Világosság, 1950. július-szeptember (6. évfolyam, 150-228. szám)
1950-08-29 / 200. szám
Egyórás ankéten vitatták meg a dolgozók A „DALOLVA SZÉP AZ ÉLET“ című új magyar filmet A Rákosi Mátyás Kultúrházban pénteken bemutatták a „Dalolva szép az élet" című új magyar filmet. A vetítés után a közönség megvitatta a látottakat, közel egyórás ankétot rendeztek a filmről. A hatás már vetítés közben megmutatkozott. Számos jelenetnél felhangzott a nézőtérről a nyíltszíni taps. A hozzászólások azután részletesen rávilágítottak, miért van sikere a magyar filmgyártás legújabb alkotásának. Olyan kérdést tárgyal a film, amely napjainkban a legidőszerűbb: az ellenség leleplezése és ezen keresztül a termelés fokozása. Ugyancsak tanulságos és időszerű a film másik problémája, az üzemek kultúréletének alapos és jó megszervezése. Mindezeket a nagyjelentőségű kérdéseket szórakoztató és mulatságos formában tárgyalja a „Dalolva szép az élet". Az egyik felszólaló, Greguss Ferencke röviden így foglalta össze az új film jelentőségét: — A műH filmjei a valóságtól idegenek voltak. Hamis tartalmuk legfeljebb csak arra volt jó, hogy az egyszerű munkásember a két óra alatt talán megfeledkezett saját keserves életéről és az előadás végén, amikor visszatért a szenvedésekkel teli hétköznapi életbe, „ábrándozhatott" egy sort — de sohasem juttatta eszébe a film saját problémáit. A régen áhított és valamikor elképzelhetetlen szép, szabad élet ma valóság a dolgozó ember számára és a művészet is megváltozott, mint ahogy ebben a filmben láthattuk. Nem olyan elvonatkoztatott és tőlünk messze lévő problémákat vetít elénk a ma filmje, mint régen, hanem a mi életünkkel és azokkal a kérdésekkel foglakozik, amely bennünket érdekel. Hogy a felszólalónak mennyire igaza volt, azt bizonyítja egy másik hozzászólónak a Sportszerkereskedelmi NV dolgozójának, Elekesnének a hozzászólása. — Ebből a fűmből is láthattuk, hogy az éberségre minden vonalon szükségünk van. Az ellenség lassan mindenhonnan kiszorult, kultúrvonalon azonban ezer formában közénk furakodhat. A dolgozó nép kultúrája drága kincs, amelyre vigyáznunk kell, hiszen nemcsak az életünket teszi szebbé azáltal, hogy megsmerteti velünk a művészet remekeit, hanem segít munkánk elvégzésében is. Az ellenséggel kapcsolatban Magosné mutat rá a film egyik hiányosságára. — Az helyes és jó dolog, hogy a nyílt ellenséget az üzemből kitessékelték. Szerinttem azonban valami még hiányzik a filmből. A romboló és minden haladásnak kerékkötőjeként szereplő, uszító, Réz Győző karnagy ebből az üzemből eltávozik, de hogyan akadályozzák meg, hogy ne mehessen más üzembe, ne folytathassa tevékenységét tovább? Szerettük volna látni, mi történik vele és csatlósával, az amerikaiakat utánzó jampeccel a továbbiakban. Egy másik felszólaló, Gát Lázár nemcsak a filmről mondta el véleményét, hanem az ankétről is. Gál Lázár a Bosch Művek dolgozója, a következő szavakkal állt fel: — Sohasem voltam még olyan helyzetben, hogy egy filmmel kapcsolatban meghallgatták volna véleményemet. Most úgy érzem, hogy amikor hozzászólok a vitához, felelősségteljes dolgot művelek. Véleményt mondok a filmgyári dolgozók munkájáról és a művészek alakításáról, akik a mi számunkra készítették ezt a filmet. Sokat tanultam a „Dalolva szép az élet"-ből és azt hiszem, ha visszamegyünk holnap az üzembe, mindannyian, akik ma itt voltunk, más szemmel nézzük dolgozótársaink megjegyzéseit, kijelentéseit. Minden ellenséges hangnak van értelmi szerzője, csak meg kell keresnünk. A jóindulatú dolgozók, akik esetleg felvilágosulatlanságukban maguk sem tudják, hogy eszköznek számítanak az ellenség kezében, sokszor pletykával segítenek az ellenségnek. Ezért elsőrendű kötelességünk legyen a felvilágosító munka és az éberség. Számos népnevelő mondta még el, hogy mit tanult az új magyar filmből, mi az, ami népnevelő munkájában segítségére lehet. A hozzászólók elismerőleg nyilatkoztak a művészekről, akik az új embertípus ábrázolását nagyszerűen oldották meg. N. L „A negyedik győzelem" „Ezt a rövid kis élettörténetet nem én találtam ki. Azt a leányt, akiről a kánya szól, még kis gyermekkorában ismertem, ismerteti mint pionír iskoláslányt, mint komszomolkát. Találkoztam Gidja Koroljovával a Honvédő Háború napjaiban is. Amit pedig nem láthattam életéből magam, kiegészítették a róla szóló elbeszélések, amelyeket szüleitől, tanítóitól, barátnőitől, vezetőitől és katona bajtársaitól hallottam." Ezzel kezdi Jelena Iljina „A negyedik győzelem” című ifjúsági regényét. Ez a regény nem hasonlít a nálunk évtizedeken át szokásos életrajzi regényekre, ahol a hős szoborként állt bámulói előtt. A kis Gulja története egy éves korától haláláig, azt mutatja be, milyenek a szovjet fiatalok. Az írónő nem festi hősét rikító színekkel, a regény minden oldalán érezzük, hogy valóban ilyen lehetett Gulja. Neki is voltak hibái és olykor nagy erőfeszítéssel kellett küzdenie, hogy ezektől megszabaduljon. A regény bemutatja Gálját mint a háromesztendős kis filmszínésznőt, hogy utána ismét pajkos gyermekké változzék át. Iskoláskorában már egy partizánfilm főszerepét játssza el és hogy a szereplés következtében elmaradt tanulmányait folytassa, még a nyaralásról is lemond. Pedig nagy a kísértés, barátnői hívják őt csónakázni és fürdeni, de Gulja úgy érzi, hogy neki egy kötelessége van: tanulni. Megható a regénynek az a része, amikor az artekei úttörőtábor kis lakói meglátogatják Molotovot. A vidám szórakozás után, amikor a nagy szovjet államférfi is ott játszott a gyermekekkel, a táborba hajózásnál ezt gondolja Gulja: Hogy lehet valaki ilyen boldog? Mivel érdemeltem ezt meg? Drága szülőhazám! Mindent megteszek érted, érted nem sajnálnék semmit!" Gálját fölveszik a Komszomolba. Ennek örömére vizsgáit kitűnően végzi el és amellett megnyeri a műugró bajnokságot is. Elvégzi iskoláit, és akkor jön a szerelem. Már fiatal aszszony, Kievben él férjével, amikor a német fasiszták megtámadják a Szovjetuniót. Férje még aznap bevonul, hogy megvédje hazáját és rövidesen megszületendő gyermekét. Gulja férje a háború első évében hősi halált hal. Az asszonyka édesanyja gondjaira bízza kisgyermekét, Jozsikot és kimegy a frontra, hogy megbosszulja férje halálát. A legnehezebb feladatokat vállalja és az ezredparancsnoka ezekkel a sorokkal javasolja a Pártba való felvételét: „Koroljova, a Komszomol tagja, bátorságának és hősiességének személyes példájával egyre újabb hőstettekkel lelkesíti a katonákat." Az Októberi Forradalom huszonötödik évfordulóján megkapja a Vörös Zászló-rend kitüntetést. És rá néhány hétre, egy rohamnál Gulya ott küzd az elsők között, hogy a németek ellen védjenek egy fontos magaslatot. Ez sikerül is. ..a németeknek a meghátrálásra sem maradt idejük. Mindörökre ott rekedtek ezekben a lövészárkokban. Az 56.8 magassági pontot elfoglalták, kivívták, vérrel megváltották, de Gólja életében ez volt az utolsó győzelem. Ott, azon a ponton halt hősi halált, hazájáért, kisgyermeke boldogságáért. „A negyedik győzelem“ a szovjet fiatalok életét, hősiességét, hazaszeretétét mutatja be. Nem kimondottan ifjúsági könyv, mégis főként a fiatalságnak szó is a magyar fiatalok is megtanulhatják belőle, hogy milyenné kell válniok. A regényt az Új Magyar Könyvkiadó adta ki és Százdi István fordította magyarra. (L. L) ltérített rmp alatt: UU burldt offfghtsi»mb«*n A színházbérletezés megindulása óta a legjobb eredményt a munkáslakta XIII. kerületben az I. számú Autójavító NV érte el. Annak ellenére, hogy a vállalat dolgozóinak 25 százaléka vidéki, 20 százaléka pedig pestkörnyéki lakos, a bérletezés megindulásának első három napján 181 bérletet igényeltek a dolgozók. A közönségszervezők hangos híradón és faliújságon ismertetik a bérletezés kedvezményeit és versenyeredményeit. SZEPTEMBER 10-IG LEHET JELENTKEZNI OROSZ NYELVTANFOLYAMRA A Gorkij Könyvtár orosz nyelvtanfolyamaira jelentkezők száma már meghaladta a tavalyi tízezres létszámot és előreláthatólag a tizenötezret is eléri. A tanfolyamokat Budapest 18 iskolájában rendezik. A közreműködő 150 oktató a Magyarországon tartózkodó szovjet professzorok vezetésével képezte tovább tudását a nyár folyamán. Elkészült a Potapova-tankönyv első és második része, amely könyveket a hallgatók a 21 forintos bolti ár helyett 15 forintért szerezhetik be. A tanfolyamokra szeptember 10-ig lehet még jelentkezni. Kultúrházak, szabad iskola, ankétok a pestmegyei tanács munkája nyomán A pestmegyei tanács népművelési osztálya kéthónapos működése alatt a megyében mindenütt megkezdte a kultúrotthonok szervezését és segítette a dolgozók kulturális színvonalának emelését. Pilis községben a kultúrotthon és a körülötte létesítendő kultúrpark építéséhez a község dolgozói mintegy 100.000 forint értékű munkafelajánlást tettek. Cegléden és Nagykőrösön a nemrég működő kultúrotthonokban szabad iskola létesült, megteremtve a lehetőséget a környék dolgozóinak művészi továbbfejlődéséhez. A megye falvaiban vándorkiállításokat rendez a népművelési osztály, amelyeken dokumentációs fényképsorozattal ismertetik a Szovjetunióban járt parasztküldöttség látogatását és az élenjáró szovjet mezőgazdaság eredményeit. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti csoportokban vándor filmszolgálat keretében filmcunkorokat tartanak, ezenkívül megyeszerte irodalmi ankétokat és olvasóköröket rendeznek. A megye tehetséges bábjátékosait és táncosait tanfolyamokra küldik. A moszkvai Magyar Zenei Hét első két hangversenyének műsora Ma, hétfőn, augusztus 28-án 18 óra 40 perckor kezdődik a Magyar Zenei Hét a moszkvai rádióban. A moszkvai I. hullámhosszain a következő műsort sugározza a megnyitó koncerten: 1. Mihály András ünnepi nyitány (előadja a Szovjetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi László), 2. Dávid Gyula Menetdal (Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 3. Kodály: Karádi-nóták (Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi), 4. Weiner Leó: Magyar szvit (a Szovjetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi). Kedden, augusztus 29-én 21 órakor magyar népdalokat és táncokat közvetít a moszkvai rádió, közreműködik: Máté Jolán, Béres Ferenc, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Cigányzenekara. MOZI LEVÉL a „Vihar előtt” című filmről italászok a hősei a történetnek, amely a mozi vásznán pereg. Osztályrészük az irgalmatlan szegénység s az Etna lábánál kétségbeesett harcot folytatnak a kegyelten természeti erőkkel és a még kegyetlenebb kizsákmányolókkal. Ami mikor nyomorult, mint az áldozatait közülük szedő tenger, kicsap medréből, a pénz és hatalom cinkossága még mélyebbre taszítja őket. Dobra kerül a ház is, a Valastrocsalád primitív kunyhója, amelyből emberöltők óta kétségbeesett expedíciókra indulnak puszta megélhetésükért. Csak a tengerrel versenyt háborgó indulatok maradnak és a remény, hogy minden megváltozik, ha egyszer mindannyian összefognak. Másoké lesz a ház és a falon lógó kopott Madonna, karján a gyermek Jézussal, változatlanul átszellemült mosollyal tekint a kiebrudalt szegényekre. A végrehajtást viszont egy magas kamatra kölcsönt adott pénzintézet kéri ellenük: a Vatikán bankja. A A szó szoros értelmében valóság a „Vihar előtt”, amely az acurezzai halászok mindennapos tragédiáját tárja a néző elé, szinte a dokumentfilmek tárgyilagosságával. Visconti, a rendező a helyszínen hallott beszámolókból, a halászok életében naponta adódó apró örömökből és nagy keserűségekből állította össze a történetet. S velük játszatta el saját sorsukat, a filmben egyetlen hivatásos színész sem szerepel. Minden olyan igaz ebben a mélységesen megindító, többre hivatott életek sorsát megmutató regényben, mint a mozdulatlanságában és nyugtalanságban egyaránt félelmetes tenger. S ennél a nagyszerű alkotásnál újból megmutatkozik az élmény döntő jelentősége. Ismét kiderül, hogy az élet, a valóság minden kiagyalt színes históriánál izgalmasabb. Lélekzetvisszafojtva lessük a Valastro-család sorsát s az övékével egyidőben gyűl az indulat lelkünkben nyomorgatóikkal szemben. Dicsérendő a film minden bevált szabályt mellőző bátorsága, amely mellett a tartalmi gazdagság, az igazság hatalmas áradása és lenyűgöző ereje biztosítják Visconti művének valódi nagyságát. * ]Vf int a „Biciklitolvajok“, a „Vihar előtt“ is kemény vádirat az olasz népet feneketlen nyomorba taszító, hatalmát csendőrszuronyokkal biztosító burzsoá-klerikális reakció ellen. Az alaphang itt is sötét, de Visconti filmje ezen a vonalon mégis lényegesen különbözik az előzőtől. Hőse, Antonio, más mint a Biciklitolvajok kallódó, célok és társak nélküli megalázottja. Tudatos lázadó , s bár vereséget szenved, a néző a lehangoló befejezés ellenére is érzi és tudja, hogy Antonio és társai, Acurezzáfaan és az ország minden részén csatássip alkalomra várnak. Egyszer, 131 á i®íem sokára, ők lesznek a győzteseit a nyomorúságos halászfalu a meglsült munka és a győztes emberi öntudat virágzó, boldog hazája lesz. Remek munkatársak egész sora segítette Viscontit abban, hogy a filmnek az ismert olaszországi terror körül,ményei között rendkívül bátor tartalma művészileg is méltó fogalmazást kapjon. A névtelen szereplők remek játéka a rendező türelmét és tudását, dicséri, de újabb bizonyítéka a népben rejlő hatalmas művészi erőforrásnak is. Hasonló bátorsággal választotta ki Visconti operatőrjét Aldo személyében, aki száz százalékig beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Felvételei nemcsak a tenger, de az emberi lélek mélységeit is maradék nélkül éreztetik. Szívből ajánljuk a szén és értékes film megnézését mindenkinek. A Fővárosi Operettszínház az elmúlt szezonban igen szép eredményeket ért el az operett meglehetősen elhanyagolt műfajának nemesítése terén. Igyekeztek a régi formát új tartalommal megtölteni (Bécsi diákok, Gerd- Steini nagyhercegnő), befejezőül pedig mintegy példamutatóul Dunajevszki mondanivalójában és zenéjében egyaránt remekbe sikerült „Szabad szél" című nagyoperettjét mutatták be. Ez utóbbi nyomon kíván haladni a színház vezetősége az idei színházi évadban is, a súlypontot az új, haladószellemű magyar operett megteremtésére helyezve. A programmban több érdekes kezdeményezés szerepel. A szezont a felújított „Szabad szél" nyitja meg, néhány új szereplővel. A márkinő szerepében Sennyey Vera helyett Mezey Mária mutatkozik be, Németh Marika pedig a színház két fiatal tagjával, Komlósi Terézzel és Kádár Etelkával osztozik régi szerepén. Október 13-án kerül sor Hámos György és Székely Endre „Aratáscsillag“ című honvédoperettjének bemutatójára A daljáték meséje egy utásztisztképző iskola növendékei körül bonyolódik, akik a tavaszi árvíz alkalmával segítségére sietnek a termelőszövetkezetnek s kettős veszélyt hárítanak el: megakadályozzák a község anyagi romlását és ártalmatlanná teszik a helybeli reakciót. Az operettet, amelyben Latabár Kálmánnak különösen hálás szerep jut, Apáthi Imre rendezi. „Palotaszálló két hét üdülés“ a címe a színház másik újdonságának, amely műfajilag revüoperett. A cím körülbelül sejttetni a tartalmat is: üzemi dolgozók vidám nyaralásáról szól a darab. Új szovjet operettként Miljutin „Trombita“ című daljátékát mutatja be a színház Lenkei Lajos és Takács Tilda fordításában. Egy mai kárpátukrajnai falu régi és új emberei ütköznek össze titokzatos módon elásott kincsek körül s a harc a fordulatos mese során természetesen az utóbbiak győzelmével végződik. A színház játéktervén szerepel még Mikszáth „Szelistyei asszonyok” című regényének operettváltozata, ezen Hazainé, Máriás Magda, a József Attila irodalmi pályázat egyik nyertese, Sárdi Sándor és Bálint Lajos dolgoznak. Mándi Éva könnyűipari miliőben játszódó zenés játékot ígért és szó van Nagy Elek „Dollárkeringő” című arrttimperialista tárgyú operettjének bemutatásáról is. A program a színház játszási lehetőségeihez mérten túl gazdagnak ígérkezik, de az Operettszínház rendkívül hasznos újítást vezet be: azokat az operetteket, amelyek esetleges műsortorlódás miatt nem illeszthetők be a játékrendbe, átengedi a vidéki társulatoknak. Ily módon segít a vidéki színházak rendkívül nagy anyaghiányán s az ősbemutató után a darabok Pesten is színrekerülnek. Ha a fentiekhez hozzászámítjuk azokat a tervbevett operetteket, amelyeket a színház fiatal tagjai stúdióelőadásokon mutatnának be,a társulat az idén nyolc új fiatal tággal gyarapodott) — elmondhatjuk, hogy a Fővárosi Operettszínház jól fekészülten indul az új szezonban. Darvas Szilárd Gazdag programmal indul a Fővárosi Operettszínház új szezonja A Magyar Népköztársaság érdemes művészei MÉSZÁROS ÁGI, a Nemzeti Színház művésznője LATABAR KALMAN, HONTHY HANNA, I a Fővárosi Operettszínház művésze , a Fővárosi Operettszínház művésznője.