Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)

1951-10-05 / 233. szám

6 „Ki vagytok értékelve“ (A Vidám Színpad bemutatkozása) A Vidám Színpad előadása után ál­talunk kiszemelt és meginterjúvolt egyik néző véleménye, amely szerint: „ilyen ■ előadásokat gyakrabban kelle­ne rendezni" — egymagában is amel­lett bizonyít, hogy az újjászervezett kabaré bemutatkozása jól sikerült. De ezt tanúsították a közönség tapsai és az általános tetszés is, amely az egyes mű­sorszámokat fogadta A Vidám Színpad továbbfejlődött a tavaly is már eredményekkel járt után, a hangjában harcos és monda­nivalójában tartalmas politikai kabaré felé. Nem véletlen, hogy a műsor leg­nagyobb sikert aratott számai azok, amelyek külső-belső ellenségeinket, a Nyugaton szánalmasan konspiráló le­csúszott urakat, a hazai bürokratákat, ellopott ruhájukért ölni tudó, de az egész országért kisujjukat sem moz­gató hazaárulókat veszik célba és fi­gurázzák ki. Hiányosságnak mondha­tó, hogy egyelőre a Programm ösz­­szeállításában némi ötletszerűség nyil­vánul meg, az össztüzet a darabok nem mindig a lényegesre nyitják, né­ha az ágyúlövés verebeket riaszt. (Irodalmi életünk visszásságaival pél­dául három igen jól sikerült jelenet is foglalkozik, ezzel szemben külpoliti­kai vonatkozású, mai aktualitású sza­tíra mindössze egy akad a műsorban.) Kevés az eredményeinkkel foglalko­zó, kedves, optimista derűt árasztó életkép is, amelyre pedig jó példa a „Szolgálaton kívül” című méltán szí­ves fogadtatásra talált kis tréfa. Sze­rencsésnek bizonyult a bevált, kitűnő régi komikusok mellett néhány fiatal színész (Újvári Viktória, Dékány László) szerződtetése: friss, eleven légkört teremtenek a színpadon A magánszámok vidámak és ízlésesek, ám gyakran súlytalanok, pedig a ka­baré szólóénekes-gárdája, a bravúros technikával és bő humorral éneklő Kazal László, a sokat fejlődött Vadas Zsuzsa, az újból ellenállhatatlan si­kert aratott Harsányi-együttes, a sa­játos, groteszk stílusát illetően már­­már „klasszikus” Baross Géza vala­mennyien kitűnő megszólaltatói len­nének a nívós politikai sanszonnak és kuplénak. . . A konferanszié szerepében Kellér Dezső igen egészséges gúnnyal veszi célba életünk kisebb-nagyobb fonák­ságait, igen szellemesen mutat rá a „növekedés nehézségeinek” különböző megnyilvánulásaira. Ha nagyszerű adottságai több harcossággal párosul­nának, ha nemcsak a közintézmé­nyeink működésében, hanem az embe­rekben bőven fellelhető hibákra, ma­­radiságra is rámutatna, „műsorveze­tői" tisztjét még eredményesebben töl­tené be. Ez a terület — Kellér kitűnő szemének és szattírizáló tehetségének ismeretében — még kiaknázatlan, bár ő maga ebben a műsorban is egyik legnagyobb erőssége a kabarénak. A színészek közül Mezei Mária sok­oldalú képességeit ezúttal komikai vo­nalon gyümölcsözteti: markáns és sok vidámságot keltő karikatúrát formál egy nyugatos „főúri” asszonyságból. Turay Ida Alekszej Tolsztoj egyik, kissé erőszakoltan aktualizált szatírájának főszereplőjeként nyújt nagyszerű ala­kítást. Herczeg Jenő, Boross Géza, Salamon Béla, az egymástól elütő szerepeket ezúttal változatosan és szí­nesen játszó Horváth Tivadar, Bene­dek Tibor, továbbá Bársony, Andai, Romhányi, Forgács igen jó munkát vé­geznek a mulattatás terén. Feleky Kamill mélyen emberi humora egyet­len jelenetében is maradéktalanul ér­vényesül, Kabos László viszont maszk­ban és játékban egyaránt fotoz. Mindent egybevetve: a kicsit túl­hosszúra méretezett műsor talán a legjobb, amit eddig az idén kaptunk. A kabaré bemutatkozása a fejlődés szempontjából igen bíztató távlatokat mutat és nem vitás, hogy meg tud birkózni a „könnyű műfaj” nem le­becsülendő nehézségeivel. d. sz. A legkorszerűbb­­hangtechnikai eljárásokkal megjavítják a Városi Színház akusztikáját Közel másfélmillió forint befektetés­sel átalakítják a Városi Színház né­zőterét, amelynek következtében meg­javul a színház akusztikája. A leg­korszerűbb hangtechnikai eljárásokat alkalmazzák: hangvetőfalakat emelnek, ezeket falemezzel burkolják, az oldal­falakat és a mennyezetnek a karzat fö­lötti részét hangszigetelő üveggyapot­tal töltött hangszóró gipszelemekkel borítják. Az átalakítási munkákhoz 17 vagon gipszet, 35 ezer téglát s mint­egy 600 négyzetméternyi kitűnő fur­­nírlemezt használnak fel. Mindezzel nemcsak a hallási viszonyokat javít­ ják meg, hanem sokkal szebbé, ízlé­sesebbé alakítják át a nézőtér képét is. Az építkezés dolgozói november 7-e tiszteletére vállalták, hogy október 31-re teljesen befejezik az átalakítást. A MÉMOSZ KULTÚRNEVELÉSI MEGBÍZOTTAI országos értekezletet tartanak október 7-én, délelőtt 10 óra­kor. Az értekezleten Vass Imre, a SZOT tömegkulturális alosztályának vezetője, „A tömegoktatás kérdései" címmel tart előadást. Az értekezlet előtt bemutatják „Az építkezés új tech­nikája” című szovjet dokumentfilmet. BUDAPESTI JEGYZETEK Egy joghurt és két aláírás Egyik reggel bementem a Rákóczi­ út és Lenin­­körút sarkán levő nagy KÖZÉRT-be, azzal a szilárd elhatározással, hogy fölösleges öt per­cemet és egy forinto­mat egy pohár joghurt elfogyasztására hasz­nálom. A pénztárnál meg­kérdezték, hogy hol az üveg. Mondom, ceruza van nálam, Gorkij: „Irodalmi tanulmányok" című műve is, de jog­­hurtos üveggel nem szoktam munkába in­dulni. Különben is: itt fogyasztom el., Jó, — mondta­m, azért betétet kell fizetni. — Jó, mondtam én, ezen iga­zán nem múlik. — fi­zetek. Két forint kilencvenes blokk ellenében kaptam is egy üveg joghurtot, meg is ettem jó ét­vággyal, mert még nem sejtettem, mi következik utána. Mondom, meg­ettem, visszavittem az üveget a pulthoz. — Nem itt kell visz­­szaadni, hanem az áru­kiadóban. Némi balsejtelem szállt meg, de vissza­vittem az üveget az árukiadóba, kiléivé vit­tem volna, egyelőre sorba kellett ásnom, ki­várni, amíg kiadnak tíz, vagy tizenöt kenye­ret. Amikor sorra kerü­l­­tem közölték velem, hogy az üveget csak a másik árukiadó fogadja vissza. Most már per­sze nem voltam úgy el­ragadtatva, de hátsza­­bál, az szabál. A másik árukiadó na­gyon kedvesen foga­dott. Elvette a joghur­­tos üveget, de nem ad­ta vissza két forinto­mat, hanem kiállított egy okmányt. Szólt pe­dig ez az okmány kö­vetkezőképpen: „Kettő forint KÖZÉRT Igazoljuk, hogy a bemutató 1 drb 0,2 lite­res üvegért 2 Ft üveg­betétet fizetett. Üveg ne­me: joghurtos, tarta­lom: — 1951. IX. 25. P. H. KÖZÉRT Érvé­nyes 3 hónapig." Az okmányt az áru­kiadó aláírta és kedves mosollyal átnyújtotta. Ezzel most tessék, — ., .nem, nem a pénztár­hoz fáradni,­­ hanem megkeresni az üzletve­zető kartársat. Meg­­szólítottam néhány fe­hérköpenyest, akik rész­ben adtak, részben nem adtak felvilágosítást, végül megleltem őt egy hölggyel beszélgetvén és átnyújtottam az ok­mányt. Ő szó­­nélkül aláírta, nem kérdezte ki vagyok, mi vagyok és miért akarom ezt alá­íratni. Most már mehettem volna a pénzemért, de most már­ én nem men­tem, hanem megkérdez­tem az üzletvezető kar­társat, hogy miért tűrik ezt az ostoba és bürok­ratikus viccet, miért tart egy üveg joghurt megvásárlása három percig,­­ elfogyasztása három percig és az üres üveg visszaadása kerek harminchét per­cig? Legnagyobb meg­lepetésemre kijelentette, hogy ez az egyedül he­lyes intézkedés, az a rend, hogy ha valaki üveget ad vissza, csak két aláírásra kapja meg a pénzét. Ez az el­lenőrzés alapja. Ámde szabadjon tudnom, mi­féle ellenőrzés az, ha az üzletvezető kartárs anélkül, hogy az üve­get látta volna, az üz­let másik sarkában oda­firkálja a nevét vala­mire? És mi a fészkes fenének kell ellenőrzés ahhoz, hogy egy üres joghurtos üvegért kifi­zetett két forintomat visszakapjam? Lehet, hogy az üveg nem va­lódi­? Nem ugyanaz, amiből a joghurtot et­tem? Hazulról hoztam, vagy netán titokban én magam fújtam? Vagy egészen egyszerűen akadnak olyanok a KÖZÉRT-nél, akik ahe­lyett, hogy segítenék a dolgozók bevásárlását, minél ostobább és bü­rokratikusabb intézke­déseken tűik a fejüket? Félek, hogy ez jár leg­közelebb az igazsághoz. Fehér Klára Világosság PÉNTEK, 1351 OKTÓBER 5. K. J. Borin vasárnap előadást tart a gépállomások munkájáról A földművelésügyi minisztérium gép­állomási főosztálya a gépállomások munkájáról és szervezési kérdéseiről október 7-re értekezletet hívott össze. A fontos megbeszélésen a Sztálin-díj­­jal kitüntetett Konsztantyin Alekszand­­rovics Borin, a Szovjetunió mezőgazda­­sági minisztériuma gép- és traktorállo­mási főosztályának­­helyettes vezetője, a Magyarországon tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség vezető he­lyettese tart előadást. Háromnapos konferenciát rendez a Színház- és Filmművészeti Szövetség A Színház- és Filmművészeti Szö­vetség október 13-án, 14-én és 15-én tartja meg második konferenciáját, amelyre külföldi művészek is érkeznek hazánkba. Ezen a konferencián meg­vitatják mindazokat a kérdéseket, ame­lyek tisztázása színház- és filmművé­szetünk további fejlődését segítik elő. A konferencia három nagy referátuma a dramaturgia főkérdéseiről, a színészi alakításról, illetve a rendezői munká­ról szól. A referátumokat nyílt elvi vi­ták során tárgyalják meg a konferen­cia részvevői. A színházi és filmmű­vészek háromnapos konferenciájának színhelye az Újvárosháza nagy tanács­terme lesz. Német művészek érkeztek hazánkba Német művészek érkeztek Magyar­­országra a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közt kötött kulturális egyezmény ér­telmében. Hermann Abendroth kar­mester, Nemzeti-díjjal kitüntetett mű­vész és Éva Fleischer énekművésznő, a nemzetközi Bach-verseny díjnyer­tese. Hermann Abendroth október 8-án az Operaházban a Filharmonikus ze­nekart, 11-én a Zeneakadémián a Fő­városi Zenekart vezényli. Eva Fleischer Debrecenben és Szegeden lép fel, Budapesten pedig október 10-én ad önálló hangversenyt a Bartók-terem­ben. Ez a csiga már hallott valamit a bürokratikus ügykezelésről (Illusztráció az „Olvashatat* — Gyerünk, fiacskám, ne mozogj ilyen aktalassúsággal... NI*V/V/W, w. wWW A fővárosi tanács ajándékai a legeredmén­yesebben szerepelt úszóknak Tegnap délután a Főiskolai Világ­­bajnokságon és a Budapest bajnoksá­gon legeredményesebben szerepelt úszók összegyűltek a Fővárosi Ta­nács Végrehajtóbizottságának üléster­mében. Posta László, a VB­ elnökhelyettese üdvözölte a kiváló sportolókat. Fel­hívta figyelmüket arra, ne elégedjenek meg az elért sikerekkel, fejlesszék to­vább tudásukat a még jobb eredmé­nyek elérésére. Ezután a magyar úszó­sport bajnokai és élversenyzői részére ajándékokat osztottak szét. Csordás, Nyéki, Kádas, Temes és a többiek ér­tékes ajándékokat kaptak jó sportmun­kájuk elismeréseképen. A versenyzők nevében Temes Judit köszönte meg azt az odaadó gondos­kodást, amiben a legjobb versenyzők­nek részük van és ígéretet tett arra, hogy úgy készülnek majd a jövő évi olimpiára, hogy további nagy sike­reket szerezhessenek népi demokrá­ciánknak, a dolgozó népnek. A­ spart smi mi te ki ér pihenés A rendszeres testedzés erőssé, ellenállóvá, edzetté teszi az embert Szecsenov, orosz tudós egyik kísér­letében megmérte azt az időt, hogy egy bizonyos végtag, például a jobb­­kéz megerőltető munka végzése után mennyi ideig tartó pihenéssel tér ma­gához. Egy következő kísérletben is­mét kifárasztotta a jobbkart, és el­kezdte a balkart dolgoztatni. Ilyen és hasonló kísérletek nyomán kiderült, hogy a kifárasztott végtag nem akkor tért gyorsabban magához, ha pihente­tése idején az egész szervezet pihen, hanem akkor, ha a másik végtaggal munkát végeztetünk. A szovjet állami grúz sportintézet élettani intézetben nemcsak a két kar egymásra való hatását tanulmá­nyozták, hanem Szecsenov régi vizs­gálatait kiterjesztették a többi végta­gokra is. Tanulmányozták az alsó végtagok ritmikus munkájának hatá­sát a kar és a váll izmainak kipihen­tetésére. Sokszáz kísérlet eredményeképpen ma már bizonyos, hogy Szecse­nov megállapításai teljesértékűek, és hogy a lábbal végzett mozgá­sok is pihentetőleg hatnak a fá­radt felső végtagokra. Ez az „ak­tív pihenés". Az aktív pihenéssel kapcsolatos ér­dekes tapasztalatok azt mutatják, hogy a jobbkéz megterhelésekor dolgozta­tott balkéz idegkészülékeiből az ideg­központokba belépő ingerek hatást vál­tanak ki ott és ezáltal a kifáradást el­lensúlyozzák Az aktív pihenésnek a szellemi munkára való hatását néhány érde­kes példa bizonyította be. A régi rend­szerű kézikapcsolású telefonközpontok-­­­ban például, nagy volt a téves kap­csolások száma. Bonyolult volt a­­ központban működő alkalmazottak­­ munkája. Ahány műveletrész volt­­ VILÁGOSSÁ© az MDP Budapesti Pártbizottságának lapja Főszerkesztő Biró László Felelős szerkesztő Gál György Lapkiadó tulajdonos: Világosság Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Lányi Pál Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Blaha Lujza­ tér 3. Tel 343—104 343- 10b. 343—107 343—100 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája Budapest­i József nádor-tér 1—3. Telefon 180—850 Árusítási osztály telefon 382—325 Expedíció telefon 330—552. SZIKRA Lapnyomda Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály munkájukban, ugyanannyi volt a hi­baforrás is és az alkalmazottak hamar kifáradtak. A munkaélettani intézet javaslatára egy-egy munkarészlegen pihenő időben gimnasztikai gyakorla­tokat végeztettek az alkalmazottakkal. A gimnasztikai gyakorlatok hatá­sára a téves kapcsolások száma je­lentékenyen csökkent, szemben a tétlen, passzív pihenés eredmé­nyeivel. Érdekes eredményeket hoztak azok a vizsgálatok is, amelyeket egyes is­kolákban a mindennapos testgyakor­lás hatásainak értékelése szempontjá­ból végeztek Párhuzamos osztályok egyikében meghagyták a tantervszerű heti két tanórát,­­a másik párhuzamos osztályban napi harmincperces test­­gyakorlást iktattak be a tanórák és szünetek némi megrövidítése mellett. Az év végén értékelték az eredménye­ket, mind testnevelési mind egészségi, mind tanulmányi szempontból. Az eredmény a mindennapos test­­gyakorlás, az „aktív pihenés” nagy fölényét mutatta a tanulók egészségi állapota, az általános testi fejlődés, de nem kevésbbé a tanulmányi eredmények fellendü­lése szempontjából is. Kiváló tapasztalatokat szereztek a szovjet gyárüzemekben az üzemi ki­egyenlítő testgyakorlással kapcsolat­ban. A munka közben beiktatott néhány­­perces testgyakorlás, amelynek mi­lyenségét az illető munkacsoport­­által végzett munka minősége szabja meg, nemcsak, hogy nem zökkenti ki a munkást a munka menetéből, hanem a teljesítmény jelentékeny javulását eredményezi. Ebből a szempontból döntő jelentő­sége van a jól átgondolt, élettani ala­pokon nyugvó MHK testnevelési rend­szernek, amely nagyban elősegíti a test sokoldalú fejlődését. Az MHK emellett kiváló lehetőség arra, hogy a próbák során új, friss tehetségeket hozzon felszínre. Ugyancsak nagyje­lentőségű közegészségügyi tényező honvédségünk katonai kiképzése és speciális katonai sportja. Fiatalsá­gunk, amellett hogy a békés munkánk megvédését szolgáló katonai kiképzés­ben részt vesz, komoly sportteljesítmé­nyeket ér el Ezek a gyakorlatok erőssé, ellenállóvá, edzetté teszik a testet. A turisztika, az úszás, a gimnasz­tika különösen nagyjelentőségű e té­ren a sportágak közül. E sportágak alkalmasak arra, hogy a szervezetet késő öregségig jó erőben, frisseségben tartsák meg. E sportágak és a többi sportág művelése mellett nagyban elő­segíti a zavartalan testi fejlődést az is, hogy az­ Országos Sportorvosi In­tézet rendelőintézetei Budapesten és a vidéki városokban a sportolókat rend­szeresen ellátják tanáccsal és helyes irányba terelik a dolgozók testi fejlő­dését. Dr. Kellner Dániel, az alkotás utcai Sportkórház belosztályának vezetője ! Apró­ és kis hirdetések Csillárt készítőnél vá­sároljon! Vogel csillár­­ü­zem, VIII. Horváth Mihály, (volt Mária Te­­rézia)-tér 1 Kombináltak, hálók ol­csón Székely bútor üzlet. Bajcsy-Zsilinszky úr negyven­három. MARABU COTAIGNE gyártmányú 13 négy­zetméter fűtőfelületű központi t­űtéses ka­zánt, jó állapotban sürgősen keresünk. (Ki­sgyón bányai Ált. Isk. Bodajk.) HASZNÁLT RÁDIÓT ÉS ZENEGÉPET vásárol a 34. számú KF.RAVILL-bolt, VI. ker., Nagymező­ utca 14 Te­lefon: 224—845. Hirdessen a VILÁGOSSÁGBAN HASZNÁLT FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLNAK AZ BOLTOK BUDAPESTEN ÉS AZ ORSZÁG MINDEN részében Poloskairtás — Pat­kányirtás. Egérirtás Jótállással Vidéken is. Horváth, Király­ u 75. Tel.: 223—321. A magyar kerékpáros válogatott a második nap után is vezet a nemzetközi ,,Békeversenyen” A kerékpáros békeverseny második szakaszának, a 162,8 km távnak, tegnap 11 órakor vágott neki Stralsundból a hatvankilenc főre csökkent nemzetközi kerékpáros me­zőny. Az útvonal célja Schwerin volt. A magyar csapat versenyzői vala­mennyien az előző napi elsőségért őket megillető fehér mezben álltak rajthoz.. Az út első részét könnyen tették meg a versenyzők, a sík terepen egy óra alatt 36 kilométert haladtak. Negyven kilométernél Szabó gépe ket­tétört, Farkas gépet cserélt vele, így Szabó folytathatta a versenyt. A me­zőny együtt haladt és két óra alatt hetvenhárom kilométert tettek meg. A 90 kilométernél Kozsik gépének vál­tója megsérült, Kertész Géza pedig tömlőszakadást szenvedett. A cél előtt 5 kilométerrel Kozsik ismét tömlősza­kadást szenvedett, Kucsera pedig 400 méterrel a cél előtt kényszerült tömlő­javításra. A hajrában a német Willo szerezte meg az elsőséget. Eredmé­nyek: egyéni versenyben 1. Willo (Ak­tivist) 4 : 36:29 p. 2. Svoboda (cseh­szlovák), 3. Noiss (csehszlovák) ... 10. Demján 11 Ábel, 12. Zóku, 13. Szabó, 14 Vida, 51. Kucsera, 60. Kozsik, 64 Kertész, 65 Irházi, Bar­­tosek a 2. helyen végzett, de szabály­talan versenyzés miatt a versenybíró­ság visszavetette a 44-ik helyre. A két nap után csapatversenyben 1. Magyarország 1. csapata, 2. NDK, 3. Magyarország II. csapata, 4. Cseh­szlovákia. TORVIVOVERSENYT rendezett a Vasas Elektromos Sportkör. A küz­delmekben öt egyesület harmincöt in­dulója vett részt és a döntő folyamán több szép versenyt látott a nagyszámú közönség. Végeredményben Berti (Elektromos) végzett az első helyen nyolc győzelemmel. 2. Demeter hét gy. 3. Bymorz hét gy. tizenkilenc ka­pott tus.

Next