Világosság, 1951. április-június (7. évfolyam, 77-151. szám)

1951-05-28 / 122. szám

HÉTFŐ, 1951. MÁJUS 28. Világosság Célbrigádok az újért való harcban A MeKex „Cosinus Fi” célb­rigádja 64.000 forintot takarított meg népgazdaságunknak Az MDP II. kongresszusán Rákosi és Gerő elvtársak beszámolóik­­során kiemelték újító- és Sztahanov-mozgal­­munk fontosságát, amely már eddig is nagymértékben hozzájárult terme­lésünk fokozásához, új ötéves tervünk megvalósításához. Az újító- és Sztaha­­nov-mozgalom szerte az országban egyre szélesebb méretekben bontakozik ki, mert addig, amíg 1949-ben az újítá­sokból származó gazdasági megtaka­rítás összege 340 millió forint volt, 1950-ben már 787 millió forintot tett ki, s emellett tovább nőtt az újító sztahánovisták száma is. Ma már el­mondhatjuk, hogy országunkban alig van olyan gyártási eljárás, termelőeszköz, vagy gyártmány, amelyen a dolgozók alkotó kez­deményezése ne változtatott volna. Az újító- és Sztahanov-mozgalomban hiányosság az, hogy a dolgozók döntő többségükben csak azokat a termelés fokozását gátló tényezőket észszerűsí­­tik, amelyekkel mindennapi munkájuk során találkoznak, arra való tekintet nélkül, hogy ezek az újítások üze­meink szűk keresztmetszetének fel­számolását, vagy legfőbb kérdései­nek megoldását szolgálják-e. Az új műszaki fejlesztési tervekben, az újítási feladatokban, amelyek az üzemek termelési nehézségeinek meg­szüntetését célozzák, a dolgozók is részt vesznek. A dolgozók számára azonban éppen ezek a feladatok a leg­nehezebbek, mert sok esetben még az üzemvezetés sem tudott megbirkózni velük. Az újítási kísérletek többször nem jártak eredménnyel a szak­­irodalom ismerete, a szakmai fel­­készültségnek hiányában. Ennek a hiánynak a leküzdésére ala­kultak meg a célbrigádok. A célbrigád valamely, az üzemvezető­ség által meghatározott feladat megol­dására alakul. A brigád megalakulása lehet önkéntes, amikor a dolgozók egy hiányosság kiküszöbölésére saját kezdeményezésükből társulnak. Meg­alakulhat a célbrigád felkérésre is, amikor az üzem vezetősége a fizikai és a műszaki dolgozók egyes cso­portját kéri fel egy-egy fontosabb megrendelés határidőre való leszál­lítására. A célbrigád mindkét formája igen elterjedt a Szovjetunióban. Munkájai­kat, munkamódszerüket céltudatosság, tervszerűség jellemzi. A célbrigád tag­jai tanulmányozzák a felvetett kérdés elméletét és a megoldandó feladatot részleteire bontják. A brigád tagjai átolvassák a szak­irodalmat, kielemzik és felhasználják feladataik megoldásában. Munkájuk­hoz állandó támogatást kell hogy kapjanak nemcsak saját üzemeiktől, hanem a kutató- és tudományos in­tézetektől is. A célbrigádok ilyen mű­ködése az újítótevékenység legmaga­sabb foka. Üzemeinkben máris eredményesen működnek a célbrigádok. A MÁVAG- ban a zuhanósapkás öntés megoldá­sára alakult célbrigád 500.000 forint megtakarítást eredményezett nép­gazdaságunknak. Tagjai, az öntöde vezetője, formázói és technikusai egy­ben tovább is fejlesztik az általuk meg­oldott új gyártási eljárást. A Kelen­földi Textilkombinátban a villanyáram észszerű felhasználására alakult „Cosi­nus Fi” célbrigád újításával 64.000 forintot takarított meg. Az Elektromos Műveknél a Dimit­­rov-téri aluljáró építésével kapcsolat­ban ideiglenesen elhelyezett kábelek szerelésére most alakítanak célbrigá­dot. Az eddig működő célbrigádok eredményes munkája máris megmutatta, hogy az újítótevé­kenység tervszerű irányítása a rejtett tartalékoknak nagy számát hozza felszínre. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján üzemeinknek, vállalatainknak az eddi­ginél sokkal nagyobb súlyt kell he­lyezniük arra, hogy minél több cél­brigádot kapcsoljanak be újító- és Sztahanov-mozgal­munkba. Kardos Gyula, az Országos Találmányi Hivatal szervezési osztályának vezetője. SZÍVESEM SEGÍTENK MEGMENTENE AZ ÉGETNEK AZ ÁHTATBAN KIS APRÓSÁGOKAT E f­elháborodással olvastuk, hogy az emberbőrbe bújt amerikai ragadozók baktériumfegyvert alkal­maztak a hazájuk szabadságát védel­mező hős koreai testvéreink ellen. A nemzetközi hadi jog tiltja a baktérium­fegyver alkalmazását, de az amerikai monopolkapitalisták és martalóc ha­daik fütyülnek a hadijogra. Lábbal ti­pornál minden megállapodást. Szent profitjukért mindenre képesek. Már azt is­ számítgatják, hogy a baktérium­fegyver olcsóbb, mint az atombomba, megöli az embert, az életet, de meg­kíméli javait a rablók számára. Üzemünkben nem találkoztam egyet­len olyan dolgozóval sem, aki ne gyűlölettel és megvetéssel beszélt volna az amerikai imperialisták újabb gaztetteiről. S ha talán eddig akad­tak is olyanok, akik nem látták elég világosan a nemzetközi kérdéseket, a békeharc kérdéseit, az amerikai tá­madók igazi arcát, a koreai esemé­nyek felébresztették őket ábrándozá­sukból s rádöbbentek arra, hogy itt egy mindenre elszánt kalandortár­sa­sággal állunk szemben, akiknek nin­csen erkölcsi gátlásuk — adott eset­ben — hasonló aljasságot elkövetni más népekkel, így a mi népünkkel szemben is. Ezért a mi hazánk sza­badságának és békéjének megvédése és a koreai nép honvédő háborúja szervesen összefügg. Átéreztük a ko­reai nép szenvedéseit, ezért egy emberként csatlakoztunk az MNDSZ felhívásához. Megfogadtuk, hogy se­gítünk. Segítünk felszárítani a ko­reai anyák könnyeit, segítünk meg­menteni az életnek az ártatlan kis apróságokat. Magam egy heti kerese­temet adom. Már régebben kinéztem magamnak egy ruhát, de később ve­szem meg, mert az ehhez szükséges hétnapi keresetemet odaadom a koreai gyermekeknek. Szívesen adom, igaz ügyért, a békéért, hős apák hős gyer­mekeinek. Séllei István, Offset-nyomda dolgozója. BUDAPESTI JEGYZETEK Csináljunk rendet a Király-fürdőben A mi szép városunkat, Budapestet, mint a föld­kerekség egyik legsze­rencsésebb adottságú gyógyhelyét és fürdővá­­­rosát emlegetik. Ez a megállapítás va­lóban helytálló. Páratlan bőséggel 123 helyen törnek fel a földből fő­városunk gyógyvizei, a melegforrások. Vízhoza­muk naponta mintegy 70 millió liter ... Ahhoz, hogy ez a ha­talmas mennyiségű, gyó­­gyítóerejű víztömeg ki­szabadult mély börtöné­ből, roppant nagy erők­nek kellett ezen a he­lyen megütközniök. A tudomány megállapítot­ta, hogy a föld közép­korának vége felé a nagy kéregmozgások kö­vetkeztében többszáz méter mélységben elto­lódtak a budai hegysé­gek. A gyakorlat iga­zolta a tudományos megállapítások helyessé­gét. A Gellért-hegy do­lomitját,­­ az I. számú artézi kút fúrásánál, a Hősök-tere emlékművé­nél, 917 méter mélység­ben érte el a fúró ... A budapesti gyógy­fürdők az egész világon ismertek. Népi demokrá­ciánk szerető gondosko­dása a háborús károkat szenvedett gyógyfürdő­ket a dolgozók egész­ségvédelmének szolgála­tába állította. Ezeket a fürdőket naponta ezrek és ezrek látogatják. Fővárosunk egyik leg­régibb fürdője, a ma­gánkézben lévő Király­fürdő azonban ma is romos és elhanyagolt. Pedig ez a fürdő gyó­gyítóereje mellett még történelmi műemlék is. A török hódoltság ide­jén még Musztafa tö­rök pasa építtette... Az ostrom alatt a fürdőépület és annak berendezése nagymér­tékben megrongálódott, de a részvénytársaság, illetőleg az a család, amelynek a tulajdoná­ban van, nem tett sem­mit annak érdekében, hogy a fürdőberende­zést rendbehozza. A közegészségügyi szempontból megtartott vizsgálat, — mint ahogy az a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának ülésén kiderült,­­ azt is megállapította, hogy a technikai hiányosságo­kon felül a fürdő tisz­tasági állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. Meg sem közelíti a fővárosi gyógyfürdők nívóját. A tanácshoz beérke­zett jelentésekből és pa­naszokból az is kide­rült, hogy a fürdőben erkölcsi téren meg nem engedett állapotok ural­kodnak. A magánkézben lévő Király-fürdő tehát, mint ahogy az a fentiekből is kitűnik , egyáltalán nem szolgálja sem a dolgozók érdekét, sem pedig Budapest fürdő­város jó hírnevét. Fel­merül a kérdés: a Ki­rály-fürdő miért rész­vénytársaságé, miért nem a népé?... BÚTORÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Lenín-körút 33. lakásbútor üzlet Lenin-körút 81. típusbútor üzlet reggel 9-től este 9-ig tart nyitva. ­figorőéVnfi-i­r­ált VÁLLALATUNK RUHÁZATI CIK­KEK szállításának lebonyolításával foglalkozik — írják a Ruházati Válla­latok Áruirányító Telepének dolgozói. — Munkánknál semminemű fémhul­ladék nem keletkezik. Nagyon csodál­koztunk tehát, amikor márciusban ke­reskedelmi sró.Monjunk azt a­ feladatot adta, hogy gyűjtsünk vasat és fémet. Mégis megkíséreltük a „lehetetlent” és aztán kiderült, hogy dolgozóink a kiszabott „normát” még a fémgyűj­­tési hét megindulása előtt 100 száza­lékon felül teljesítették. A fémgyűjtési hét kezdetekor el­határoztuk, hogy nem maradunk le az ipari vállalatok mögött és mivel ná­lunk nem keletkezik fémhulladék, ke­resünk máshol. Brigádokat alakítottunk és munkaidő után kimentünk a ha­tárba, elhagyott telkeken gyűjtöttük a hulladékvasat. A háztartásban talál­ható hulladékfémet is behozták dol­gozóink. Munkánk eredményeként eddig ösz­­szegyűjtöttünk 4185 kg. vasat és 77,5 kg. színesfémet. Ezzel a vasbe­­gyűjtésre előírt mennyiséget 920 szá­zalékra, a színesfém-mennyiséget 683 százalékra teljesítettük. ★ SOK BOSSZÚSÁGOT OKOZ ne­kem és velem együtt biztos a többi dolgozó asszonyoknak is — írja leve­lében Horváth Lászlóné olvasónk, (II. Kunfi Zsigmond­ utca 68.) — hogy a KÖZERT-üzletekben nehezen lehet hozzájutni a zöldfélékhez. Ha reggel megyek, azt mondják, még nem jött a kocsi, estére pedig elfogy az áru. Nem lehetne úgy intézni, hogy reggel hat órára már ott legyen a zöldáru a KÖZÉRT-üzletekben? A KÖZÉRT Kereskedelmi Köz­pont forgalmi osztályának tájé­koztatása szerint a vásárcsarnok­ból már fél 6 órakor elindulnak az áruval megrakott kocsik, hogy a város minden pontjára szétvi­gyék a zöldfélét. A 11. kerületben is öt ilyen zöldséges üzlet van, s az egyik pontosan abban az utcá­ban, ahol Horváth elvtársnő la­kik. „GÁZLÁMPA-ROMANTIKA” címmel a Budapesti jegyzetek­ben megírtuk, hogy a főváros egyes utcáiban célsze­rűtlenül helyezik­­el a közvilágítási lámpákat a Fővárosi Gázművek és az Elektromos Művek, ami természetesen nem felel meg sem a városfejlesztési, sem­ pedig a takarékossági szempon­toknak Bírálatunkra a Budapesti Vá­rosi Tanács közlekedési osztálya a következő választ küldte: „Az Elektromos Mű­vek és a Gázművek között a múltban nem volt meg a szükséges összhang és ezért valóban előfordult, hogy egyes he­lyeken a gáz- és az elektromos közvilágítási lámpákat célszerűtle­nül, közel egymáshoz helyezték el. Ennek egyes példái még ma­r­ha ritkán is, de helyenként lát­hatók. A Városi Tanács IX. (köz­lekedési) osztálya a két illetékes üzem bevonásával a szükséges in­tézkedéseket már megtette és ezeket a visszásságokat rövid időn belül meg fogjuk szüntetni ★ HUSZONEGY ÉVES VOLTAM, amikor férjhez mentem — írja levelé­ben Hernolovics Elemérné olvasónk. — Férjem egy vasöntödében volt nap­számos, nagyon keveset keresett. Mindkettőnknek dolgozni kellett, hogy gyermekeinket felnevelhessük. 1938- ban már hat gyermekem volt. Ekkor már nem bírtam dolgozni, nem volt kire hagynom apró gyermekeimet. Ma már az anyáknak nincsenek ilyen gondjaik. Elhelyezhetik gyermekeiket üzemi bölcsődékben, napközi otthonok­ban. Vége lett a nyomorúságnak is. Férjem a Fővárosi­ Villamosvasút Vál­lalatnál műszaki ellenőr. Gyermekeim közül­­négyen dolgoz­nak már, 21 éves fiam párttag, kettő tagjelölt. Négy kisebb gyermekem is­kolába jár, úttörő. Mert ma már tíz gyermekem van, s nincs annyi gon­dom, mint azelőtt volt a hattal. ★ Azok közé tartozom, akik építik az újat Nagy öröm ért engem és nagy megtiszteltetés, mert 61 éves ko­romra sztahanovista lettem és jó munkám jutalmául két­­ hétre­ Csehszlovákiába megyek üdülni. Mint „összehordó” dolgozom a Franklin Nyomdában. Termelési eredményem már hónapok óta 175 százalék s ebben nincs semmi csoda, mert ezt minden megeről­­­­tetés­ nélkül, a saját észszerűsíté­­semmel értem el. Nem vagyok párttag, de munkámon keresztül igyekeztem megmutatni, hogy én is azok közé tartozom, akik har­colnak a régi, és a rossz ellen s építik az újat. Munkámat a Párt és a vállalat figyelte s az ered­ményeket figyelembe véve, már eddig is több ízben részesített pénzjutalomban. Most pedig az a kitüntetés ért, hogy Csehszlová­kiába mehetek üdülni. Azt hi­szem, mondanom sem kell, hogy mit jelent ez. Szeretetet, megbe­csülést, munkám értékelését s azt, hogy a szocializmus építésében legfőbb érték az ember. Glusiák Mihályné, a Franklin Nyomda dolgozója 5 MUNKÁSOKAT KERESNEK A Budapesti Magasépítési Vál­­korlattal, szerkesztés és rajzolás­­salaz felvesz csak Budapestre van járatos gépésztechnikusokat, kőműveseket, férfi és női segéd- központi fűtésszerelőket, vízre­­munkásokat. Jelentkezés: Buda-­zetékszerelőket, autogénhegesztő­­pest, V., Belgrád-rakpart 18. két, szerelő kőműveseket, valamint Munkaerőgazdálkodás, délelőtt kubikos munkára férfi és női 8—11 óra között. munkásokat. Továbbá építőipari Férfi segédmunkások felvétel- munkához segédmunkásoknak fér­nek, Papírhulladék Gyűjtő Vál- fiúkat és nőket. Jelentkezni lehet tálán V., Váci­ u. 37. IV. e. az Épületszerelő Ipari Központ Rákospalotai Kötőgyár keres munkaerőgazdálkodási osztályán, gyakorlott kézi és gépi sikkötőket Vill., Kisfaludy­ utca 9. szám alatt és orsózónőket, a délelőtti órákban. Mosodai szakmában járatos­­ Vasöntöde és Gépgyár keres üzemlakatost felveszünk. Patyolat főgyártásvezető és öntő munka- Egyesülés VII., Szövetség-utca vállalókat. Jelentkezni lehet Vili 37. Üzemgazdasági osztály. Asztalos Sándor­ utca 9. szám Segédmunkásokat, esetleg nő­ alatt, két, fizikai munkára keresünk. Anilin és Vegyitermék, Nádor­utca 22. A Vas- és Fémhulladékfor­­galmi Vállalat keres budapesti munkára férfiakat Segédmunkás- Felhívás! A Csepel Autógyár,­nak, vidéki dolgozók részére Szigethalom, keres felvételre, szánást adnak jelentkezni lehet gyakorlott tehergépkocsivezetőt, a„ Madách Imre­ út 7. szám szerszám szakmunkást, eszterga- a­aji lyost, csőszerelőt és lakatost. ., , ... Vas- és fémesztergalyos szak- Pittlerbeállítókat keres Dinamó­­munkásokat keresnek, jelentkezni Elektromotor- és Gépgyár, Bp. tehet III. kerület, ürömi­ utca 24. XIII., Váci­ út 48/e. szám alatt. Ugyanitt segédmun-Budapesti Kénsavgyár férfi lo­­kásokat keres a Gyárkémény- és gépmunkásokat és rakodómunka- Kazánépítő Vállalat Építőipari sokat felvesz. Jelentkezés: Buda- vállalatok vidéki és buda­­pest, IX., Kén­ u. 5. pesti munkálataira férfi- és női A Munkaerőtartalékok Hiva- munkavállalókat keresnek segéd­­fala jelenti: munkásnak. Jelentkezni lehet IX. Az Épületszerelő Ipari Köz­­kerület, Mester­ utca 1., XIII., pont keres vidéki és budapesti kerület, Madarász-utca 22. és munkahelyeikre gépészmérnöke- Vili. kerület, Nagyfuvaros-utca két, víz- és fűtésszerelési gya- 18. szám alatt. „EGYEKEZTEK. KÖTEKBRR KERTELTÜNK AZ ETA RE MÉHKASOKHOZ” A ,,Zója“ Állami Gyermekápolónőképző iskola növendékei a MÁVAG-ban Ezúton szeretnénk köszönetet mon­dani a MÁVAG dolgozóinak, azért a baráti fogadtatásért, amelyben üze­mük látogatása alkalmával részesítet­tek bennünket. Mi, az ország különböző részeiből jöttünk fel Budapestre s valameny­­nyien dolgozók, szegényparasztok gyermekei vagyunk. Alkotmányunk biztosította számunkra a tanulást, ép­pen ezért igen nagy érdeklődéssel indultunk a MÁVAG dolgozói közé. Az elvtársak természetes közvetlen­séggel, kedvesen fogadtak s vezettek végig bennünket az üzemben. A ha­talmas szerelőműhelyben a gyalupa­­dok és az olvasztókemencék mellett igen barátságosan elbeszélgettek ve­lünk s így tőlük nagyon sok tanul­ságos dolgot hallottunk. Sok elvtár­sat tudnánk felsorolni, akik minden testi megerőltetés nélkül legalább 200—300 százalékot érnek el. Arra a kérdésünkre, hogy nem megerőltető-e, vagy kimerítő számukra a magas szá­zalék elérése, mosolyogva felelték: „Ne feledjék el elvtársnők, hogy mi ésszel is dolgozunk.” Valóban láttuk azt, hogy megválto­zott a dolgozók viszonya a munkához. Ezek a dolgozók tudják, hogy miért és kinek termelnek és hogy újításaik­kal kinek hoznak hasznot, így öntu­datuk erősödésével váltak igen sokan sztahanovistává, élmunkássá. Gépeik oldalán a következő felírást olvastuk: „Ezt a gépet, mint a nép vagyonát, szocialista megőrzésre vállaljuk”. Be­csületes munkájuk eredményeképen ott látjuk az új, modern öltözőt, mely mint a jelenkor szimbóluma emelke­dik ki, a múltból maradt, sötét ol­vasztóműhely mellett. Láttuk az üzemi konyháról tálalt ízletes ebédet s ön­kéntelenül is megjelent képzeletünk­ben a múlt, kis, papírba csomagolt száraz kosztja, amely a dolgozók ebédjének számított. Az udvaron fali­újság, rajta a dolgozók gyermekeinek fényképe: „Őértük dolgozunk”. Hogy ez mennyire valóság, bizonyítja a ta­nulók műhelye, ahol szép, világos he­lyen gyakorlati oktatást kapnak az ipari tanulók, a dolgozók gyermekei. Ezen a látogatáson bebizonyosodott az, hogy amit elméletben tanulunk, az új típusú ember, nem mese, hanem kézzelfogható valóság, amely most itt is kialakulóban van. Amit láttunk — a dolgozók munkáját, az eredménye­ket­­—, kivisszük a széles néptömegek közé és nincs az ellenségnek az az aljas propagandája, ami minket meg­­tévesztene. Úgy érezzük, közelebb ke­rültünk az ipari munkásokhoz és a mi munkánkat még nagyobb felelős­séggel folytatjuk. ígérjük, hogy mél­tók leszünk hozzájuk s minden erőnk­kel azon leszünk, hogy a reánk­bízott gyermekeiket a legnagyobb sze­retettel ápoljuk és úgy tekintünk rá­juk, mint egész társadalmunk legdrá­gább kincsére.” „Zója” Állami Gyermekápolónőképző Iskola növendékei, Vili., Szentkirályi­ utca 17.

Next