Világosság, 1950. július-szeptember (6. évfolyam, 150-228. szám)

1950-08-29 / 200. szám

Egyórás ankéten vitatták meg a dolgozók A „DALOLVA SZÉP AZ ÉLET“ című új magyar filmet A Rákosi Mátyás Kultúrházban pén­teken bemutatták a „Dalolva szép az élet" című új magyar filmet. A vetítés után a közönség megvitatta a látotta­kat, közel egyórás ankétot rendeztek a filmről. A hatás már vetítés közben megmu­tatkozott. Számos jelenetnél felhangzott a nézőtérről a nyíltszíni taps. A hozzá­szólások azután részletesen rávilágí­tottak, miért van sikere a magyar film­gyártás legújabb alkotásának. Olyan kérdést tárgyal a film, amely napjaink­ban a legidőszerűbb: az ellenség lelep­lezése és ezen keresztül a termelés fokozása. Ugyancsak tanulságos és időszerű a film másik problémája, az üzemek kultúréletének alapos és jó megszervezése. Mindezeket a nagy­­jelentőségű kérdéseket szórakoztató és mulatságos formában tárgyalja a „Da­lolva szép az élet". Az egyik fel­szólaló, Greguss Ferenck­e röviden így foglalta össze az új film jelentőségét: — A műH filmjei a valóságtól idegenek voltak. Hamis tartalmuk legfeljebb csak arra volt jó, hogy az egyszerű munkásember a két óra alatt talán megfeledkezett saját keserves életéről és az elő­adás­­ végén, amikor visszatért a szenvedésekkel teli hétköznapi életbe, „ábrándozhatott" egy sort — de sohasem juttatta eszébe a film saját problémáit. A régen áhított és valamikor elképzelhe­tetlen szép, szabad élet ma való­ság a dolgozó ember számára és a művészet is megváltozott, mint ahogy ebben a filmben lát­hattuk. Nem olyan elvonatkozta­tott és tőlünk messze lévő pro­blémákat vetít elénk a ma filmje, mint régen, hanem a mi életünk­kel és azokkal a kérdésekkel fog­lakozik, amely bennünket érdekel. Hogy a felszólalónak mennyire igaza volt, azt bizonyítja egy másik hozzászólónak a Sportszerkereskedelmi NV dolgozójának, Elekesnének a hoz­zászólása. — Ebből a fűmből is láthattuk, hogy az éberségre minden vona­lon szükségünk van. Az ellenség lassan mindenhonnan kiszorult, kultúrvonalon azonban ezer for­mában közénk furakodhat. A dolgozó nép kultúrája drága kincs, amelyre vigyáznunk kell, hiszen nemcsak az életünket te­szi szebbé azáltal, hogy meg­smer­­teti velünk a művészet remekeit, hanem segít munkánk elvégzésé­ben is. Az ellenséggel kapcsolatban Ma­­gosné mutat rá a film egyik hiányos­ságára. — Az helyes és jó dolog, hogy a nyílt ellenséget az üzemből ki­­tessékelték. Szerinttem azonban valami még hiányzik a filmből. A romboló és minden haladásnak kerékkötőjeként szereplő, uszító, Réz Győző karnagy ebből az üzemből eltávozik, de hogyan akadályozzák meg, hogy ne me­hessen más üzembe, ne folytat­hassa tevékenységét tovább? Sze­rettük volna látni, mi történik vele és csatlósával, az amerikaia­kat utánzó jampeccel a továbbiak­ban. Egy másik felszólaló, Gát Lázár nemcsak a filmről mondta el vélemé­nyét, hanem az ankétről is. Gál Lá­zár a Bosch Művek dolgozója, a kö­vetkező szavakkal állt fel: — Sohasem voltam még olyan helyzetben, hogy egy filmmel kap­csolatban meghallgatták volna vé­leményemet. Most úgy érzem, hogy amikor hozzászólok a vi­tához, felelősségteljes dolgot mű­velek. Véleményt mondok a film­­gyári dolgozók munkájáról és a művészek alakításáról, akik a mi számunkra készítették ezt a fil­met. Sokat tanultam a „Dalolva szép az élet"-ből és azt hiszem, ha visszamegyünk holnap az üzembe, mindannyian, akik ma itt voltunk, más szemmel nézzük dolgozótársaink megjegyzéseit, kijelentéseit. Minden ellenséges hangnak van értelmi szerzője, csak meg kell keresnünk. A jó­indulatú dolgozók, akik esetleg felvilágosulatlanságukban maguk sem tudják, hogy eszköznek szá­mítanak az ellenség kezében, sok­szor pletykával segítenek az ellenségnek. Ezért elsőrendű kö­telességünk legyen a felvilágosító munka és az éberség. Számos népnevelő mondta még el, hogy mit tanult az új magyar film­ből, mi­ az, ami népnevelő munkájá­ban segítségére lehet. A hozzászólók elismerőleg nyilatkoztak a művészek­ről, akik az új embertípus ábrázolását nagyszerűen oldották meg. N. L „A negyedik győzelem" „Ezt a rövid kis élettörténetet nem én találtam ki. Azt a leányt, akiről a kánya szól, még kis gyermekkorában ismertem, ismerteti mint pionír is­koláslányt, mint komszomolkát. Talál­koztam Gidja Koroljovával a Honvédő Háború napjaiban is. Amit pedig nem láthattam életéből magam, kiegészítet­ték a róla szóló elbeszélések, amelye­ket szüleitől, tanítóitól, barátnőitől, vezetőitől és katona bajtársaitól hal­lottam." Ezzel kezdi Jelena Iljina „A negye­dik győzelem” című ifjúsági regényét. Ez a regény nem hasonlít a nálunk év­tizedeken át szokásos életrajzi regé­nyekre, ahol a hős szoborként állt bámulói előtt. A kis Gulja története egy éves korától haláláig, azt mutatja be, milyenek a szovjet fiatalok. Az írónő nem festi hősét rikító színekkel, a regény minden oldalán érezzük, hogy valóban ilyen lehetett Gulja. Neki is voltak hibái és olykor nagy erőfeszítéssel kellett küzdenie, hogy ezektől megszabaduljon. A regény bemutatja Gálját mint a háromesztendős kis filmszínésznőt, hogy utána ismét pajkos gyermekké változzék át. Iskoláskorában már egy partizánfilm főszerepét játssza el és hogy a szereplés következtében elma­radt tanulmányait folytassa, még a nyaralásról is lemond. Pedig nagy a kísértés, barátnői hívják őt csóna­kázni és fürdeni, de Gulja úgy érzi, hogy neki egy kötelessége van: ta­nulni. Megható a regénynek az a része, amikor az artekei úttörőtábor kis la­kói meglátogatják Molotovot. A vidám szórakozás után, amikor a nagy szov­jet államférfi is ott játszott a gyer­mekekkel, a táborba hajózásnál ezt gondolja Gulja: Hogy lehet valaki ilyen boldog? Mivel érdemeltem ezt meg? Drága szülőhazám! Mindent megteszek érted, érted nem sajnálnék semmit!" Gálját fölveszik a Komszomolba. Ennek örömére vizsgáit kitűnően végzi el és amellett megnyeri a műugró bajnokságot is. Elvégzi iskoláit, és akkor jön a szerelem. Már fiatal asz­­szony, Kievben él férjével, amikor a német fasiszták megtámadják a Szov­jetuniót. Férje még aznap bevonul, hogy megvédje hazáját és rövidesen meg­születendő gyermekét. Gulja férje a háború első évében hősi halált hal. Az asszonyka édesanyja gondjaira bízza kisgyermekét, Jozsikot és kimegy a frontra, hogy megbosszulja férje ha­lálát. A legnehezebb feladatokat vál­lalja és az ezredparancsnoka ezekkel a sorokkal javasolja a Pártba való felvételét: „Koroljova, a Komszomol tagja, bátorságának és hősiességének személyes példájával egyre újabb hős­tettekkel lelkesíti a katonákat." Az Októberi Forradalom huszonötö­dik évfordulóján megkapja a Vörös Zászló-rend kitüntetést. És rá néhány hétre, egy rohamnál Gulya ott küzd az elsők között, hogy a németek ellen védjenek egy fontos magaslatot. Ez sikerül is. ..a németeknek a­­ meghát­rálásra sem maradt idejük. Mind­örökre ott rekedtek ezekben a lövész­­árkokban. Az 56.8 magassági pontot elfoglalták, kivívták, vérrel megvál­tották, de Gólja életében ez volt az utolsó győzelem. Ott, azon a ponton halt hősi halált, hazájáért, kisgyer­meke boldogságáért. „A negyedik győzelem“ a szovjet fiatalok életét, hősiességét, hazaszeret­­étét mutatja be. Nem kimondottan ifjúsági könyv, mégis főként a fiatal­ságnak szó i­s a magyar fiatalok is megtanulhatják belőle, hogy milyenné kell válniok. A regényt az Új Magyar Könyvkiadó adta ki és Százdi István fordította magyarra. (L. L) ltérített rm­p alatt: UU burldt offfg­htsi»mb«*n A színházbérletezés megindulása óta a legjobb eredményt a munkáslakta XIII. kerületben az I. számú Autó­javító NV érte el. Annak ellenére, hogy a vállalat dolgozóinak 25 száza­léka vidéki, 20 százaléka pedig pest­­környéki lakos, a bérletezés megindu­lásának első három napján 181 bérle­tet igényeltek a dolgozók. A közön­ségszervezők hangos híradón és fali­újságon ismertetik a bérletezés ked­vezményeit és versenyeredményeit. SZEPTEMBER 10-IG LEHET JELENTKEZNI OROSZ NYELVTANFOLYAMRA A Gorkij Könyvtár orosz nyelvtan­folyamaira jelentkezők száma már meghaladta a tavalyi tízezres létszá­mot és előreláthatólag a tizenötezret is eléri. A tanfolyamokat Budapest 18 iskolájában rendezik. A közreműködő 150 oktató a Magyarországon tartóz­kodó szovjet professzorok vezetésével képezte tovább tudását a nyár folya­mán. Elkészült a Potapova-tankönyv első és második része, amely könyve­ket a hallgatók a 21 forintos bolti ár helyett 15 forintért szerezhetik be. A tanfolyamokra szeptember 10-ig lehet még jelentkezni. Kultúrházak, szabad iskola, ankétok a pestmegyei tanács munkája nyomán A pestmegyei tanács népművelési osztálya kéthónapos működése alatt a megyében mindenütt megkezdte a kultúr­otthonok szervezését és segí­tette a dolgozók kulturális színvonalá­nak emelését. Pilis községben a kul­túrotthon és a körülötte létesítendő kultúrpark építéséhez a község dol­gozói mintegy 100.000 forint értékű munkafelajánlást tettek. Cegléden és Nagykőrösön a nemrég működő kul­­túrotthonokban szabad iskola léte­sült, megteremtve a lehetőséget a kör­nyék dolgozóinak művészi továbbfej­lődéséhez. A megye falvaiban vándor­­kiállításokat rendez a népművelési osztály, amelyeken dokumentációs fényképsorozattal ismertetik a Szov­jetunióban járt parasztküldöttség láto­gatását és az élenjáró szovjet mező­­gazdaság eredményeit. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti csoportokban vándor films­zolgála­t ke­retében filmcunkorokat tartanak, ezen­kívül megyeszerte irodalmi ankétokat és olvasóköröket rendeznek. A megye tehetséges bábjátékosait és táncosait tanfolyamokra küldik. A moszkvai Magyar Zenei Hét­ első két hangversenyének m­űsora Ma, hétfőn, augusztus 28-án 18 óra 40 perckor kezdődik a Magyar Zenei Hét a moszkvai rádióban. A moszkvai I. hullámhosszain a kö­vetkező műsort sugározza a meg­nyitó koncerten: 1. Mihály András ünnepi nyitány (előadja a Szov­jetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi László), 2. Dávid Gyula Menetdal (Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásárhelyi Zoltán), 3. Kodály: Karádi-nóták (Honvéd Művészegyüttes, vezényel Vásár­helyi), 4. Weiner Leó: Magyar szvit (a Szovjetunió Állami Zenekara, vezényel Somogyi). Kedden, augusztus 29-én 21 óra­kor magyar népdalokat és táncokat közvetít a moszkvai rádió, közre­működik: Máté Jolán, Béres Ferenc, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Cigányzenekara. MOZI LEVÉL a „Vihar előtt” című filmről ital­ászok a hősei a történetnek, amely a mozi vásznán pereg. Osztályrészük az irgalmatlan szegény­ség s az Etna lábánál kétségbeesett harcot folytatnak a kegyelten termé­szeti erőkkel és a még kegyetlenebb ki­zsák­mányolókkal. Ami mikor nyomo­rult, mint az áldozatait közülük szedő tenger, kicsap medréből, a pénz és hatalom cinkossága még mélyebbre taszítja őket. Dobra kerül a ház is, a Valastro­­család primitív kunyhója, amelyből emberöltők óta kétségbeesett expedí­ciókra indulnak puszta megélhetésükért. Csak a tengerrel versenyt háborgó indulatok maradnak és a remény, hogy minden megváltozik, ha egyszer mind­annyian összefognak. Másoké lesz a ház és a falon lógó kopott Madonna, karján a gyermek Jézussal, változatlanul átszellemült mosollyal tekint a kiebrudalt szegé­nyekre. A végrehajtást viszont egy ma­gas kamatra kölcsönt adott pénzintézet kéri ellenük: a Vatikán bankja. A A szó szoros értelmében valóság a „Vihar előtt”, amely az acu­rezzai halászok mindennapos tra­gédiáját tárja a néző elé, szinte a dokumentfilmek tárgyilagosságával. Visconti, a rendező a helyszínen hal­lott beszámolókból, a halászok életében naponta adódó apró örömökből és nagy keserűségekből állította össze a történetet. S velük játszatta el saját sorsukat, a filmben egyetlen hivatásos színész sem szerepel. Minden olyan igaz ebben a mélységesen megindító, többre hivatott életek sorsát megmutató regényben, mint a mozdulatlanságá­ban és nyugtalanságban egyaránt félelmetes tenger. S ennél a nagyszerű alkotásnál új­ból megmutatkozik az élmény döntő jelentősége. Ismét kiderül, hogy az élet, a valóság minden kiagyalt szí­nes históriánál izgalmasabb. Lélekzet­visszafojtva lessük a Valastro-család sorsát s az övékével egyidőben gyűl az indulat lelkünkben nyomorgatóik­­kal szemben. Dicsérendő a film min­den bevált szabályt mellőző bátor­sága, amely mellett a tartalmi gazdag­ság, az igazság hatalmas áradása és lenyűgöző ereje biztosítják Visconti művének valódi nagyságát. * ]Vf int a „Biciklitolvajok“, a „Vi­­har előtt“ is kemény vádirat az olasz népet feneketlen nyomorba taszító, hatalmát csendőrszuronyok­­kal biztosító burzsoá-klerikális reakció ellen. Az alaphang itt is sötét, de Visconti filmje ezen a vonalon mégis lényegesen különbözik az előzőtől. Hőse, Antonio, más mint a Bicikli­­tolvajok kallódó, célok és társak nél­küli megalázottja. Tudatos lázadó , s bár vereséget szenved, a néző a le­hangoló befejezés ellenére is érzi és tudja, hogy Antonio és társai, Acu­­­rezzáfaan és az ország minden részén csatássip alkalomra várnak. Egyszer, 131 á i®íem­ soká­ra, ők lesznek a győz­teseit a nyomorúságos halászfalu a meg­lsült munka és a győztes em­beri öntudat virágzó, boldog hazája lesz. Remek munkatársak egész sora se­gítette Viscontit abban, hogy a film­nek az ismert olaszországi terror körül,­ményei között rendkívül bátor tartalma művészileg is méltó fogalmazást kap­jon. A névtelen szereplők remek já­téka a rendező türelmét és tudását, dicséri, de újabb bizonyítéka a nép­ben rejlő hatalmas művészi erőforrás­nak is. Hasonló bátorsággal választotta ki Visconti operatőrjét Aldo szemé­lyében, aki száz százalékig beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Felvételei nemcsak a tenger, de az emberi lélek mélységeit is maradék nélkül érezte­tik. Szívből ajánljuk a szén és értékes film megnézését mindenkinek. A Fővárosi Operettszínház az elmúlt szezonban igen szép eredményeket ért el az operett meglehetősen elhanyagolt műfajának nemesítése terén. Igyekez­tek a régi formát új tartalommal megtölteni (Bécsi diákok, Gerd­- S­teini nagyhercegnő), befejezőül pedig mintegy példamutatóul Dunajevszki mondanivalójában és zenéjében egy­aránt remekbe sikerült „Szabad szél" című nagyoperettjét mutatták be. Ez utóbbi nyomon kíván haladni a színház vezetősége az idei színházi évadban is, a súlypontot az új, haladó­­szellemű magyar operett megteremté­sére helyezve. A programmban több érdekes kezdeményezés szerepel. A szezont a felújított „Szabad szél" nyitja meg, néhány új szereplővel. A márkinő szerepében Sennyey Vera he­lyett Mezey Mária mutatkozik be, Németh Marika pedig a színház két fiatal tagjával, Komlósi Terézzel és Kádár Etelkával osztozik régi szere­pén. Október 13-án kerül sor Hámos György és Székely Endre „Aratáscsil­lag“ című honvédoperettjének bemuta­tójára A daljáték meséje egy utász­­tisztképző iskola növendékei körül bo­nyolódik, akik a tavaszi árvíz alkal­mával segítségére sietnek a termelő­­szövetkezetnek s kettős veszélyt hárí­tanak el: megakadályozzák a község anyagi­ romlását és ártalmatlanná te­szik a helybeli reakciót. Az operettet, amelyben Latabár Kálmánnak különö­sen hálás szerep jut, Apáthi Imre ren­dezi. „Palotaszálló két hét üdülés“ a címe a színház másik újdonságának, amely műfajilag revüoperett. A cím körülbelül sejttetni a tartalmat is: üzemi dolgozók vidám nyaralásáról szól a darab. Új szovjet operettként Miljutin „Trombita“ című daljátékát mutatja be a színház Lenkei Lajos és Takács Tilda fordításában. Egy mai kárpát­ukrajnai falu régi és új emberei üt­köznek össze titokzatos módon elásott kincsek körül s a harc a fordulatos mese során természetesen az utóbbiak győzelmével végződik. A színház játéktervén szerepel még Mikszáth „Szelistyei asszonyok” című regényének operettváltozata, ezen Hazainé, Máriás Magda, a József At­tila irodalmi pályázat egyik nyertese, Sárdi Sándor és Bálint Lajos dolgoz­nak. Mándi Éva könnyűipari miliőben játszódó zenés játékot ígért és szó van Nagy Elek „Dollárkeringő” című arrttimperialista tárgyú operettjének bemutatásáról is. A program a színház játszási le­hetőségeihez mérten túl gazdagnak ígérkezik, de az Operettszínház rend­kívül hasznos újítást vezet be: azo­kat az operetteket, amelyek esetleges műsortorlódás miatt nem illeszthetők be a játékrendbe, átengedi a vidéki társulatoknak. Ily módon segít a vi­déki színházak rendkívül nagy anyag­hiányán s az ősbemutató után a da­rabok Pesten is színrekerülnek. Ha a fentiekhez hozzászámítjuk azokat a tervbevett operetteket, ame­lyeket a színház fiatal tagjai stúdió­­előadásokon mutatnának be,­­a tár­sulat az idén nyolc új fiatal tággal gyarapodott) — elmondhatjuk, hogy a Fővárosi Operettszínház jól fe­k­é­szülten indul az új szezonban. Darvas Szilárd Gazdag programmal indul a Fővárosi Operettszínház új szezonja A Magyar Népköztársaság érdemes művészei MÉSZÁROS ÁGI, a Nemzeti Színház művésznője LATABAR KALMAN, HONTHY HANNA, I a Fővárosi Operettszínház művésze , a Fővárosi Operettszínház művésznője.

Next