Világosság, 1950. október-december (6. évfolyam, 229-303. szám)

1950-10-01 / 229. szám

BÉKEKÖLCSÖN: BÉKE ÖTÉVES TER­V, VIRÁGZÓ ORSZÁG, BOLDOG NÉP! A DOLGOZÓK SZÍVÉBEN ÉL SZTÁLIN TANÍTÁSA A Magyar Pamut, a Mechanikai Szövő és a Pannónia Bőrgyár elvtársi segítsége lemaradt versenytársaiknak A Kelenföldi Textil­kombin­át lema­radt a békekölcsönjegyzés sikeréért indított versenyben a Magyar Pamut­­iparral szemben. A jegyzési átlag tegnap estig 352 forint volt csupán. A pamutipariak nem elégednek meg a saját győzelmükkel. Szívükben él a sztálini tanítás, tudják, hogy a ver­seny akkor eredményes igazán, ha elvtársi segítséget jelent az elmara­dóknak az élenjárók részéről. Elküld­ték tíz dolgozótársukat Kelenföldre, segítsenek a felvilágosító munkában az ottani népnevelőknek. Érjetek utól bennünket! Pontban hét órakor érkeztek meg a kedves vendégek. Köztük volt a ter­melési felelős, az egyik alapszerv tit­kára, Kujalek János ifi­szövő, aki 600—700 forintos keresete mellett ezer forintot jegyzett, Harinek Irén élmun­kás fonónő, aki egyhavi keresetét, 800 forintot ajánlott fel a béke védel­mére. Néhány perccel megérkezésük után már lent vannak valamennyien a szö­­vödékben, a fonodákban. Harasztiné elvtársnő, szövőnő, akit honvédtiszt férje is elkísért, Babarcsikné elvtársnő­vel kezd beszélgetni. Először a ver­senyről, a munkáról. Megkérdi, hogy áll - a munkájával, elmondja, mi a helyzet náluk. Beszélgetés közben maga is segít orsót cserélni. Elmoso­lyodnak, amikor kiderül, hogy körül­belül hasonlókorú mindkettőjük kis­gyermeke. — No látod — mondja Harasztiné —, értük termelünk jobban, rájuk gon­dolunk, amikor harcolunk a békéért. Te keveset jegyeztél. Gondolj csak arra, milyen sorsot visznek a kisgyere­keknek az amerikai gyilkosok Ko­reába. Én is 800 forintot jegyeztem, többet, mint egyhavi fizetésem. Min­den áldozatra készen kell lennünk, ha békénk, gyerekünk boldog jövőjének megvédéséről van szó! Kézfogással búcsúznak. Babarcsikné azt mondja búcsúzóul: — Még ma jegyzek pótlólag száz forintot... A fonodában Juhász elvtárs, a Pa­mutipar munkása beszélget Svéd Antalnéval, a Keleföldi Textilkombinát fonónőjével. Svédné elmondja, hogy 50 forintos kötvénnyel 75 forintot nyert a tervkölcsönsorsoláson. — Ejnye — mondja Juhász elv­társ — és az elvtársnő mégis csak 300 forintot jegyzett? Még sokszor nyerhet a tervkölcsönkötvényeivel, sok sorsolás lesz még. Mindenki vissza­kapja legalább a jegyzett összeget. De nem visszakapjuk-e ezer más formá­ban, új gépekben, hidakban, kultúr­termekben, napköziotthonokban? — Megbeszélem a férjemmel, hol­napra határozunk. — Aztán úgy határozzatok, hogy ne hozzatok szégyent a gyáratokra. Ér­jetek utól bennünket! A pamutipariak lelkes agitációja is hozzásegíti a kelenföldieket: behozzák a lemaradást! Virágcsokor a kitűnt kölcsönjegyzőknek A békekölcsönjegyzésben a Mecha­nikai Szövőgyár dolgozói 437 forin­tos átlagot értek el. Az eddigiek alap­ján megelőzték a Kőbányai Fonó dol­gozóit, akik csak 380 forintos átlagig jutottak. A Mechanikai Szövőgyár dol­gozói tegnap délután elhatározták: küldöttséget menesztenek a Kőbányai Fonóba, hogy segítsenek az elvtársak­nak. A küldöttség lement az üzembe és a jegyzésben kitűnt dolgozóknak virág­csokrot nyújtottak át. Egervári György­nének, aki egyhavi fizetését jegyezte, a munkarend aranyfokozatával kitünte­tett Szer Lajosné adta át a virágcsok­rot. Egerváriné a meghatottságról alig tudott szóhoz jutni és csak eny­­nyit mondott: „A békéért jegyeztem“. Brunner, Margit ifjúmunkás, aki 1200 forintot jegyzett. Erős Piroskának ezekkel a szavakkal nyújtotta át a ví­­­rágcsokrot „örülök, hogy az 500 jó-*­riritos jegyzéseddel te is a béketábort erősítetted." — Kötelességemnek éreztem — mondta Erős Piroska és még 200 fo­rinttal megtoldotta jegyzését. Wittner Erzsébet tanuló egy havi fizetésénél többet jegyzett. Ő Szabó Viktóriától kapott virágot. Laposda Sándor elvtárs Csekulai Józsefné ta­karítóasszonynak adta át virágcsokrát. Csekulainé egy havi fizetését jegyezte. Könnyek jöttek szemébe a meghatott­ságtól, amikor a csokrot átvette. Egy szót sem szólt, de a kézszorítás kife­jezte mondanivalóját. Nem akar há­borút és jó munkája mellett forintjai­val is bebizonyítja, hogy a béke har­cosa. A Mechanikai Szövőgyár dolgozói­nak látogatása, elvtársi segítsége nagy hatással volt a Kőbányai Fonó dol­gozóira. A segítség nyomán tegnap délután új harcba indultak, melynek győztese dolgozó népünk lesz. Üzenet a Duna Cipőgyár dolgozóinak Az elvtársi segítség és a szocialista verseny nagyszerű példáját mutatták a Pannónia-gyár munkásai is. Az üzem versenyben áll a Duna Cipő­gyárral. E verseny során a Pannóniá­ban már a dolgozók 95 százaléka le­jegyzett, a jegyzési átlag 625 fo­rint. A Pannóniában tehát jól áll­nak, a Duna Cipőgyárban azonban — bár itt is jól megy a munka — még nem tartanak itt A Pannóniában elhatározták, hogy segítséget nyúj­tanak versenytársuknak és a leg­jobb népnevelőkből kölcsönjegyző­­brigádot szerveztek, amit azután át­küldtek a Duna Cipőgyárba, azzal az üzenettel, hogy: mi a munka javát már elvégeztük, s azt akarjuk, hogy mi is minél nagyobb eredményt érje­tek el. Hiszen a mi versenyünknek nem az a célja, hogy valamelyikünk alulmaradjon, hanem az, hogy né­pünk és az eg­­sz világ­­haladó hépe­­je túlke­rekedjenek. A GANZ VILLAMOSSÁGIBAN RÁÉBREDTEK A HIBÁKRA Fokozott lelkesedéssel, ötletes jó munkával felzárkóztak az élenjáró üzemekhez A Ganz Villamossági­ gyár tavaly a tervkölcsönjegyzés során első lett az üzemek között és jutalmul meg­kapta Rákosi elvtárs vándorzászlóját. Büszkén őrizték ezt a zászlót, de — mi tagadás — most a békekölcsön­jegyzés megindulásakor nem gondol­tak rá, illetve csak megkésve ébredtek rá, hogy ez mire kötelezi őket. így a békekölcsönjegyzés első napján 420 forint körüli egyéni átlaggal, a hátsó sorokban lépkedtek az üzemek verse­nyében. HÚSZTAGÚ NÉPNEVELŐ BRIGÁD Este és másnap reggel azonban, a lemaradás hírére, megmozdultak a dolgozók. A pártirodán valóságos nép­gyűlés keletkezett. Az általános kívánságnak eleget téve nyomban értekezletre hívták össze az alapszervi titkárokat és megállapították, hol, miért volt le­maradás. Aztán külön értekezletre hívták össze a termelésben és szervezésben élen­járókat, a sztahanovistákat, élmumiki­­sokat, osztályvezetőket­. Az értekezlet eredményeként elsőnek ők gyakoroltak önkritikát, mert javarészt belátták, hogy ezúttal nem jártak élen a példa­mutatásban. A reggeli aktíva-értekezletek folyta­tódtak az alapszervekben is. Végül úgy határoztak, hogy bevonják a jegy­zési íveket, a délelőttöt agitációs munkával töltik el és csak ezt követően, délben kezdik meg újra a jegyzési munkát. A délelőtti agitációs munkához a legjobb népnevelőkből húsztagú brigád alakult, amelynek tagjai munkapadtól­­munkapadig járva agitálnak a kölcsön­­jegyzés nagyobb sikere érdekében. Felkeresték azokat a dolgozókat, akik keresetükhöz mérten alacsony összeg­gel szerepeltek és megmagyarázták nekik: az ellenséget segítik, ha kivon­ják magukat a békekölcsönjegyzés tel­jes erejű támogatásából. A népnevelők lelkesen, ötletesen dolgoztak. VILLÁMUJSÁG ÉS CSASZTUSKA A gyárban egész délelőtt körbejárt egy villámujság, mely tudatta a dolgo­zókkal, hogy melyik műhelyek miatt maradtak le az üzemek versenyében. A lemaradt műhelyekhez külön villám­­újságokat küldtek, ezen már „kiszer­kesztették’­ személy szerint is a lema­radókat. A hordozható villámújságok mellett villámröplapokat is osztogattak. A rögtönzött versikék egymásután énekelték meg „Hop kartársat’’, aki 1200 forintos keresete mellett 400 fo­rintot jegyzett, „Bár Jánost, kinek, jegyzése gyászos’’, Pruzsinszky „bá­rót", aki előkelően semmit sem jegy­zett ... AZ IFJÚSÁG PÉLDAMUTATÁSA Kitűnően dolgozott és szép pél­dát mutatott a fiatalság. A kis­gépgyártásban a tanulók 500—600 forintokat jegyeztek. Szécsényi raktáros 800 forintos fizetés mellett csak 300-at jegyzett, mire a mellette dolgozó iparos tanuló megje­gyezte, hogy ő túltett rajta 400 forin­tos jegyzésével. Erre elszégyelte ma­gát Szécsényi és ő is felemelte a jegy­zést. Ugyanez az eset ismétlődött meg a festőműhelyben. A délelőtti előkészítésben kivette ré­szét az üzemi bizottság hálózata is és nemkülönben a tömegszervezetek tit­kárai. Ezután délben röpgyűléseket tartottak. Nagy sikerük volt ezeknek a röp­­gyűléseknek. A nagyeszterga mű­helyben például pár percen belül hasonló tartalommal. Aztán — igen nagy hatással — körülvitték az elmúlt évben Rákosi elvtárstól az első helyért kapott vándorzászlót: „Ez a zászló köte­lez, ne hagyjuk magunkat!” — hir­dette a felirat Az üzemi hangszórók is egész dél­előtt működésben voltak. A lelkesítő beszédek mellett felhasználták — indo­koltan — a gúny fegyverét azokkal szemben, akik szégyenletesen­ szere­peltek a kölcsönjegyzési békeharcban. Különösen nagy sikerük és hatásuk volt a rögtönzött csasztuskáknak, me­­lyeket harmonikakísérettel énekeltek. 23.000 forint összegű pótjegyzést eszközöltek. Lelkesen fogadták itt a békebizottság elnöke, Erdős Sándor elvtárs beszédét, aki rámutatott arra, hogy alig egy ré­szét adjuk most vissza annak, amit eddig kaptunk és ezt is sokszorosan visszakapjuk majd. De nemcsak általá­nosságokat mondott, hanem személy szerint rámutatott, ki mit szerzett a műhelyben az utóbbi évek alatt és rámutatott a műhely új gépeinek hosszú sorára, amely gépeken könnyebben és lényege­sen többet tudnak termelni. A nagyesztergaműhely csütörtökön hátul kullogott a műhelyek versenyé­ben, pénteken már a harmadik helyre küzdötte fel magát. Nemcsak a nagyeszterga, hanem az egész gyár hatalmas ugrást tett egyik napról a másikra a jó munka eredmé­nyeként: a csütörtöki 350 forintos át­lagról felemelkedtek 504,7 forintos át­lagra. De még nem álltak meg, foly­tatják tovább az agitációt. Pénteken este például a betegeket is felkeresték lakásaikon és ma reggel ismét érte­kezletre jöttek össze az alapszervek, hogy felszámolják a még mutatkozó hiányosságokat Van itt még egy jó pipa, Magyaréktól Miska Azt mondja, a békától m­ár teljesen Pista, Seó, ötvan forinttal akarja megnyerni a békét. Csodáljuk, hogy ezután nem szégyelli képét AZ ÖTÉVES­ TERV ÚTI 24 százalékkal több kötszövött árut vásároltak az idén a dolgozók 1950 január 1 -től szeptember 30-ig a dolgozók 24 százalékkal több köt­szövött árut vásároltak, mint 1949 megfelelő időszakában. Ezen a 24 szá­zalékos forgalomemelkedésen belül a minőségi gyapjúcikkek forgalma hatvan százalékkal növekedett. A dolgozók igényeinek, életszínvonalá­nak emelkedését mutatja az is, hogy az olcsó típusharisnya és típus­ zokni forgalma erősen visszaesett. Ezzel szemben a minőségi harisnyák vásárlása 35 százalékkal emelkedett. A dolgozók szívesen vásárolják a jobb árukat, ezért iparunk ennek megfele­lően áttért a keresettebb minőségi cik­kek gyártására. Az idén a dolgozók ötvenféle kivitelű és tizenhatféle különböző színű pullóverben és kar­digánokban válogathatnak. Tavaly csak harmincféle volt forgalomban. Jelentős javulás mutatkozik a gyapjú­­áruk festésében is. 1951 első negyedé­ben pedig, amikor már bevezetik az úgynevezett szalagfestési eljárást, a kötszövött cikkek még szebb szín­­árnyalatban, még tartósabb színálló festéssel kerülnek a dolgozókhoz. Ez év első hét hónapjában 26 száza­lékkal emelkedett gyapjúszövet-terme­lésünk. A Szegedi Textilkombinát versenyre hívta az ország összes textilgyárát A Szegedi Textilkombinát dolgozói levelet írtak Rákosi Mátyás elvtárs­nak. Levelükben bejelentik, hogy ver­senyre hívják ki az ország összes textilüzemét. A szegedi dolgozók hangsúlyozzák, hogy naponta tapasz­talják a Szovjetunió baráti támogatá­sát és segítését azáltal, hogy üzemük­ben a legmodernebb szovjet gépeken, szovjet munkamódszerekkel dolgoz­hatnak. Felhívásukban többek között vállalták, hogy az 1950-es évi tervükben elő­irányzott nyersgyapotkihasználá­­sukat úgy fokozzák, hogy 24.000 kiló gyapotot takarítanak meg, ami értékben 213.000 forintot je­lent. Az ötéves terv első hét hónapjában 65 százalékkal (40 millió pohárral) több sört termeltünk, mint a múlt év hasonló időszakában. Vállalják, hogy ez évi felemelt terme­lési tervükön felül 147.800 kiló­ fo­nallal többet készítenek, amelynek ér­téke 3.447.750 forint. Az üzem ifjú­sága vállalta, hogy az anyagtakaré­kossági mozgalom keretében a naponkint begyűjtött és nyilván­tartott hulladék csökkentésével a negyedik negyedévben 42.000 forint megtakarítást ér el. A szegedi dolgozók azt a reményü­ket fejezik ki, hogy az ország összes textilgyárának dolgozói csatlakoznak versenyfelhívásukhoz, ezzel az év vé­géig a pamutfonodák 450.000 kiló fonallal, a szövödék pedig 3 millió méter áruval teljesítik túl a textilgyá­rak évi tervét. 65 százalékkal több sör készült az idén Egyre emelkedő életszínvonalunkra jellemzőek a következő adatok is: sör-, maláta-, keményítő- -és ásványvízipa­runk az év első felében 65 százalék­kal több sört, 40,7 százalékkal több malátát, 251 százalékkal több szik vizet, 181 százalékkal több szörpöt készített, mint 1949 hasonló időszakában. Tengeri­ keményítőbő­l 5­8, burgonya­­keményítőből 7, búzakeményítőből 295, keményítőcukorból 120 és dextrinből 49 százalékkal készítettünk többet, mint az elmúlt év első felében. Kétmillió forint iskolai szertárakra A fizikai oktatás fejlesztésére az ál­talános gimnáziumok, tanítóképzők és közgazdasági középiskolák újabb bemutató eszközöket és szerszámkész­leteket kaptak. Csigasor, légszivattyú, telefon és villamossági eszközök egész sora szerepel a kísérleti eszközök kö­zött. Az ötéves terv első évében 60 iskola kapott fizikai bemutató eszközöket 400 ezer forint értékben. Novemberig fo­lyamatosan további 50 iskola kap fi­zikai felszerelést. A szemléltető oktatás elősegíté­sére eddig 20 iskolát láttak a hangosfilmvetítő géppel. A kémiai oktatás elősegítése céljá­ból az általános gimnáziumok, tanító­képzők kémiai alapfelszerelést kaptak. A kísérletek folytatására az iskolá­kat vegyszercsomagokkal is ellát­ták. Az általános gimnáziumok, tanító­képzők és közgazdasági középiskolák fizikai, kémiai és biológiai szertá­rainak fejlesztésére ötéves tervünk első évében 2 millió forintot fordít kormányzatunk. Gyors és hibamentes tolatás - 150.000 forint megtakarítás a Ferencvárosi-pályaudvaron A Ferencvárosi-pályaudvar dolgozói elhatározták, hogy harcot indítanak a vigyázatlan tolatások ellen. Hangszó­rókat szereltek fel és ezen keresztül a térfelvigyázó a tolatásnál résztvevő minden dolgozót egyszerre tudja irá­nyítani és így biztosítja a gyors és hibamentes lelatást. Ezzel az új munka­­módszerrel, a kocsik és az áruk törésé­nek kiküszöbölésével havi 150.000 fo­rint megtakarítást értek el a Ferencvá­rosi­ pályaudvar dolgozói. Az „Őszi forgalom legjobb dolgo­zója“ címért megindult verseny során az elmúlt napokban kitűnő teljesít­mény született az­ egri se­tőházban. Bajnok Dezső mozdonyvezető és fű­tője 2150 tonnás, Gyulai Dezső moz­donyvezető és Zahares Miklós fűtő pedig 2464 tonnás szerelvényt továb­bított. Vasutunk ez év júliusában 22 száza­lékkal több árut szállított, mint az előző év ugyanezen hónapjában. 210 millió forint a diósgyőri üzemek fejlesztésére A diósgyőri gyárak dolgozói közül sokan nyertek az első tervkölcsönköt­­vény sorsoláson. A dolgozók örültek a nyereményeknek, de még sokkal na­gyobb örömet jelent számukra, hogy az ötéves terv első évében 210 millió forintot fordítanak a diósgyőri üzemek fejlesztésére. Már elkészült a korszerű fürdő, öl­töző, a Martin-acélmű pedig mosdót és öltözőt kapott. Többmillió forintos be­ruházást irányoztak elő a hivatali épü­letekre is és az ahhoz szükséges beren­dezésekre. A diósgyőri dolgozók saját példájukon láthatják azt, hogy a terv­kölcsönjegyzés forintjai miképen vál­tak a dolgozók jólétét szolgáló létesít­ményekké.

Next