Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)
1950-02-12 / 37. szám
„SOHA MI REJTJÜK A BUDAPESTET...“ Külföldi fiatalok válasza a MINSZ újévi üdvözleteire Újévkor a MINSZ üdvözlőlapokat küldött a VIT-en résztvett külföldi fiataloknak. Az üdvözlésekre igen sok válasz érkezett. „Soha nem felejtjük el Budapestet és a magyar ifjúságot — írja többek között Belgiumból Lisotio Alots. „ Együtt harcolunk veletek a békéért, a világ demokratikus erőinek győzelméért Reméljük, nemsokára, mi is olyan meleg fogadtatásban részesíthetünk benneteket a népi demokratikus Belgiumban, mint amilyen fogadtatásban Budapesten nekünk részünk volt”. Marcel Pyronot francia ifjú írja: „Magyar barátaink, építsétek a szocializmust, Rákosi Mátyás bölcs vezetésével, a nagy Sztálin segítségével. Húszéves vagyok, néhány hónap múlva katona leszek, de ünnepélyesen megfogadom nektek: soha nem fogok fegyvert a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen.“ A párizsi Roger Genet arról ír: budapesti tartózkodásuk még fokozottabb harcra buzdította a francia ifjakat, hogy megszabaduljanak kizsákmányolóiktól. J. Eisenberg így ír: „Kormányunk a nép és az ifjúság ellensége. Részt veszünk a szabadságért, a békéért folytatott küzdelemben, így akarjuk kiérdemelni a Szovjetunióban és a népi demokráciákban élő testvéreink megbecsülését.“ A bori rézbánya és a Timok-vidéki kőbányák dolgozói tömegesen hagyják el munkahelyüket Egyre fokozódik az ellenállás a Tito-banda vadállati terrorja ellen A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt központi lapja közli Ivan Cokovics és Danilo Ognyenovics jugoszláv politikai emigránsok cikkét, amely a Timokvidéken dühöngő kegyetlen titóista terrorról számol be. A Keletszerbiában lévő Timok-vidéken a titóista terror két rettegett alakja Zsivan Vasziljevics-Marko, a titóista területi bizottság titkára és Zsivota Szavics- Szrba UDB-főnök. Óriási méreteket ölt a kommunisták és más hazafiak letartóztatása és meggyilkolása. Az újabban letartóztatottak száma meghaladja az ezret. Negotinban Dragoljub Radiszavljevics, a német megszállók elleni felkelés egyik szervezője, országgyűlési képviselő, a Negotin-vidéki pártbizottság titkára volt — a kínzásoktól megőrült a börtönben. Letartóztatták édesanyját is, mert nem volt hajlandó megtagadni fiát. Letartóztatták feleségét is, mert nem volt hajlandó elválni férjétől és mert nyiltan helyeselte a Tájékoztató Iroda határozatát. Csoda Zsikicset, a városi népbizottság tagját, a második kerület párttitkárát, azért tartóztatták le, mert egy pártgyűlésen meg merte említeni milyen nehéz gazdasági helyzetben vannak a munkások és a dolgozó parasztok. Zajecsárban Dragoljub Cocovicsot, a helyi pártbizottság pénztárosát és a Zsitopromet-cég igazgatóját, Jovan Panicsot a timoki kőbányák kereskedelmi igazgatóját, Milan Cekovicsot, a timoki kőbányák tervezési igazgatóját, Nikola Jovanovicsot, a Picopromet vállalat igazgatóját, Miodrag Cocovicsot, a Krajna-cég igazgatóját tartóztatták le. Csupán Rogotina községben több mint száz parasztot tartóztattak le. Knyazsevácon bebörtönözték Zsigárovics gimnáziumi igazgatót azért, mert nem volt hajlandó előadásaiban rágalmazni a Szovjetuniót. Az itt letartóztatottak között számos bányásziskolai növendék is van. Borban letartóztatták a többi között Milan Sztojicsot, a városi népbizottság titkárát, Dusán Ilicset, a JuKP területi bizottságának tagját, Miodrag Jolicsot, a testnevelési szövetség elnökét. Letartóztatták továbbá a bori, kladovoi, majdapeki és bolováci bányaiskola több növendékét. A letartóztatottakat állati kínzásoknak vetik alá. Homokzsákokkal ütlegelik őket és villanyáramot eresztenek rajtuk keresztül. Naponta falatka kukoricakenyeret és egy üres bablevest kapnak csupán. Mind ágynemű nélkül a köves földön alszanak. A letartóztatottak családtagjait vagy hozzátartozóit bántalmazzák. Az asszonyokat arra kényszerítik, hogy váljanak el letartóztatott férjüktől. Vagyonukat elkobozzák. Az UDB tagjai beköltöznek a letartóztatottak lakásába és eltulajdonítják a lakások berendezését. A legszörnyűbb terror sem tudja azonban megfélemlíteni a jugoszláv hazafiakat. Egyre nagyobb azoknak a száma, akik csatlakoznak az új, még föld alatt működő kommunista párthoz. A bányászok a Timok-vidéki kőbányákban és a bori rézbányában elhagyják munkahelyüket és még azzal sem lehet megfélemlíteni őket, hogy ilyen esetekben megvonák tőlük az élelmiszerjegyeket és elveszik személyi okmányaikat. A Hungária Jacquardban versenyeznek a minőségi brigádok , a fogyasztó is a győztesek között van! Az áruházak és üzletek újabb jelentései mind arról számolnak be, hogy a dolgozók ma már inkább a jobb holmikat keresik az olcsóbb, silányabb áruk helyett. Ezért és az export szempontjából nagyon fontos a minőség állandó javítása. Rákosi Mátyás már régebben figyelmeztetett bennünket arra: „A szocialista ipar fölényének a minőségben is meg kell mutatkoznia." Legutóbb pedig a Központi Vezetőség határozata mutatott rá arra, hogy a pártszervezeteknek, szakszervezeti csoportoknak fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezéseit a munkaverseny területén, így egyebek közt azt is, melynek célja a jobb minőség elérése. Amikor január vége felé a Hungária Jacquardban elterjedt a hír, hogy egyes textilgyárakban minőségi brigádok megalakításával kezdenek foglalkozni, szinte egyszerre jelentkezett Szücsné, Ráchelné, Kabáné, Némethné, majd mások is, hogy minőségi brigádokat akarnak alakítani, összeültek a termelési felelőssel, számoltak, megvitatták együtt a kérdés minden oldalát. A gyárban az elsőrendű, tehát teljesen hibátlan áru aránya még csak 60 százalék körül jár. Ezen segíteni kellett. Rövid idő alatt nyolc minőségi brigád alakult, aztán újabb négy. Egyegy brigád két egymást váltó és ugyanazon gépen dolgozó munkásnőből áll. Létrejöttek a versenyszerződések. Minden brigádnál meghatározták kiindulópontként a két tag minőségi átlagszázalékát. Németh Jánosivá és Zankó Józsefné vállalták, hogy a minőségi teljesítést, nyolcvan százalékról kiindulva, havonta három százalékkal emelik. Homoláné és Appelné vállalták, hogy hatvanötszázalékos minó■'nf tiflfetUícOhetju hónap múlva hetvenszázalékos, két hónap múlva hetvenötszázalékos lesz. Vállalta ezenfelül minden brigád, hogy a két tag kölcsönösen támogatja egymást. S elkezdődött a verseny a „legjobb minőségi brigád" címéért. Azóta a tisztázóban még élesebb szemekkel ügyelik, milyen áru érkezik a gépekről, kinek a selyme jobb, hibátlanabb, mert három hét múlva eldől, melyik brigádhoz kerül először a vándorzászló. Zankóné a legutóbbi héten százszázalékos minőségi teljesítést ért el. Teljesen hibátlan áru került ki a keze alól. Máris tizenhét százalékkal teljesítette túl az első hónapra vállalt minőségi átlagot! Azt kérdezzük tőle, hogyan sikerült ez? — Csupa kis aprósággal — válaszolja és megigazítja gépe egyik „hajóját”. Amikor reggel bejön, gondosabban vizsgálja meg gépét, a fonalat és így tovább ... Ilyen „apróságokon” múlik az, hogy jobb áruval rendelkezzünk, hogy gazdagabbak, erősebbek legyünk. Ezeket a kis apróságokat tudatja a váltásnál társával, Némethnével, aki még nyolcvanhárom százaléknál tart, tehát „csak” elérte az egy hónapra kitűzött célt: Szűcs Györgyivé is nyolcvanhárom százalékot vállalt, nyolcvanhét százaléknál tart. Brigádtársa, Rächel Lászlóné egy százalékkal megelőzte. Sülieiné pedig most jelentette be, hogy nagyobb, négytagú brigádot akar alakítani, amely célul tűzi ki azt is, hogy segít a többi brigádnak, elterjeszti legjobb munkamódszereket . Régen, ha vásárolni mentünk — mondja —, csak azt néztük, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni. Ma már a jobb kell nekünk. De ezt magunknak kell elősegítenünk. J. L Nagy panama a svájci katonai építkezéseknél BERN, február 11. A svájci fővárosban pénteken közölték, hogy Svájc bírósága eljárást indít mintegy 30 magasrangú katonatiszt ellen, mert súlyos hanyagságokat követtek el néhány alpesi ütegállás elkészítésével kapcsolatban. Az egyik kipróbált kísérőbön úgy tapasztalták, hogy egy páncélos elhárító löveg lövedéke egy méterre hatolt bele az előírás szerint 25 centiméter helyett. Az ötödik lövésre az egész állás szétroncsolódott. Engster ezredes kijelentette, hogy a kérdésben érintettek egyike-másika jelentős hasznot vágott zsebre az építkezésekkel kapcsolatban. A vizsgálat eredményeként elhatározták, hogy Svájc egész védelmi rendszerét felülvizsgálják. Egn? hét diatt 203 vagon élelmiszert 111 a 75 filléres tojás A hét folyamán a budapesti Nagyvásártelepre — a hét eleji szigorú fagy ellenére — 203 vagon áru érkezett, a környékbeli termelők autóit és kocsifuvarjait nem számítva. A burgonyafelhozatal 99 vagont tett ki, húsz vagon volt a tojás-, 15 a kelkáposzta-, 13 az alma- és 12 a baromfifelhozatal. Ma — szombaton — 53 vagon áru érkezett a Nagyvásártelepre. A tojás osztályozásával ismét olcsóbbodás állott be a piacon. A tojás árának alsó határa 5 fillérrel olcsóbbodott, amíg az elsőosztályú tojás megtartotta 85 filléres eddigi árát. A mai piaci árak: Gülbaba 60, Ella 54, kelkáposzta 146—195, káposzta 195, petrezselyem 224—268, sárgarépa 120, sütőtök 66—80, alma 135—378, körte 280—310, tojás 75—85 fillér. SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház: szombat: Aida (7), vasárnap délelőtt: Traviata (11), este: Bánk bán (7). — Nemzeti: szombat: Boldogság (Hevesi-bérlet, fél 8), vasárnap: Boldogság (Szacsvay-bérlet, fél 3). — Magyar: Karenina Anna (Jókai—Kántorné-bérlet, 7), vasárnap: Karenina Anna (Pataki-bérlet, 7). — Városi: szombat Fővárosi Zenekar hangversenye (8), vasárnap d. e.: Fővárosi Zenekar ifjúsági előadás (11), délután: Denevér (B/6. bérlet, 4). — Madách: szombat, vasárnap nincs előadás. — Vidám: szombat: Gömböc úr (Boér Emma-bérlet, fél 8), vasárnap délután 4 órakor Gömböc úr, este: Gömböc úr (Toldy-bérlet, fél 8). — Ifjúsági: szombat Dzsomárt szőnyege (Mahler-bérlet, 7), vasárnap: Dzsomárt szőnyege (Noseda-bérlet, 7). — Úttörő: Tamás bátya konyhója (fél 4, fél 8). — Bábszínház: Piroska és a farkas (3, 5, vasárnap délelőtt 11-kor is). — Fővárosi Operett: szombat: Gerolsteini nagyhercegnő (Arany-bérlet, 7), vasárnap délután: Montmartrei ibolya, Masenyka álma (3), este: Gerolsteini nagyhercegnő (7). — Belvárosi Színház: Hétköznapok hősei 17. vasárnap délután fél 4-kor is). — Kamara Varieté: Tótágas (8, vasárnap délután fél 5-kor is). — Fővárosi Varieté: Békehajó (8, vasárnap délután fél 6-kor is). — p - Nevetőhullám. 9). Hétfőn van Budapest felszabadulásának ötödik évford A Magyar Dolgozók Pártja Nagybudapesti Pártbizottsága és a főváros vezetősége Budapest felszabadulásának 5. évfordulóján, f. hó 13-án d. e. 11 órakor a szabadság téri és a Kossuth Akadémia előtti Szovjet Hősi Emlékműveknél koszorúzási ünnepséget tart. A Magyar Dolgozók Pártja Nagybudapesti Pártbizottsága és a Magyar-Szovjet Társaság Budapest felszabadulásának 5. évfordulója és a szovjet film 30 éves jubileumának megünneplése alkalmából f. hó 13-án este 8 órakor a Városi Színházban díszbemutatót rendez. Bemutatásra kerül a Sztálingrádi csata című film II. része. Ünnepi szónok: Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere. Johnson canterhury-i dékán: rmmernrnnmii» .......................... A kommunizmus százmilliók lelkét az élet és a munka iránti új lelkesedéssel tölti el Dr. Johnson cantenbury-i dékán hoszszú cikkben fejtegeti, hogy a kapitalista rendszer nem fér össze Krisztus tanaival. A kapitalizmus jelszava: .Mindenki csak saját magáért, az ördög vigye el a leggyöngébbet." Johnson megállapítja: Olaszországban, ahol az egyház uralkodik, munkanélküliség és éhínség van. A Szovjetunióban ezzel szemben megszüntették a munkanélküliséget és óriási gazdasági fellendülés tapasztalható. A kommunizmus, ez az óriási hajtóerő, Prágától Berlinig az emberek százmillióinak lelkét az élet és a munka iránt új lelkesedéssel tölti el és mindenütt megihleti az emberiséget. z a mű nem tudományos értekezés, nem tankönyv, hanem elbeszélés az emberről, így határozzák meg könyvük műfaját Iljin és Szegál. Hogyan lett a majomemberből óriás, aki már nem rabszolgája, hanem gazdája a természetnek. Hozzávetőleg egymillió állatfaj van a világon, de mindegyikük a maga szűls el nem hagyható, láthatatlan börtönében él. Mert még a szabad madarat is a tájhoz, a vidékhez köti tápláléka. Az ember volt az egyetlen, aki elindult és ki tudott szabadulni a természet börtönének láthatatlan falai közül. ...A világ minden élőlénye szolgai módon függ a természettől” — írja Iliin és Szegei. A földön minden állatfajta a maga kis világában él, amelyhez hozzáidomul. Ahol az egyik számára az van kiírva: „Tilos a bemenet”, a másik számára így hangzik a felírás: „Légy üdvözölve!” Az ember az egyetlen élőlény, aki mindenütt él. Alig maradt hely a földön, ahová ne tudna behatolni, ahol az lenne kiírva: „Embereknek tilos a bemenet”. Ha délről északra kerül, nem pusztul el attól, hogy testét nem fedi szőrzet. A bunda, sapka, hócsizma éppen olyan jól megvédik a hidegtől, mint az állatokat bundájuk. Az ember megtanult gyorsabban száguldani a földön, mint a ló és gyorsaban úszni a víz alatt, mint a hal, gyorsabban repülni, mint a madár és megtalálta a módját, hogy énjének megőrzésével áthágja a láthatatlan falakat, amelyek az állatokat fogva tartják. Az ember egyformán megél a síkságon, erdőn, sztyeppén, hegyen, mert maga teremti meg saját magának a létfeltételeit egyre gyakrabban ragadja ki a természet kezéből és változtatja meg a neki meg nem felelő feltételeket. tág tágul. Az ember egyre nagyobb utakat tesz meg a földön. Megismeri a távoli földeket, átlépi az óceán küszöbét, eljut a tengerentúlra. Új szárazföldeket fedez fel. Hatalmas városokat épít. Tudását és ismereteit könyvek millióiban fekteti le. „Hétmérföldes csizmát húz“, távoli vidékre jut el, mert mindent meg akar ismerni. Körülhajózza a földet, izgatottan figyeli a bolygókat. Kopernikus kibővítette a világot, Giordano Bruno tovább megy: „Bizonyítsd be az embereknek, hogy ez a világ nem egyedüli, hanem végtelen sok világ létezik. Tárd ki az ajtót, hogy mindenki láthassa a többi csillagokat, amelyek hasonlóak a napunkhoz.” A nagy szabadgondolkodót eretnekként máglyán égeti meg a reakciós papság. Még a máglyán sem tagadta meg az igazságot, amit megismert. _ Ezzel végződik a két szovjet író könyve. Giordano Brúnóig kísérték végig az embert fejlődése útján. Az emberiség fejlődése azonban terméészetesen itt nem ér véget. " Új fejezet az emleriség történetében „Az új, leküzdhetetlen előretörését nem lehet megakadályozni", írja Sztálin. És éppen az a nagy érdeme ennek a könyvnek, hogy az új előretörésének ezt a megakadályozhatatlan folyamatát követi útján, amely egyben az emberiség történelmét jelenti. A könyv hőse az ember. Az az ember, aki egymaga állat maradt volna s csak a közösségben alakult át, munkája révén emberré. Hívják Aristotelesnek, Piaidnak, Baconnak, Columbus Kristófnak, Nyikitinnek, Marco Pelónak vagy Giordano Brúnónak egyegy fejezet hősét, az igazi főhős maga az emberiség. Ez az ál, amelyen az ember évezredeken át haladva eljutott odáig, hogy most már nemcsak ura tud lenni a természetnek, hanem át is alakítja azt, mint ahogyan azt a Szovjetunió tudósai, mérnökei, technikusai munkájukkal bebizonyítják az ámuló világnak és új fejezetet nyitnak az emberiség történetében. Ennek a fejezetnek a szovjet ember a hőse, aki előreviszi az emberiséget. A két szovjet szerző könyve magyar fordításban több, mint öt és félszáz oldal, de alig lehet letenni anélkül, hogy az ember végig ne olvasná. Persze, ezt a könyvet nem elég egyszer elolvasni, de ezt szinte felesleges mondanunk, mert aki egyszer elolvasta — bizonyosan elovassa többször is. A Szikra Konyak adóé az érdem, hogy ízléses köntösben és ezúttal valóban jó fordításban adta ki ezt, a remik ’ö'dős és élvezetes könyvet. Csapó György -H2ini"iiiiii,'iiiiii"iiiiii”iiiiii>Hiii!i,>)uniMiiiiii,'iiiii»,iiHiii',iiiii»’,iniiP’uuiiMiiiiii',iniii"iiBii,‘mm«iMiiF | ILJIN és SZEGÁL könyve: I Hogyan lett | | az ember óriás? ! A természet rabszolgájából a természet barátja _ Hogyan lett a természet rabszolgájából a természet gazdájává az ember? Iljin és Szegál könyvében megtaláljuk erre a feleletet. Szerszámmal és munkával. Az állatok is elvégeznek bizonyos munkát, de szerszámmal csak az ember dolgozik. Ez a „szerszámkészítő állat” indult el valamikor, hogy úrrá legyen a természeten. Kis kövekkel kezdte, amelyek aztán élesedtek és fegyverré váltak a vadállatok elleni küzdelemben. Aztán, ahogy múltak az évszázadok, az ember szerszámai is egyre tökéletesebbek lettek. Ezek révén az ember lett a leghatalmasabb élőlény a világon. Iljin Szegál könyve végigkíséri az ember útját a „szerszámkészítő állattól” a házépítő, hajóépítő emberen keresztül a tudományos emberig. A tudomány „szétnyomja” a falakat, a vis