Világosság, 1950. április-június (6. évfolyam, 77-148. szám)
1950-05-28 / 123. szám
Tudósítások az épülő országró(3) EGYETEMVÁROS A NÁDASOK HELYÉN AZ ÚJ MŰSZAKI EGYETEM EGYIK SZÁRNYÁBAN MÁR NOVEMBERBEN MEGKEZDŐDIK A TANÍTÁS Az ember áll, néz és az érzéseivel birkózik. Innen, a völgyet szegélyező domb gerincéről a látvány hatalmas, freskószerű. Széles, vadvirágos lapály terül el előtted, mint egy óriási aréna, de földhányásokkal tele. A .,küzdőtéren” szerteszét kordétok, szekerek, csillék, teherautók, földvájó gépek és rengeteg ember. Középen két kotrógép hányja kifelé a földet a várakozó teherautókra, oldalt barakokat épitenek, máshol feltöltik, egyengetik a föld gyűrődéseit, ismét máshol követ törnek, Mat építenek ... Vonat szalad a domboldalon, az „Avason”, vonat szalad az Adás alján is más irányból, építőanyagokat szállít ide valamennyi. Kérdezz meg egy miskolci munkást, vagy egy vadvirágot szedő gyereket. Azt mondja majd: , — Ez a Dudujka völgye. Nádas volt itt azelőtt és vízililiom, a legkisebb esőzés után dagadni kezdett a víz. Ezt a területet nem műveitől, meg soha. Parlagon hevert. De most itt épül fel, a lapályon és a domboldalon, Miskolc büszkesége: az egyetemi város, AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSE 9 Kérdezz meg egy építésvezetőt, bárkit a területen dolgozó öt építkezési nemzeti vállalat építésvezetői közül és elmondja majd: — Ameddig a szem ellát, sőt még azon túl is,, a domb mögött, kereken 270 hold tartozik majd az egyetemi városhoz. Az új egyetem legalább háromszor akkora lesz, mint a budapesti műszaki egyetem. Három év alatt 442.000 légköbmétert építünk be. Még ebben az évben novemberig 35.000-et, 1951 tavasziig 70.000-et és folytatólag a többit. Gondoljuk el csak, 300.000 köbméter földet kell megforgatni, ami térfogatra a Kis-Gellért-hegy negyedrésze ... Az ember kérdéseket tesz fel önmagának is. Nem nehéz a felelet. — Hatalmas építkezés, Magyarországon még nem volt hasonló méretű. És ami alegfontosabb: nem hever, majd üres díszként parlagon, mint mondjuk a királyi vár, hanem fejlődésünket, virágzó életünket biztosítja. Mint minden,amit az ötéves terv létrehoz... ELŐSZÖR .4 GÉPEK VONULTAK FEL Május9-én kezdődött meg a felvonulás a munkához. Azelőtt ez úgy történt, hogy jött néhány kubikos, motyóját letétte, taligáját, ásóját munkába fogta és látástól vakulásig túrta a földet. Most legelőször a gépek, vonultak fel, hogy gyorsítsák a munkát, kíméljék az embert. Mindenekelőtt két szovjet kotrógép, amely egy mozdulattal kilenctized köbméter földet váj ki a kemény, iszapos talajból. De nemcsak kivájja, hanem fel is emeli terhét, mint a daru és belehelyezi a csillébe, vagy a teherautóba. Kezdettől fogva három műszakban, napfénynél és lámpavilágnál, dolgozott a gép és naponta kiemelt 700—800, majd 1000 köbméter földet, mindössze három munkás részvételével. Bizony, sok kezdeti nehézséget kellett legyőzni. A Csatornázó és Kotró NV, a Vízépítő KV, a Teherfuvarozási KV, majd a Vasútépítő KV vonult fel, végül a Magasépítő NV, de utóbbi csak azért, hogy a magasépítési munkái megindulásáig elkészítse az építőmunkások szállását. A sokféle nemzeti vállalat nem találta meg nyomban a termékeny együttműködés lehetőségeit. Először a csille hiányzott, aztán a sín, majd a talpfáival keresték hasztalan. VONATOKON ÉRKEZIK AZ ÉPÍTŐANYAG Azóta azonban nagy változások történtek. Persze most is a kezdetén vannak, naponta érkeznek újabb és újabb építőmunkás-csoportok erősítésre, de több mint 10.000 köbméter földet már kiemeltek. A szovjet kotrógépek öt méter mélyen dolgoznak a szint alatt, úgy, hogy a felszínen csak a mélységből felnyúló hatalmas karjuk látható. A nagy építkezés „küzdő--rén” 10 bordély, 30 kétlovas kocsi, 21 csille és 6 tehergépkocsi működik. Az utóbbi 11 közti egy úgynevezett billenő teherautó, mely egy gombnyomásra le tudja dobni terhét. Folyamatosan, nagy tömegben él,ezek nap-nap utáll az építőanyag. A MÁV külön lerakodó pályaudvart létesített erre a célra. Már megszervezték a munkaversenyeket, amelyek a tervfelbontás segítségével szép kezdeti eredményeket hoztak. A Csatornázó és Kotró KV szemináriumán nagy lelkesedéssel fogadták el a javaslatot, hogy versenyt indítanak a legfőbb körök cím elnyeréséért.gyanakkor szocialista munkaversenyre hívják ki az ötéves terv másik hatalmas építkezésének, Komló Hl. telepének dolgozóit. Meralik Antal, a részletes tervrajzzal segítségünkre siet, hogy a tájba pontosan be tudjuk helyezni a három év alatt felépülő egyetemi várost. — Ott, ahol most a szovjet kotrógépek dolgoznak, lesznek a fizikai laboratóriumok, a rajztermi szárny és az előadóterem. Ezt a részt november elsején át kell adni, mert itt megkezdik a tanítást. Ezer új hallgató, a jövendő új műszaki értelmiségének ezer tagja jár at munkához. Aztán, ahogy épül az egyetem, úgy szaporodik majd évről-évre a hallgatók száma. Szemben a domboldalon, 1951- ben megkezdik és 1952-ben befejezik a kollégiumok építését. Hat kollégiumi épület áll majd egymás mellett a domboldalon, megfelelő távolságban egymástól, hogy mindegyiknek bőven jusson az Avas ózondús levegőjéből. 1962-IG TART AZ ÉPÍTKEZÉS * — Még 1952-ben felépül a laboratóriumi szárny folytatásaként az aula, a geológia terme, az orvosi rendelő, a kazánház, a konyha, az étterem, a rr.o- csoda és — az egyetemi városban erre is szükség van — az üzletek. Az úton túl pedig, a rezgő nyárfák között épül fel 1931-ben, a nyílott és a fedett sport telep., valamjre!, az usz?da. Akkor könynyűbenij.szót..Jfiaiá.magán. ..az. .fiínbej ilyen hőségben,’"njanya mostani". — És 1952-re ,mi marad? — A tervrajz szerint ekkor befejezik a kollégiumokat és az egyetemi épület még hátralévő tantermeit: a gépszerkesztőn, mechanika, technika, kohászat miért, és a nagy központi előadótermit. Aztán hátra van még persze, a tereprendezés. A miskoc-tapolcai makadámadat például teljesen át kell helyezni az építi,rések miatt. Az Egyetem épületei előtt végig beldtuilat készítenek ... Télen is folyik majd a munka. Mindenre felkészültek. Eső esetére készen állnak, a gumicsizmák, esőkabátok. Ha a teherkocsik, lovaskocsik beleragadnak a sárba, beállítják a csilléket. A terv valóra válásában fennakadás, késedelem nem lehet. Ezzel az ígérettel búcsúzunk a miskolci egyetem építkezésének dolgozóitól. Rege Imre ★ (Kedden: „Földrengés“ Lillafüreden) Munkában a szovjet kotrógép KEZDETBEN EZER HALLGATÓ — Sietnünk kell, — mondja Olbrich Károly, a Csatornázó és Kotró MV építésvezetője, — június 10-ig még körülbelül 25.000 köbméter földet kell kiemelnünk, hogy átadhassuk a terepet a magasépítőknek. Megállunk a domboldalon, nézzük a tájat. Fejünkkel félfordulatot kell csinálnunk, hogy áttekinthessük az egészet. A Vízépítő NV építésvezetője. i „Anyag- és vajszolgálás“ új száma Megjelent az Anyag- és Adatszolgáltatás új száma. Vezércikként a Bolsevik című folyóirat cikkét közli „A béke híveinek leküzdhetetlen mozgalma'’ címen. Ez a cikk a júniusi elméleti pártnapok anyagához nyújt értékes szempontokat. Kaskarovnak, a Kovoje Vremjából átvett cikke a világ termelési statisztikáját elemzi. A „Szovjetunió és a népi demokráciák országai“ című rovatban az Anyag- és Adatszolgáltatás Hruscsevnek a kolhozok megerősítéséről szóló cikkét, Asztafjevnek Kína gazdasági problémáival foglalkozó írását és Tyihomirovnak a munkás-paraszt szövetségről szóló tanulmányát közli. Számos értékes cikket tartalmaz az új szám a marxizmus-feninizmus kérdéseiről, valamint a pártmunka és az oktatás problémáiról. Külön kiemeljük Grigorjevnek a „Párt és a Komszomol" című cikkét, amely most, az ifjúsági egyesítő kongresszus előtt, rendkívül hasznos olvasmány. Nagy érdeklődésre tarthat számot Kürti András cikke is„ az egyéni tanulás kérdéséről pártoktatásunkban. Egy hátorús uszító portréja De Gasp az örök idegen alattvalón Alcide De Gasperi olasz miniszterelnök Trentoban született. A város akkor az osztrák monarchiához tartozott. De Gasperi tehát születése pillanatától idegen hatalom alattvalója volt. Az is maradt mindmáig. Apja Ferencz József császár birodalmának kishivatalnoka volt, olasz, aki hűséget esküdött Ausztria apostoli királyának. Később a fia is térdet hajtott ennek az uralkodónak, majd egy másiknak, aztán egy harmadiknak és így tovább, szériában ... Az első világháború után Trentot visszacsatolták Olaszországhoz és Alcide De Gasperi idegen lett saját hazájában. Lehet, ez az oka, hogy oly könnyen tudta magát később is idegen uralomnak alávetni és talán ez az oka, hogy valahányszor alkalma volt hazáját eladni, mindig hajlandónak mutatkozott rá. Az innsbrucki egyetem egyik szegény sorban élő diákja volt, amikor egy osztrák nacionalista tüntetésben vett részt. A nacionalista tüntetők és a sztrájkoló munkások egy csoportja között összeütközésre került sor. De Gasperi volt az első, aki futásnak eredt és az egyetlen, akit senki sem tudott utolérni. Ma is ilyen. Amikor Palmiro Togliatti ellen merényletet követtek el és 8 millió olasz munkás nyilvánította akaratát, hogy véget akar vetni az idegen zsoldban álló kormány terrorjának, az egész akkori olasz kormány elbújt. De egyetlen miniszter sem volt olyan gyorslábú, mint De Gasperi. Azt beszélik, hogy ezekben a forró napokban a Vatikán pincéjében rejtőzött. Ez csak feltevés. De egy bizonyos: ablaktalan helyiségben tartózkodott, mert ez volt az egyetlen mód arra, hogy ne kelljen látnia az utca forradalmi képét. De Gasperi később Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. A burzsoáéletmód ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolt rá, de szerény anyagi körülményei nem engedték meg, hogy kiélje vágyait. Beugrató ügynök lett. Eladta magát annak az osztálynak, amely előszeretettel gyakorolja a lelkek megvásárlásának művészetét. Idézzük magát De Gasperit, amint beugrató ügynöki múltjáról beszél: ,,A munkásoknak, akiknek gyűlésein résztvettem, ,különleges technikájuk’ volt. Amikor beszéltem hozzájuk, egyre közeledtek hozzám. Kérdéseket szegeztek nekem és hangjuk mind fenyegetőbbé vált. Ha a hátamat a falnak támasztottam, az a veszély fenyegetett, hogy a kezeik közé kerülök. Ezért vettem fel azt a szokást, hogy az ablak közelében beszéljek, háttal az ablaknak. Ennek két előnye volt számomra: szemtől szemben láthattam ellenségeim arckifejezését és kiugorhattam az ablakon, ha vésztjóslóan közeledtek felém.” Miután a burzsoáziának szüksége van efajta „harcosra”, De Gasperi bekerült az osztrák parlamentbe. Az első világháború után a volt osztrák képviselő belépett a szicíliai pap, Don Luigi Sturzo pártjába. A párt programját a Vatikán importálta Szicíliába. Aki valaha látta Alcide De Gasperit, tudhatja, hogy igen hosszú az orra. Ebből kifolyólag jó a szaglóérzéke is. Hamarosan megszagolta, hogy a pápa Szicíliába importált programja nem is olyan tömjénszagú- Inkább a pénz illata árad belőle. De Gasperi szaglászott és várt. Amikor Don Sturzo váratlanul összeütközött Mussolinival és a pápa Mussolinit támogatta, Don Sturzo lemondott a párt vezetéséről és De Gasperi foglalta el a helyét. Végignézte Mussolini emlékezetes ,,Marcia su Roma”-ját, majd felkínálta pártját a Ducénak. Ilyen „jó fiú” volt De Gasperi. Ennek köszönheti, hogy amikor a szicíliai néppárt feloszlott és ő munkanélkülivé lett, XL Pius pápa megtette a Vatikán könyvtárosává. Az egykori osztrák állampolgár felvette a vatikáni állampolgárságot és szorgalmasan törölgette a port a pápa fóliánsainak fedeléről. Tíz évig törölte a port, közben ismeretséget kötött a pápai államban tartózkodó külföldi diplomatákkal és újságírókkal, akiknek csekély borravaló ellenében szintén felajánlotta szolgálatait. A hitleri hordák sztálingrádi veresége után a pápa nyugtalankodni kezdett. Ekkor eszébe jutott könyvtárosa, De Gasperi térdet hajtott a szentatya előtt és a keresztény demokrata párt vezetője lett.Az 1946-os választások után De Gasperi megértette, hogy az olasz líra csengése, bizony, már eléggé tompa. Az új miniszterelnök elkezdte füleit hegyezni az amerikai bankjegyek dallamosabb zenéjére. 1922-ben De Gasperi Mussolininak kínálta fel pártját, 1946-ban a WallStreet szolgálatába állította. 1922-ben a fasizmust szolgálta ki, 1946-ban az imperialisták szolgája lett. 1922-ben még csak egyszerű pártvezér volt, ma a kormány vezetője. Akkor csak szavazatokat tánélhatott fel, most felajánlhatja az egész országot. A miniszterelnök ma már abban a kellemes helyzetben van, hogy nem kell kiugornia az ablakon, mert állig felfegyverzett zsoldosok őrzik a munkások ökölcsapásai ellen. De a régi félelem nem múlt el nyomtalanul- Beszédeit ma is előszeretettel a rádión keresztül intézi a hallgatókhoz. Az éter hullámai elválasztják a munkások öklétől és a parasztok kaszájától. És Alcide De Gasperi beszél. Társadalmi reformokról beszél, de vonakodik az agrárreformot törvénybe iktatni. Szabadságról beszél, és a kommunistáktól elvitatja ezt a jogot. „Magasabbrendű” káróról beszél, de nem a munkanélküliség elleni harcra gondol, az állam deficitje elleni küzdelemre, a nyomor és éhség elleni harcra, hanem a fasizmus újjáélesztéséért, a burzsoázia uralmának és véres kizsákmányolásának fenntartásáért folytatott küzdelemre. A miniszterelnök tajtékzik a dühtől, mert az Olasz Kommunista Párt az államosításért, a munkások jogainak tiszteletben tartásáért és a földtulajdon megváltoztatásáért harcol. Szűnni nem akaróan hangsúlyozza, hogy az Olasz Kommunista Párt egy „nemzetközi mozgalom” résztvevője. Persze, elfelejti hozzátenni, hogy maga az olasz nép is résztvevője ennek a nemzetközi mozgalomnak, méltó résztvevője a forradalmi harcnak, amely az egész világon folyik a mindenfajta kizsákmányolok ellen. Alcide De Gasperi néhány koronáért állampolgára és szolgája volt az osztrák monarchiának, néhány péterfillérért állampolgára és szolgája a Vatikánnak. Igaz, most jóval több dollárért adja el Olaszországot Amerikának. De az állampolgársággal nincs hiba. Nem is olyan régen De Gasperi az Egyesült Államok „tiszteletbeli” polgára lett. Ezt a tényt az USA polgárai valamikor pirulva emlegetik majd... Vasárnap 1950. V. 28.Világosság 3