Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)

1950-01-05 / 4. szám

Budapest 7. év, 4. szám Ára 60 fillér 1950 január 5. csütörtök Hidegebb lesz Ettől mentette meg az emberiséget a Szovjet Hadsereg illáim megdöbbentő leleplezésen a japán iaMTIBW-banillard Miért törtek ki titokzatos járványok a világháború idején a Távol-Keleten harcoló amerikaiak között? Elszörnyedés és megdöbbenés hulláma vonult végig az egész világon, amikor a közvélemény a habarovszki perből értesült,, milyen merényletet terveztek az emberiség ellen a japán ,baktérium-banditák. A megdöbbenést hamarosan harag és gyűlölet váltotta fel, végül pedig megelégedés és hála a hatalmas Szovjet Hadsereg iránt, amely megakadályozta a japán militaristákat gyalázatos tervük végrehajtásában. „A Szovjetunióhadbalépése Japán ellen és a Szovjet Hadsereg gyors előretörése Mandzsúriában fosztott meg bennünket attól a lehetőségtől, hogy a Szovjetunió és más országok ellen bevessük a bakteriológiai fegyvereket" — vallotta a nyomozás során Jamuda tábornok, a Kvantung hadsereg volt parancsnoka. A tisztességes emberek ismét, megláthatták, milyen hatalmas erő védi meg őket a különféle gonosztevő bandák gaztetteitől. ■ ■ Minajev, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa most. „rendkívül érdekes adatokat közöl arról, hogyan készültek a japán orvosgengszterek már fassegénekkel, a második világháború előtt a baktériumháborúra. Minajev ezt írja: A japánok egyik titkos fegyverükkel, a malária-mikrobákkal, gyorsították meg a Baiaan-félszigeten lévő Corregidor-er Víd elleni támadásukat. Az Egyesült Államok Fülöp-szigeti hadseregének minden 100 katonája közül 85 súlyos maláriában szenvedett. Az USI a háború után leplezni próbálta a japén orvos-banditák gaztetteit Bizonyítást nyert, hogy a japán hadsereg vezetői már jóval a második világháború előtt előkészületeket tettek a bakteriológiai fegyver alkalmazására. Lelepleződött az Egyesült Államok vezető köreinek visszataszító szerepe, akik a háború befejezése után megkísérelték leplezni a japán militaristáknak ezt az aljas bűntettét. A Japán vezető klikkje jóval a második világháború kitörése előtt széleskörű tudományos kutatómunkát szervezett az emberek tömeges kiirtására, a leghatásosabb bakteriológiai eszközök felkutatására és alkalmazhatóvá tételére. Japán legnagyobb tudományos szervezetei, a tokiói egyetem mikrobiológiai intézete Miagava professzor vezetésével és az osakai rákkutató intézet Kinoszita professzor igazgató vezetésével irányították ezt a munkát. Japán legtekintélyesebb biológusai végeztek kutatásokat a bakteriológiai háború kérdésének terén. Vezetésük alatt sokszáz szakember dolgozott szigorúan elzárt laboratóriumokban. húszas évek végén Miagava profeszszornak munkatársaival, Isiivel, Savadéval és Simedzsival sikerült kitenyésztenie a kala-azai betegség fertőző kultúráit, amely betegség 98 százalékban halálos kimenetelű. Aktivizálni akarták a tuberkulózis - bacillusokat Ezeknek az orvos-gengsztereknek bandája több éven át dolgozott azon, hogy minél több halált hozó megbetegedést okozó mikroorganizmust tenyésszen ki és fokozza ezeknek hatékonyságát. Így például Sato professzor laboratóriumának munkatársai, Soobajasi és Takano a tuberkulózis bacillus aktivizálásának lehetőségét tanulmányozták. 1940-ben jelentették főnöküknek, hogy nagy sikereket értek el. Kinoszita professzor felfedezte a rákos betegség lefolyásának meggyorsítását az emberi szervezetben. Ezt különleges szintetikus úton létrehozott kémiai anyag adagolásával érte el. Fudzsimore és társai éveken át foglalkoztak a szifilisz-spirocheta tenyésztésével. Más japán mikrobiológusok a maláriát okozó moszkitók elszaporításának módszereit kutatták és annak lehetőségét, miként lehetne magasabban fekvő vidékeken, ahol ezek egyáltalában nem fordulnak elő, elszaporítani őket. A „Egészségügyi szolgálat“ — halált terjeszt — A különféle országokban a háború előtt elterjedt bizonyos „járványos” megbetegedések természetükben és jellegükben rendkívül emlékeztettek a japán eredetre. Így például a japánok Indokínába, Indonéziába és Malájába való betörése előtt, valamint Burma megszállását megelőzően és Ausztráliában is a japánok beszivárgása során — mindezekben az országokban hirtelen járványos mocsárláz ütötte fel fejét. Röviddel a japánok Pearl Harbour-i támadása előtt minden felderíthető ok nélkül Hasonló megbetegedéseket észleltek a Hawai-szigeteken és az Egyesült Államokban. A japán hadsereg csendesóceáni egységeinél speciális alakulatokat állítottak fel, amelyeket bakteriológiai háború viselésére képeztek ki. Álcázás céljából ezeket az alakulatokat mint katonai egészségügyi szolgálathoz tartozókat, osztották be. A japán banditák szatáriamikrobákkal harcoltak az amerikaiak ellen . Az Egyesült Államok és Anglia megfelelő szervei információkat szereztek be a Japánban folyó előkészületekről a bakteriológiai fegyver alkalazására. Parren, az amerikai egészségügyi szervek képviselője. 1942 január 12-én kijelentette: „Véleményem szerint az ellenség felkészült a bak■íefrcógiai háborúra ' és alkalmazni 'is fogja, ahol csak lehetséges lesz.1’ . Az Egyesült Államok hadserege már a háború legelején érezhető veszteségeket szenvedett ettől a láthatatlan ellenségtől.” „Ispán-láz“ gtísinánájian . A Bataan-félszigeti harcok idején még egy másik betegség, a paratífusz pusztítói . Newman amerikai szakember, aki foglalkozott ennek a kérdésnek tanulmányozásával, meg a’17 lapii.05.Ja, hogy amalária már a japánok a p.. afitisz-bacillusokat alkalmazták az ellenséggel szemben. A cserdesóceáni front más részein is váratlanul különféle megbetegedések történtek, amelyek „véletlenül“ egybeesnek a japánok támadó hadműveleteinek pillanatával. Burmában 1942- ban az angol csapatok között kalaazar-járvány ütötte fel fejét. Előtte röviddel, amidőn a japánok Ausztráliába szándékoztak betörni, ,,japán-láz" tört ki Ausztráliában, ahol ezt a tipikus japán betegséget mindeddig soha nem észlelték. Az adatok azt mutatják, hogy a járványok terjedése, ami sokezer amerikai és angol katona és ártatlan polgári lakos halálára vezetett, a japán kémszolgálat diverziós tevékenységének következménye volt. Az Egyesült Államok és Anglia vezető körei, ennek a kegyetlen valóságnak ellenére és népeik érdekei ellen, a háború után minden tőlük telhetőt megtettek, hogy leplezzék a japán militaristáknak ezt az emberiség elleni bűnös tevékenységét. A japán háborús főbűnösök tokiói pere során az Egyesült Államok és Anglia képviselői nem világítottak rá eléggé erre a bűnre és nem értékelték kellően. Ennek eredményeképpen azok a személyek, akik bűnösök a bakteriológiai fegyverek alkalmazásában, nem ültek ott a vádlottak padján. / . .. • 1 ' "L ' Hála a Szovjet Hadsereg mindent elsöprő támadásának... — A japán militaristák aljas provokációt készítettek elő a szovjet nép ellen. A Szovjetunió hadbalépése Japán ellen és az a tény, hogy a Szovjet Hadsereg szétzúzta a Kvantung-hadsereget, lehetővé tette a japán militaristák bakteriológiai háborúja aljas előkészületeinek teljes leleplezését. Hála a Szovjet Hadsereg mindent elsöprő támadásának, a japánoknak nemcsak hogy nem sikerült alkalmazni a bakteriológiai fegyvert, hanem bűntetteik bizonyítékait sem tudták teljesen megsemmisíteni. 1944-ben, amikor világossá vált,, hogy Japán elveszti az Egyesült Államok és Anglia elleni háborút, a japánok fokozták a bakteriológiai háború előkészítésének meggyorsítását. A japán főparnokság egyenes parancsot adott a Kvantung-hadsereg parancsnokának a ‘„tudományos munkák“ fokozására — elsősorban a pestis terjesztésére — bolhák segítségével. Csak a szovjet csapatok gyors előretörése és a Kvantung-hadsereg szétzúzása zavarta meg a japán militaristákat ennek az aljas tervnek megvalósításában. — A szovjet közvélemény megelégedéssel fogadta a japán háborús bűnösök felettiítéletet. Ez az ítélet leckéül szolgál a háborús gyújtogatók számára, akik a Szovjetúnió és más, a szocializmus útján haladó országok békés városaira és falvaira atombombát akarnak zúdítani. Az alkotás vágya A naptár ma reggel az ötéves terv negyedik munkanapját mutatja. Sok-sok ilyen egyszerű hétköznap sorakozik még fel előttünk az ötéves terv hónapjaiban és éveiben. Sokezer tonna acél, soktízezer, végszövet, új gépek ezrei, új gyárak és házak, új város, új falvak, utak és vasutak szürke vas- és betonkitométerei születnek majd ezeken a munkás, nagyszerű hétköznapokon. Új ország születik. — Hároméves népgazdasági tervünkfeladata abban állott, hogy a fasiszta háborúban erősen szétzilált és jelentékeny mértékben elpusztult népgazdaságunkat újjáépítsük, helyreállítsuk. A most elfogadásra javasolt ötéves népgazdasági terv főfeladata egészen más, mint a hároméves tervé volt. Most a főfeladat, melyet meg kell oldanunk: egész népgazdaságunk újjáalakítása, új alapokon való megszervezése. Most a főfeladat abban áll, hogy országunk iparosításának meggyorsításával s elsősorban a nehéz- és gépipar gyors fejlesztésével biztosítsuk a könnyűipar nagyarányú fejlődését, közlekedésünk korszerítődését, mezőgazdaságunk gépesítését, honvédelmünk, nemzeti függetlenségünk megszilárdítását, népünk ovábbi anyagi és kulturális felemeledését. A főfeladat most az, hogy a gyorsított iparosítás útján ne csak parunk viszonylagos elmaradottságát számoljuk fel, hanem egyben mezőgazdaságunk évszázados elmaradottságát is. Afőfeladat, mint a törvényjavaslat mondja, az, hogy országunkat agráripari országból ipari-agrárországgá változtassuk, vagyis olyan országgá, melyben az ipar súlya a döntő, de amelynek fejlett, korszerű mezőgazdasága van. . . Általánosságban szólva: az ötéves népgazdasági terv fő feladata az, hogy lerakjuk a szocializmus alapjait egész népgazdaságunkban, nemcsak a városban, hanem a falun is, hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban ,— mondotta Gerő Ernő az ötéves tervről. ‘ „Új ország” s amikor ezt kimondjuk, már épül is. Most egy pillanatra ne a számokról beszéljünk. A számok mögött az ember áll, az alkotó ember. Róla kell beszélnünk, aki Sztálin elvtárs születésnapjára vállalt felajánlását száz meg ezer százalékkal túlteljesítette. Róla, aki újításaival segít, hogy elhagyjuk a régi technikát s kezünkben az újjal, megszégyenítsük a naptárt: előrelépjünk az időben. Fiola, aki Szta■hánoy, Bikov, Bortkevics és Csatkih követője: iparunk, népünk büszkesége. Catálin elvtárs így tanít: „A munkaversenyben az a legjelentősebb, hogy az embereknek a munkáról való nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő, mert a munkát szégyelnivaló és súlyos teherből, aminek azelőtt tekintették, a becsület dolgává, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dolgává változtatja.” . A...mi, eddigi győzelmeink titkai: sok mással együtt az is, hogy ezt is megtanultuk Sztálintól s nemcsak megtanultuk •A vérünkben és idegeinkben élő erővé lett a sztálini tanítás, amely, viszi, lendíti előre a munkát, a szocialista versenyt. Tegnap ezen a helyen Pável Bikov cikkében állt a sok szép és megszívlelendő dolog között egy mondat, amely hűségesen és tömören adja vissza a szovjet ember munkához való viszonyának egyik lényeges alkatelemét. „A mi munkánkat alkotásvágy hatja át, a kommunizmust építjük” — írta Bikov. E Ez a szó: „alkotásvágy”, a múlt hamis és hazug frazeológiájában a burzsoáziát szolgáló és kiszolgáló „művészlelkek” számára kisajátított fogalmat takart. A szovjet ember, Bikov esztergályos, olyan természetesen, magától értetődőm használja ezt a szót, hogy nem kell rajta tovább gondolkodni. Világos: a kommunizmust építő társadalom tagja tudja, hogy munkája — iigyen az fémesztergálás, mint Bikové, falrakás, selyemszövés, szoborfaragás,vagy technikai rajz — alkotás! Bikov szava: az új ember szava. Kemény és nemes anyagból kovácsolt új emberek példájából tanulunk dolgozni és élni. Alkotók, új világ alkotói ők, harcos emberek. A mi győzelmeink titka a sok mással együtt az is, hogy úton vagyunk affelé, hogy vérünkben és idegeinkben élő erővé legyen a sztálini korszak embereinek példája. Az ötéves terv negyedik munkanapján erről is beszélni kell: az acél ezeri»uahwei.. .ertlvégek «tízezrein, épületeken és gépeken kívül születik, formálódik, kovácsolódik az új ember is. Martin-kemence vörös és kék fényében, bányászlámpa sárga világosságánál,szövőgéphez hajoló lányok arcán, íróasztalok felett valami büszke, új vonás van az emberek tekintetében! Alkotni, újat és nagyot, az egész dolgozó nép javára, egy igazi hatalmas és világfordító korszak munkájának tenni — olyan korban dolgozni, amikor Sztálin vezeti az új világért vívott harcot — nagy és csodálatos dolog! Ez él, ez tükröződik a munka új eredményeiben. Ezt mutatta a sztálini hónap, erről beszélnek a számok, amelyeket most mindennap bejegyeznek a tervkönyvecskékbe. És annyit is jelent ez, hogy az új ország új embere megérti és egyre jobban érti, miért dolgozik. Nem csak azt, hogy a tanítást megfogadjuk, s a dolgozóból tudatos alkotó válik. Az alkotó mind harcos ember, meg is védi alkotását. A mű — s lehet az szobor, csapágy, gyárkémény, iskolapad — édes szülötte alkotójának s azt úgy védi, akár tulajdon gyermekét. Hogyne védené — hiszen a szabad ország minden java szabad fiainak tulajdona! Születnek, formálódnak, kovácsolódnak az ötéves terv hősei, az új emberek. A nevüket most tanuljuk: Horváth Ede, Pozsonyi Zoltán, Muszka Imre, Wekerte Irén, Potancsek András, Kubacska András és a többiek — „munkások és parasztok, akik minden zaj és lárma nélkül építik a gyárakat, bányákat és vasutakat, kolhozokat és szovhozokat, akik az élet összes javaitlétrehozzák, az'egész világot táplálják és'ruházzák — ezek az új élet igazi hősei és alkotói.” Az ötéves terv negyedik munkanapján büszkén és bizakodón mondjuk: egyre többen méltóak a hős, az alkotó nevére . !