Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)
1951-12-12 / 290. szám
4 „Az Akadémia nagygyűlése erőnket, fejlődésünket mutatja“ Beszélgetés a Ganz kapcsolók és készülékek Gyára dolgozóival Élete legizgalmasabb feladatát oldotta meg az elmúlt héten Horkai János sztahanovista hegesztő. Pénteken már késő este volt, amikor kilépett a gyárkapun. Nem akart addig hazamenni, amíg el nem készítette az utolsó „argonark”-hegesztési munkadarabokat is. (Vörösréz és alumínium ezüsttel való összehegesztése.) Horkai elvtárs remekművei nem sokat pihentek a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában: már másnap reggel átvitték vizsgálatra a Villamosipari Központi Kutató Laboratóriumba. Több évtizedes munkája után azt is megérhette Horkai János, hogy a tudományos kutatások eredményeinek alkotó végrehajtója lehet. Valóságos tudomány lett a szakmánk — A mi munkaterületünkön — mondja Horkai elvtárs. — az állandóan emelkedő munkamennyiség hozza magával a továbbfejlődés szükségességét. A Szabó és Mátéffy cégnél — amely a mi új gyárunk helyén állt — évtizedek alatt szinte semmit sem haladt a hegesztés technikája. Most viszont valóságos tudomány lett a szakmánk. A hegesztés s az erősáramú elektromosság tudományos eredményeit nemcsak gyári viszonylatban, hanem azon túl is ismeri Horkai elvtárs. Amíg a különleges, sok rézmegtakarítást eredményező új hegesztési eljáráson dolgozott, sokat beszélgetett Sükös Ede és Takács László mérnök elvtársakkal. Tőlük tudja azt is, hogy a Tudományos Akadémia jelenlegi nagygyűlésén ismertetik a tudomány ötéves tervét. — Az előadásokra nem tudok eljutni munkabeosztásom miatt, pedig szeretném meghallgatni, mit végeztek, mit akarnak elérni tudósaink. Különösen érdekelnek a mi iparágunkon kívül az alumíniummal kapcsolatos kutatások és eredmények. Az ajkai és tatabányai alumíniumkohók építkezésén hegesztőként dolgoztam. Ez is egyik oka, hogy érdeklődöm az alumíniumgyártás iránt. Mi ma már igen sok területen fel tudjuk, használni réz helyett az alumíniumot. Fontos tehát, hogy az aluíniumkutatások még nagyobb lendülettel haladjanak. Bízom benne, hogy tudósaink jó eredményekről számolnak be az Akadémia nagygyűlésén. Tudósaink most alkothatnak igazán Sükös Ede mérnök elvtárs, a vasárnapi Szabad Népből tudta meg, hogy e héten lesz a Tudományos Akadémia nagygyűlése. — Míg a közleményt olvastam — mondja arra gondoltam: lám, a mi tudósainknak is csak most van igazán alkalmuk bebizonyítani, mire képesek, ők is most válhatnak igazán önálló, alkotó emberekké. Sükös elvtárs szenvedélyesen szereti szakmáját, az elektromosságot. Sok nélkülözés árán végezte el egyetemi tanulmányait. Azonban a Szabó és Mátéffy-cégnél sohasem volt alkalma tudását kifejteni. Ma már azonban, mint a műszaki főosztály vezetője, igen jelentős gyakorlati és tudományos munkát tud kifejteni. Nemcsak gyakorlatban, hanem elméletileg is állandóan továbbképzi magát. Az „Elektrotechnika". ..Többtermelés" és „Magyar Technika’’ című tudományos folyóiratok — rendszeres olvasmányai. Mint mondja, nagy segítséget kap ezekből a műszaki osztály irányításához, a tervszerű munka kialakításához. A tervszerű munka eredménye, hogy a gyár november 12-re befejezte évi tervét. A Magyar Tudományos Akadémia idei nagygyűlésének második napján közel ötven előadás hangzott el. Az előadásokon résztvettek a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének külföldi vendégei, élükön Á. V. Pallagyin akadémikussal, az Ukrán Tudományos Akadémia elnökével és V. P. Nyikityin akadémikussal. Bárczi Géza akadémikus a nyelv- és irodalomtudományi osztály állandó bizottságának ülésén a magyar szókincs kutatásának problémáiról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az irodalomtörténeti kongresszuson Klaniczay Tibor a régi magyar irodalom terén végzett kutatásokról számolt be. Lukács György akadémikus pedig Heinrich Heinerel tartott előadást. A műszaki tudományok osztálya vegyészcsoportjának keddi ülésén az EDDSZ-székház dísztermében Zemplén Géza akadémikus és Buzágh Aladár akadémikus tartott beszámolót, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének tagjai közül pedig dr. Atdhof Friedrich és Leutwein Friedrich professzorok meglátogatták a Vas-, és Fémipari Kutató Intézetet. A társadalomtörténeti tudomá- nyok osztályának ülésén nagyszámú hallgatóság előtt Molnár Erik akadémikus „A magyar történetírás a felszabadulás óta: eredményei, hiányosságai és legsürgősebb feladatai" címmel tartott beszámolót. A régészeti állandó bizottság ülésén Fülöp Ferenc foglalkozott Sztálin elv— A Tudományos Akadémia nagygyűlése olyan esemény mondja Sükös elvtárs —, amelynek szívből örülök. Erőnket, fejlődésünket mutatja. Amellett, hogy országos jelentőségű, a mi gyárunk többtermelésével is kapcsolatos. S, még egy: az Akadémia Műszaki Tudományos Osztálya által most kiadott pályázati felhívásra Takács László fiatal mérnöktársammal együtt benevezünk. Tudományos munkánkkal főleg a szeínesfémmegtakarítás eddigi eredményeit akarjuk továbbfejleszteni. A gyár fizikai dolgozóitól sok gyakorlati segítséget kapunk majd a feladat megoldásához. Horkai János, Takács László, Sükös Ede és a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára sok-sok dolgozója várja a Tudományos Akadémia nagygyűlése által ismertetett eredményeket és jövő kutatásaink terveit, társ nyelvtudományi cikkeinek jelentőségével a régészet terén. A matematikai és természettudományi osztály nyilvános ülésén Rényi Alfréd, az Akadémia levelező tagja, beszámolt az osztály ezévi munkájáról, ötéves tudományos tervéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Az orvosi tudományok osztályán Rusznyák István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „A nyirokkeringés elégtelensége” címmel tartott előadást. A geodéziai-geofizikai állandó bizottság ülésén Párczy-Hornoch Antal akadémikus „A kényszerközpontosítás egy szabatos megoldása” címmel tartott előadást. ★ A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének keretében a műszaki tudományok osztálya építési bizottságának előadásán szerdán délután 1 órakor a METESZ-székházban (Szalay utca 4.) Cebestowicz Romuald, a gdanski egyetem professzora, a Lengyel Tudományos Akadémia szervezőbizottságának tagja, az alapozási munkáknál szerzett újabb tapasztalatairól számol be, míg Olszak Waczlaw, a krakói műszaki egyetem bányászati akadémiájának professzora „Erőfeszítés alkalmazása centrikusan igénybevett elemeknél” címmel tart előadást. Szerdán délután 3 órakor a Semmelweis-teremben A. V. Pallagyin akadémikus, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke tart előadást az izomtréning biokémiájáról, míg december 13-án az Akadémia dísztermében az agybiokémiáról tart beszámolót. KÖZEL 50 ELŐADÁS HANGZOTT EL AZ AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJÁN Minden könyv kevés... A téli könyvvásár nyomában a budapesti könyvesboltokban Színhely: vár.in. Állami Könyvesbolt. Idő: délután négy óra. A könyvespultok megrakva könyvekkel, föléjük érdeklődő arccal hajolnak a vásárlók. — Megkaphatnám az „Aratás’’-t? — kérdezi az elárusítót egy magas fiatal nő. — Sajnos, egyetlen példányunk sincs belőle, de talán holnapra már kapunk. — Akkor talán Polevoj „Arany" című könyvét kérném. — Elfogyott... — Hiszen csak tegnap kezdődött a téli könyvvásár — mondja csalódott arccal a vásárló — és máris minden elfogyott? Az elárusító mosolyogva mutat körül az üzletben: — Hát minden épen nem.. . Nézze, mennyi könyv! Önnek ez talán kevés? — Nekem elég volna — hangzik a derűs válasz — de én nemcsak magamnak vásárlók, hanem a XHL kerületi tanács rendelőintézete valamennyi dolgozója számára Bakos Piroska, a rendelőintézet ápolónője elmondja, hogy átlagban havonta négy-ötszáz forint értékben vásárol könyveket az intézet dolgozói számára. — A múltkoriban sikerült egy Tolsztoj „Golgothá”-t vennem. Egyszerre hárman is kaptak utána, amikor meglátták az intézetben, úgyhogy végül is igazságot kellett tennem: aki először érintette a könyvet azé lett... A Kontakta Gyár két dolfuniója Horváth Lászlóné, a szerelde dolgozója és Babus Endre, a gépüzem írnoka és egyben könyvtárosa, havi könyvvásárlásukat végzik. Az elárusítónő egymásután teszi eléjük Sztálin, Lenin műveinek egy-egy sorozatát, Tolsztoj: „Háború és béké”-jének köteteit, Gorkij néhány művét, Petőfi összes költeményeit, Atfy-kötetet. — Minden könyv kevés, azaz nem is a könyv kevés, hanem a kereslet óriási — mondja az üzlet vezetője. — Havi átlagban naponta 3000— 4000 forintos forgalmat bonyolítunk le. Úgy gondolom, hogy a kereslet még nagyobb lesz, hiszen a könyv nem drágult, sőt a fizetések emelkedéséhez képest olcsóbb lett. A legnagyobb hiányunk ifjúsági könyvekben van. Naponta százával keresnek ifjúsági könyveket a dolgozók, de sajnos, még mindig nem elegendő áll rendelkezésünkre. Magas, erőteljes külsejű férfi szól az elárusítónak: — Kaphatnék egy Mikszáth „Különös házasság"-ot? Az elárusítónő rámosolyog, azután címlappal lefelé fordítva nyújtja át a könyvet: — Az utolsó példány! — teszi hozzá —, nehogy meglássák mások, mert kérni fogják, pedig hiába, ma már többet ebből nem tudunk adni. Önkéntelenül tárul fel bennünk a kérdés, vájjon ha tíz évvel ezelőtt lett volna könyvüzlet a Váci úton, akkor is fogyott volna a könyv? Ezt kérdezzük Horváth Lászlónétól. A kérdés váratlanul érte. Elgondolkozik a Könyvüzlet... a Váci úton. Kinek jutott volna eszébe akkoriban, hogy könyvesboltot nyisson itt, a gyárak tövében? És méghozzá olyan szépet, olyan sok jó könyvvel teil, mint ez a mienk itt? fejkendős parasztassony válogat a József-körúti Állami Könyvesboltban. Az elárusítónő Solohov „Új barázdát szánt az eke” című könyvét ajánlja. Az asszony legyint: „Már régen elolvastam" — mondja. Végül is Nyikolajeva „Aratás”-át viszi el „Már régen olvastam" — mondta a fejkendős parasztasszony Solohov könyvére. Talán nem is olyan régen olvasta .. Néhány hónapja csak, de legfeljebb néhány éve. Talán nem is olyan régen olvas könyveket, regényeket. De olyan meggyőződéssel mondta, hogy „régen”, hogy el is hittük: neki olyan régen volt, hogy már szinte nem is emlékszik arra az időre, mikor a könyv nem jutott el hozzá. — Mindennapos eset — mondja Kovács Lenke az üzlet vezetője —és ilyenkor mindig valami, jó érzés fog el. Úgy érzem én is részese vagyok, valami ... olyan nagyszerű érzésnek ... — Igen... az új kultúrának. ■ — fejezzük be szavait. Világosság SZERDA, 1951 DECEMBER 1. A klosmerli botrány tanulságai Liberálisok és klerikálisok küzdenek egymással a filmvásznon, egészen a templomi-verekedésig fajuló - „ádázküzdelem” folyik: vajúdnak a hegyek és csodálatos egérkét szülnek, nyilvános illemhelyei pont a templom tőszomszédságában. Ez a hatalmas tett képviseli Klesmers francia városkában a felvilágosodást, haladást és a szociális eszmék diadalát. Ez az a nagyszerű kezdet, amelynek hasonlóan nagyszerű folytatásaként a film végén a polgármesterből képviselővé avanzsált ravasz panamista büszkén szögezi le egykori „harcostársának”, a félbolond tanítónak: — Barátom, mi megtettük a magunkét. Fiatalságunk nem múlt el hiába. Három nyilvános illemhelye van Klösmerl-nek ... A polgári parlamentarizmus békaegér-harcainak, az általános szellemi és anyagi nyomorúságot kis, piszlicsár „vívmányokkal” leleplező burzsoá „szabadságnak" rendkívül szellemes, mulatságos és nem egyszer egészen mélyre mutató karikatúrája a „Botrány Klesmers-ben” című film. S bármennyire jellegzetesen francia tájat és embereket mutat meg a szatíra tükrében, a gúny és a kritika országhatárokra való tekintet nélkül érvényes, minden burzsoá országra. Figurái magyar vonatkozásban is ismerősek, nagyrészt a múltból, de maradványaikban a jelenben is. Ki ne ismerné az erkölcsös aggszüzeket, akiknek Mária-leányai — éppen az ő mindenre kiterjedő figyelmüktől megbokrosodva — az első, adandó alkalommal nem épen erkölcsösen viselkednek. A jóságos plébánost, akinek „mindent megértő bölcsesége” jó adag cinizmussal párosul s akinek egyetlen lelki problémája van, nevezetesen az, hogy fölötteseinek ostoba szekatúrája és sajátkezüleg elbokindított híveinek buta kis zavargásai közepette is megőrizze a maga jól megalapozott kényelmét? „A kétesmúltú bárónét”, aki kegyúri minőségben küzd az „átkos liberálisok” ellen s a liberálisokat, akiknek „radikális antiklerikalizmusa” templomi heccekig terjed? Szóval ki nem érezte meg a rothadtságnak azt a légkörét, amely a Horthy-korszakban a magyar kisvárosokat is körüllengte, itt-ott nyomot hagyva a jelentetően is. A film azonban ugyanakkor, amikor bravúrosan ötletes jelenetek során találó karikatúráját adja a polgári áldemokráciák egészen alvilági erkölcsöket szülő dekadenciájának, magán viseli a haladó nyugati ütmek hiányosságainak jegyét is. A muulatságosság néha elmossa a szatírát, a rendezés és a szöveg is nem egyszer felesleges naturalizmusba csúszik. Legfőbb fogyatékosság azonban az „egy kalap alá verés”, vagyis hogy ebben a rettenetes kisvárosban egyetlen tisztességes figura sem akad. Kiismert polgárai valamennyien buták vagy csibészek s ez az „egyenlősítéséi”, amely a nyugati szatíra íróknak némikép sajátja, gyengíti a film erejét és mondanivalójának tisztaságát. A magyar dolgozók nem a minden áron való sematizálás érdekében, hanem a világnézeti érettség jegyében jogosan reklamálhatják e filmmel kapcsolatban azokat a tömegeket, akiknek az utódai az utóbbi évekkben valószínűleg Klesmerlben is egyre kevésbbé tűrik az erkölcstelenség, embernyúzás és butaság provenektől támogatott rémuralmát. • IA filmre azonban elsősorban értékei jellemzőek, a vérbeli „gall” humor könnyedsége, kis emberi momentumokon keresztül lényeges dolgok bemutatása s a kritikának az a bátorsága, amelyet csak az immár fasiszta diktatúrával kacérkodó francia kormánykörök terrorjának ismeretében méltányolhatunk kellőkép. S nem utolsósorban a rendezői és színészi munka kiválósága. Villanásnyi szerepekben is egészen kitűnő művészek elevenítenek meg egy-egy jellegzetesen kispolgári figurát, a főszereplők hatalmas táborának pedig minden egyes tagja maradandó élményű alakítást nyújt. Nem kétséges, hogy a magyar dolgozók a másfélórás kitűnő szórakozáson túl levonják a klosmerli botrány tanulságait is: a szabad ember fölényes megvetésével és jogos gyűlölettel gondolva azokra a nyugati urakra, akik a „demokrácia” cégére alatt a klosmerli posványnál is mélyebbre szeretnék újból visszasüllyeszteni. Darvas Szilárd: A polgármester és a tanító „haditanácsa’' színházak és mozik műsora Operaház: A szevillai borbély fő. 3., 7). Városi: Cigánybáró (V. Sz., VII. sor, 2 előadás és Gabányi—Laborfalvy —Szatmáryné-bérlet, 7). —■ Nemzeti: Tűzkeresztség (Szerémy—Kiss Irén-bérlet, 7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (Ligeti-bérlet, 7). — Madách Színház: Farkasok és bárányok (Fleischer-bérlet, 7). — Ifjúsági: Az új ember kovácsa (Ney Dávid-bérlet, 7). — Úttörő: Ludas Matyi (4). — Fővárosi Operett* Szelistyei asszonyok (7). — Vidám Színpad: Ki vagytok értékelve (E—Kovács-bérlet, 7). — Fővárosi Víg Színház: Peleskei nótárius (fél 8). — Állami Bábszínház: Csodálatos kalucsni (3, 5), Sztárparádé (fél 8). — Zeneakadémia: Ungár Imre Beethoven szonáta-estje (Bérlet 4., 8). — Artista Varieté: Nevessünk együtt (6, fél 8, 9). — Rádió: Az örök éjszaka titka, rádiójáték (Kossuth, 16.20). BÉKÉS NAPOK (Magyarul beszélő színes szovjet film, : SZIKRA prol (Lenin krt. 120.) fél 5, háromn. 7, 9, v. fél 3., Corvin prol. (Kisfaludy-köz) 4, negyed 7, fél 9., Tátra (P.erzs.) 6, negyed 9, v. 4., Szabadság (Újpest) 6, negyed 9, v. háromn. 4. TELJES GÖZZEL. (Új magyar film): URÁNIA (Rákóczi-út 21.) 4. negyed 7, fél 9., Május 1. (Mártírok-útja 55.) 4, negyed 7, fél 9, V. háromn. 2.» Hunyadi (Royal Kispest) 6, negyed 9, v. 4. DÉRYNÉ (Zenés magyar film.): VÖRÖS CSILLAG prol. «Lenin-krt. 45.) fél 5. három«. 7, 9, v. fél 3., Szabadság prol. (Bartók Béla-út 64.) háromn. 4, 6, negyed 9, v. fél 2., Felszabadulás prof. (Flóriántér 3.) háromn. 4, 6, negyed 9, vas. 10, háromn. 2. Kossuth (R.mihály) fél 6, háromn. 3, v. negyed 4. (csüt. szünnap), Szabadság (P.Imre) háromn. 4. (csüt. szünnap) HAMUPIPŐKE (Szovjet film mindannyiunk kedvenc meséjéből): Gorkij orosznyelvű mozi ((Akácfa-u. 4.) 6, 8 AZ ALATTVALÓ (Német film Heinrich Mann regénye nyomán) Duna prol. (Fürst Sándor-u. 7.) fél 5, háromn. 7, 9, v. negyed 3., Brigád (P.lőrinc) fél 6, háromn. 8. v. negyed 4., József Attila (R.-palota) 6, negyed 9. v. negyed 7, fél 9. BOTRÁNY KLOSMERLBEN (Magyarul beszélő francia filmvígjáték) : Puskin (Fórum) (Kossuth L.-u. 18.) 11, 4, negyed 7, fél 9. r. 2., Dózsa (Róbert Károly-krt. 61.) fél 5. háromn. 7. 9., Munkás (Kápolna-u. 3/b.) negyed 6, fél 8. v. 3. KIS PARTIZÁNOK (Csehszlovák film) : Kossuth prol. (Váci út 14 ) fél 5, háromn. 7, 9, v. negyed 3., Vörösmarty (Savoy) prol. 4. negyed 7. fél 9., Táncsics (Csepel) fél 6, háromn. 8, v. fél 4., Alkotmány (Korzó) (Újpest) 4. negyed 7. fél 9, v. háromn. 2. A SELEJT BOSSZÚJA (Vidám magyar kisfáim) : Kisérőfilm az Uránia Május 1. és Hunyadi (Kispest) mozikban. CSODÁLATOS HARANGOCSKA (Színes szovjet rajzfilm): Kisérőfilm a Toldi moziban. TAVASZI MESE (Színes szovjet rajzfilmm) Kisérőfilm az Ugocsa moziban. FÁKLYA (Lenin krt. 88.) 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. KOREA SZABADSÁGÁÉRT, 4 Gyermekek, a mi jövőnk, 5. Engedetlen kiskacsa. Fél 5-től 11-ig, v. fél 11-től este 11-ig. A MI FALUNK (Román film): Toldi (Bajcsy Zsilinszky út 36.) fél 4, háromn. 6, 8., Ugocsa (Ugocsa u. 10.) fél 4, h6, 8. Győz az élet (Román film): Bástya (Leninkrt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Jégmezők lovagja (Szovjet film): Ady (Somogyi Béla-út 3.) fél 4. háromn. 6. 8 Hír barátok (Német filra): Pátria (Népszínház-n. 13.) háromn. 4. 6, negyed 9. , háromn. 2., Marx (Landler Jenő-út 39.) fél 4 háromn. 6. 8... Kultur (Kinizei-u. 28.) fél 4. háromn. 6. 8 Nagy tűzfény (Sztálin-díjas, magyarul beszélő szovjet film) : József Attila (Kálvária-tér 7.) 4, negyed 7, fél 9., Tinód (Nagymező u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. És felkel a nap (Magyarul beszélő szovjet film): Bethlen (Bethlen Gábor-tér 3.) 4, negyed 7. fél 9, v. 2. Janika (Magyar film): Tanács (Elit) prof. negyed 5, fél 7. háromn. 9, v. 2. Bátor emberek (Magyarul beszélő színes szovjet film): Zuglói (Angol u. 26.) negyed 5. fél 7. háromn. 9., Rákosi Mátyás Kultúrház (József Attila-tér 4.) háromn. 6, 8. (szerda szünnap). Köszív (Színes német film): Glória (Thököly út 56.) 4. negyed 7. fél 9., Béke (R.-palota) fél 6. háromn. 8, v. fél 4. háromn. 6, 8., (csüt. szünnap). Bajazzók: Bányász (Bodográf) (József-krt. 63.) háromn ., 6. negyed 9., Erzsébet (P.-erzs.) fél 6. háromn. 8, v. fél 4., (csüt. szünnap). Windsori víg nők (Német film): Admiral (Mártirok útja 5.) fél 11, fél 1. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9., Szabadság (Cs.-liget) fél 6. háromn. 8, v. fél 4. (csüt szünnap). Gyarmat a föld alatt (Magyar film): Rákóczi (Phönix) (Rákóczi-út 68.) 11, 3, 5, 7, 9. A szevillai borbély (Olasz film): Honvéd (Roxy) (Rákóczi-út 82.) prolé 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9.. Árpád (Soroksár) háromn. 6, 8. HÍRADÓ (Lenin krt. 13.): 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. SZÉNBÁNYÁSZAT, 4. Diótörő, 5. Engedetlen kiskacsa. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. KOREA SZABADSÁGÁÉRT, 4. Gyermekek, a mi jövőnk, 5. Engedetlen kiskacsa. 5-től fél 10-ig, v. fél 4-től fél 10-ig folyt.