Világosság, 1950. április-június (6. évfolyam, 77-148. szám)
1950-05-19 / 115. szám
Budapest legszebb tere lett az egykori korzó Tárosrendezésünk során gyönyörű parkká változtatták dolgos kezek a pesti Lánchídfőtől kezdve a Molotov-térig a Dunapartot. Ott, ahol valaha villamos kanyarodott, úttest volt, aztán a dunaparti luxusszállodák sora következett — most zöld pázsit ragyog, virágágyak, kicsi fenyőfák örvendeztetik a játszó gyerekeket. Fehér kavics és aranysárga homok a sétány, 40 vadonatúj barátságos paddal. A padoknak olyan a színe, mint a friss vadgesztenyének; fényes, barnapiros, és valamennyi padon nagymamák, fiatal anyák ülnek, akik a homokozóban zsivajgó kicsikékre vigyáznak. Itt valamikor „dámák és urak” korzóztak. Ennek az emléke is eltűnt. Szellős, hatalmas tér lett, egyike Budapest legszebb tereinek, az új Eötvös-tér. Lebontották a Mária Valéria-utcának egy részét, csak két ház maradt meg. A Dunapartról egyenesen odalát az ember a Dorottya-utcába, egészen a Légiforgalom irodájáig. A Dorottyautca és avolt Mária Valéria utca közén jókora üres terület maradt. Gondosan felsolakozva, előkészítve: mesebeli játszótér kerül ide, a legválogatottabb torna- és játszószerekkel, mindennel, ami gyermekszívnek kedves. Az új Eötvös-tér fölött őrködik a Gellért-hegy és rajta a Szabadság-szobor. A napfény bearanyozza a szovjet harcos alakját és a gyermekekre mosolyog a felszabadulás magasba nyúló, pálmát tartó jelképe. Megjelent Gorkij cikkgyűjteménye a kultúráról A minap jelent meg a Szikra kiadásában Gorkij válogatott újságcikkeinek, tanulmányainak és szatíráinak gyűjteménye „Az igazi kultúra" címmel. A könyvben megjelent cikkek legfőbb témája a Szovjetunió és a nyugateurópai imperialista országok — s természetesen Amerika — kritikai összehasonlítása, elsősorban a kultúra terén, de politikai és gazdasági szempontból is. Gorkij szembeállítja a kapitalizmus szellemi és erkölcsi téren hanyatló, mind értéktelenebbé váló kultúráját az igazi kultúrával, a Szovjetunió szocialista kultúrájával. Ez a gyűjtemény a régi és az új embert mutatja meg. A cikkek könyörteten erővel leplezik le a háborús uszítókat, a fasizmust. Maxim Gorkij nagyszerű gyűjteménye elé B. I. Burszov írt bevezető tanulmányt. Moszkvai levél a Tretjakov-képtárról Egy vasárnapi látogatásnál a Tretjakov-képtárban, a tapasztalatlan külföldinek úgy tűnik, mintha fél Moszkva programjára tűzte volna aznap a képtár megtekintését. Pedig rendes vasárnapi látvány a sokezres tömeg a Tretjakov-galériában. Felejthetetlen a benyomás a szovjet emberek kultúrszomjáról: a képtár előtt az utcán többszáz ember áll sort, bebocsátásra várva, mert egyszerre „csak" 4000 embert engednek be. Külön kiállítás van az utóbbi két év szovjet képzőművészeti alkotásaiból, többségében fiatal szovjet festők és szobrászok műveiből. Kiragadott három kép, amely témaválasztásban és színeiben a leginkább megragadja a nézőt. A „Levél Sztálinhoz" — egy üzemrész munkásait ábrázolja, amint a munkások egyik társuk köré csoportosulva, diktálják neki Sztálinhoz szóló jelentésüket. Mindegyik arc él, mozdulataik kifejezik, hogy átérzik munkájuk jelentőségét és azt, hogy a levél el is jut Sztálinhoz! Az „Ők látták Sztálint” — a moszkvai hídon a május 1-i felvonulásból visszatérő néhány gyereket és ifjúmunkást ábrázol, kezükben öszszecsavart zászló, trombita, arcukon boldog izgalom, amint egymásnak a nagy élményt mesélik. A „Szeminárium” című kép azért kapja meg a nézőt, mert csodálatos egyszerűséggel és mégis művészi eszközökkel dolgozza fel a művész ezt a nehéz témát. Nem fordulatos esemény, csak egy egyszerű szeminárium, mégis az arcokból, az alakok elhelyezéséből, a színek megválasztásából, az ablakon át lüktető város képéből — maga a valóságos élet szól. Ezeknek a szovjet művészeknek a képeit látva, pontosan lemérhető az igazság, hogy csak az az igazi művészet, amely mindenki számára egyformán érthető. Úgy vagyunk vele, mint amikor Sztálin elvtárs műveit, beszédeit olvassuk; érezzük, hogy ezt a bizonyos gondolatot egyszerűbben ,és érthetőbben nem is lehetett volna kifejezni! Ez az érzés tükrözi leginkább gondolatainkat a Tretjakov-képtárban. V. J. Naponta 150 látogató a Fővárosi Könyvtár ifjúsági fiókjában, ahol a gyerekek 10.000 könyv között válogathatnak A Királyi Pál utca II. számú ház sarkán zománctábla hirdeti: Fővárosi Könyvtár 14. számú A belépőt rend, tisztaság és hatalmas könyverdő fogadja. A két utcára néző könyvtárhelyiségben délelőttönként csend van. Itt csak délután kezdődik az élet, amikor a gyerekek kijönnek az iskolából és mielőtt hazamennének, beugranak egy kis böngészésre, válogatásra, cserélésre. Ilyenkor aztán olyan zsivaj van, mintha nem is könyvtárban, hanem játszótéren lennénk. A könyvtárnak 1600 olvasója van és naponta 150-160 gyerek látogatja. A legkülönbözőbb korosztály keres magának olvasnivalót a polcokon, ahol az óvodás gyermekeknek való meséskönyvtől kezdve, komoly filozófiai munkákig, mindent megtalálhatunk. A polcokon tízezer kötet sorakozik katonás rendben. A könyvtár egyik részében a gyerekek keresgélnek, válogatnak a könyvek között, a másik részben viszont azok a könyvek vannak, amelyek a tulajdonképpeni könyvtár anyagát képezik. A faliújságot is a gyerekek készítik Rados Ottóné, a könyvtár vezetője, szívesen beszél a könyvtár életéről, olvasóiról. — Tanulságos és nagyon szórakoztató dolog gyerekekkel dolgozni. Felnőtt emberre — véleményem szerint — soha nem hat úgy egy könyv, mint gyerekre. Ha egy-egy példány különösen megtetszik nekik, hetekig tárgyalják, vitatkoznak róla, ajánlgatják egymásnak. Itt az előtérben — ahová a gyerekeket beengedjük válogatni — mindig gondosan elkészítjük előre az anyagot. Gyerekeink egész otthonosan mozognak nálunk, hiszen itt van például a fali újságunk is, amit már közel egy éve kizárólag nyer-''-’: hisz’.r::rb Kezdetben — amikor a kötvn.t felhívott bennünket, hogy kész’isünk fali újságot — csak pay • szólunk a gyerekeknek, hogy akinek kedve van, írjon egy cikket. A legjobbaknak könyvjutalmat is ígértünk. Azóta már nincs szükség arra, hogy ajándékot helyezzünk kilátásba. A gyerekek az egész fali újságot elkészítik, sőt önként jelentkeznek állandóan,akik írni akarnak. — Rendezünk könyvankétokat is, amelyeken átlag 50—60 gyerek vesz részt, érdeklődéssel és kriti- , — L kai érzékkel. Eleinte a gyerekek érdeklő- S/fedési köre meglehetősen egyirányú volt, j.-gst/V de ma már megelege- Vp'-v déssel állapíthatjuk \' meg, hogy olvasó- közönségünk minden vjgjgj iránt fogékony. Ha a kis olvasók figyelmét fel akarjuk hívni egyes példányokra, akkor bemegyünk az iskolába, részleteket olvasunk fel a könyvből és aztán megkérdezzük, hogy tetszett-e és akarják-e a folytatást ismerni A külső kerületekben is meg kell valósítani . Rengeteg ismeretterjesztő könyvünk van és ezeknek a könyveknek főleg a fiúgyerekek körében nagy sikerük van. Az idősebb korosztály — 16 és 18 év között — már komoly ideológiai könyveket is kér tőlünk. Vannak bizonyos könyvek például, amelyekben komoly hiányokat szenvedünk. Ilyenek az életrajzok, amelyek Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak életével foglalkoznak. Végigsétálva a könyvtárhelyiségen, meg kell állapítanunk, hogy a Belváros ifjúságának valóban jól felszerelt könyvtára van. A Fővárosi Könyvtár most minden fiókjában nyit az ifjúság részére olvasótermeket, amelyeket ifjúsági könyvekkel lát el. Hasznos és üdvös dolog lenne, ha Budapest külső kerületeiben, a munkásgyerekekhez is hasonlóan felszerelt könyvtárakat juttatnának el. Reméljük, hogy rövidesen megnyílnak ilyen ifjúsági könyvtárak, amelyek a tanulásra és szépségekre éhes munkásgyerekek számára hasonlóan gazdag, gondosan válogatott anyaggal rendelkeznek. Csók István jubiláns kiállítás nyílik Szombaton délben a Szépművészeti Múzeumban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége megnyitja a Csók István születésének nyolcvanötödik évfordulója alkalmából rendezett jubiláns kiállítást. A megnyitón Csillag Miklós elvtárs, a népművelődési minisztérium művészeti főosztályának vezetője mond beszédet. Egymillió ember nézi meg hetenként a Magyar Filmhíradót A Magyar Filmhíradót, amely jelenleg negyven kópiával készül, hetenként átlag egymillió ember nézi meg az ország filmszínházaiban. Híradóink természetesen hatalmas változáson mentek keresztül és ma már nemcsak krónikás ötéves tervünk eredményeinek, egyben agitátorai és propagandistái is. A híradó készítői a munkássajtó mintájára ki akarják építeni munkáslevelező hálózatukat, hogy a dolgozók megírják véleményüket, bírálatukat a híradóról és tanácsokkal, útmutatásokkal segítsék elő a Magyar Filmhíradó dolgozóinak munkáját. 216 szövetkezeti mozit kap a dolgozó parasztság Az ötéves terv első negyedévében negyven új szövetkezeti mozit létesítettek a falvakban: Komárom megyében 6, Győr—Sopronban15, Vas megyében 1, Szabolcs—Szatmárban 8, Borsod—Zemplén—Abaúj megyében pedig 10 helyen. A második negyedévben újabb ötvennel gyarapítják a falusi mozik számát, az év végéig pedig összesen 216 helyen létesül állandó filmszínház, 97 körzeti mozi vándorvetítőgépe pedig 658 község dolgozó parasztságának vetít majd filmeket. Az ötéves terv harmadik évében már minden falunak lesz rendes vagy keskenyfilm-vetítő gépe. Megszüntették a hibákat: a Bagi Ilona-kollégiumban most már jó munkával készülnek a szakérettségire A Bagi Ilona szakérettségis kollégiumban már az érettségi előtti „izgalom” uralkodik. Nagy szorgalommal, vidáman készülnek a munkás- és parasztfiatalok a közeledő vizsgákra. Nem volt azonban ilyen jó a hangulat itt a közelmúltban, a tanulók sem voltak ennyire jókedvűek. A VKM bűnös mulasztása és bűnös tevékenysége éreztette itt is akkoriban káros hatását. Hogyan? Úgy például, hogy a tanárokat állandóan cserélgették. Mire a növendékek megszokták az egyik pedagógus tanítási módszerét, máris leváltották és mást küldtek helyette.. S ha egyes tárgyaknál hosszabb ideig maradt egy-egy tanár, akkor a tanterv állandó megváltoztatásával gondoskodtak a tanítás, a tanulás megnehezítéséről. A régi tanmenetek heti 43 órás iskolai tanítási időt írtak elő, ami túlzottan igénybe vette a szakérettségizőket. Akadályozta a munkát azelőtt a tankönyvhiány is. Matematika könyvből például hat hónapig egyetlen darabot sem kaptak s mire mégis megérkezett, már túlhaladták a benne foglalt anyagot, tehát számukra használhatatlanná vált. Sportfelszerelést is kértek akkoriban a VKM-től — persze hiába. Sós Erna a szociológia tanára lesz Ilyen és ezekhez hasonló mulasztásokkal, bürokratikus huzavonákkal igyekeztek megnehezíteni a munkát a kultuszminisztérium különböző osztályain, de a Központi Vezetőség határozata óta majdnem teljes egészében megszüntették ezeket a hibákat és most már simán folyik a kollégium munkája. Állandó tanárokat neveztek ki, a tanmenet 43 óra helyett heti 35 órás tanítási időt ír elő, megfelelő tankönyvekhez jutottak és teljesítették sportfelszerelési kérésüket is. Meglátogattuk a Bagi Ilona kollégiumot. Éppen ebédidő van. Világos, szépen terített asztalokkal teli helyiségben folyik az étkezés. Sós Ernával beszélgetünk, aki hét elemit járt a múltban, majd segédmunkás lett. Legutóbb a MOKÉP-nél dolgozott " —. Szavakkal ki sem fejezhetem, mennyire örülök, hogy alkalmam van tanulni — mondja. — Azelőtt gondolni sem mertem volna, hogy valaha egyetemre kerülhetek, hogy a szociológia tanára lehet majd belőlem. Hogyan is gondoltam volna erre? Még nem voltam hatéves, amikor édesapám — nyomdász volt — meghalt. Azon túl anyám tartott el testvéreimmel együtt. Negyvenöt pengőt keresett havonta. Házbérünk 25 pengő volt. Elképzelhető, milyen körülmények között éltünk... Mindez azonban már a múlté. És hogy soha többé ne éljenek úgy a dolgozók, ezért tanul ma végtelen örömmel Sós Erna is. Ezért volt az elsők között, akik résztvettek a május elseje előtti békeagitáción, ezért írta alá elsők között a békefelhívást Hetenként egyszer irodalmi ankét Barks Éva parasztszülők gyermeke. A pécsi püspöki birtokon cselédeskedett tizenkétéves korától. Az állatokkal lakott az istállóban. Hajnaltól éjszakáig megszakítás nélkül dolgozott és félig korpából, félig kukoricából készült, kenyérnek csúfolt ragacsot evett... Ma boldogan készül a szakérettségire és szeptemberre már egész biztosan egyetemi hallgató lesz, így beszél: — Hogyne lennék boldog! Soha ilyen jó dolgom nem volt, mint most. Naponta ötször étkezünk s akinek gyenge a gyomra, diétás kosztot kap. Ellátnak bennünket könyvvel, tanszerrel és még havi 100—300 forint ösztöndíjat is kapunk. Igen jó most itt a kollektív szellem! Minden jobb tanuló egy kevésbé jó előmeneteli társával foglalkozik. Hét végén moziba, színházba, vagy kirándulni megyünk. Hetenként egyszer irodalmi ankétot tartunk, legutóbb Gorkij: Anya című könyvét beszéltük meg, ezen a héten pedig Puskin: „Kapitány lánya” című könyvével foglalkozunk. Az üzemek és földek dolgozó fiataljai nagy érdeklődéssel figyelik életünket. Úgy látszik, a legközelebb meginduló szakérettségi tanfolyamra még többen jelentkeznek, mint tavaly. A Bagi Ilona szakérettségi kollégiumban nemrég megalakult az MDP pártszervezet is. Ez újabb lendületet adott a munkának. A tanulmányi eredmény azóta 30 százalékkal emelkedett. A pártszervezet minden egyes növendék problémáival foglalkozik és minden segítséget megad számukra. A pártszervezet gondoskodik arról is, hogy a kiváló előmenetelű tanulókból tagjelöltek lehessenek. A Bagi Ilona szakérettségi kollégiumban is vidáman, boldogan, jó munkával készülnek az ifjak az érettségire, az egyetemi életre. Színházak és Mozik Műsora Operaház: Figaro házassága (C. 13., 7). — Nemzeti: Jövedelmező állás (7). —■ Városi: Pillangókisasszony (V. sz. 6., 7). — Magyar: Bányászok (Csepreghy-bérlet. 7). — Madách: Villa a mellékutcában (7). — Belvárosi: Mélyszántás (Takács-bérlet. 7). — Fővárosi Operett: Szabad szél (Tapolczay—Dóczy-bérlet, 7). — Vidám: Vadnyugat (fél 8). — Ifjúsági: Legény a talpán (7). — Állami Bányász Színház: Rászedett Kádl, Fortunio dala. Eljegyzés lámpafénynél (fél 8). — Úttörő: Becsület (fél 8). — Bábszínház: Rosszcsontország bajban van (Ludas Matyi-bérlet 3. Kiskakas-bérlet 5). — Fővárosi Varieté: Májusfa (8). — Kamara Varieté: Értekezletünk tárgya . . . (8). — Optimisták: Száraz lábbal átkeltünk (9). Rádió: Szöktetés a szerálybe! (Petőfi: 19.40). — Főváros Nagycirkusz: Köszöntünk Budapest (4, 8). DZSINGIZ KAN UTÓDA (történelmi film): SZIKRA (Teréz krt. 60.) 5. negyed 8. fél 10. DÓZSA (Róbert K.-körút 61.) fél 6. 8. v. 3. MÁJUS 1. (Mártírok- Utca 55.) 6. fél 9. sz. v. fél 4. BRIGÁD (Plőrinc) fél 6. fél 8. vas. fél 4. FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 6. fél 9. sz. v. fél 4. KÖRZŐ (Újpest) 6. fél 9. sz. v. fél 4. MUNKÁS (Kápolnám. 31.) 6. fél 9. v. fél 4. ROYAL (Kispest) 6. 8, v. 4. TÁNCSICS (Csepel) fél 6. fél 8. v. fél 4. TÁTRA (Pesterzsébet) 6, negyed 9. v. 4. VIDÁM VÁSÁR (színes, zenés vígjáték): VÖRÖS CSILLAG (Erzsébet körút, 45.): fél 5. 7, fél 10. URÁNIA (Rákócziút 21.) 4. fél 7, 9. TENGERÉSZBECSÜLET: DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) 5, 7, 9. CORVIN (Kisfaludi-köz) 4, 6, 8. FORUM (Kossuth L.-u. 18.) fél 5, fél 7, fél 9. CSÓKOS HUSZÁROK (színes operett): PEST (Váci-U. 1.) 4, 6, 8. RÁKÓCZI (Kölcsey-u. 2.) 6, fél 9, sz. v. fél 4. FARKASVÉR (Jack London regénye nyomán): ÚTTÖRŐ (Bajcsy-Zsilinszkyút 38.) 4, 6, v. fél 10. 2, 4, 6. A JÖVŐ MUZSIKUSA! (zenés documentfilm): FÁKLYA (Teréz-krt. 28) fél 5- től este 11-ig, vas. fél 11-től este 11 ig folytatólag. Becsületbíróság (magyarul beszélő szovjet film): BÁSTYA (Erzsébet-krt. 8.) 11, fél 2, 5, fél 1, 9. BETHLEN (Bethlen-tér 3.) 4, fél 7, 9. SAVOY (üllőiút 4.) fél 5, fél 7, fél 9. Párttitkár (partizánfilm): ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) 4, 6, 8. ARINKA (vígjáték): ASTORIA (Szent László-tér 14.) %S, s/48, v. %4. Biciklitolvajok (társadalmi dráma): ADY (Somogyi Béla-út 3.) 4, 6, 8. JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 6. fél 9, sz. v. fél 4. KOSSUTH (Váci-út 14.) fél 5, s 7. 9. SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) fél 5, fél 7, fél 9, vas. fél 3. TINÓDI (Nagymező-u. 8.) 5, 7, 9. ZUGLÓI (Angol-u. 26.) fél 5, fél 7, fél 9, v. fél 3. Szerelmem (zenés filmvígjáték): KAMARA (Dohány-u. 42.) 6. fél 9. sz. v. fél 4. PÁTRIA (Népszínház-utca 13.) 4, 6, 8. Ludas Matyi (színes film): BÉKE (Szent László-út 48.) fél 5. fél 7. fél 9. HAZAM (Váci-út 150.) fél 5. fél 7. fél 9. vas. fél 3. Úri muri (Móricz Zsigmond regénye): ELIT (Szt. István-krt. 16.) 6. fél 9. sz. v. fél 4. Aranykulcsocska (zenés bábfilm): BODOGRAF (József körút 63.) fél 5. fél 7, fél 9. PARTIZÁN (Üllöi út 101.) 4, 6, 8. Dicsőség útja: ÉVA (Erzsébet királyné, útja 36.) 4, 6, 8. Az új tűz: PETŐFI (Rottenbiller U. 37.) fél 5. fél 7, fél 9. OLYMPIA (Erzsébetkörút 26.) fél 5, fél 7, fél 9. Világ ifjúsága (magyarul beszélő színes film): ELDORADO (Népszínházutca 31.) 4, 6. 8. HUNNIA (Bartók Béla-út. 130.) 4, 6. 8. Szárny nélküli emberek (ellenáll, film): KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) 4, 6. 8. Negyedik periszkóp (tengerészfilm): ÓBUDA (Selmeci-u. 14.) fél 5. fél 7. fél 9. Éset vándorai (hindu film): VESTA (Erzsébet körút 39.) 10. 12. 2, 4, 6 8. Csók a stadionban (vígjáték): STUDIO (Akácfa-u. 4.) 4, 6, 8. Híradó mozi: 1. Magyar filmhíradó. 2. Róka Miska pórul jár (színes cseh rajzfilmrepriz. .3. Csehszlovák parasztküldöttség Moszkvában (szovjet dokumentfilm). 4. Szovjet sporthíradó. 5. Életmentők (műtész! magyar dokumentfilm). 6. Szovjet híradó. SIPTZSIKA rendezései: TARKA VIDAMEST 20-án, 7. 8. KOVÁCS NÓRA—RAB ISTVÁN balettestje 21-én, vasárnap. Városi Színház 8. Közr.: Operai zenekar. Fodor János, Garay György. Vez.: Kenessey, Lukács Miklós, Hollay. Nagyzenekari XIV. 22-én. Városi Sz. Vez.: Bródy Tamás. Közr.: Joviczky, Fodor János, FISCHER ANNIE—ZATHURECZKY II. szonáta est 24-én.