cséplőgép és rengeteg­­egyéb mezőgazdasági gép dolgozott. A má­­sodik­ világháború után, az új­ sztálini ötéves tervben tovább fokozták a mező... gazdaság szocialista építését. Minden­­ tekintetben — a gépesítés terén is. — m már az elmúlt évben felülmúlták a há­ború előtti színvonalat. Az új szovjet mezőgazdasági gépek, kombájnok, vil­lanykombájnok, a technika csodálatos alkotásai. A szocialista iparosítás nagyméretű fejlődése tette lehetővé a munkanélküliség teljes felszámolását és a dolgozók anyagi jólétének gyors emelkedését. "A háború előtti sztálini ötéves tervek évei alatt tömegével ke­rültek kiképzésre az új szakmun­káskáderek. A háború előtti ötéves ter­vek­ egyik legfontosabb vívmánya volt, hogy a munkásosztály és parasztság soraiból, nevelkedett ki a termelési és technikai értelmiség. Az ipar volt az a hatalmas bázis, amely biztosította a szovjet nép győ­zelmét a második világháborúban. A háború utolsó 3 évében a Szovjet­unió évenként több mint 30.000 tankot, önhajtású és páncélos gépet, mintegy 40.000 repülőgépet, 120.000 ágyút, 100.000 aknavetőt, 450.000 golyószórót és az automata fegyverek óriási meny­­nyiségét állította elő. A háború utáni ötéves terv a Szov­jetunió iparosítására vonatkozó lenini végrendelet további megvalósítását szolgálja. A nehézipar fejlesztése biz­tos alap a háború utáni időszakban a könnyűipar hatalmas fellendüléséhez is. Ez a terv irányozta elő,­ hogy 1950-ben az ipari termelést 48 száza­lékkal növelik az 1940. évihez viszo­nyítva, de az eredeti tervet túlszár­nyalva, már 1949 októberében , több mint 50 százalékkal szárnyalta túl az ipari termelés ezt az átlagot. A felsorolt számadatok mutatják meg legjobban, hogy a Bolsevik Párt, a szovjet nép, Sztálinnal az élen meg­valósította a Szovjetunió iparosításá­ban Lenin hagyatékát. (/. Mohom cikkéből.) 29 új élmunkás a Standardban, ahol ma a dolgozók kilencven százaléka versen­yben áll A gyár, melyet még nemrégen im­perialista kémek, szabotőrök, nemzet­közi kalandorok, a munkásnép min­denre elszánt halálos ellenségei vezet­tek — ünnepet ült. Szerető gonddal széles ikelyen a nemzetiszínű lobogókat húztak­ a nagy kultúrterem mennyeze­tére, kétoldalt, sorakozó vörös zászlók hullámzottak a viharzó éljenzéstől, a vörös drapériába öltözött színpadról Lenin, Sztálin, Rákosi képei néztek szembe a kétezernyi részvevővel, akik őket ünnepelték, a győzelmes Pártot és az újjászülető gyárat. Háromszoros ünnep volt. Élmunkásokat és kiváló munkásokat avattak, megbeszélték együtt a terveket és végül jó munká­juk eredményeként részesedtek a dol­gozók a tulajdonukká vált gyár hasz­nából, borítékban kapták kézhez * 200, 300, 500, 600, 1000 forintos nyere­ségrészesedéseket, a csodálatos közel­jövő első megvalósult ígéretét. A pénznek örültek talán elsősorban, a borítékban simuló százasoknak? Nem! Izgalomtól fátyolos, elcsukló hangon így beszélt, szembenézve társaival Kulcsár Józsefné forrasztó erő: „Boldog vagyok, hogy élmunkás lehettem . . . az a vágyam, hogy új ember, legyek, különb és kiválóbb. Új ember akarok tenni, kommunista. Tudom, miért és kikért dolgozom és ezért szeretnék olyanná válni, mint a szovjet embe­rek." Az őszhajú Petri Irma üzem­­könyvelő szavait belső forróság tüze­­szít. „Huszonnyolc éve dolgozom itt,­­de soha még munkámért elism­erést nem kaptam, ígérem, még jobban, szorgalmasabban fogok dolgozni... 90°10 egyéni versenyző A kedves, csinos Wekerle Irént, a gyár első sztahanovistáját talán a ju­talom lelkesíti? . . . „Hála Pártunk­nak, hogy fellépett a bőrünkön éreskmisi Geiger-banda ellen.­­A szép eredménye­ket ennek köszönhetjük. Ígérjük, ha tervszerű és még jobb munkával segít­jük a szocializmust építő ötéves ter­vet ...“ . Lapusán András párttitkár­ és Balázs Ferencné vb. titkár beszámolói bizo­nyítják, jó úton halad a gyár. Jogos a büszkeség az elért eredmények felett és joggal reméli a gyár, hogy ötéves tervét sikerrel valósítja meg. A pártválasztmány határozata előtt hét egyéni versenyző volt. Ez a szám fokozatosan emelkedett és decemberben Sztálin születésnapjára már a gyám dolgozóinak 90 százaléka állt egyéni versenyben. ..Ugyanakkor fejlődött a brigádmozgalom is, a­­ szeptemberi 78-ról 131 -re emelkedett a brigádok­ száma és hozzájuk még nyolc komplex­­­brigád is alakult, változott a munkásokhoz. Különös­képpen említésre méltó Házler Sán­dor és Schavel Ferenc, az 1-es műhely vezetőinek munkája. Horváth Gyula főmérnök is szorosan együttműködik a fizikai dolgozókkal, nagy része van a „Lendület"brigád, az első értelmiségi komplex­ brigád megalakításában, mely igen sokat, segített, a munka meggyor­sításában, tervszerűségében. Vas György tervezőmérnök pedig brigádot alakított a határidős munkák elvégzé­sére. 29 élmunkás, 91 jutalmazott 103.127 forint volt összesen a nye­reségvisszatérítés­­ a Standardban, 43.127 forintot közvetlenül juttattak a legkiválóbbakhoz, a maradék 60.000 fo­rint segíti a szociális beruházásokat. Már épül az új bölcsőde, óvoda. Az öt­éves terven belül bővíteni kell a kony­hát, új, modern fürdőkre és öltözőkre van szükség, nagy kultúrház kell a hatalmas gyár dolgozóinak . .. A 43.000 forintot kilencvenegyen kapták, az ezüstszínű ötágú csillag pedig huszonkilenc élmunkás, illetve kiváló munkás mellére került fel teg­nap délután a népé lett Standard-gyár­ban. rUj ember akarok lenni*' Az eredményes, tervszerű munka ju­talmául közvetlenül is részesedtek a haszonból tegnap délután Illés József csiszoló, Kovács János, a huszonkét­­éves sztahanovista marós, Bakonyi László konyhai segédmunkás, Farkas Teréz fúvós,­ Major Konstantin szer­számkészítő, Lantos Berta műhely­­adminisztrátor, mérnökök, könyvelők, technikusok, művezetők, gépmunkások és esztergályosok... HOLNAPTÓL! Egy hadihajó sikeres útja az Északi Tengeren Egy hajó története Szovjet film: PEST, RÁKÓCZI, VÖRÖS CSILLAG TÁNCSICS, KORZÓ (Újpest) BRIGÁD ROYAL (Kispest), TÁTRA (P.­erzsébet) MUNKÁS A műszaki értelmiség A sztálini műszak előtt a gyár átla­gos termelése 115 százalék. December 21-én 228-ra emelkedett a százalék és figyelemreméltó, hogy több mint 500-at­ emelték 200 százalék fölé egyéni teljesítményüket. A beszámoló­ból kiderül, hogy az elért eredmények­ben nagy része volt a műszaki értel­miségnek. Bebizonyították: viszonyuk megváltozott a termeléshez és meg­ Korszerűsítik a műszaki egyetemet A budapesti műszaki egyetemen nemcsak újjáépítés volt a 3 éves terv keretében, hanem jelentős mértékben új építkezés is. A könyvtár nagy ol­vasótermét, a kémiai épületet átalakí­tották, elkészült a kémiai anyagok tűz­biztos raktára. Két új, modernül fel­szerelt tanterem s több tanulóköri he­lyiség épült 3000 hallgató részére Most építik a kísérleti malmot. Két tanszék, 10 tanulókör és 2 nagy elő­adóterem befejezésére 4 millió forintos költséggel az ötéves terv első évében kerül sor. Befejezik a központi épület építkezését is, a fizikai épületre új emelet kerül, új gépekkel, új berende­zéssel s 4000 főre emelik a hallgató­ság létszámát. cacmbi csata Lesniewski, a Szovjet Had­sereg ezredese, visszaemléke­zése Varsó felszabadításáról. A lengyel nemzet életében január 17-e történelmi jelentőségű év­forduló, öt évvel ezelőtt a Szovjet Hadsereg és a Lengyel Hadsereg hozzá beosztott egységei közös erővel ezen a napon szabadították fel Lengyelor­szág fővárosát, Varsót. A varsói csata úgy került be a tör­ténelembe, mint a legnagyszerűbb had­műveletek egyike, amelynek eredmé­nyeként a visztulamenti német vé­delmi rendszer legerősebb bástyája teljesen összeomlott. Sem a vasbeton erődítmények sora, sem a mindenféle méretű fegyverek I gyilkos tüze, sem természetes, vagy I mesterséges akadály nem tartóztathatta fel az I. Bielorussz-arcvonal és annak keretében harcoló Poplawski tábornok parancsnoksága alatt álló I. Lengyel Hadsereg csapatainak előnyomulását. Január 17-én az északról, délről és­­ nyugatról előrenyomuló szovjet és len­gyel csapatok felszabadították Varsót és megsemmisítették az ottani német had­csoportokat. A hitleristák Visztulái védelmi rendszere összeomlott és ezzel nyugat felé nyitva állt az út. A Szovjet Hadsereg főparancsnoka, Sztálin generalisszimusz 1945 január 17-én külön hadparancsot adott ki, amelyben köszönetet mondott Varsó felszabadításáért az I. Bielorussz arc­vonal és az I. Lengyel Hadsereg kato­­náinak. A szovjet nép és a hadsereg a legsúlyosabb harcok közepette sem feledkezett meg arról, hogy segít­séget nyújtson minden nép szá­ntára, amely a fasiszta járomban nyög. [A Szovjet Hadsereg az újjászületett Lengyel Hadsereggel vállvetve, hosszú és súlyos harcok után felszabadította egész Lengyelországot, majd teljesen a lengyel népre bízta azt, hogy mi­lyen államformát kíván. A lengyel nép döntött és így született meg az új Lengyelország, a népi Lengyelország, amelynek politikai alapköve: a Szov­jetunióval való elszakíthatatlan szö­vetség. ......Az egész világ tekintete feléjek fordul, mint olyan erő felé, amely al­kalmas arra, hogy szétzúzza az aljas német betolakodókat. A hitleristák igája alá került európai nemzetek úgy néznek rátok, mint felszabadítóikra. Megtisztelő küldetés jutott nektek osz­tályrészül, legyetek hát méltóak rá...*‘ — Így szólt Sztálin 1941 no­­­vember 7-én a Szovjet Hadsereg kato­náihoz. és ezt a küldetést a szovjet katona becsülettel teljesítette. A Szov­jet Hadsereg megmentette a lengyel nemzetet attól a pusztulástól, amelyet a hitleristák készítettek elő számára. A háború évei alatt, 1943 tavaszán, a Lengyel Hazafiak Szövetségének kezdeményezésére szovjet földön ala­kult meg az újjáéledő lengyel had­sereg. A Szovjetunió ellátta a lengyel katonai egységeket a legkitűnőbb fel­szereléssel, hadianyaggal, egyenruhá­val és élelemmel. A két nemzet­ kö­zötti fegyverbarátságot­ megpecsételte a szmolenszki földeken­­a felszabadulá­sért kiontott vér. A szovjet és lengyel katonák együtt harcoltak Lengyelor­­szág felszabadításáért. És győztek. Varsó, Poznan, Gdansk, Gdynia és még annyi más lengyel­ város és falu felszabadítása után a szovjet és len­gyel katona együtt folytatta útját a végső győzelemig. Íy még folyt a harc, de a Szovjet­iel­­unióból máris megindultak a lerombolt Lengyelország felé az élel­miszer-, gyógyszer-, fűtőanyag- és egyéb szállítások. Szovjet mérnökök és technikusok siettek a lengyel hatósá­gok rendelkezésére, hogy az ipartele­peket, a villanytelepeket, a vízvezeté­keket, a városi közúti forgalmat ü­zembe helyezzék. A szovjet hidász­csapatok nagy segítséget nyújtottak a vasúti forgalom megindítására, külö­nösen a romhalmazzá lett Varsó kö­szönhet sokat a Szovjet Hadsereg se­gítségének. A háború utáni évek a lengyel nép nagy erőkifejtésének tévei a népi de­­mokratikus Lengyelorsz­ág újjáépíté­séért. Az egész haladó világ tisztelet­tel és elismeréssel ü­dv­özli a lengyel nép óriási eredményeit, amelyet a gaz­dasági, politikai és kulturális fejlődés terén elért. A­­ háborúban oly sokat szenvedett és vesztett Lengyelország nagymérvű gazdasági­­ fellendülése a Szovjetunió széleskörű­­segítségére tá­maszkodik. Ez a gazdasági segítség, amelyet a Szovjetunió Lengyelország­nak nyújt, az egyenlőség és kölcsö­nösség alapján megkötött kétoldalú gazdasági szerződések alapján törté­nik. A szovjet-lengyel barátság növek­szik és erősödik. Ezt a barátságot, amelyet a két nemzet fiai a fasiszta ellenség ellen vívott harcuk so­rán kiontott vérükkel pecsételtek meg, nem dönthetik meg az angol­amerikai imperialisták, sem ügynökeik mesterkedései. Emelkedő termelési eredmények az ózdi és sajómelléki bányákban (A Világosság miskolci tudósítójá­nak telefonjelentése): Ormospusztán nagyjelentőségű bá­nyásznapot rendeztek. Ezen az albert­­telepi bányászok az ötéves terv első évére szocialista munkaversenyre hív­ták ki az ormospuszta­ bányászokat. Az alberttelepiek a versenyfelhí­vásban vállalják, hogy a termelési tervet 105, az elővárási tervet 110 százalékra teljesítik, tömeg­mozgalommá szélesítik az egyéni versenyt és a munkások 75 száza­lékát bevonják ideológiai, illetőleg szakmai tanfolyamokra. Bárdos Lajos és Domokos András om­ospusztai vájárok vállalták, hogy a reájuk eső termelési tervet tíz hónap alatt, teljesítik. A többi bányászokat felhívták, hogy kövessék példájukat. A Sajómelléki Szénbányák NV üze­meinek dolgozói elhatározták, hogy minden héten úgynevezett nagy terme­lési napot rendeznek. Az első nagytermelési napon az üzemek átlagteljesítménye 122,2 százalék volt. A második nagy­termelési napon már 124,3 száza­lékot értek el. Az első volt Or­mospuszta 142 százalékos napi át­laggal. A január első két hetének összterme­lését figyelembe véve, a sajómelléki üzemek közül Albertterep áll az élen 109,4 százalékkal. A Sajómelléki NV ü­z­emének példa­mutatását követték­­ az Ózdi Szénbányák NV dolgozói. Az első nagytermelési napon a farkaslyuki bányaüzem dolgozói kerültek az élre 125 százalékos eredménnyel. Munkájukat jelentősen elősegítette az ajándékba kapott székijét kaparó­szalag, amelyet Sztálin elvtárs hetve­nedik születésnapján állítottak üzembe. művészeti alkotások a v leniht elvtárs halálának évfordulójára forgalomba, hozott újabb KIADVÁNYAI: P. Vasziljev festőművész LENIN elvtársait ábrázoló képének 110x80 cm nagyságú keretezett nyercszín­ nyomású reprodukciója .................................................187.____ Ft Ugyanez a kép 40x50 cm.es nagyságban .... 28.— „ Ferenczy Béni LENIN elvtársját ábrázoló, 7 cm-es­ bronz-plakettjo, tokban . .... . . . . . 20.— LENIN, elvtárs életéről készült, disz.m­ap­pa, mely a leg­jobb szovjet művészek Lenin-képeiről készült 10 reprodukciót­­artalmát, 33x48 cím nagyságban . . 80.— „ A mappák a Könyvterjesztő N­.nél (József-könyt 29.) kaphatók Ezenkívül Magyar­ utca 12. és 27. szám alatti fióküzletedben min­denfajta DEKORÁCIÓS anyaggal áll a vásárlók rendelkezésére. MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK , Budapest, Kossuth Lajos­ utca 12. Telefon: 189—554 és 189 1­07

Next